Kövess minket!

Médiapiac

Befektetések a jövőbe

A Pannon Lapok Társasága (PLT) lezárta konszolidációs időszakát, a költségek csökkentése helyett már a bevételek növelése a cél. Keresik azokat az új területeket, amelyekre időt és pénzt érdemes áldozni. Szabó Miklóssal, az ügyvezetés elnökével beszélgettünk.

Kívülről nézve úgy tűnik, a Pannon Lapok Társasága túl van egy konszolidációs perióduson, és most már az üzletfejlesztésre koncentrál.

Jól látja. A konszolidáció éve 2012 volt, bár néhány ilyen jellegű intézkedés átnyúlt 2013-ba. Azóta arra koncentrálunk – természetesen a költségeket nem felejtve –, hogy egy prosperáló médiacéget hozzunk létre. A költségeket rendbe tettük, most az árbevétel növelése a cél. A reorganizáció sikeresnek bizonyult, már csak néhány lépést kell megtennünk. Amit most csinálunk, azt leginkább a jövőbe való befektetésnek lehet nevezni, keressük azokat az új területeket, amelyekre érdemes időt és pénzt áldozni.

Legutóbb arról hallottunk, hogy megvásárolták az Északi Part című regionális magazint.

Az Északi Part esetében együttműködünk a lap alapítójával, aminek keretében a kiadói jog hozzánk került. A nyugati világban azt látjuk, hogy a színes, olvasmányos időszaki kiadványok jó része lokális termék, találhatók a piacon lakberendezési, gasztro-, női magazinok regionalizált változatban. Számunkra sem új ez a modell, évek óta jelentetünk meg például szakácskönyveket, amelyek – bár rengeteg van belőlük – rendkívül sikeresek, az olvasók egyre csak küldik az újabb receptjeiket. Ez a modell bármelyik lokális, hiperlokális médiatermék, kiadvány esetében sikeres lehet.

Az Északi Part regionális magazin, amelyet úgy illesztünk be a kiadói stratégiánkba, hogy továbbra is velünk marad az alapító, aki a termék kitalálója és egyben motorja. A régi kiadványainkhoz képest más a nyomdatechnika, a papírminőség, de a lényeg ugyanaz, ez egy helyi dolgokra reflektáló magazin, amelyhez infrastruktúrát és hatékony értékesítési csatornát biztosítunk, a saját árushelyeinket, valamint a hirdetésértékesítési apparátusunkat. A friss szám július elején látott napvilágot, és őszig terjesztjük, addig, amíg vannak a Balaton-felvidéken Budapestről és máshonnan érkező nyaralóvendégek. A hirdetésértékesítés is jól alakult, egy ilyen szép kiállítású lap jó belépési pont azoknak a hirdetőknek, akik más kiadványainkat már használták, és most egy prémium magazinban is helyet akarnak kapni.

Elkezdtük tanulni a magazin műfaját helyi verzióban. Olyan kiadvány megjelentetésére törekszünk, amely jól illeszkedik a mi világunkba. Bizonyos témákra akár új magazinokat is alapítunk.

Szabó MiklósNézze meg Szabó Miklós teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

A PLT portfóliója már eddig is széles volt, napilapok, ingyenes kiadványok, Szuperinfók, eseményszervezés, koncertek, megyekártya. A napilapkiadás azért még hosszú távon core business marad?

Egészen biztosan. A kiegészítő ágazatokra is úgy tekintünk, mint profittermelési csatornákra. Növekedni elsősorban a napilapüzletágban kell, az eredmény túlnyomó része innen származik, az ezen felüli bővülés jöhet az egyéb területekről.

Milyen állapotban vannak ma a regionális lapok?

Minden termék esetében alapkérdés: befektetek-e, vagy a költséget vágom? Nekünk még közelebb kell kerülnünk az olvasóinkhoz a gyakorlatban is. Ez a törekvés határozza meg a tevékenységünket. Egyre több és hatékonyabb értékesítési csatornát kell kialakítanunk mind a hirdetés, mind a lapeladás területén.

Most a lapeladás átstrukturálásával foglalkozunk, egy alulról felfelé építkező rendszert szeretnénk megvalósítani.

A lapterjesztésben hamarosan megvalósuló, alulról felfelé építkező rendszer a szerkesztőségek számára is adott?

A szerkesztőségeink már korábban nagy átalakításon mentek keresztül. Nem akartuk úgy építeni az online jövőt, hogy az független legyen a printtartalomgyártástól. Az elkülönült print- és online szerkesztőség a mi koncepciónk szerint szakmailag és gazdaságilag egyaránt vállalhatatlan.

A közös szerkesztőséget az érthetőség kedvéért digitális szerkesztőségnek hívjuk, és ez digitális tartalmat állít elő.

Ha nyerni akarunk a lokális piacon, be kell fektetni az emberekbe, azokat kell foglalkoztatni, akik a lokális infókat a leggyorsabban összegyűjtik. Arra törekszünk, hogy a mi vidékünkön legyen vágyott pálya riporternek lenni a PLT-nél.

Hogyan lehet bekerülni a PLT-lapok szerkesztőségeibe?

A legegyszerűbb mód civil tudósítóként dolgozni. Belőlük többtucatnyi van, jelentős részük profi szakember, és vannak a szó legszorosabb értelmében vett civilek, tanárok, lelkészek, boltosok, akik tenni akarnak valamit a településükért, például azzal, hogy hírt adnak a fontosabb történésekről. Természetesen többen jelentkeznek spontán, mint ahány kollégát fel tudunk venni a szerkesztőségek állományába. Egy helyi portál munkatársának vagy egy bloggernek karriert jelent, ha bekerül a profik közé.

Létezik egy speciális külsős kategória, azoké, akiknek maguktól eszükbe sem jutna publikálni. Ők azok az emberek, akiknek a helyi társadalom szövetében fontos szerepük van. Mondjuk egy egészségüggyel kapcsolatos kérdésben egy főorvost kell felkérni, hogy írjon róla, világítsa meg a hátterét, segítsen megérteni, feldolgozni az adott témát.

Tavaly tavasszal a Médiapiac 2014 konferencián részletes képet mutatott be, pontos számokkal a folyamatban lévő fejlesztésekről. Az ott elhangzottak alapján a hagyományos termékekbe, a lapokba, a nyomdatechnikába még mindig jelentős összegeket invesztálnak, de bőven allokálnak adatbázis-építésbe, call centerbe is. Hol tartanak ma ezek a fejlesztések?

Egész nyomdai beruházássorozaton vagyunk túl. A nyomdagép tíz éve van nálunk, egyébként húszéves. Ezeket a gépeket nem tíz-húsz évre gyártják, de a részterületeken folyamatos a technikai fejlesztés. Ha működtetni akarjuk a gépsort, amíg el nem kopik, végre kell hajtanunk ezeket a muszájberuházásokat, amelyek általában három éven belül meg is térülnek. A következő technikai ugrásig ilyen muszájberuházásunk már nem lesz.

Meglátjuk, e téren mit hoz a digitális jövő. Az IT-terület nagy falat volt, széttagolt rendszer bonyolult szoftvertérképpel, sok interfésszel. Ezt lecseréltük, vettünk Németországból egy, a mi üzemméretünkhöz ideális dobozos terméket, amit hozzáigazítottak az igényeinkhez. Még egy-két modullal dolgozunk, és összeáll a teljes rendszer. Van hardverütemtervünk is, tudjuk, melyik eszköz mikor éri el azt az életkort, amikor le kell cserélni.

A tervek szerint halad az adatbázis építése. A CRM-modult már kipróbáltuk az értékesítésben, most vezetjük be széles körben. Fontos, hogy egyre többet tudjunk az olvasóinkról. Rögzítjük – természetesen a vonatkozó törvények betartásával, az olvasók hozzájárulásával – a velük kapcsolatos eseményeket. Eddig a különböző információk más-más adatbázisokban voltak, most viszont már tudjuk, hogy mondjuk egy olyan olvasó, aki receptet küldött be nekünk, valószínűleg érdeklődni fog a gasztrotémák iránt, így érdemes lesz ilyen típusú ajánlattal megkeresni.

A call center folyamatosan nő, minden évben üzembe helyezünk néhány újabb munkaállomást. A bejövő hívások nagy részét ma már a call center fogadja, elsősorban minőségbiztosítási okokból. Ha egy újságírót keresnek, ne az érintett kolléga döntse el, hajlandó-e a visszahívni az olvasót. Ugyanez a helyzet a terjesztési reklamációkkal – ne az kezelje a problémát, akire panaszkodnak, ne a területvezetőn múljon, hogy megoldja-e a gondot, és az ügyfél kap-e erről visszajelzést. A call center speciálisan erre van kitalálva, és ehhez alakítottuk ki az érdekeltségüket is. Nekik az a jó, ha telefonálnak az ügyfelek.

Az előbb említett előadásában határozott jövőképet vázolt fel. Változtak azóta valamiben a prioritások?

A prioritásokat meghatároztuk, és nincs okunk változtatni rajtuk. Hiszünk a műfaj jövőjében. Nem csinálunk mást, mint befektetünk, és újabb piacokat tárunk fel az üzletünk számára, miközben teljesítjük azokat a profitelvárásokat, amelyeket a tulajdonos elénk tűz. Vezetőként az a kihívás, hogy a sok impulzusból, ami feléd jön, mit fogadsz, és mi az, amit hátrébb sorolsz.

Az idei évünk nagyon jól alakul, a hirdetésben folytatódik a tavaly elindult – trendtől eltérő – növekedés. A terjesztés terén inkább stagnálás vagy minimális csökkenés látszik, ezért nyúlunk hozzá a rendszerhez. A lapértékesítés is alulról felfelé építkező területté válik, mint korábban a hirdetés.

Mi szeretnénk lenni ennek a piacnak az éltanulói. Aki azon kesereg, hogy mi lesz a lapokkal, a kiadói világgal, az nem elég profi. Ez egy bonyolult rendszer, ha valami nem működik, rengeteg dologhoz lehet hozzányúlni, rengeteg paramétert lehet átállítani, hogy eredményesebbek legyünk. A lapkiadás kiirthatatlan műfaj, szántszándékkal sem könnyű tönkretenni.

Médiapiac

Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Álhírek és oltásellenesség

Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

A magyarok bíznak a vakcinákban

A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom