Kövess minket!

Médiapiac

Beérkeztek a piaci vélemények az OTT tartalomszolgáltatásokról

Nyilvános konzultációt tartott az NMHH tizenkét kérdéskörben a hálózatsemlegességtől a tartalomintegritásig, az over-the-top (OTT) tartalomszolgáltatások médiaszolgáltatásokra, illetve médiapiacra gyakorolt hatásáról. A vélemények figyelembe vételével a hatóság kidolgozza, milyen nemzeti álláspontot képviseljen a téma uniós szabályozásának kialakítása során.

A változó médiafogyasztási szokások és piaci környezet kiegyensúlyozott szabályozást igényel. Ennek érdekében az NMHH tavaly novemberben nyilvános konzultáció keretében, a szakma bevonásával 12 pontban keresett válaszokat az OTT tartalomszolgáltatások médiarendszerre gyakorolt hatásaira annak érdekében, hogy azonosítsa azokat a területeket, ahol a jogalkotónak, illetve a jogalkalmazó hatóságnak is feladata lehet a jövőben. A konzultáció részét képezte magának az OTT fogalmának meghatározása is. A nyilvános konzultációs felhívásra tizenöt iparági vélemény érkezett a Magyarországon működő hírközlési és médiaszolgáltatóktól, készülékgyártóktól, érdekvédelmi szervezetektől és szakértőktől. A hozzászólók a következők voltak: Allegro Group, Antenna Hungária Zrt., Invitel Zrt., Littvay István, Initiative of European Network Operators, Magyar Kábelkommunikációs Szövetség, Magyar Telekom Nyrt., Microsoft Magyarország Kft., M-RTL Zrt., Nemzeti Műsorterjesztő Klaszter, Pataki Tamás, Telenor Magyarország Zrt., TV2 Média Csoport Kft., UPC Magyarország Kft., Vodafone Magyarország Zrt.

A hatóság közleménye szerint az észrevételek szolgálnak alapul ahhoz, hogy az NMHH komplexebb képet alakítson ki erről a területről és az iparági szereplők véleményét is figyelembe véve tudja majd képviselni a nemzeti álláspontot az uniós egyeztetések során, különösen az Európai Unió Bizottsága Digitális Egységes Piac javaslatának megvitatása, illetve az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv soron következő felülvizsgálata alkalmával.

A válaszadók szinte mindannyian úgy vélték, hogy az OTT-tartalomszolgáltatások középtávon nem fogják helyettesíteni, illetve kiváltani a hagyományos műsorterjesztők által kínált szolgáltatásokat. A piacra lépés korlátjaként említik a nyelvi és kulturális kérdéseket, a piac méretéből adódó limitált üzleti lehetőségeket, a fejlődést nem megfelelő ütemben követő jogi környezetet, valamint nem látják biztosítottnak az OTT-tartalomszolgáltatások nyújtásához szükséges műszaki feltételeket.

A válaszadók többsége egyetértett abban, hogy az audiovizuális uniós irányelv hatálya alá tartozó médiaszolgáltatók számára versenyhátrányt jelenthet az, hogy az irányelv olyan kötelezettségeket ír elő számukra, melyeket az EU-n kívül működő, de Európába irányuló szolgáltatást nyújtó cégeknek nem kell teljesíteniük. További hátrányként említik, hogy azok a nem európai szolgáltatók, akik az USÁ-ban, ill. Európában terjeszkednek, azok jellemzően angol nyelvterületen működnek, így nem kell fizetniük a filmek fordításért, feliratozásért, valamint nem kell foglalkozniuk a szigorú európai műsorkvótarendszerrel és a sokkal szigorúbb adózási feltételekkel.

A szolgáltatók megoldásnak tartanák, ha a szabályozók engedélyeznék az internetszolgáltatók számára az új üzleti modellek, újszerű szerződéses feltételek kialakítását a fogyasztókkal, illetve az OTT-szolgáltatókkal, hiszen a hagyományos bevételi forrásaikat épp a sikeres OTT-kommunikációs és -üzenetküldő alkalmazások veszélyeztetik. A hálózatsemlegesség részletes szabályozásáról szóló európai bizottsági kezdeményezés kapcsán a rugalmas és differenciált szabályozás mellett teszik le a voksukat a válaszadók. Az internethozzáférés-szolgáltatók szorgalmazzák, hogy legyen lehetőségük arra, hogy további díj ellenében garantált minőségű szolgáltatást nyújtsanak az arra igényt tartó tartalom- és alkalmazásszolgáltatók számára, mert a bevétel segítségével fenntarthatóvá válna a hálózat eddigi és további fejlesztése, ami biztosítaná a megkülönböztetésektől mentes best-effort jellegű szolgáltatások megfelelő minőségben történő működését is. A tartalomszolgáltatói vélemények hangsúlyozzák, hogy az „utolsó mérföld”, azaz a terjesztés végső szakasza legyen versenysemleges, és üdvözölnék, ha az internethozzáférés-szolgáltatók nem korlátozhatnák a sávszélességet a potenciális versenytársakkal szemben.

