Kövess minket!

Médiapiac

Bankot robbant a Netflix

Korábban mi is írtunk arról, mire lehet panasz a nem egészen egy éve indított Netflix-terjeszkedés célállamaiban. A jelek szerint az óriáscég már reagált is. Mindeközben egy újabb kutatás bizonyítja, hogy aranybánya lehet a Netflix és társainak üzlete.

Szinte egyszerre jelentették be, hogy a Netflix Lengyelországban helyi nyelven, zlotyért kínál ottani gyártású tévéműsorokat és azt, hogy a számlafizetés egyszerűsítése érdekében az egyik mobilszolgáltatóval. Utóbbi esetben arról, hogy a T-Mobile ügyfelei mobilszámlájukon keresztül is fizethetik a Netflix-havidíjat.

Lengyelország már eddig is előnyt élvezett a térség többi államával szemben: az ott kínált tartalom négyötödét szinkronizálta vagy feliratozta a Netflix – emlékeztet az egyik nemzetközi szakportál, amely megjegyzi: a lengyel közönség kiszolgálása érdekében olyan nemzetközi kasszasikerek is elérhetőek helyi változatban, mint a House of Cards, a Narcos vagy az Orange is the New Black.

Hasonló lépésről számolt be a média Törökországban; ott ráadásul már csak azért is könnyebb dolga van a Netflixnek, mert hatalmas méretű és kibocsátású a helyi tartalomipar – elég, ha a pár éve hozzánk is „begyűrűző” sorozatokra gondolunk. Így végeredményben nincs mit csodálkoznunk azon, hogy egyes elemzések már nem a Hulut, hanem az HBO-t látják hosszabb távon a vállalkozás nagy riválisának. A Juniper friss kutatása pedig arra mutat rá, hogy mekkora pályán csúcsragadozók ezek a cégek. Napokban publikált adataik alapján ugyanis az Amazonhoz és a Netflixhez hasonló SvoD-szolgáltatások piaca az idei 14,6 milliárdról öt év alatt 34,6 milliárd dollárra nő.

A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban körülbelül ugyanannyian vannak a Netflix ügyfelei, mint a két legnagyobb tévészolgáltató – a DirecTV és a Comcast – előfizetői. (Utóbbi két cég 47-48 millió kuncsaftot szolgál ki. Ráadásul az idő a SvoD-szolgáltatóknak dolgozik, hiszen kitart a trend, egyre többen állnak át a lineáris tévézésről a lekérhető szolgáltatásokra. Különösen, hogy utóbbiakban mindinkább fel-feltűnedeznek a hagyományos csatornák adásai az opciók között. Az Advanced Television cikke szerint jövőre a Hulu és a YouTube előfizetéses csatornáiban is feltűnhetnek műsoraikkal a hagyományos tévéadók.

A Juniper mindemellett arra is felhívta a figyelmet, hogy 2021-ben már ötször akkora lesz az online tévézés és videónézés adatforgalma, mint az idén, ennek oka pedig a 4K technológia terjedése lesz. A fizetős VoD szolgáltatások aránya eközben a teljes piac 13 százalékára emelkedik fél évtizeden belül a kutatók szerint.

Médiapiac

Így reagált Szijjártó Péter a CNN újabb vádjaira (videó)

A gyermekvédelmi törvény és a jövő évi választások is szóba kerültek a televíziós interjú során.

Közzétéve:

Szijjártó Péter/Facebook

Régi ismerős, új vádak – a teljes CNN interjú – Szijjártó Péter így osztotta meg legutóbbi, a CNN-nek adott interjúját a közösségi oldalán.

A magyar külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén vesz részt New Yorkban, ottjártakor adott interjút a CNN riporterének, Richard Quest-nek. Quest elsőként a gyermekvédelmi törvény kapcsán kérdezte a magyar külügyminisztert. “Miniszter úr, ön ugyanolyan jól tudja mint én, hogy én meleg vagyok, így rám is vonatkozik ez a törvény. Ön engem pedofilnak tart?” – nyitotta a beszélgetést a riporter.

Szijjártó Péter válaszul közölte, tiszteli, hogy Quest olvasta a törvényt, ugyanis a közelmúltben bárkivel vitázott róla, tudta, hogy vitapartnere sosem olvasta azt. Hangsúlyozta:

a jogszabály tiszteletben tartja minden felnőtt, 18 év feletti személy jogát, hogy olyan életmódot válasszon, amilyet élni akar.

