Médiapiac
Az utasok szeretnek internetezni a repülés alatt
A Roland Berger tanulmánya szerint az internet hozzáférés a fedélzeten többletbevételt jelenthet a légitársaságok számára.
Manapság egyre több utas igényli a levegőben is az internetkapcsolatot, sőt ez a szolgáltatás többeknek már a repülőjárat választását is befolyásolja. A légitársaságok technikailag már most képesek hozzáférést biztosítani a világhálóhoz, de a jövőben a fedélzeten használható web újabb értékesítési csatornát jelenthet, amelyen keresztül az utasok vásárolhatnak, kényelmi szolgáltatásokat érhetnek el vagy beválthatják törzsutas pontjaikat. Mindent összevetve, a légitársaságok utasonként nagyjából 1,2 euró (kb. 370 forint) többletbevételre tehetnek szert rövid távú útjaik során, míg a hosszabb utazások során ez az összeg elérheti a 3,6 eurós (kb. 1200 forint) fejenkénti nagyságrendet is. A társaságok többletbevétele nemcsak a wifi-szolgáltatásból származhat, hanem a fedélzeti net segítségével eljuttatott célzott vásárlási ajánlatokból és az internetes kapcsolat által létrejövő újabb szponzorációs együttműködésekből is. Ez derült ki a Roland Berger legfrissebb Spread your wings című tanulmányából, mely a repülés közbeni netkapcsolat üzleti lehetőségeit vizsgálta.
“A repülőjegyek hozama évek óta folyamatosan csökken” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. “Ezért is fontos, hogy a repülőtársaságok olyan termékeket fejlesszenek ki, amelyekért a fogyasztók hajlandóak többet fizetni. Összességében a légitársaságok nagyjából egymilliárd utast szolgálnak ki évente, ami világosan jelzi, milyen hatalmas üzleti potenciál rejlik még ebben az iparágban.”
Egy 2016-os Inmarsat kutatás azt mutatta ki, hogy az utasok a fedélzeti internet elérhetőséget (54%) preferálnák az étkezéssel (19%) vagy az egyéb szórakozási lehetőségekkel (16%) szemben. A válaszadók kétharmada még fizetni is hajlandó lenne azért, hogy online maradhasson az utazás ideje alatt. De Schannen Frigyes szerint a fedélzeti internet elérhetőség a légitársaságok számára ennél jóval nagyobb üzleti lehetőséget hordozhat magában: „Az utasok számára kínált web hozzáférésnél jóval fontosabb az, hogy a fedélzeti internetszolgáltatással az adott légitársaságok személyre szabott vásárlási ajánlatokat és egyéb okos szolgáltatásokat tudnak ügyfeleik számára nyújtani. Mindezek együtt új üzleti lehetőségeket biztosítanak a légitársaságok számára.”
Ahhoz, hogy a repülés közbeni internet elérést versenyelőnyként használhassák, a légitársaságoknak minél előbb ki kell dolgozniuk az erre vonatkozó ajánlatokat. „Azoknak a társaságoknak, amelyek késlekednek a fedélzeti net kialakításával, a jövőben nehezebb dolguk lesz a pozícionálással, hiszen az internet hozzáférés egy bizonyos idő után már nem lesz beárazható kritérium” – állapította meg a szakember.
Ha a légitársaságok ki szeretnék használni a fedélzeti internet-elérésben rejlő teljes potenciált, ahhoz olyan digitális partnert kell találniuk, aki nem csak innovatív technológiát ad számukra, hanem be is vonja őket olyan újítások kidolgozásába, melyekkel jelentősen csökkenthetik a költségeiket. Amellett, hogy az utasoknak lehetőségük lesz online vásárolni, az internet-hozzáférés további lehetőségeket biztosít a professzionális szolgáltatásoknak, mint a repülés, a repülési műveletek, illetve a légi-és földi szolgáltatások összehangolása. Az elektronikus repülőtáskák például valós idejű időjárás- és forgalmi jelentést adnak a repülés ideje alatt, miközben javaslatot tesznek a pilótáknak arra, hogy azok a változó körülményekhez igazodva újratervezzék a repülési útvonalat és a sebességet. A repülőgép-állapotfigyelő-rendszerek adatszolgáltatásai mentén pedig elkerülhetők az igen költséges leállások.
“A fedélzeti internet-elérés nem az egyetlen, de egy igen fontos lépése a légiközlekedési iparág digitális átalakulásának. A megfelelő partnerek megtalálásával és vonzó termékpaletta kidolgozása révén a légitársaságoknak nagy lehetőségük nyílik arra, hogy fejlesszék a hatékonyságukat és kiegészítő bevételre tegyenek szert” – foglalta össze Schannen Frigyes.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás