Kövess minket!

Médiapiac

Big and hot: robbanás előtt a streaming piac?

Több mint tíz éve kezdték meg világhódító útjukat a fizetős, ám teljes mértékben jogszerű streamingszolgáltatások. Az audiovizuális szektorban az áttörést az amerikai Netflix, a zenepiacon pedig a svéd Spotify hozta el, ma már azonban se szeri, se száma a hasonló platformoknak. Ráadásul a Disney hatalmas dobásra készül, ami a geoblokkolás uniós feloldásával felforgathatja a piacot.

A cikk rövidebb változata a Médiapiac 2017/11-12. számában jelent meg. A lapot itt rendelheti meg.

Bár az elmúlt több mint egy évtized nem igazolta maradéktalanul a streaming szolgáltatások rentabilitását, tagadhatatlan, hogy a 21. század legfontosabb tartalomfogyasztási változását globális szinten a streaming hozta el. Jól mutatja mindezt, hogy napjainkban az Apple és az FX éves szinten egy, a Netflix pedig hatmilliárd dolláros költségvetésből készít audiovizuális tartalmakat; a Google/YouTube és a Facebook által tervezett sorozatok epizódonkénti átlagára pedig eléri a három millió dollárt. Jelenleg több mint 500 televíziós sorozat érhető el az Egyesült Államokban. Ebbe a környezetbe kíván belépni a Disney 2018-2019 során indítandó két új internetes csatornájával.

Kérdéses, hogy jót tesz-e ez a piacnak vagy épp ellenkezőleg, a kárára lesz majd.

 

A Disney még 2006-ban vette először fontolóra, hogy be kellene törni a streaming piacra, ám akkor még ellene szavazott a cég vezetősége (keresve a sokkal alkalmasabb időpontot). Ez 2010-ben, majd 2014-ben is elérkezettnek látszott, a TV Everywhere és a DisneyLife azonban csak moderált eredményeket ért. Az előbbi révén mobileszközökön lehetett a televíziós programokat megtekinteni, utóbbi pedig régi Disney filmeket, gyermekkönyveket, játékokat és zenéket kínált. A 13 dollár körüli havidíjas modellt a Disney csak Angliában vezette be, és ott is csak 437.000 előfizetővel büszkélkedhet. Szakértők szerint a modell átütő erejének elmaradása azzal is magyarázható, hogy a DisneyLife nem kínált új tartalmakat.

Idén nyáron a cég az internetes tartalomfogyasztás meghódítására tett újabb kísérletről döntött. Júniusban a Disney igazgatótanácsa a floridai Walt Disney World élményparkban két napon keresztül tárgyalt arról, hogy a digitális technológiák miként befolyásolták (alapvetően hátrányára) a cég hagyományos mozis, televíziós és élményparki szolgáltatásait, és hogy erre milyen választ kellene adni. A cég már 2016-ban egy milliárd dollárért megvásárolta a streaming technológiát kínáló, 850 főt foglalkoztató manhattani BamTech részvényeinek 33 százalékát, opciót tartva fenn további részvények vásárlására. Erre hivatkozással javasolta júniusban Robert A. Iger elnök-vezérigazgató, hogy további 1.58 milliárd dolláros befektetéssel a BamTech részvényeinek további 42%-át szerezze meg a Disney. A stabil és nagyon tapasztalt BamTech által nyújtott technológiai háttér lehetőséget teremthet arra, hogy a Disney, Iger szavaival élve, „nagyot és forrót robbantson” a televíziós üzletágában. (Ez az üzletág tavaly 24 milliárd dolláros forgalmat bonyolított.)

A Disney két új csatornát tervez indítani. Az egyik a sportok szerelmeseit célozza: „valamikor 2018 tavaszától” évi 10.000 olyan sportesemény (többek között jégkorong, baseball, tenisz és egyetemi sportok) internetes közvetítése kezdődne, amelyek egyébként nem érhetők el az ESPN sportcsatornán. A másik csatorna a hagyományos audiovizuális tartalmakat, a Disney több mint 400 egész estés filmből és rajzfilmből, illetve televíziós sorozatok több ezer epizódjából álló kollekcióját, valamint Pixar, Marvel és Lucasfilm/Star Wars filmeket kínálna 2019-től.

Nagyon fontos, hogy a Disney felmondja jelenlegi megállapodását a Netflix-szel és néhány további szolgáltatóval, s a saját tartalmait exkluzív jelleggel kínálná az előfizetőknek.

(Ez a döntés nem érinti az olyan műveket, amelyeknek a Netflix részben a producere. Ilyen például a 2017-es The Defenders.) A 2019-es időzítés sem véletlen. Abban az évben érkezik majd a Toy Story 4, egy élő szereplős Oroszlánkirály, valamint a Jégvarázs folytatása, ahogy a Star Wars sorozat második előzménytörténete (2018 végén) és a Csillagok háborúja harmadik folytatása (2019 végén) is nagyon jelentős szerepet kaphat majd az első időszakban.

 

Hiába hangoznak ezek a tervek izgalmasan, nagyon sok kérdést felvetnek azzal kapcsolatosan, hogy vajon jó befektetés-e a Disney számára a streaming piacra való berobbanás. Abban, hogy az új csatornák most érkeznek, nincs semmi meglepő. A cég profitja az elmúlt harmadik pénzügyi negyedévben „csupán” 2,37 milliárd dollár volt a tavalyi ugyanezen időpontban elért 2.6 milliárd dollár helyett. Elemzők szerint a csökkenés elsődleges oka, hogy több film (így a Verdák 3, a Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja vagy a Galaxis őrzői 2) sem hozta az elvárt bevételeket. Hasonlóan fontos, hogy folyamatosan csökken a vezetékes szolgáltatások előfizetőinek a száma is. Az amerikai piacon megkerülhetetlen ESPN előfizetőinek a száma az elmúlt egy évben két százalékkal, az utóbbi negyedévben viszont három és fél százalékkal csökkent.

 

Ugyancsak izgalmas kérdés, hogy a Disney jókor lép-e piacra, ha egyáltalán helyes ez a döntése. Iparági becslések szerint a Netflix előfizetőinek a száma 2019-re (amikor a Disney filmes portálja beindul) csak az Egyesült Államokban 64 millió, globálisan pedig 158 millió lehet.

A szolgáltatás beindítása és üzemeltetése komoly költségeket emésztett fel eddig is, és ez a jövőben sem fog megváltozni. Már említésre került a BamTech részvények 75 százalékának a felvásárlására fordított 2,58 milliárd dollár. Becslések szerint a marketing és a sportrendezvények közvetítésével kapcsolatos műsorok előállítása éves szinten egyaránt 150 millió dollárt emészt majd fel. Egyelőre bizonytalan, hogy milyen licencdíj ellenében közvetítheti majd az újonnan kiválasztott sporteseményeket az online sportcsatorna. Ezen felül a filmes tartalmak Netflixről történő kivonása az onnan érkező éves szinten 325 millió dolláros licencdíjak elvesztését jelenti, ahogy az egyéb Disney tartalmak felhasználásáért más streaming szolgáltatók által fizetett további 500 millió dollártól is várhatóan elköszönhet a cég az új szolgáltatás beindítása után.

 

Fontos kérdés, hogy a felmerülő költségeket és a kieső bevételeket a Disney képes lesz-e a havidíjakból fedezni. Nem véletlen, hogy ennek összege máig nem került meghatározásra. Várhatóan havi 5-9 dollár között mozog majd a filmes csatorna díja, ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a szolgáltatás ne kerüljön többe, mint a Netflix repertoárja, ellenkező esetben a Disney árképzése sokat árthatna az egyébként is túlzott profitéhségéről ismert cégnek. Ugyancsak megválaszolatlan eddig, hogy az új filmes streaming portál és a cég egyéb (hagyományos) értékesítési modelljei hogyan viszonyulnak egymáshoz. Más szóval hány hetet/hónapot kell majd várni a mozis vetítés és a stream megérkezése között. A tartalmakhoz való mielőbbi hozzáférés általános fogyasztói igény. Egyes elemzők szerint ugyanakkor a kábeles előfizetések száma jelentősen csökkenhet, ha a Disney-tartalmak gyorsan és korlátok nélkül elérhetők lesznek online.

Hasonlóan érdekes, de már iparági szintű kérdés, hogy csökkenti-e a Netflix értékét a Disney tartalmak kivonása a streaming úttörőjének a kínálatából. A válasz egyértelműen igenlő. Mégsem ez az igazán fontos, hanem az, hogy jó irány-e a streaming piac elaprózódása? Jelenleg nehéz volna ezt teljes megbízhatósággal megválaszolni. Egyértelmű előnye, hogy több gyártó is közvetlenebbül kínálhatná a tartalmát a végfelhasználókhoz, semmint egy „ömlesztett” Netflixen keresztül, és ezt sok rajongó pozitívan fogadhatja.

Az ugyanakkor nagyon kétséges, hogy a társadalom többsége jól reagálna-e arra, ha a különböző cégek filmjeinek a megtekintéséhez több előfizetéssel is rendelkezniük kellene.

(Összességében pedig sokkal többet fizetnének ily módon, mintha csak a Netflixre kellene előfizetniük.) Végső soron nehezen képzelhető el, hogy a korlátlan à la carte modellek háttérbe szorulnának, ahogy egyelőre a vezetékes szolgáltatások sem tűnnek végzetesen meggyengültnek.

 

Vajon véget ért-e már a streaming boom? Nem, sőt, csak most kezdődik a java.

Ami igazán meglepő, hogy a hagyományos gyártók mellett megfigyelhető a különböző technológiai óriások betörése a filmes piacra. A YouTube (Google), a Facebook, az Amazon és az Apple is konkrét terveket sző, ezen felül jelentős kínálattal rendelkezik az amerikai piacon az FX, az HBO Now, a CBS All Access, a Hulu, az AMC. A Disney lépése továbbá azt is eredményezheti, hogy az ugyancsak jelentős kábeles szolgáltató Viacom és Discovery is áttér a felhő alapú szolgáltatásokra.

A fentiekben leginkább az amerikai piacról esett szó, ám e folyamatok mindig csak az első lépcsőjét jelentik a globális terjeszkedésnek. A Disney már közölte, hogy nem kizárólag az Egyesült Államokra fókuszál majd. Ezért számunkra igazán az lehet érdekes, mikortól lesz elérhető a két csatorna az Európai Unió valamely tagállamában? (Addigra jó eséllyel az Egyesült Királyság már kilép az EU-ból, vagyis valószínűleg más angol ajkú, például ír, vagy más erős, például skandináv piacra kell elsődlegesen gondolni.) Ha ugyanis ez megtörténik, akkor a geoblokkolás tilalmának épp mostanában elfogadott uniós szabályozása révén a szolgáltatások egészében elérhetővé válhatnak valamennyi más tagállamban.

Röviden összegezve, a Disney lépése gazdaságilag érthető, nagy valószínűséggel eredményes is lesz. Ahogy azt Robert A. Iger is jelezte:

a bukás nem opció.

Ez persze egyelőre csak az elnök-vezérigazgató kincstári optimizmusa. A streaming piac sok problémával küzd, és ennek csak egyike a rentabilitás. A kábeles piacra gyakorolt hatásai kevésbé kiszámíthatók, a streaming alkalmazások elburjánzása pedig a fogyasztói attitűdök változását eredményezheti. A szerzői jog szemüvegén keresztül nézve érdemes egy további olvasatát adni a fejleményeknek. A jogellenes tartalomfogyasztás (elsősorban fájlcsere és engedély nélküli streamek) elleni leghatékonyabb orvosságot a reális (olcsó, könnyen elérhető, fogyasztóbarát és tartalmas) üzleti modellek jelenthetik. Ha a streaming világában jelenleg megfigyelhető robbanás ezen a téren is előrelépést hoz, akkor már megéri ez a konkurenciaharc.

 

(A szerző a Szegedi Tudományegyetem Állami és Jogtudományi Karának habilitált docense.)

 

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom