Médiapiac
Az RTL vezére végzett a Médiaipari toplista élén
Egy évnyi szünet után ismét az RTL vezére végzett az élen a médiaipar ötven legbefolyásosabb vezetőjének a listáján, miközben a német hátterű televíziós csoport mellett a Magyar Telekom is jelentősen erősödött tavaly óta.
Tizenkettedik alkalommal készítette el a Marketing&Média kommunikációs szaklap a magyar médiaipar legbefolyásosabb embereinek top ötvenes rangsorát. Az eddigi listákon egy kivételével mindig RTL-es vezető végzett az első helyen, az egyetlen kivételt a tavalyi toplista jelentette, aminek élén az azóta elhunyt Andy Vajna végzett. Simon Krisztián, a Marketing&Média főszerkesztője a listát értékelve elmondta, hogy amíg 2008 és 2014 között sokszor szinte papírforma volt, hogy Dirk Gerkens, az RTL Klub akkori vezérigazgatója az első, azóta már nem ilyen egyértelmű a helyzet, Vidus Gabriellának nehezebb dolga van, mint elődjének. A főszerkesztő hozzátette, hogy az idén is többesélyes volt az első hely, benne volt a pakliban, hogy a zsűri szavazatai alapján a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) ötletgazdája, a Mediaworks Zrt. elnök-vezérigazgatója, Liszkay Gábor fut be az első helyre – írják.
A top tíz
- Vidus Gabriella – RTL Magyarország
- Liszkay Gábor – Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány
- Gulyás János – Wavemaker, MRSZ
- Vaszily Miklós – TV2 Csoport
- Rékasi Tibor – Magyar Telekom
- Kolosi Péter – RTL Magyarország
- Varga Zoltán – Central Médiacsoport
- Dr. Bayer József – Ringier Axel Springer
- Guttengéber Csaba – Atmedia
- Bíró Pál – Google Magyarország
A szakmai zsűri értékelése alapján a tavalyi második helyezés után Vidus Gabriella, az RTL Magyarország első számú vezetője idén ismét az első helyen végzett. A Top 50 eddigi első helyezettjei közül ő az egyetlen, aki nem első számú vezetőként is a lista élére került korábban – ez volt az emlékezetes 2015-ös év, amikor Dirk Gerkenst már leváltották az RTL-nél, de Vidus még kereskedelmi igazgató volt. Papírforma szerint az akkori ideiglenes vezérigazgatónak, Andreas Rudasnak kellett volna nyernie, de 2015 tavaszán a piac már biztosnak vette Vidus Gabriella kinevezését. A második helyen Liszkay Gábor, a KESMA ötletgazdája, a Mediaworks Zrt. elnök-vezérigazgatója végzett (tavaly 20.), míg a harmadik helyre Gulyás János, a Wavemaker ügyvezetője ért be. A tavaly még csak ötödik helyen álló szakember előrelépésében szerepet játszhatott, hogy immár a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének (MAKSZ) elnöki posztját is betölti. Simon Krisztián vele kapcsolatban kiemelte, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a lista első három helyén jellemzően nem szoktak ügynökségi vezetők végezni, legutóbb erre a 2009-es Top 50-ben volt példa, amikor Simon Zsolt futott be a harmadik helyre, akkor még a Mediaedge:cia – a Wavemaker jogelődje – ügyvezetőjeként. Érdekes párhuzam, hogy ekkor Simon is MAKSZ-elnök volt.
Negyedik helyre Vaszily Miklós, a TV2 vezére került (tavaly 34.), míg ötödik helyen – új szereplőként – Rékasi Tibor a Magyar Telekomtól, hatodik helyen pedig Kolosi Péter végzett az RTL-től (tavaly 8.). A hetedik helyen ezúttal Varga Zoltán a Centrál Médiacsoporttól (tavaly 3.), míg a nyolcadikon Dr. Bayer József a Ringier Axel Springertől áll (tavaly 9.). A kilencedik helyre Guttengéber Csaba került az Atmediától (tavaly 25.), míg a lista tizedik helyére, a tavalyihoz képest egy helyet javítva Bíró Pál, a Google Magyarországtól ért be.
A Marketing&Média toplistáinak alakulását böngészve kiderül, hogy idén a Top 50 szereplőinek a negyede cserélődött ki. Simon Krisztián főszerkesztő ennek kapcsán kiemelte, hogy a magyar médiapiac változásait szemlélve az elmúlt hónapokban sokaknak lehetett az az érzése, hogy ennél jóval nagyobb átrendeződés is benne van a pakliban. Elég csak a TV2 Csoportnál még jelenleg is zajló változásokra, vagy a KESMA indulására gondolni. Utóbbi miatt esett ki a tavalyi szereplők közül Mészáros Lőrinc és Matolcsy Ádám, miután átadták médiapiaci érdekeltségeiket az alapítványnak. Az állami megbízásokat teljesítő kommunikációs ügynökségek piacán is koncentráció volt tapasztalható, hiszen ezt a területet már a Lounge csoport uralja. Ezen fejlemények miatt az idén megfordult az a trend, ami az elmúlt esztendőkben meghatározta a Top 50 összetételének a változását, mégpedig az, hogy egyre több politikához közeli szereplő bukkant fel a listán. A Marketing&Média első 50-es összeállításában még csak mutatóban voltak, majd a számuk az elmúlt két évben tíz fölé duzzadt, idén azonban nyolc-kilencre csökkent, a fent vázolt koncentráció miatt.
Eltűntek a listáról
A főszerkesztő szerint a politikához közeli szereplők felbukkanása mellett még látszik egy olyan trend, amit a Top 50 jól visszajelez a médiapiaci változásokból, ez pedig a főszerkesztők eltűnése, azaz a befolyásuk csökkenése. Hosszú éveken át, ha az élbolyt nem is veszélyeztették, de menetrendszerűen felkerült az 50-es listára néhány főszerkesztő. Ebből a szempontból 2011 volt a csúcsév, amikor hatan is bekerültek a legbefolyásosabbak közé. Ehhez képest az idei a második év, amikor egyetlen sincs a toplistán. Amennyiben alaposan megnézzük a névsort, akkor mindössze egyetlen tartalmi területet felügyelő embert láthatunk, méghozzá a 33. helyen Kotroczó Róbertet, az RTL Magyarország hírigazgatóját (tavaly 24.). Szintén a toplistáról kikopottak közé tartoznak a piackutató cégek vezetői. Éveken át többen is képviseltették magukat a Top 50-ben, olyannyira, hogy például 2010-ben a listán szereplők 10 százalékát adták, 2013 óta viszont egyetlen piackutató sem bukkant fel az 50-ben.
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én