Kövess minket!

Médiapiac

Az új erőtér

Az új erőtérrel nem az a cél, hogy felhalmozzuk, hanem hogy becsatornázzuk.

„Semmi sem lineáris már!” A kedvenc mondásom, ezt kiterjeszthetjük mindenre: a közösségi média adattulajdonlás- és használat szabályozási kérdéseitől (amire egy eklatáns példa a ’Cambridge Analytica’ botrány), a politikai szereplők és konglomerátumok kommunikációján át az egyéni felhasználók digitális térben követhető és monetizálható tevékenységéig.

via GIPHY

Gondoljunk a platformok (Amazontól, a Facebookon és a TikTok-on át az önvezető autók ipari internet platformjáig), a felhasználók, reklámozó cégek és a szabályozó szervek (EU, USA és nemzeti kormányok) viszonyrendszerének hierarchikus változására – kié az adat, mi minősül biztonságos adatkezelésnek és annak integritását hogyan lehet megőrizni transzatlanti ügyletek mentén (EU-USA Privacy Shield augusztusi hatályon kívül helyezése). Központi kérdés, hogy kinek a feladata és milyen hatáskörrel biztosítani az állampolgárok védelmét a közösségi média platformokon a gyűlöletbeszédtől, a manipulációtól és a politikai vagy katonai célú pszichológiai befolyásolástól.

És mivel semmi sem lineáris, ezek kölcsönhatása és a digitális térben megfigyelhető folyamatos változás az igazán érdekes. A digitális tér adta hozzáférhetőségből, ’összekapcsoltságból’ és transzparenciából adódóan az egyén viszonya a hatalommal és az önértelmezése az egyes társadalmi csoportokon belül is megváltozik.

A hatalom is változik, új erőterek képződnek és vívódnak egymással. A politikai töltetű tüntetések egymást érik a világban – már gimnazista diákok is szervezőivé válnak (gondoljunk csak a Greta Thunberg jelenségre), politikai szövetségek átformálódnak (például Brexit, a szubszidiaritás elvének erősödése az Európai Unióban a koronavírus járvány idején), konglomerátumok tűnnek el és értelmezik újra tevékenységüket az ipari átalakulások következtében (többek között a GE és a Blackberry), a digitális térhódítás által pedig új iparágak, új munkák (úgyis mint az AI, nanorobotika, kripto valuták) és soha nem látott kihívások (mint a fake news és adatszabályozási kérdések) születnek.

via GIPHY

Ezt a változást azonban sokan vagy vadul romanticizálják vagy vészesen alábecsülik. Ennek a komplex átalakulásnak egyik fontos eleme két erőhatás egymásnak feszüléséből ered – ahogyan a klasszikus értelemben vett hatalom és az új erőtér egymás mellett, egymásból táplálkozva és egymás útját keresztezve kölcsönhatásba lép.

A hatalom olyan, mint a pénz. Keveseké. Féltve őrzött. A kiváltságosoknak rengeteg áll rendelkezésére. Zárt, megközelíthetetlen és egy vezéralak köré központosul. Könnyen foglyul ejt.

Az új erőtér olyan, mint az áram. Sokak által létrehozott, nyitott és részvét alapú. Feltölt és osztódik. Mint a víz és az elektromosság akkor a leghatékonyabb, amikor hagyjuk áramlani. Az új erőtérrel nem az a cél, hogy felhalmozzuk, hanem hogy becsatornázzuk.

A digitális kommunikáció és a közösségi médiumok által meghatározott digitális térben a választópolgárok aktív szerepvállalókká váltak, közelebb érzik magukhoz a közügyeket és a politikai kezdeményezéseket, mint valaha. Ezekkel kapcsolatban is ’fogyasztóként’ viselkednek, hozzászoktak, hogy minden tartalmat személyre szabottan és készen kapnak a platformokon keresztül és hogy a ’visszajelzésük’, részvételük azonnali eredményt hoz számukra és számít, változtatni tud.

Hol tud a régi erőt képviselő politikai elit az új erőtérben elhelyezkedni, megvívni az új erőtérből merítő politikai erőkkel, hogyan tud az új erőtérben szocializálódott (digital natives) vagy annak bizonyos működési mechanizmusait elsajátító és követő (digital immigrants) állampolgárokkal kapcsolatot teremteni?

Az alábbiakban a politikai kommunikáció világából veszünk sorra néhány példát a közösségi média és a politikai viszonyrendszerére az új erőtért tükrében, Amerikából, az Európai Unió intézményrendszereiből, és a magyar politikai életből.

Amerikai példák:

Donald J. Trump – amerikai elnök

Párt: Republikánus

Célközönség: 331 millió USA állampolgár szavazóképes csoportja

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

@realdonaldtrump Twitter: 85 millió követő

@POTUS Twitter: 31,3 millió követő

@realdonaldtrump Instagram: 21,8 millió

Donald Trump Facebook profil: 29 millió

POTUS Facebook profil: 3,6 millió

LinkedIn: –

Kommunikációja: régi hatalom és az új erőtér együttesen érvényesül

Az amerikai elnökválasztások (negyed)évében érdekes megnézni, ahogyan a republikánus Donald J Trump átírja a diplomáciai szabályokat és a média-hatalom viszonyrendszerét a Twitteren keresztül, azáltal, hogy gyakorlatilag direkt kommunikációt folytat az állampolgárokkal és a médiumokkal Tweet-jein keresztül a személyes profilján keresztül (@realDonaldTrump, ami nem egyezik az amerikai elnök hivatalos profiljával @POTUS). Kommunikációja maga az autenticitás megvalósulása, Twitteren hadat üzen, fenyegetőzik, megkérdőjelez és előre vetít. Választók posztjait gyakran megosztja és bárkivel virtuális beszélgetésbe kezd. Kommunikációja inkluzív és kétirányú.

Nézzük a demokrata, idén novemberben második ciklusáért kampányoló Alexandria Ocasio-Cortez kommunikációját.

Párt: Demokrata

Célközönsége: 331 millió USA állampolgár szavazóképes rétege (elsődlegesen a New-Yorki 14. választókerület).

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

Instagram: 6,5 millió

Twitter: 8,5 millió

Facebook profil: 1,4 millió

LinkedIn: –

LinkedIn kampány profil: 8,8 ezer követő

Kommunikációja: Új erőtérre építő úgynevezett ’grassroot’ mozgalom

A demokrata Alexandria Ocasio-Cortez alulról építkező mozgalmat hirdetett a közösségi media profiljain keresztül és sikeres kampányával 2018-ban valaha legfiatalabb nőként került be az amerikai kongresszusba. Idézet a kampányfilmjéből: ‘New York 14-es választókerületében nem arról van szó, hogy demokrata vagy republikánus lesz e a jelölt, a politikai elit és az átlagemberek közötti különbséget kell felszámolnunk!’ A 2020-as kampány büdzséjének 80%-a is kis adományokból származik.

Sikerének hátterében nemcsak politikai érzéke és tehetsége, Amerikai Egyesült Államokban megfigyelhető diverzitásra való törekvése, hanem az új erőtér kibontakozása is áll. A politikai elit által kontrollált hierarchikus rendszerek megbontásra tett kísérlete sikerrel járt. A ’mindennapi emberek’ összefogását és támogatását mozgalommá formálta és így, nemcsak a köztudatba tudott berobbanni, hanem a kongresszusba is. Ajánlom a Netflix-en a történetéről szóló dokumentum sorozatot a Knock down the House-t.

Európai Példák:

Ursula von der Leyen – Európai Bizottság elnöke

Pártcsalád: Európai Néppárt

Célközönsége: 445 millió EU állampolgár szavazóképes csoportja

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

Instagram: 105 000

Twitter: 367 200

Facebook profil:

LinkedIn: 8342

Kommunikációja: Régi hatalom modellje mentén

‘Az EU’ vagy ‘Brüsszel’ kicsit olyan, mint egy ‘fekete doboz’ sokaknak. Manfred Weber, az Európai Néppárt Képviselőcsoport elnöke, aki korábban az Európai Bizottság vezető pozíciójára pályázott, azzal kampányolt, hogy ‘véget kell vetni a zárt ajtók mögötti döntéshozatali mechanizmusoknak és közelebb kell hozni az Európai Unió intézményrendszerét az európai állampolgárokhoz’. Ez nagyon igaz, és mind az Európai Parlament és az Európai Bizottság kommunikációja is ebbe az irányba változik.

Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyen-nek a közösségi média kommunikációja beállított és színpadias, a régi erőtér megtestesítője. Érdekes megfigyelni, hogy az Európai Bizottság kommunikációs igazgatóságának teljes apparátusa rendelkezésére áll, mégis egy külsős kommunikációs céget bízott meg közösségi média profiljának kezelésére, (mindezt saját költségre). Ez figyelemre méltó, különös tekintettel arra, hogy az Európai Unióban (főleg a kelet Európai térségben) legnagyobb penetrációval rendelkező Facebook platformon nincs profilja, az üzleti szférát felölelő LinkedIn-en található profilját szeptemberben kezdték el építeni. Kommunikációja így az úgynevezett ’brüsszeli buborék’ megszólítására (jellemzően az EU intézmények, EU ügynökségek és az ezekkel foglalkozó újságírók által használt platformra) a Twitter-re és a Z generációt megmozgató Instagram-ra fókuszál.

Az európai unió állampolgárainak bevonását kezdeményező kampány az #AskThePresident, Twitter-en és Instagram-on fut, ami a fenitek alapján eleve determinálja, hogy hány állampolgárhoz juthat el.

Európai Bizottság alelnök, Energiapolitikáért felelős biztos Maroš Šefčovič

Pártcsalád: Szociáldemokrata

Célközönsége: 445 millió EU állampolgár szavazóképes csoportja

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

Instagram: 2728

Twitter: 49 600

Facebook profil: 24 645

LinkedIn: 467 000

Kommunikációja: Régi hatalom és az új erőtér együttesen

Szakpolitikusként Maroš Šefčovič szlovák diplomata nemcsak az állampolgárokkal, hanem az üzleti szféra szereplőivel is interaktív kommunikációt épít, Facebook és LinkedIn live alkalmakkor a beküldött/felmerülő kérdésekre válaszol. Figyelemre méltó a LinkedIn követőinek száma.

Kiemelkedő advokátokra az Európai Bizottság által létrehozott platformnak a ’Have your say-nek’, ami egy nyílt konzultáció különböző témákban, nyitott minden európai uniós állampolgár számára. Érdemes megnézni milyen széles körű témákban lehet véleményt nyilvánítani: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say

Magyar példák:

Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke

Párt: Fidesz

Célközönsége: 9 700 000 magyar állampolgár szavazóképes csoportja (a kettős állampolgárokat nem ideértve).

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

Instagram: 78 200

Twitter:

Facebook profil: 858 000

LinkedIn:

A miniszterelnök közösségi média oldalaira a profi képek és a tájékoztató üzenetek jellemzőek, némi humorral és magyar kultúrát szimbolizáló elemekkel. Alacsony arányban, de szerepelnek személyes elemek, életképek.

Varga Judit Magyarország igazságügyi minisztere

Párt: Fidesz

Célközönsége: 9 700 000 magyar állampolgár szavazóképes csoportja (a kettős állampolgárokat nem ideértve).

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

Instagram: 18 100

Twitter: 4823

Facebook profil: 80 000

LinkedIn: –

Kommunikációja: Régi hatalom modellje mentén

A miniszter asszony közösségi média kommunikációja két pillérre épül, a Twitter-en a nemzetközi és az EUs intézményrendszer felé való kommunikációja szakpolitika fókuszú, Instagram kommunikációja pedig személyes brand építésre fókuszál és napló szerű.

Gyurcsány Ferenc

Párt: DK

Célközönsége: 9 700 000 magyar állampolgár szavazóképes csoportja (a határon túliakat nem ideértve).

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

Instagram: 46 400

Twitter: 4823

Facebook profil: 258 000

LinkedIn: 4

Kommunikációja: Régi hatalom modellje mentén

A DK vezetőjének közösségi média kommunikációja a Z generáció megszólítását és elkötelezését állítja a középpontba, a leendő első szavazók táborának kiaknázása érdekében. Figyelemre méltó, ahogyan a mozgósítani tudja a Z generációs közönséget és ahogyan az ’ellenzéki kommunikáció’ elemeit mém-szerűen beemeli a napi postjai közé.

Médiapiac

Felfüggesztették a Polska Press megvásárlását jóváhagyó döntést

Felfüggesztette az illetékes lengyel bíróság azt a döntést, mellyel a lengyel fogyasztóvédelmi és versenyfelügyeleti hatóság (UOKiK) jóváhagyta, hogy a vezető lengyel üzemanyag-szolgáltató cégcsoport, a PKN Orlen megvásárolja a lengyelországi regionális sajtót kiadó Polska Press csoportot.

Közzétéve:

Pixabay

A megelőző intézkedést a varsói kerületi bíróság a lengyel emberi jogi szóvivő, Adam Bodnar fellebbezésére hozta, aki megtámadta az UOKiK február eleji, a német kézben lévő Polska Press megvásárlását jóváhagyó döntését.

A bíróság szerint az ügylet törvényességéről szóló végleges ítélet kiadásáig az államkincstár felügyelete alá tartozó PKN Orlen csoportnak nem szabad gyakorolnia a Polska Press cégre vonatkozó tulajdonosi jogait.

A korábban a Verlagsgruppe Passau tulajdonában lévő Polska Press a Lengyelországban terjesztett 24 regionális lap közül 20-at tudhat magáénak, a sajtóvállalat portfóliójához ezenkívül közel 120 regionális hetilap, valamint 500 internetes honlap is tartozik, köztük a legolvasottabb regionális hírportálok.

