Médiapiac
Beérkeztek a piaci vélemények az OTT tartalomszolgáltatásokról
Nyilvános konzultációt tartott az NMHH tizenkét kérdéskörben a hálózatsemlegességtől a tartalomintegritásig, az over-the-top (OTT) tartalomszolgáltatások médiaszolgáltatásokra, illetve médiapiacra gyakorolt hatásáról. A vélemények figyelembe vételével a hatóság kidolgozza, milyen nemzeti álláspontot képviseljen a téma uniós szabályozásának kialakítása során.
A változó médiafogyasztási szokások és piaci környezet kiegyensúlyozott szabályozást igényel. Ennek érdekében az NMHH tavaly novemberben nyilvános konzultáció keretében, a szakma bevonásával 12 pontban keresett válaszokat az OTT tartalomszolgáltatások médiarendszerre gyakorolt hatásaira annak érdekében, hogy azonosítsa azokat a területeket, ahol a jogalkotónak, illetve a jogalkalmazó hatóságnak is feladata lehet a jövőben. A konzultáció részét képezte magának az OTT fogalmának meghatározása is. A nyilvános konzultációs felhívásra tizenöt iparági vélemény érkezett a Magyarországon működő hírközlési és médiaszolgáltatóktól, készülékgyártóktól, érdekvédelmi szervezetektől és szakértőktől. A hozzászólók a következők voltak: Allegro Group, Antenna Hungária Zrt., Invitel Zrt., Littvay István, Initiative of European Network Operators, Magyar Kábelkommunikációs Szövetség, Magyar Telekom Nyrt., Microsoft Magyarország Kft., M-RTL Zrt., Nemzeti Műsorterjesztő Klaszter, Pataki Tamás, Telenor Magyarország Zrt., TV2 Média Csoport Kft., UPC Magyarország Kft., Vodafone Magyarország Zrt.
A hatóság közleménye szerint az észrevételek szolgálnak alapul ahhoz, hogy az NMHH komplexebb képet alakítson ki erről a területről és az iparági szereplők véleményét is figyelembe véve tudja majd képviselni a nemzeti álláspontot az uniós egyeztetések során, különösen az Európai Unió Bizottsága Digitális Egységes Piac javaslatának megvitatása, illetve az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv soron következő felülvizsgálata alkalmával.
A válaszadók szinte mindannyian úgy vélték, hogy az OTT-tartalomszolgáltatások középtávon nem fogják helyettesíteni, illetve kiváltani a hagyományos műsorterjesztők által kínált szolgáltatásokat. A piacra lépés korlátjaként említik a nyelvi és kulturális kérdéseket, a piac méretéből adódó limitált üzleti lehetőségeket, a fejlődést nem megfelelő ütemben követő jogi környezetet, valamint nem látják biztosítottnak az OTT-tartalomszolgáltatások nyújtásához szükséges műszaki feltételeket.
A válaszadók többsége egyetértett abban, hogy az audiovizuális uniós irányelv hatálya alá tartozó médiaszolgáltatók számára versenyhátrányt jelenthet az, hogy az irányelv olyan kötelezettségeket ír elő számukra, melyeket az EU-n kívül működő, de Európába irányuló szolgáltatást nyújtó cégeknek nem kell teljesíteniük. További hátrányként említik, hogy azok a nem európai szolgáltatók, akik az USÁ-ban, ill. Európában terjeszkednek, azok jellemzően angol nyelvterületen működnek, így nem kell fizetniük a filmek fordításért, feliratozásért, valamint nem kell foglalkozniuk a szigorú európai műsorkvótarendszerrel és a sokkal szigorúbb adózási feltételekkel.
A szolgáltatók megoldásnak tartanák, ha a szabályozók engedélyeznék az internetszolgáltatók számára az új üzleti modellek, újszerű szerződéses feltételek kialakítását a fogyasztókkal, illetve az OTT-szolgáltatókkal, hiszen a hagyományos bevételi forrásaikat épp a sikeres OTT-kommunikációs és -üzenetküldő alkalmazások veszélyeztetik. A hálózatsemlegesség részletes szabályozásáról szóló európai bizottsági kezdeményezés kapcsán a rugalmas és differenciált szabályozás mellett teszik le a voksukat a válaszadók. Az internethozzáférés-szolgáltatók szorgalmazzák, hogy legyen lehetőségük arra, hogy további díj ellenében garantált minőségű szolgáltatást nyújtsanak az arra igényt tartó tartalom- és alkalmazásszolgáltatók számára, mert a bevétel segítségével fenntarthatóvá válna a hálózat eddigi és további fejlesztése, ami biztosítaná a megkülönböztetésektől mentes best-effort jellegű szolgáltatások megfelelő minőségben történő működését is. A tartalomszolgáltatói vélemények hangsúlyozzák, hogy az „utolsó mérföld”, azaz a terjesztés végső szakasza legyen versenysemleges, és üdvözölnék, ha az internethozzáférés-szolgáltatók nem korlátozhatnák a sávszélességet a potenciális versenytársakkal szemben.
Az okostévék kapcsán a válaszadók egyetértettek abban, hogy a közös szabványok hiánya már most is érezteti hatását. A platformok zártak, az alkalmazások nem átjárhatók, „idegen” alkalmazások nem telepíthetők, a gyártók csak az általuk üzletileg preferált tartalomszolgáltatások elérését teszik lehetővé. Azzal kapcsolatban azonban eltérőek voltak a vélemények, hogy indokolt lenne-e az állami beavatkozás a piaci folyamatokba.
A 12 kérdésre érkezett részletes válaszok – melyek hangsúlyozottan nem tekinthetőek az NMHH hivatalos álláspontjának – a mellékelt dokumentumban olvashatóak.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás