Kövess minket!

Médiapiac

Az RTL a digitális tartalmakban látja a jövőt

Exkluzív sajtóbeszélgetés keretein belül ismertette az RTL Magyarország vezetése a változó terjesztési feltételeiket, illetve az RTL Most platformmal kapcsolatos jövőbeni terveiket, de ízelítőt kaphattunk az elkövetkezendő időszak műsorstruktúrájából is.

Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója elsőként ismertette a megújult ÁSZF-et, amelynek kapcsán elmondta, hogy a társaság három évvel ezelőtt, 2016-ban kezdett el terjesztési díjakat szedni, így egyrészt a törvényi előírásoknak való megfelelési kötelezettség okán, másrészt az eltelt idő tapasztalatainak ismeretében, egy olyan új, 2019. július elsejétől érvényes terjesztési szerződéses feltételeket adnak ki, amelynek előkészítése során összegyűjtötték az iparági visszajelzéseket, meghallgatták és figyelembe vették a terjesztő partnereik kéréseit, valamint egyeztettek az illetékes hatóságokkal, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel is.

Mivel a Médiatörvény alapján az RTL Klub jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatónak minősül, ezért számtalan előírásnak kell megfelelnie, amelyeket maximálisan be is tartanak – hangsúlyozta a vezérigazgató.

Például:

– árukapcsolás tilalma

– egyenlősség elve

– közzétételi kötelezettség

Kihangsúlyozta, hogy az új ÁSZF kialakításakor a kiszámíthatóság, a minőség, a hosszú távú gondolkodás, a korrektség és az átláthatóság vezérelte őket kialakításakor. Az előírt szerződéskötési kötelezettség érvényesülése érdekében az RTL Klub 2019. július elsejétől érvényes terjesztési feltételeit az M-RTL Zrt. a hatályba lépést megelőző 30 nappal korábban, 2019. május 31-én honlapján közzé is tette.

Ami nem változik, hogy kiszámíthatóak vagyunk, és ez nagy érték a mai rohanó világban, a gyorsan változó iparágunkban

– mondta. Kiemelte, hogy a közelmúltban megjelent hírek, köztük a múlt héten, a kormány közeli sajtóban napvilágot látottak, nem fedik a valóságot, és mint az a csatorna 2019. május 30-án kelt sajtóközleményében is olvasható volt, bukásról nem lehet beszélni, a szóban forgó orgánumok pedig jogi eljárásra készülhetnek. (Például az Origón, a TV2 hírműsorában, a Tényekben és a 888.hu portálon is a Hatalmasat bukott az RTL Klub felütéssel reagálták le az RTL Magyarország 2018-as évről szóló jelentését – szerk.) Ennek kapcsán elmondta, hogy a cégcsoport teljes magyarországi érdekeltségeit illetően összesen 8 millió eurós nyereséggel zárták az előző üzleti évet (EBITDA).

Itt az RTL Most+!

Vidus Gabriella a lineáris műsorszolgáltatás kapcsán egyértelműen kijelentette, hogy nem kívánják tovább fragmentálni azt, tehát több más hazai médiacsoporttal – köztük a TV2-vel – ellentétben nem terveznek több csatornát indítani, viszont erőteljesen hisznek a digitális technológiában, amelyekhez olyan reklámkiszolgáló megoldások szükségesek, amelyek már a csatorna rendelkezésre állnak. A totális videós stratégiát folytatván érkezik az RTL Most mellé az RTL Most+, amellyel igyekeznek prémium minőséget képviselni a disztribúciós partnereik felé, modernizált köntösben, kevesebb reklámblokkal, Chromecast lehetőséggel, HD minőségű videókkal, hosszabb ideig elérhető tartalmakkal és élő műsorral.

Rámutatott, hogy bár az Alvilág című sorozat – lineáris értelemben – nem hozta azokat az elvárásokat, amelyekre számítottak, de sokat tanultak belőle. Vidus Gabriella azt is elárulta, hogy a nézettségben akár tíz százalékos növekedést is jelenthetne, ha együtt tudnák mérni a lineáris és a digitális elérést, mert mint mondta:

Továbbra is fontosak a lineáris nézettségi adatok, de jelentőségük csökkent a korábbi évekhez képest.

Jelezte továbbá, hogy a jövőben olyan tartalmakat is gyártanak majd, amelyek nem csak a lineáris sugárzásban lesznek elérhetők, de a premierjük is valamelyik digitális platformon lesz. Az első ilyen produkció a következő 18 hónapban érkezhet meg.

Emelkedő terjesztési díj

Grósz Judit, az RTL Magyarország digitális és üzletfejlesztési igazgatója ismertette az új terjesztési ÁSZF részleteit, bejelentve, hogy az eddigi 150 forintról 181 forintra nő az RTL Klub legkedvezőbb terjesztési díja. Az áremelkedést több dologgal – köztük az infláció mértékével, illetve elsősorban a tartalom-beszerzését terhelő költségek emelkedésével – magyarázta. Az új tarifa 2019. július elsejétől lesz érvényben, a korábban négylépcsős, most már kétlépcsőssé váló kedvezményrendszer 2022. december 31-ig érvényes.

Grósz Judit

Az RTL Klub műsorának több mint a felét saját gyártás teszi ki, ami lehetővé teszi, hogy a számunkra fontos 18-49-es célcsoportban, főműsoridőben a továbbiakban is piacvezetők tudjunk lenni

– mondta, majd hozzátette, hogy a cél az, hogy mindkét világban, így a lineárisban és a digitálisban is piacvezetők legyenek, amelyhez óriási befektetésekre van szükség, de nagy lehetőségeket is tartogat számukra.

Az RTL Most eredményei kapcsán Grósz Judit elmondta, hogy 2,8 millió regisztrált felhasználója van a hétezer címmel rendelkező szolgáltatásnak, amelyet havonta több mint félmillióan használnak aktívan, a videóindítások száma pedig egy nap meghaladja a háromszázezret. Az átlagos streaming idő hatvan perc körül alakul, a legnézettebb huszonöt tartalom 90%-a pedig saját lokális gyártású műsor. A regisztráltak 70 százaléka a 18-49-es korcsoportba tartozik.

Új sorozatok, nagy visszatérések

Vidus Gabriella a műsorstruktúra kapcsán szűkszavúan csak annyit mondott, hogy érkezik a Mi kis falunk negyedik évada, folytatódik a Drága örökösök és A Tanár, de bőven tartogatnak az évben meglepetéseket is. Az biztos, hogy érkeznek új sorozatok, mint a június 10-én debütáló Megtörve (hétköznaponként 19:35-kor), az Isten belájkolt és a Mr. Whiskey. Hamarosan indul az RTL Klub új reality párkereső show-ja, a Love Island, ahol festői környezetben szingli nők és férfiak tesznek arra kísérletet, hogy megtalálják az igazit. Párokba rendeződnek, feladatokat hajtanak végre, a nyertes pár pedig 20 millió forinttal lehet gazdagabb. a show műsorvezetője az Éjjel-nappal Budapestből megismert Lali lesz. Illetve újra lesz Házasodna a gazda és X-Faktor is.

Kolosi Péter vezérigazgató-helyettes, programigazgató elmondta, hogy Baló György halála után nem terveznek a Magyarul Balóval című műsorhoz hasonló produkciót, de az információs műfajhoz tartozó műsorok – mint amilyen a Toplista vagy az Isten veled, Magyarország! – bővülése előfordulhat.

Vidus Gabriella zárásképpen a csatorna jelenlegi pozíciójáról beszélt, amellyel kapcsolatban annyit mondott, hogy minden hónapban piacvezetők a konkurens TV2-vel szemben. Újságírói kérdésre elárulta, hogy nagyságrendileg 800 millió forintos állami hirdetési bevétellel számolnak, és a kormánytól érkező hirdetéseket az elmúlt években sem utasították vissza, de nem is keresték meg a csatornát.

Médiapiac

Minden ötödik tévénéző a Duna Televíziót választotta a pápa miséjekor

A Ferenc pápa által celebrált zárómise iránt volt a legnagyobb az érdeklődés a közmédia 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) kapcsán közvetített tartalmai közül – derült ki az MTVA nézettségi adataiból.

Közzétéve:

MTI/Máthé Zoltán

Augusztus 20-tól sugározta az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó tartalmait a közmédia, amelynek első csúcspontja a szeptember 5-i nyitómise volt, amelyet a Duna Televízió élőben közvetített nézőinek. A beszámoló alatt több mint 600 ezren kapcsoltak a nemzeti főadóra. Hétköznap esténként a csatorna MindekiNEK címmel összefoglalta a nap eseményeit, amelyet a Duna World másnap reggel megismételt. A 10 összefoglalóba 408 ezer fő kapcsolódott be legalább egy percre.

A szeptember 11-i közvetítéssorozat a körmenet végével zárult, ebbe a műsorfolyamba 740 ezren kapcsolódtak bele. Vasárnap az eseménysorozat zárónapján élő közvetítés segítségével kísérhették figyelemmel a közmédia nézői a történéseket, amely iránt a Duna Televízió képernyőjén keresztül több mint 1 millió fő érdeklődött.

A Ferenc pápa által celebrált zárómise iránt volt a legnagyobb az érdeklődés: az egy percre jutó átlagos nézettsége 435 ezer fő lett, de a legnézettebb időszakában, az utolsó félórában, 500 ezer fölötti nézője volt.

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

Az egész közvetítés közönségaránya 16,7% lett, amivel országosan messze a legnézettebb csatorna lett ebben a műsorsávban. A zárómise részesedése még nagyobb, 21,3% volt, vagyis minden ötödik tévénéző a Duna csatornát választotta a pápai mise idejében.

A nyolc nap alatt a négy csatorna valamelyikén a NEK-kel kapcsolatos közvetítésekbe, műsorokba ajánlókba a népesség harmada, 2 millió 840 ezer néző kapcsolódott bele. A négy csatornán, a felvezető műsoroktól az esemény végéig több mint 3,6 fő a népesség 42%-a kapcsolódott bele valamelyik NEK-kel kapcsolatos közvetítésbe, műsorba vagy ajánlóba. Élőben a Mediaklikk.hu weboldalon szintén a zárómisét nézték a legtöbben.

Borítókép: Ferenc pápa (középen) az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjén a Hősök terén 2021. szeptember 12-én

Tovább olvasom

Médiapiac

A jobboldalt kárhoztatta a baloldali sajtó 2006 őszén

Erősen elfogultan, sőt önmagának is ellentmondva sietett a baloldali sajtó és az értelmiségi holdudvar Gyurcsány Ferenc védelmére az őszödi beszéd kiszivárgását követő napokban.

Közzétéve:

MTI/Szigetváry Zsolt

Miután 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került – és hatalmas tiltakozáshullámot váltott ki – Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, amelyben a kabinetje folyamatos hazugságairól és a cselekvésképtelenségükről értekezett, a baloldali sajtó és a holdudvarhoz tartozó értelmiség szinte azonnal védelmébe vette a szocialista miniszterelnököt – emlékeztet a Magyar Nemzet.

Némelyikük teljesen képtelen, nyakatekert érveléssel mentegette Gyurcsány beismerését kormánya hazugságairól, illetve bizonygatta, hogy az MSZP-s kormányfőnek fontos a helyén maradnia.

Zavaros védőbeszédek

A leginkább önellentmondó írást talán Aczél Endre jegyezte, aki a Népszabadságban 2006. szeptember 21-én megjelent cikkében Gyurcsányt egy elhivatott, a saját pártját és politikai közösségét megreformálni szándékozó figuraként említi, akit ráadásul ebben a tekintetben Tony Blair akkori brit kormányfőhöz hasonlított.

„Gyurcsány a legnagyobb tehertételnek a saját, szocialista örökségét érzi, s (…) a pártot, amely (…) jól eldagonyázna még, ha nem ébresztené rá valaki a modern világ kihívásaira

– fogalmazott a publicista. Figyelemre méltó, hogy úgy vélte, Gyurcsánynak éppen a bűnbánatra képtelen egyénisége fogja meg a magyarországi helyzet külföldi szemlélőit, akik szerinte nem a jó erkölcsöt, hanem a határozottság képviselőjét látják benne.

A Magyar Hírlap 2006. szeptember 26-i számában olyan – meg nem nevezett – szocialista parlamenti képviselőket és megyei pártvezetőket idézett, akik szerint Gyurcsányt csak erősítették az ellene irányuló támadások. Sőt a névtelen MSZP-s prominensek úgy vélték, hogy a kialakult helyzetben akár pártelnökké is választhatják Gyurcsányt, holott szerintük erre a beszéd kiszivárgása előtt kevés esély volt.

Nádas Péter író egyenesen a retorika csúcsának nevezte az őszödi beszédet, az abban elhangzott nem szalonképes kifejezések szerinte a helyükön vannak, és sem obszcénnak, sem pedig trágárnak nem tekinthetők.

Hozzátette: semmiféle olyan jogi vagy alkotmányos lehetőséget nem lát, hogy Gyurcsánynak mennie kéne. Úgy vélte továbbá, hogy Gyurcsánynak van realitásérzéke, Orbánnak nincs.

„A Fidesz a hibás”

A Magyar Krónika 2006. október 11-i számában szintén Gyurcsány narratívájának adtak teret. Arról számoltak be, hogy a szocialista miniszterelnök a beszédstílusa miatt kért bocsánatot, valamint azért, amiért nem mondták ki, hogy a gondok csak áldozatok útján oldódnak meg, a költségvetés egyensúlya pedig felborult.

Azt már nem kérték számon a kormányfőn, hogy miért nem vállalja a felelősséget azért, hogy hazudtak reggel, délben és este, valamint hogy trükkök százait bevetve tévesztették meg a választókat és a nemzetközi közvéleményt.

Mindemellett Gyurcsány azon kijelentését is idézték, amellyel némileg burkoltan az akkor ellenzékben lévő pártokra, köztük a Fideszre igyekezett hárítani a felelősséget az őszödi beszéd kiszivárgását követően kirobbant zavargásokért. Az MSZP-s miniszterelnök úgy fogalmazott: sajnálja, hogy a beszéd lehetőséget teremtett a harmadik Magyar Köztársaság alkotmányos rendje elleni ellenzéki támadáshoz.

A jobboldalt hibáztatta a kialakult helyzetért Kállai R. Gábor filozófus is, aki 2006. október 5-én arról értekezett a Népszabadságban, hogy „a hatalomból kiszorult párt és vezére a vigaszágon mindenáron, akár az alkotmányos rend felforgatásával is vissza akar kerülni a hatalomba”, s úgy vélte, hogy a jobboldaliság ma nem társadalmi-politikai alternatíva, hanem hatalomtechnikai eszköz.

Szerinte a Gyurcsány-kormány lemondatása a társadalmi párbeszédet lehetetlenítette volna el.

Németh Péter, a Népszava főszerkesztője a Fidesz-elnök Orbán Viktor és Sólyom László köztársasági elnök felelősségéről értekezett a lapjában 2006. szeptember 20-án, s Gyurcsánynak mindössze azt rótta fel, hogy „nem számolt azzal, hogy azok a mondatok, amelyek ki-ragadva szövegkörnyezetükből éppen az ellenkezőjét jelentik annak, mint amit ő szándékozott mondani”. Ez Németh értelmezésében (ahogy Gyurcsányéban is) azt jelentette, hogy „elég a magyar politikai elit hazudozásaiból”.

Kuncze kioktat

Kuncze Gábor, a baloldali koalíciós kormány kisebbik pártjának, az SZDSZ-nek az elnöke a Zalai Hírlap 2006. szeptember 26-i számában kelt Gyurcsány védelmére. Azt hangoztatta, hogy „Gyurcsánynak igaza van a politika önáltatása, őszintétlensége tekintetében”, emellett kioktató hangon beszélt arról, hogy

„még hátravan a társadalom egyes rétegeiben a tanulási folyamat arról, hol van a határ a szabad véleménynyilvánítás és a bűncselekmény között”.

Ugyancsak magasztalta az őszödi beszédet a Beszélő nevű liberális periodika, amelynek a 2006. októberi számában a maga idején és helyén kitűnő retorikai képességekről árulkodó szónoki teljesítménynek nevezték az ominózus Gyurcsány-szónoklatot. Azt emelték ki, hogy a beszédnek jelentős szerepe volt abban, hogy az MSZP-frakció egységesen támogatta a Gyurcsány-csomagként elhíresült megszorításokat és egyéb intézkedéseket. Úgy vélték, hogy a kormányfő politikájának elfogadtatásához hozzájárult „a nyers beszédmodorral is hangsúlyozott őszinteség”.

Némi kritika megfogalmazása ellenére nem győzték hangsúlyozni, hogy kiállnak Gyurcsány mellett.

Bár a szerző úgy vélte, hogy a miniszterelnök magatartása éppen a saját maga által felállított mércének nem felelt meg, s a következmények nélküli Magyarország modelljét tartósítja, továbbá Gyurcsány szeptember 17. és október 6. között mutatott magatartása komoly aggodalomra ad okot, mégis azzal zárta az írását, hogy továbbra is neki drukkolnak.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnök-frakcióvezetője

Tovább olvasom

Médiapiac

Elferdítette a szentatya szavait a baloldali média

Az Orbán-kormány elleni lejárató hadjárattal próbálkozott a baloldali média Ferenc pápa látogatása kapcsán, hiába. A katolikus egyházfő üdvözölte a magyar kabinet családpolitikai intézkedéseit.

Közzétéve:

MTI/Miniszterelnökség/Botár Gergely

A baloldali politikusok és médiamunkásaik megnyilvánulásai egyértelműen azt mutatják, hogy a liberális fősodor szeretné a maga értelmezése szerint bemutatni Ferenc pápa személyét és szavait. A balliberális megmondóemberek és a sajtójuk egyértelmű politikai üzenetként igyekeztek értelmezni a pápa magyarországi látogatásának rövid idejét, és még arra is kísérletet tettek, hogy a szentatyának a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén elhangzott prédikációját az Orbán-kormányhoz intézett kritikaként tálalják – számol be róla a Magyar Nemzet.

A liberális propaganda szócsövei, például Sárosi Péter emberi jogi aktivista is azon élcelődött a 444.hu-nak, hogy a kormány alig bírta Budapestre csábítani Ferenc pápát. Eközben a Mandiner összefoglalója szerint

a valóság az, hogy a pápát Erdő Péter bíboros hívta meg az eucharisztikus kongresszus záróeseményére, az állami meghívás pedig csak ezt követte. Kiemelték azt is, hogy a katolikus egyházfő azért töltött ilyen rövid időt Budapesten, mert ennyi időre szólt a meghívás. A portál megjegyezte: az eddigi ötvenkét eucharisztikus kongresszusból csupán néhányon volt jelen a katolikus egyházfő.

Az a közlésük is álhírnek bizonyult, hogy a pápa nem hajlandó találkozni a magyar állami vezetőkkel, és hogy bármiféle konfliktus lenne a kormány és az egyházfő között.

Ferenc pápa ezzel szemben találkozott Áder János köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is, a szentszék szóvivője pedig megcáfolta a baloldali hazugságokat.

A találkozóról elmondta, hogy a felek a teremtett világ megóvásáról, a családok védelméről és a támogatásáról, valamint az egyház szerepéről beszéltek. A magyar családpolitikát egyébként üdvözölte is a katolikus egyházfő.

A baloldali portálok arról is elfelejtettek beszámolni, hogy nem sokkal a pápa látogatása előtt, augusztus végén a magyar családpolitika elismeréseképpen Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert Szent Mórus Tamás-díjjal tüntette ki a Nemzetközi Katolikus Törvényhozói Testület Rómában.

A zárómisét fokozott érdeklődéssel követő keresztényellenes sajtó Ferenc pápa prédikációját is igyekezett politikai kampánycélokra felhasználni.

Értelmezésük szerint az egyházfő elfogadásról szóló szavai a kormány migrációs politikáját kritizálta. Ahogyan azonban a Mandiner.hu rámutatott:

Ferenc pápa lelki beszéde a keresztényi elfogadásról szólt, és nem szólított fel sem megengedőbb migránspolitikára, sem hazai egyházreformra, nem bírálta a magyar kormányt és nem mondott burkolt véleményt a magyar demokráciáról sem.

Arra is emlékeztettek, hogy a migráció kapcsán Ferenc pápa eddig is azon az állásponton volt, hogy a bevándorlóknak el kell fogadniuk a befogadó országok kultúráját, és a befogadó országok maguk dönthetik el, mennyi embert bírnak befogadni, és egyáltalán milyen migránspolitikát folytatnak.

A kongresszus annyira megihlette a egyházellenes tábort, hogy még Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és a Demokratikus Koalíció elnöke is átszellemülten posztolta közösségi oldalára Ferenc pápa szavainak átértelmezését. A baloldali összefogás vezére úgy fogalmazott: „A hit megvallása nem magamutogatás, a hit nem érv, az Isten ajándék és küzdelem. Jóságod, emberséged nem hited oka, hiányát nem menti a vallásos buzgóság. Ha jól értem Ferenc pápa gondolatait. Értem és szeretem.” A DK-vezér szavai most is egybecsengenek a korábbi egyházellenes kijelentéseivel. 2013-ban egy parlamenti felszólalásában ő hangsúlyozta, hogy a vallás magánügy, és a Demokratikus Koalíció kezdeményezni fogja, hogy az állam szüntesse meg az összes „egyházi privilégiumot”, és szüntesse meg az egyházaknak nyújtott hitéleti támogatást.

Nem lógott ki a baloldali hadrendből a nemzetközi sajtó sem. Miközben a katolikus egyházfő a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsával és a zsidó közösségek képviseletével tartott vasárnapi találkozón a keresztény és a zsidó közösségek testvéri kapcsolatát hangsúlyozta, és az Európában egyre fokozódó antiszemitizmus elleni fellépésre szólított fel, a BBC teljesen másképp értelmezte a pápa szavait. A nemzetközi baloldal zászlóvivői úgy kommentálták az eseményt, hogy Ferenc pápa találkozott „a populista Orbánnal”, aki teljesen eltérő nézeteket vall a bevándorlásról és a menekültekről.

Ennél nagyobb tévedést már csak a New York Times vétett: ismét összekeverték a magyar fővárost Bukaresttel.

Varga Judit igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott a közösségi oldalán: ha bárkinek a jövőben kedve támadna hiteles hírforrásként hivatkozni a New York Timesra, akkor jusson eszébe, hogy az újság 17 millió követővel rendelkező Facebook-oldala szerint Ferenc pápa Romániában töltötte a vasárnapot.

Borítókép: Ferenc pápa távozik Budapestről a Liszt Ferenc-repülőtéren 2021. szeptember 12-én

Tovább olvasom