Az UOKiK szerint a Polska Press megvásárlása a PKN Orlen által nem veszélyezteti a lengyelországi versenyhelyzetet, mert a tőkekoncentráció két olyan alany között történik, amelyek tevékenységi területe nem fedi egymást.

Bodnar szerint viszont az ügylet sértheti a lengyelországi média pluralizmusát, valamint korlátozhatja a szólásszabadságot, ezért március elején fellebbezett az UOKiK döntése ellen.

Az UOKiK kedden kifogásolta, hogy a nyilvánosság kizárásával múlt héten megtartott bírósági tárgyaláson az ügylet felfüggesztéséről meghozott döntést az ombudsman tette közzé elsőként, valamint hogy a megelőző intézkedést a bíróság a versenyfelügyeleti hatóság állásfoglalásának áttanulmányozása nélkül rendelte el. Az UOKiK további jogi lépéseket fontolgat az ügyben.

A PKN Orlen elnöke, Daniel Obajtek bejelentette: a cégcsoport “minden törvényes eszközt felhasznál jogainak megvédése érdekében”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Szintet lép a napjaink keresztényüldözését bemutató hírportál

Az S4C News magyar kezdeményezői a legátfogóbb képet kívánják adni erről a szomorú jelenségről.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Új szintre lép a Vasárnap-lapcsaládhoz tartozó S4C Newsírja a Vasárnap.hu. A korunk keresztényüldözését bemutató tematikus hírportál 2018 májusában indult, azóta pedig folyamatosan tájékoztatja olvasóit a magyar nyelvű híranyagok mellett tematikus angol nyelvű szakportálon keresztül is.

Az oldal neve az angol „Stand for Christians” kifejezés rövidítése. A szaklap bemutatja korunk legnagyobb és legelhallgatottabb üldöztetését, amelyet a keresztény emberek szenvednek el a világ számos pontján.

A hírportál logója

Annak érdekében, hogy a szerkesztőség növelje rálátását a témára és első kézből jusson megbízható hírekhez, az oldal megannyi neves intézménnyel vette fel a kapcsolatot és jutott velük megegyezésre.

Ennek keretében – budapesti központtal – globális virtuális szerkesztőség épül fel, amely a legátfogóbb képet adja majd a keresztényüldözés jelenségéről.

Az együttműködésben résztvevők között olyan szervezeteket találunk, mint a Hungary Helps Program, a Campssi.org, a Genocideresponse.org, a Barnabas Fund, az Observatory on Intolerance and Discrimination against Christians in Europe, az SOS Chrétiens d’orient, a Cardus Religious Freedom Institute, a Nasarean.org, a CSW, a COMECE, az International Christian Concern és a CSI.

A szerkesztők reménye szerint azzal, hogy erőforrásaikat és ötleteiket egy helyre gyűjtik, fel tudják nyitni a nagyvilág szemét arra a tényre, hogy keresztények a föld megannyi pontján üldöztetésben szenvednek.

Tovább olvasom

Médiapiac

Hazugság, hogy a közmédia filmet forgat az őszödi beszédről

Az MTVA azt javasolja, ezúttal a 168 órának ítéljék oda a Sánta kutya-díjat.

Közzétéve:

Borítókép: Az M1 Televízió logója a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA) óbudai székháza előtt. Forrás: MTVA / MTI / Zih Zsolt

A közmédia jelenleg semmilyen játék- vagy dokumentumfilmet nem forgat, és ilyen szerződése sincs egyetlen produkciós céggel sem – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája a 168 órának arra a cikkére reagálva, amely szerint “már forgatja a közmédia az őszödi beszédről” szóló filmet.

A közlemény szerint “ismét sikerült a fake news médiának arcátlan hazugságot terjesztenie. Most a 168 óra oldalán megjelent ‘Már forgatja a közmédia az őszödi beszédről és a tévészékház ostromáról szóló filmet’ című cikkükben már a címben is sikerült rögtön hazugságot állítaniuk.”

A cikkben “leírtakkal szemben a valóság az, hogy a közmédia jelenleg semmilyen játék- vagy dokumentumfilmet nem forgat, és ilyen szerződése sincs egyetlen produkciós céggel sem” – áll a közleményben, hozzátéve: “Ha lesz ilyen, szólunk!”

“Sajnálatosnak tartjuk, hogy az online média világában egyre gyakoribb a fake news, vagyis a hazugsággyártás. Javasoljuk, hogy ezúttal a 168 órának ítéljék oda a Sánta kutya-díjat” – áll a közleményben.

Tovább olvasom