Kiemelte:

a jogszabálynak két része van. Az egyik rész arról szól, hogy nagyon szigorúan kell büntetni minden, a pedofíliával elkövetett cselekményt. A másik rész pedig biztosítja, hogy annak érdekében, hogy megvédjük a gyermekeinket, a gyermekek szexuális orientációjával kapcsolatos nevelése kizárólagos joga a szülőké.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, a két rész teljesen elkülönül egymástól.

Ezt követően szóba került a jövő évi választások kapcsán, hogy az ellenzék egységes jelöltet állít.

A magyar külügyminiszter leszögezte,

a kérdés egyértelműen az a jövő évi választás során, hogy az emberek vissza akarnak-e térni a 2010 előtti időszakhoz – amikor az ország eladósodott, magasak voltak az adók és a munkanélküliség – vagy folytatni akarják, ami 2010 óta zajlik, hogy a gazdaság csúcsokat dönt, teljeskörű foglalkoztatás van, és a családokat támogatják.

Borítókép: Szijjártó Péter interjút ad

Tovább olvasom

Médiapiac

Nem manipulálták a bizonyítékként kezelt Portik–Gyárfás-beszélgetéseket

A Fenyő János meggyilkolása ügyében indított Gyárfás–Portik-per 4-es számú tanúja bekerült a tanúvédelmi programba, így a bíróság zárt ajtók mögött hallgatta meg.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás egy korábbi tárgyalására érkezik a bíróságra, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A szakértők és a tanúk meghallgatásával folytatódott a Fenyő János megölésére való felbujtással vádolt Gyárfás Tamás és Portik Tamás pere a Fővárosi Törvényszéken. A vád 4-es számmal jelölt tanúja időközben bekerült a tanúvédelmi programba egy másik ügy kapcsán, ezért Póta Péter bíró úgy döntött, a sajtó kizárásával hallgatja meg – írja a Magyar Nemzet.

A meghallgatás után Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás védője a lapnak nyilatkozva leszögezte: a zárt tárgyaláson elhangzottakból semmit nem mondhat el. Kiemelte ugyanakkor, nem érzi, hogy a 4-es számú tanú vallomása rossz irányba befolyásolta volna ügyfele pozícióját.HIRDETÉS

– Az elhangzottakban ellentétes állítások voltak, így további meghallgatásokra, szembesítésekre lesz szükség – mondta Gyárfás védője.

A vád szerint Gyárfás Tamás bujtotta fel Portik Tamást Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban történt megöletésére. Gyárfás és Fenyő között a Nap TV kapcsán pattant ki üzleti vita az 1990-es években, mivel Fenyő János a televízió megszerzésére törekedett, ami Gyárfás tulajdonában volt. Portik Tamás, az ismert olajos bűnöző, aki számos leszámolás és robbantás kitervelője, felbujtója, a Fenyő-gyilkosság után évekkel, 2003-ban és 2004-ben többször kezdeményezett találkozót Gyárfással, a kettejük közötti beszélgetéseket pedig titokban rögzítette.

A bíróság keddre két szakértőt is beidézett. Egyikük hangtechnikai szakértő, aki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetének munkatársa, részletesen válaszolt a vád, a védelem és a bíróság kérdéseire a Portik–Gyárfás-találkozók hanganyaga kapcsán.

Ismert: az ügyészség szerint a Portik által készített hanganyagokból kitűnik, a bűnöző arra akarta rávenni Gyárfást, hogy mondja ki, ő rendelte meg Fenyő János megöletését. A felvételeken egyszer sem hallható, hogy Gyárfás beismerte volna ezt, a hanganyagok mégis a vád alapját képezik, ezért azok hitelessége kulcsfontosságú az ügy szempontjából.

A felvételeken több mint ötszáz helyen vannak hangmegszakadások. A szakértő hangsúlyozta: ezek a felvevőeszköz hibájából eredtek. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a hangszalagokon a nem hallható részek között nincs logikai összefüggés, nem valamilyen vezérelv mentén töröltek a szövegekből, ami szinten arra utalhat, hogy a hanganyagok nincsenek összevágva.

A bíróság kedden meghallgatta a pszichológus szakértőt is, akinek azonban újra meg kell jelennie egy másik tárgyalási napon, mivel egy kommunikációs hiba miatt nem tudott felkészülni elég alaposan a hanganyagra vonatkozó kérdésekre. A szakértő azonban tett néhány megállapítást.

A pszichológus szakértő elmondta: a beszélő felek kölcsönösen gyanakodtak egymásra, és mindketten manipulálni próbálták a másikat.

Ebből is adódhat, hogy a felek egyfajta titkos nyelvet használtak: olyan szóképekben beszéltek, amelyeknek nyilvánvalóan más a jelentésük, mint a szó szerinti. A nyelvészeti szakértők szerint tipikusan ilyen, amikor kidurrant kerekekről, kerékcseréről beszéltek a felek – ami a szakvélemény szerint a Fenyő-gyilkosságra való utalás volt, bár ezt mind Gyárfás, mind Portik vitatta.

Gyárfás Tamás a szakértő szerint „dörzsölt”, kontroll alatt tartotta érzelmeit, válaszai jól átgondoltak voltak, és valószínűleg sejtette, hogy felveszik a beszélgetést. A szakértő felvetette, hogy a kíváncsiság is hajthatta Gyárfást: arra akart rájönni, hogy mit akar tőle Portik, ezért sem zárta le gyorsan ezeket a beszélgetéseket egyértelmű tagadással.

A bíró azon kérdésére, hogy Portik miért ismerte el a felbujtást a felvételeken, ha esetleg mégsem ő volt az elkövető, a szakértő azt válaszolta, hogy Portik akár a saját érdekei ellen is cselekedhet racionalizált indokkal akkor, ha úgy ítéli meg: ez egy másik ügyben előnyhöz fogja juttatni. Hozzátette: Portik Tamás rejtőzködik, nem akar magáról elárulni információkat, ami már a pszichológiai vizsgálatok alatt is nehézségeket okozott.

Tovább olvasom

Médiapiac

A szaklap szerint nem kell vétójog a szülőknek

A Journal of Medical Ethics szerint a szülőknek nem szabadna beleszólást biztosítani abba, hogy ellenkező neművé műtik-e gyermeküket vagy sem.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Azt írja a Journal of Medical Ethics című szaklap egy 2020-as tanulmányában, hogy a szülőknek „el kell veszíteniük vétójogukat” a transzneműséggel kapcsolatos beavatkozások felett, azaz a lap szerzői szerint a szülőknek nem lehet beleszólása abba, hogy a gyermekük hormonterápiára megy, lányuk leveteti-e a mellét, vagy épp megpróbálja magát ellenkező neművé műttetni – írja a Mandiner

Ehhez kapcsolódik, hogy Kalifornia biztosításért felelős illetékese 2021 januárjával elrendelte, hogy a biztosítóknak gyermekkorú lányok számára is állni kell a melleltávolítás költségeit. A 2020 december 30-án kelt levél szerint a műtét inkább „helyreállító”, mintsem „kozmetikai”. 

Ricardo Lara szerint ugyanis azért, mert a nemi identitászavarral rendelkező lányok fiúnak érzik magukat, és fiúvá szeretnének válni, a mellek veleszületett rendellenességnek számítanak, legalábbis az ő esetükben „a mellek a test abnormális struktúrái” . 

Az előzmények közé tartozik, hogy 2018-ban 68 női páciens mellét távolították el egy államilag finanszírozott kutatás keretében a Children’s Hospital Los Angelesben. Mindannyian 25 évesnél fiatalabbak voltak, 33 közülük 18 év alatti.  A kutatás célja a „melldiszfória” vizsgálata volt, és a páciensek között szerepelt egy 13 és egy 14 éves is.

Mint arról korábban a Mandiner írt, Nagy-Britanniában és Amerikában transzjárvány tört ki a tinilányok körében. Azaz nem kevesebb mint 4400 százalékkal nőtt azoknak a tinédzser lányoknak az aránya az Egyesült Királyságban 2018-ban, akik „nemváltó” műtétet kívánnak igénybe venni. Amerikában 2016-17 között megnégyszereződött a nőkön végrehajtott ilyesfajta műtétek száma, s ez az összes ilyen műtét 70 százaléka volt. 

A nemváltás azonban valójában lehetetlen (mint arról itt írtak), a nemi identitászavarban szenvedő gyermekek 80-95 százalékánál a jelenség kamaszkorára magától elmúlik, és rengetegen megbánják a visszafordíthatatlan beavatkozást. 

Mandiner megírta annak a kanadai férfinak az esetét is, akit elzárásra ítélt a bíróság, amiért eredeti, női nevén szólította a magát fiúnak képzelő lányát. A bíró azt is kimondta, hogy a szülőknek „kötelessége megerősíteni a kiskorú gyermekük nemi identitását,” mert ha ezt nem teszik meg az „családon belüli erőszaknak” minősül.

Tovább olvasom