Kövess minket!

Médiapiac

Az új erőtér

Az új erőtérrel nem az a cél, hogy felhalmozzuk, hanem hogy becsatornázzuk.

„Semmi sem lineáris már!” A kedvenc mondásom, ezt kiterjeszthetjük mindenre: a közösségi média adattulajdonlás- és használat szabályozási kérdéseitől (amire egy eklatáns példa a ’Cambridge Analytica’ botrány), a politikai szereplők és konglomerátumok kommunikációján át az egyéni felhasználók digitális térben követhető és monetizálható tevékenységéig.

via GIPHY

Gondoljunk a platformok (Amazontól, a Facebookon és a TikTok-on át az önvezető autók ipari internet platformjáig), a felhasználók, reklámozó cégek és a szabályozó szervek (EU, USA és nemzeti kormányok) viszonyrendszerének hierarchikus változására – kié az adat, mi minősül biztonságos adatkezelésnek és annak integritását hogyan lehet megőrizni transzatlanti ügyletek mentén (EU-USA Privacy Shield augusztusi hatályon kívül helyezése). Központi kérdés, hogy kinek a feladata és milyen hatáskörrel biztosítani az állampolgárok védelmét a közösségi média platformokon a gyűlöletbeszédtől, a manipulációtól és a politikai vagy katonai célú pszichológiai befolyásolástól.

És mivel semmi sem lineáris, ezek kölcsönhatása és a digitális térben megfigyelhető folyamatos változás az igazán érdekes. A digitális tér adta hozzáférhetőségből, ’összekapcsoltságból’ és transzparenciából adódóan az egyén viszonya a hatalommal és az önértelmezése az egyes társadalmi csoportokon belül is megváltozik.

A hatalom is változik, új erőterek képződnek és vívódnak egymással. A politikai töltetű tüntetések egymást érik a világban – már gimnazista diákok is szervezőivé válnak (gondoljunk csak a Greta Thunberg jelenségre), politikai szövetségek átformálódnak (például Brexit, a szubszidiaritás elvének erősödése az Európai Unióban a koronavírus járvány idején), konglomerátumok tűnnek el és értelmezik újra tevékenységüket az ipari átalakulások következtében (többek között a GE és a Blackberry), a digitális térhódítás által pedig új iparágak, új munkák (úgyis mint az AI, nanorobotika, kripto valuták) és soha nem látott kihívások (mint a fake news és adatszabályozási kérdések) születnek.

via GIPHY

Ezt a változást azonban sokan vagy vadul romanticizálják vagy vészesen alábecsülik. Ennek a komplex átalakulásnak egyik fontos eleme két erőhatás egymásnak feszüléséből ered – ahogyan a klasszikus értelemben vett hatalom és az új erőtér egymás mellett, egymásból táplálkozva és egymás útját keresztezve kölcsönhatásba lép.

A hatalom olyan, mint a pénz. Keveseké. Féltve őrzött. A kiváltságosoknak rengeteg áll rendelkezésére. Zárt, megközelíthetetlen és egy vezéralak köré központosul. Könnyen foglyul ejt.

Az új erőtér olyan, mint az áram. Sokak által létrehozott, nyitott és részvét alapú. Feltölt és osztódik. Mint a víz és az elektromosság akkor a leghatékonyabb, amikor hagyjuk áramlani. Az új erőtérrel nem az a cél, hogy felhalmozzuk, hanem hogy becsatornázzuk.

A digitális kommunikáció és a közösségi médiumok által meghatározott digitális térben a választópolgárok aktív szerepvállalókká váltak, közelebb érzik magukhoz a közügyeket és a politikai kezdeményezéseket, mint valaha. Ezekkel kapcsolatban is ’fogyasztóként’ viselkednek, hozzászoktak, hogy minden tartalmat személyre szabottan és készen kapnak a platformokon keresztül és hogy a ’visszajelzésük’, részvételük azonnali eredményt hoz számukra és számít, változtatni tud.

Hol tud a régi erőt képviselő politikai elit az új erőtérben elhelyezkedni, megvívni az új erőtérből merítő politikai erőkkel, hogyan tud az új erőtérben szocializálódott (digital natives) vagy annak bizonyos működési mechanizmusait elsajátító és követő (digital immigrants) állampolgárokkal kapcsolatot teremteni?

Az alábbiakban a politikai kommunikáció világából veszünk sorra néhány példát a közösségi média és a politikai viszonyrendszerére az új erőtért tükrében, Amerikából, az Európai Unió intézményrendszereiből, és a magyar politikai életből.

Amerikai példák:

Donald J. Trump – amerikai elnök

Párt: Republikánus

Célközönség: 331 millió USA állampolgár szavazóképes csoportja

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

@realdonaldtrump Twitter: 85 millió követő

@POTUS Twitter: 31,3 millió követő

@realdonaldtrump Instagram: 21,8 millió

Donald Trump Facebook profil: 29 millió

POTUS Facebook profil: 3,6 millió

LinkedIn: –

Kommunikációja: régi hatalom és az új erőtér együttesen érvényesül

Az amerikai elnökválasztások (negyed)évében érdekes megnézni, ahogyan a republikánus Donald J Trump átírja a diplomáciai szabályokat és a média-hatalom viszonyrendszerét a Twitteren keresztül, azáltal, hogy gyakorlatilag direkt kommunikációt folytat az állampolgárokkal és a médiumokkal Tweet-jein keresztül a személyes profilján keresztül (@realDonaldTrump, ami nem egyezik az amerikai elnök hivatalos profiljával @POTUS). Kommunikációja maga az autenticitás megvalósulása, Twitteren hadat üzen, fenyegetőzik, megkérdőjelez és előre vetít. Választók posztjait gyakran megosztja és bárkivel virtuális beszélgetésbe kezd. Kommunikációja inkluzív és kétirányú.

Nézzük a demokrata, idén novemberben második ciklusáért kampányoló Alexandria Ocasio-Cortez kommunikációját.

Párt: Demokrata

Célközönsége: 331 millió USA állampolgár szavazóképes rétege (elsődlegesen a New-Yorki 14. választókerület).

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

Instagram: 6,5 millió

Twitter: 8,5 millió

Facebook profil: 1,4 millió

LinkedIn: –

LinkedIn kampány profil: 8,8 ezer követő

Kommunikációja: Új erőtérre építő úgynevezett ’grassroot’ mozgalom

A demokrata Alexandria Ocasio-Cortez alulról építkező mozgalmat hirdetett a közösségi media profiljain keresztül és sikeres kampányával 2018-ban valaha legfiatalabb nőként került be az amerikai kongresszusba. Idézet a kampányfilmjéből: ‘New York 14-es választókerületében nem arról van szó, hogy demokrata vagy republikánus lesz e a jelölt, a politikai elit és az átlagemberek közötti különbséget kell felszámolnunk!’ A 2020-as kampány büdzséjének 80%-a is kis adományokból származik.

Sikerének hátterében nemcsak politikai érzéke és tehetsége, Amerikai Egyesült Államokban megfigyelhető diverzitásra való törekvése, hanem az új erőtér kibontakozása is áll. A politikai elit által kontrollált hierarchikus rendszerek megbontásra tett kísérlete sikerrel járt. A ’mindennapi emberek’ összefogását és támogatását mozgalommá formálta és így, nemcsak a köztudatba tudott berobbanni, hanem a kongresszusba is. Ajánlom a Netflix-en a történetéről szóló dokumentum sorozatot a Knock down the House-t.

Európai Példák:

Ursula von der Leyen – Európai Bizottság elnöke

Pártcsalád: Európai Néppárt

Célközönsége: 445 millió EU állampolgár szavazóképes csoportja

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

Instagram: 105 000

Twitter: 367 200

Facebook profil:

LinkedIn: 8342

Kommunikációja: Régi hatalom modellje mentén

‘Az EU’ vagy ‘Brüsszel’ kicsit olyan, mint egy ‘fekete doboz’ sokaknak. Manfred Weber, az Európai Néppárt Képviselőcsoport elnöke, aki korábban az Európai Bizottság vezető pozíciójára pályázott, azzal kampányolt, hogy ‘véget kell vetni a zárt ajtók mögötti döntéshozatali mechanizmusoknak és közelebb kell hozni az Európai Unió intézményrendszerét az európai állampolgárokhoz’. Ez nagyon igaz, és mind az Európai Parlament és az Európai Bizottság kommunikációja is ebbe az irányba változik.

Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyen-nek a közösségi média kommunikációja beállított és színpadias, a régi erőtér megtestesítője. Érdekes megfigyelni, hogy az Európai Bizottság kommunikációs igazgatóságának teljes apparátusa rendelkezésére áll, mégis egy külsős kommunikációs céget bízott meg közösségi média profiljának kezelésére, (mindezt saját költségre). Ez figyelemre méltó, különös tekintettel arra, hogy az Európai Unióban (főleg a kelet Európai térségben) legnagyobb penetrációval rendelkező Facebook platformon nincs profilja, az üzleti szférát felölelő LinkedIn-en található profilját szeptemberben kezdték el építeni. Kommunikációja így az úgynevezett ’brüsszeli buborék’ megszólítására (jellemzően az EU intézmények, EU ügynökségek és az ezekkel foglalkozó újságírók által használt platformra) a Twitter-re és a Z generációt megmozgató Instagram-ra fókuszál.

Az európai unió állampolgárainak bevonását kezdeményező kampány az #AskThePresident, Twitter-en és Instagram-on fut, ami a fenitek alapján eleve determinálja, hogy hány állampolgárhoz juthat el.

Európai Bizottság alelnök, Energiapolitikáért felelős biztos Maroš Šefčovič

Pártcsalád: Szociáldemokrata

Célközönsége: 445 millió EU állampolgár szavazóképes csoportja

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

Instagram: 2728

Twitter: 49 600

Facebook profil: 24 645

LinkedIn: 467 000

Kommunikációja: Régi hatalom és az új erőtér együttesen

Szakpolitikusként Maroš Šefčovič szlovák diplomata nemcsak az állampolgárokkal, hanem az üzleti szféra szereplőivel is interaktív kommunikációt épít, Facebook és LinkedIn live alkalmakkor a beküldött/felmerülő kérdésekre válaszol. Figyelemre méltó a LinkedIn követőinek száma.

Kiemelkedő advokátokra az Európai Bizottság által létrehozott platformnak a ’Have your say-nek’, ami egy nyílt konzultáció különböző témákban, nyitott minden európai uniós állampolgár számára. Érdemes megnézni milyen széles körű témákban lehet véleményt nyilvánítani: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say

Magyar példák:

Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke

Párt: Fidesz

Célközönsége: 9 700 000 magyar állampolgár szavazóképes csoportja (a kettős állampolgárokat nem ideértve).

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

Instagram: 78 200

Twitter:

Facebook profil: 858 000

LinkedIn:

A miniszterelnök közösségi média oldalaira a profi képek és a tájékoztató üzenetek jellemzőek, némi humorral és magyar kultúrát szimbolizáló elemekkel. Alacsony arányban, de szerepelnek személyes elemek, életképek.

Varga Judit Magyarország igazságügyi minisztere

Párt: Fidesz

Célközönsége: 9 700 000 magyar állampolgár szavazóképes csoportja (a kettős állampolgárokat nem ideértve).

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

Instagram: 18 100

Twitter: 4823

Facebook profil: 80 000

LinkedIn: –

Kommunikációja: Régi hatalom modellje mentén

A miniszter asszony közösségi média kommunikációja két pillérre épül, a Twitter-en a nemzetközi és az EUs intézményrendszer felé való kommunikációja szakpolitika fókuszú, Instagram kommunikációja pedig személyes brand építésre fókuszál és napló szerű.

Gyurcsány Ferenc

Párt: DK

Célközönsége: 9 700 000 magyar állampolgár szavazóképes csoportja (a határon túliakat nem ideértve).

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

Instagram: 46 400

Twitter: 4823

Facebook profil: 258 000

LinkedIn: 4

Kommunikációja: Régi hatalom modellje mentén

A DK vezetőjének közösségi média kommunikációja a Z generáció megszólítását és elkötelezését állítja a középpontba, a leendő első szavazók táborának kiaknázása érdekében. Figyelemre méltó, ahogyan a mozgósítani tudja a Z generációs közönséget és ahogyan az ’ellenzéki kommunikáció’ elemeit mém-szerűen beemeli a napi postjai közé.

Médiapiac

Így reagált Szijjártó Péter a CNN újabb vádjaira (videó)

A gyermekvédelmi törvény és a jövő évi választások is szóba kerültek a televíziós interjú során.

Közzétéve:

Szijjártó Péter/Facebook

Régi ismerős, új vádak – a teljes CNN interjú – Szijjártó Péter így osztotta meg legutóbbi, a CNN-nek adott interjúját a közösségi oldalán.

A magyar külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén vesz részt New Yorkban, ottjártakor adott interjút a CNN riporterének, Richard Quest-nek. Quest elsőként a gyermekvédelmi törvény kapcsán kérdezte a magyar külügyminisztert. “Miniszter úr, ön ugyanolyan jól tudja mint én, hogy én meleg vagyok, így rám is vonatkozik ez a törvény. Ön engem pedofilnak tart?” – nyitotta a beszélgetést a riporter.

Szijjártó Péter válaszul közölte, tiszteli, hogy Quest olvasta a törvényt, ugyanis a közelmúltben bárkivel vitázott róla, tudta, hogy vitapartnere sosem olvasta azt. Hangsúlyozta:

a jogszabály tiszteletben tartja minden felnőtt, 18 év feletti személy jogát, hogy olyan életmódot válasszon, amilyet élni akar.

Kiemelte:

a jogszabálynak két része van. Az egyik rész arról szól, hogy nagyon szigorúan kell büntetni minden, a pedofíliával elkövetett cselekményt. A másik rész pedig biztosítja, hogy annak érdekében, hogy megvédjük a gyermekeinket, a gyermekek szexuális orientációjával kapcsolatos nevelése kizárólagos joga a szülőké.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, a két rész teljesen elkülönül egymástól.

Ezt követően szóba került a jövő évi választások kapcsán, hogy az ellenzék egységes jelöltet állít.

A magyar külügyminiszter leszögezte,

a kérdés egyértelműen az a jövő évi választás során, hogy az emberek vissza akarnak-e térni a 2010 előtti időszakhoz – amikor az ország eladósodott, magasak voltak az adók és a munkanélküliség – vagy folytatni akarják, ami 2010 óta zajlik, hogy a gazdaság csúcsokat dönt, teljeskörű foglalkoztatás van, és a családokat támogatják.

Borítókép: Szijjártó Péter interjút ad

Tovább olvasom

Médiapiac

Nem manipulálták a bizonyítékként kezelt Portik–Gyárfás-beszélgetéseket

A Fenyő János meggyilkolása ügyében indított Gyárfás–Portik-per 4-es számú tanúja bekerült a tanúvédelmi programba, így a bíróság zárt ajtók mögött hallgatta meg.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás egy korábbi tárgyalására érkezik a bíróságra, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A szakértők és a tanúk meghallgatásával folytatódott a Fenyő János megölésére való felbujtással vádolt Gyárfás Tamás és Portik Tamás pere a Fővárosi Törvényszéken. A vád 4-es számmal jelölt tanúja időközben bekerült a tanúvédelmi programba egy másik ügy kapcsán, ezért Póta Péter bíró úgy döntött, a sajtó kizárásával hallgatja meg – írja a Magyar Nemzet.

A meghallgatás után Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás védője a lapnak nyilatkozva leszögezte: a zárt tárgyaláson elhangzottakból semmit nem mondhat el. Kiemelte ugyanakkor, nem érzi, hogy a 4-es számú tanú vallomása rossz irányba befolyásolta volna ügyfele pozícióját.HIRDETÉS

– Az elhangzottakban ellentétes állítások voltak, így további meghallgatásokra, szembesítésekre lesz szükség – mondta Gyárfás védője.

A vád szerint Gyárfás Tamás bujtotta fel Portik Tamást Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban történt megöletésére. Gyárfás és Fenyő között a Nap TV kapcsán pattant ki üzleti vita az 1990-es években, mivel Fenyő János a televízió megszerzésére törekedett, ami Gyárfás tulajdonában volt. Portik Tamás, az ismert olajos bűnöző, aki számos leszámolás és robbantás kitervelője, felbujtója, a Fenyő-gyilkosság után évekkel, 2003-ban és 2004-ben többször kezdeményezett találkozót Gyárfással, a kettejük közötti beszélgetéseket pedig titokban rögzítette.

A bíróság keddre két szakértőt is beidézett. Egyikük hangtechnikai szakértő, aki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetének munkatársa, részletesen válaszolt a vád, a védelem és a bíróság kérdéseire a Portik–Gyárfás-találkozók hanganyaga kapcsán.

Ismert: az ügyészség szerint a Portik által készített hanganyagokból kitűnik, a bűnöző arra akarta rávenni Gyárfást, hogy mondja ki, ő rendelte meg Fenyő János megöletését. A felvételeken egyszer sem hallható, hogy Gyárfás beismerte volna ezt, a hanganyagok mégis a vád alapját képezik, ezért azok hitelessége kulcsfontosságú az ügy szempontjából.

A felvételeken több mint ötszáz helyen vannak hangmegszakadások. A szakértő hangsúlyozta: ezek a felvevőeszköz hibájából eredtek. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a hangszalagokon a nem hallható részek között nincs logikai összefüggés, nem valamilyen vezérelv mentén töröltek a szövegekből, ami szinten arra utalhat, hogy a hanganyagok nincsenek összevágva.

A bíróság kedden meghallgatta a pszichológus szakértőt is, akinek azonban újra meg kell jelennie egy másik tárgyalási napon, mivel egy kommunikációs hiba miatt nem tudott felkészülni elég alaposan a hanganyagra vonatkozó kérdésekre. A szakértő azonban tett néhány megállapítást.

A pszichológus szakértő elmondta: a beszélő felek kölcsönösen gyanakodtak egymásra, és mindketten manipulálni próbálták a másikat.

Ebből is adódhat, hogy a felek egyfajta titkos nyelvet használtak: olyan szóképekben beszéltek, amelyeknek nyilvánvalóan más a jelentésük, mint a szó szerinti. A nyelvészeti szakértők szerint tipikusan ilyen, amikor kidurrant kerekekről, kerékcseréről beszéltek a felek – ami a szakvélemény szerint a Fenyő-gyilkosságra való utalás volt, bár ezt mind Gyárfás, mind Portik vitatta.

Gyárfás Tamás a szakértő szerint „dörzsölt”, kontroll alatt tartotta érzelmeit, válaszai jól átgondoltak voltak, és valószínűleg sejtette, hogy felveszik a beszélgetést. A szakértő felvetette, hogy a kíváncsiság is hajthatta Gyárfást: arra akart rájönni, hogy mit akar tőle Portik, ezért sem zárta le gyorsan ezeket a beszélgetéseket egyértelmű tagadással.

A bíró azon kérdésére, hogy Portik miért ismerte el a felbujtást a felvételeken, ha esetleg mégsem ő volt az elkövető, a szakértő azt válaszolta, hogy Portik akár a saját érdekei ellen is cselekedhet racionalizált indokkal akkor, ha úgy ítéli meg: ez egy másik ügyben előnyhöz fogja juttatni. Hozzátette: Portik Tamás rejtőzködik, nem akar magáról elárulni információkat, ami már a pszichológiai vizsgálatok alatt is nehézségeket okozott.

Tovább olvasom

Médiapiac

A szaklap szerint nem kell vétójog a szülőknek

A Journal of Medical Ethics szerint a szülőknek nem szabadna beleszólást biztosítani abba, hogy ellenkező neművé műtik-e gyermeküket vagy sem.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Azt írja a Journal of Medical Ethics című szaklap egy 2020-as tanulmányában, hogy a szülőknek „el kell veszíteniük vétójogukat” a transzneműséggel kapcsolatos beavatkozások felett, azaz a lap szerzői szerint a szülőknek nem lehet beleszólása abba, hogy a gyermekük hormonterápiára megy, lányuk leveteti-e a mellét, vagy épp megpróbálja magát ellenkező neművé műttetni – írja a Mandiner

Ehhez kapcsolódik, hogy Kalifornia biztosításért felelős illetékese 2021 januárjával elrendelte, hogy a biztosítóknak gyermekkorú lányok számára is állni kell a melleltávolítás költségeit. A 2020 december 30-án kelt levél szerint a műtét inkább „helyreállító”, mintsem „kozmetikai”. 

Ricardo Lara szerint ugyanis azért, mert a nemi identitászavarral rendelkező lányok fiúnak érzik magukat, és fiúvá szeretnének válni, a mellek veleszületett rendellenességnek számítanak, legalábbis az ő esetükben „a mellek a test abnormális struktúrái” . 

Az előzmények közé tartozik, hogy 2018-ban 68 női páciens mellét távolították el egy államilag finanszírozott kutatás keretében a Children’s Hospital Los Angelesben. Mindannyian 25 évesnél fiatalabbak voltak, 33 közülük 18 év alatti.  A kutatás célja a „melldiszfória” vizsgálata volt, és a páciensek között szerepelt egy 13 és egy 14 éves is.

Mint arról korábban a Mandiner írt, Nagy-Britanniában és Amerikában transzjárvány tört ki a tinilányok körében. Azaz nem kevesebb mint 4400 százalékkal nőtt azoknak a tinédzser lányoknak az aránya az Egyesült Királyságban 2018-ban, akik „nemváltó” műtétet kívánnak igénybe venni. Amerikában 2016-17 között megnégyszereződött a nőkön végrehajtott ilyesfajta műtétek száma, s ez az összes ilyen műtét 70 százaléka volt. 

A nemváltás azonban valójában lehetetlen (mint arról itt írtak), a nemi identitászavarban szenvedő gyermekek 80-95 százalékánál a jelenség kamaszkorára magától elmúlik, és rengetegen megbánják a visszafordíthatatlan beavatkozást. 

Mandiner megírta annak a kanadai férfinak az esetét is, akit elzárásra ítélt a bíróság, amiért eredeti, női nevén szólította a magát fiúnak képzelő lányát. A bíró azt is kimondta, hogy a szülőknek „kötelessége megerősíteni a kiskorú gyermekük nemi identitását,” mert ha ezt nem teszik meg az „családon belüli erőszaknak” minősül.

Tovább olvasom