Az okostévék kapcsán a válaszadók egyetértettek abban, hogy a közös szabványok hiánya már most is érezteti hatását. A platformok zártak, az alkalmazások nem átjárhatók, „idegen” alkalmazások nem telepíthetők, a gyártók csak az általuk üzletileg preferált tartalomszolgáltatások elérését teszik lehetővé. Azzal kapcsolatban azonban eltérőek voltak a vélemények, hogy indokolt lenne-e az állami beavatkozás a piaci folyamatokba.

A 12 kérdésre érkezett részletes válaszok – melyek hangsúlyozottan nem tekinthetőek az NMHH hivatalos álláspontjának – a mellékelt dokumentumban olvashatóak.

Médiapiac

Folytatódik a balliberális cenzúra

Nem ez az első alkalom, hogy cenzúrázzák a jobboldali pártot, korábban egyes videókat letiltottak a csatornáról. A háttérben kutatva feltűnik a baloldali érdekeltség.

Közzétéve:

Fotó: V4NA

Ismét megpróbálja elhallgattatni az Alternatíva Németországért (Alternative für Deutschland, AfD) jobboldali ellenzéki pártot a TikTok. Ezúttal a párt komplett csatornáját függesztette fel a működtető cég, amelynek 60 ezernél is több feliratkozója van. A TikTok ráadásul semmilyen indoklást nem adott a felfüggesztésre, így azt sem tudni, hogy pontosan milyen szabályt sértett meg az AfD – ha megsértett egyáltalán bármilyen szabályt.

“Ez Németország közepén történt, ahol állítólag minden rendben van a szólásszabadsággal és az alapvető jogokkal”

– írja közleményében a párt, amely hozzáteszi, hogy “ez egy masszív támadás az alapvető jogaink ellen”. Az AfD szerint a “legszégyenletesebb az, hogy azok az újságírók, akik általában szeretnek felháborodni a más országokban tapasztalható elnyomáson, most csendben vannak”.

“Egy ellenzéki párt számára a közösségi oldalak politikai munkájuk központi elemei, mivel az állami rádió és az intézmény bejáratott médiája ritkán tudósít az AfD-ről kiegyensúlyozottan és tisztességesen”

-jelentette ki Beatrix von Storch, a párt elnökhelyettese.

Ezzel kapcsolatban Thorsten Weiss képviselő a közösségi oldalán megjegyezte, hogy “itt az ideje, hogy Elon Musk újra bevásárolni menjen”.

Thorsten Weiss arra utalt, hogy Elon Musk milliárdos nemrég bejelentette, hogy meg kívánja vásárolni a Twittert. Nem sokkal ezután a rövid-és hosszútávú terveiről is beszámolt. Többek között visszavezetné a véleménynyilvánítás szabadságát, mert szerinte túl erős cenzúrát alkalmaz a Twitter. Musk azt is megjegyezte, hogy visszakapcsolná Donald Trump egykori amerikai elnök fiókját. A platform üzemeltetői 2021 elején függesztették fel a Trump fiókját, amely rendkívül fontos kommunikációs csatorna volt az elnök számára, több mint 88 millióan követték a tweetjeit. Ezek a bejegyzések ma már nem érhetők el – emlékeztetett rá a V4NA Hírügynökség.

Trump felháborodottan reagált fiókja felfüggesztésére. Úgy fogalmazott: „A Twitter ügynökei összejátszottak a demokratákkal és a radikális baloldallal, hogy eltávolítsák a fiókomat, hogy elhallgattassanak”.

Ezt megelőzően a Facebook és az Instagram közösségi portálok felfüggesztették Donald Trump fiókjait. Korábban pedig John Ondrasik Grammy-díjra jelölt dalszerző oldalát is korlátozták a közösségi oldalak, amikor bemutatta legújabb dalát, amelyben a Biden-adminisztráció hibás afganisztáni kivonulását kritizálta. Ondrasik azt mondta, hogy nem volt célja az elnök lejáratása. „Ha Donald Trump lenne most az elnök, és ugyanebbe a helyzetbe hozott volna minket, a dal akkor is ugyanígy hangozna, csak a név lenne más” – mondta.

„Az Egyesült Államok arra az alapvető szabadságra épült, hogy szabadon kritizálhattuk a vezetőinket, és felelősségre vonhattuk őket. Ez választ el minket a kommunistáktól és a diktatórikus ellenfeleinktől. Hogyan tanulhatnánk nemzetként a hibáinkból, és miként hozhatunk jobb döntéseket anélkül, hogy őszintén gondolkodunk a vezetőink tettein? Nagy hagyománya van annak, hogy a művészek kimondják a gondolataikat és válaszokat kérnek a vezetőiktől”

-tette hozzá. A közösségi oldalak a jelek szerint politikai érdekek mentén cenzúrázza a fiókokat. A jellemzően jobboldali, konzervatív személyek fiókjait rendszeresen korlátozzák, de olyan bejegyzések maradhatnak a felületeket, amelyben például arra bíztatják az embereket, hogy akasszák fel Donald Trump egykori alelnökét, Mike Pence-t.

Kathy Griffin humorista pedig még korábban posztolt egy képet, amin Trump véres fejével a kezében pózol, a Twitter azonban nem találta aggályosnak a posztot.

Nem csoda, hogy Elon Musk bejelentése után a demokrata politikusok pánikba estek. A demokrata törvényhozók annyira félnek, hogy a jobboldali és konzervatív emberek újra szabadon elmondhatják a véleményüket, hogy meghallgatásokat kérnek Elon Musk közösségi médiavállalattal kapcsolatos terveiről. Szerintük fontos, hogy a szenátorok megismerjék a moderálás irányát és a lehetséges cenzúrapolitikát, amelyet Musk az új cégével kapcsolatban elképzel.

Tovább olvasom

Médiapiac

Itt vannak a Médiatanács legfrissebb döntései

Debreceni, fehérgyarmati, karcagi, győri és miskolci rádiós médiaszolgáltatási lehetőségekről indíthat pályázati eljárásokat a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.

Közzétéve:

Flickr

A testület elvégezte egy Szombathely telephelyű kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség elvi használatára benyújtott pályázati ajánlat alaki vizsgálatát, és hiánypótlásra hívta fel a Szombathelyi Evangélikus Egyházközséget – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága pénteken.

Az Ajka 93,2 MHz helyi vételkörzetű médiaszolgáltatási lehetőség közösségi jellegű használatára beérkezett pályázat alaki vizsgálatát követően pedig nyilvántartásba vette a Mária Rádió Frekvencia Kft.-t. Mindkét pályázó egyedüliként nyújtott be ajánlatot az adott pályázati eljárásban – tették hozzá.

Közölték azt is, elfogadta a grémium a Várpalota 90,0 MHz helyi vételkörzetű frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt pályázati felhívás tervezetét, és felkérte a hatóságot a Debrecen 94,4 MHz, a Fehérgyarmat 99,5 MHz, a Karcag 93,8 MHz, a Győr 100,1 MHz és a Miskolc 101,6 MHz médiaszolgáltatási lehetőségek frekvenciaterveinek kidolgozására.

Jelezték: a médiatanács törvényi kizáró ok miatt nem újítja meg a helyi vételkörzetű, kereskedelmi jellegű Barcs 102,7 MHz-en működő Dráva Hullám 102.7 szolgáltatójának jogosultságát.

A testület bírságot rótt ki a Trió Rádió szolgáltatójára, mert szerződéses vállalásaihoz képest kevesebb szöveget és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsort tett közzé – áll az NMHH közleményében.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Tekintélyes spanyol kitüntetést kap Adam Michnik lengyel újságíró

Az egykori földalatti demokratikus ellenzék legendás alakját ismerik el idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjjal kommunikáció és humán tudományok kategóriában – jelentette be döntését a zsűri Oviedóban.

Közzétéve:

Az MTI tudósítása szerint a testület indoklásában kiemelte Michnik elkötelezettségét a minőségi újságírás, valamint a demokrácia és a szólásszabadság védelme mellett.

A zsűri a szólásszabadság és a humanizmus szimbólumának nevezte Adam Michniket, hozzátéve, hogy Európa-felfogásával hozzájárul országában a demokratikus értékek meghonosításához.

A Varsóban született 75 éves újságíró az 1968. márciusi, a kommunista diktatúra elleni tüntetések egyik főszereplője volt, amelyek eredményeként kizárták az egyetemről. Történészi tanulmányait hét évvel később fejezhette be a poznani egyetemen. Számos független lap szerkesztője volt, 1989-ben parlamenti képviselővé választották, ugyanabban az évben megalapította a Gazeta Wyborcza napilapot, melynek máig főszerkesztője.

A spanyol trónörökösnőre utaló Asztúria hercegnője-díjat minden évben nyolc kategóriában ítélik oda, a sorban második a kommunikáció és humán tudományok elismerése. A kitüntetést tavaly Gloria Steinem amerikai feminista ikon, író, újságíró, jogvédő nyerte el.

A múlt évben a magyar Karikó Katalin is megkapta a rangos kitüntetést a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztésében részt vevő hat kutatótársával együtt tudomány és technológia kategóriában.

A díjat hagyományosan októberben adják át ünnepélyes keretek között a spanyol királyi család jelenlétében Oviedóban. A díjazottak a világhírű Joan Miró szobrát és 50 ezer eurós (19 millió forint) pénzjutalmat kapnak az elismerés mellé.

Tovább olvasom