Kövess minket!

Médiapiac

Balhés frekvencia: második menet

Nekikezdhet a jogelődje által a választások előtt a Klubrádiónak ítélt, de az új, konvergens médiahatóság által oda nem adott fővárosi frekvencia újrapályáztatásának a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) – derül ki a médiatanács honlapján most közzétettekből.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tájékoztatja az érdekelteket, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv.) 52. § (6) bekezdésének megfelelően közszemlére bocsátja a Budapest 92,9 MHz körzeti rádiós műsorszolgáltatási jogosultság frekvenciatervét, valamint ezt követően nyilvános meghallgatást tart – olvasható a honlapon.

A frekvencia alapvető műszaki paramétereit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 1133 Budapest, Visegrádi utca 106. szám alatti ügyfélszolgálati irodájában lehet megtekinteni 2011. január 6. és január 20. napja között, hétfőn és pénteken délelőtt nyolctól délig, szerdán pedig délután egytől négyig.

A közmeghallgatást január utolsó napján rendezik, azt Országos Rádió és Televízió testület egykori székházában. Mindez azt jelenti, hogy az NMHH – nem sokkal azt követően, hogy bejelentették, eredménytelennek nyilvánítják a tavasszal zárult pályázatot – ismét kiírhatja a versenyt a hullámsávra. A jelek szerint nem jó ómen ezért a sávért indulni: az egykori Deejay hullámsávjára már írtak ki (végül szavazategyenlőség miatt) eredménytelenül zárult pályázatot. Egyelőre nem tudni, tesz-e jogi lépéseket a tavaszi nyertes, a Klubrádió Zrt. az ügyben.

Április 21-én osztotta ki a jogosultságot az utolsó munkanapjainak egyikét töltő Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). Egyetlen ponton múlott, hogy a Klubrádió nyerte el a rádiófrekvenciát, amely már csak azért is értékes (volt), mert már akkoriban sem volt más üres budapesti hullámsáv. Hatan szálltak versenybe a lehetőségért február elején. A Klubrádió Zrt., a Magyar Katolikus Rádió Zrt. és a Televagyok Kft., az Entercorp Kft. és a Médiacom-Invest Hungary Kft. és a Nature TV Kft.

Már akkor kiderült: egyetlen ponton múlott, hogy a Klubrádió nyerte el az utolsó szabad fővárosi rádiófrekvenciát. A szöveges műsorok és a közszolgálati programok arányára is a maximális (húsz) pontot kapta a Klubrádió és a – később második helyre szorult – Magyar Katolikus Rádió is, de a programterv sem dönthetett volna köztük: ebben a mezőnyben is 15-15 pontot kaptak. Hasonlóan holtverseny alakult ki az „egyéb” kategóriában, ahol mindkét adó bezsebelte a maximális két-két pontot. Végül a műsorszolgálati tapasztalat döntött: a Klubrádió a lehető legmagasabb eredménnyel, 15 ponttal zárt itt, míg a Magyar Katolikus Rádió ennél eggyel kevesebbet kapott.

A most kulmináló probléma abban állt, hogy a búcsúzó testület egyetlen tagja sem vállalta magára az új koncessziós szerződés aláírását a törvény által erre rendelt 45 napon belül, különösen, hogy pár héttel a döntés után (létszámhiány miatt) határozatképtelenné is vált a grémium. Az adó vezetése mindvégig azzal érvelt: győztessé nyilvánításuk az általuk tett ajánlat elfogadását jelenti, így maga az aláírás egy formális gesztus. A mostani határozat alapján ennél azért többről van szó.

Médiapiac

Megbukott a baloldali lap lejáratási kísérlete

A baloldali média-hazugsággyár egyik képviselője, a 168 Óra újabb gyöngyszemmel jelentkezett a napokban.

Közzétéve:

Borítókép: Az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett Merkely Béla kardiológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem rektora. Fotó: MTI/Cseke Csilla

A baloldali propagandalap vasárnap arról cikkezett, hogy bár nézők nélkül rendezik meg az olimpiát, Merkely Béla mégis ott lehet a helyszínen.

A 168 Óránál abból jutottak erre a következtetésre, hogy az elismert professzor vasárnap több fotót is megosztott arról, hogy kint van Tokióban, és a helyszínen szurkol a magyarok sportolóknak. Mint a fényképeken látható, Merkely Béla társaival az úszócsapat sikereiért szorított. 

Csakhogy négy poszttal lejjebb Merkely Béla a Facebook-falán megírta, mit keres a japán fővárosban.  

“Hamarosan újra láthatjuk nagyszerű sportolóinkat versenyezni, most Tokióban, ahova én is elindultam a mai napon, mint a FINA Sports Medicine Committee tagja” – írta a professzor közösségi oldalára, amiből egyértelművé válik, hogy dolgozni ment ki a szigetországba.

A kínos baki után Merkely Béla helyreigazítást kért a 168 Órától, aminek következében a baloldali lap kénytelen volt módosítani a cikkét.

Mint ismert, a népszerű professzornak fontos szerepe van a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, amelynek következtében a baloldali pártok, politikusok, és médiájuk célkeresztjébe került. Vélhetően a 168 Óra lejáratási kísérlete is ennek tudható be – írta az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

6,5 millió embert értek el az NSO hírei a Facebookon az Eb alatt

Újabb kiemelkedő eredményt ért el a Nemzeti Sport Online: 6,5 millióan látták bejegyzéseit a futball-Eb alatt a Facebookon, ami 32 millió aktivitást generált – jelentette be kedden a népszerű sportportál.

Közzétéve:

Borítókép: Magyar szurkolók a 2021. évi labdarúgó-Európa-bajnokság Magyarország-Franciaország meccsén, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Európa-bajnokság alatt (június 11. és július 11. között) több mint 6,5 millió Facebook-felhasználóhoz jutott el a Nemzeti Sport Online (NSO), az ismert közösségi oldalon ennyien látták legalább egy bejegyzésüket – írják.

Az NSO Facebook-oldalának követői emellett nagyon aktívak is voltak, a reakcióikat, hozzászólásaikat és megosztásaikat számolva összesen 32 millió aktivitás köthető olvasóihoz az Eb heteiben a Magyarországon legnépszerűbb közösségimédia-felületen.

A portál híreire több mint 10 millió átkattintás érkezett az Európa-bajnokság ideje alatt a Facebookról.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon mintegy 6.7 millió Facebook-felhasználó van, az összes magyar nyelvű facebookozó száma pedig mintegy 7.1 millióra tehető, kijelenthető, hogy közülük tízből legalább kilencen (91.55 százalék) találkoztak az NSO valamilyen tartalmával az Európa-bajnokság idején, s akkor még nem említettük például az NSO gyorsan növekvő Instagram-táborának tagjait. “Jószerével tehát majdnem mindenkit elértünk a közösségi médiában, aki jelen van ezeken a felületeken, s a magyarok nagy többsége már ebbe a körbe tartozik” – tették hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom