Kövess minket!

Médiapiac

Bemutatták a Hungarian Conservative első számát

A legfontosabb amerikai és európai politikai kérdésekről beszélgettek a magazin bemutatóján.

Hungarian Conservative folyóirat bemutatójának első beszélgetésén Magyarics Tamás professzor, a Hungarian Conservative főszerkesztője Mártonffy Balázyval, az MCC Média Iskolájának vezetőjével és Mártonffy Balázzsal, az NKE Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének igazgatójával beszélgetett a Biden-adminisztráció közép-európai diplomáciai törekvéseiről és a németországi választások előtti szituációról.

Boris Kálnoky megszólalását azzal kezdte, hogy Joe Biden egy pragmatikus politikus, aki nem csap nagy zajt, nem szít annyi konfliktust, mint az előző elnök. Kálnoky szerint míg az Egyesült Államok és Németország között valószínűleg harmonikusabb lesz a kapcsolat, mint Trump alatt; addig a közép-európai térségben több konfliktus lesz majd a demokrata vezetés idején – tudósít a Mandiner

Mártonffy Balázs felhívta a figyelmet, hogy az egyik fő téma Kína lesz, amiről nagyjából hasonlóan gondolkodik Biden és Trump is:Kína kihívást jelent Amerika számára,

és ez jelentős konfliktuspont lesz a jövőben. A belpolitikában a változtatás és a folyamatosság igénye egyaránt jellemző lesz Biden alatt. 

A NATO-kapcsolatokról Kálnoky azt mondta: fontos látni, hogy átpolitizálnák a NATO-t, miközben továbbra is elvárják a kisebb NATO-tagállamok hozzájárulásának, haderőfejlesztésének erősítését. Ukrajna kapcsán fontos arra emlékezni, hogy az Egyesült Államok fő térségbeli problémája Oroszország – Moszkva tesztelte is Bident az első száz napban az ukrán határ menti katonai felvonulással. Mártonffy Balázs is fontos ügy Bidenék számára Ukrajna, a kérdés az, hogy Amerika meddig megy el a segítségnyújtással. 

A beszélgetés során a német politikáról, Berlin nyugati és keleti kapcsolatrendszeréről is szó esett, különös tekintettel arra, hogy miként lehet Kínával egyensúlyra épülő kapcsolatokat építeni. 

A német belpolitikáról szólva Kálnoky azt mondta: az látszik, hogyNémetország kezdi elveszíteni a politikai stabilitását,és most még nem látható, ki és hogyan vezeti tovább az országot az őszi választás után. 

Az előadás második paneljének témája az európai szuverenitás volt: két meghívott vendégelőadóval, Rodrigo Ballesterrel, a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Központjának vezetőjével, illetve Lovas Miklóssal, a 21. század intézet kutatójával beszélgetett Kiss István, a lap főszerkesztő-helyettese.

Tényleg fontos a szuverenitás a 21. században? – merült fel a kérdés a beszélgetés elején. Ballester szerint a téma fontosabb, mint valaha, ebben a korban, amikor a nemzeti szuverenitás fogalmát lekicsinylik. Lovas Miklós szerintfontos nyelvi harc zajlik manapság,

amiben lényegi feladat, hogy a szuverenitás fogalmi rendszerét képviseljük.

Felmerült a brexit témája: Ballester szerint ez is leginkább a szuverenitás kérdéséről szólt, hogy ki a végső döntés joga alapvető nemzeti kérdésekben, mint amilyen például a migráció. Lovas szerint a fő probléma az, hogy Brüsszelt olyan erők irányítják, amelyek a nemzeti szuverenitás fogalmát elvetik. 

De vajon van különbség a kelet-közép-európai és a nyugati szuverenitásfogalmak között? Ballester szerint igen, a mi térségünkben realistán fogják fel a szuverenitás fogalmát, miközben a tragikus történelmi tapasztalatok is éberségre intenek. 

Másik fontos témáról is szó esett a beszélgetésben: a nemzetközi nagyvállalatok hatalmának kérdése, amik akár erősebbek lehetnek egy-egy országnál is. Ballester szerint számos problémát vet fel ez a téma, hiszen például a nagy tech cégek addig jutnak, hogy a szokásainkat, szinte az agyműködésünket is megváltoztatják, miközben a közösségi médiumok lassan eldöntik, hogy miről lehet beszélni és miről nem. Lovas arról beszélt, hogy olyan strukturák alakulnak ki, amelyek kívül vannak a demokratikus kontroll rendszerén. 

De vajon lehet-e alternatív nyilvánosságokat teremteni? A résztvevők a Parler példáját hozták fel, amelyet a hatalomban lévő tech nagyvállalatok egy pillanat alatt megroppantottak.

A beszélgetés során az európai közösség történetét is áttekintették: Ballester szerinta fordulópont a maastrichti szerződés volt,

amikor az addigi pragmatikus együttműködést új céloknak rendelték alá, amikor már a nemzetekfeletti szerveződés vált az új alapvetéssé. 

Szóba került a koronavírus-járvány is, hogy ezt miként tudta az EU, illetve az egyes tagállamok kezelni. Lovas Miklós szerint az EU gyengén szerepelt a járvány kezelésében, Ballester ugyanakkor megérti azt, hogy az Európai Unió a jelenlegi rendszere miatt nem tudott a leghatékonyabban eljárni az ügyben. 

A beszélgetés végén az EU lehetséges jövőképeit vázolták fel a résztvevők: Ballester szerint el kell felejteni az ideológiákat és a pragmatizmusnak kell érvényesülnie. Lovas Miklós felhívta a figyelmet a demográfiai hanyatlás veszélyeire, végül pedig a keresztény alapokon működő természetjogról beszélt, mint megoldásról a jelen és a jövő számára.

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom