Kövess minket!

Médiapiac

Az óvatos innováció a kifizetődő

A video-on-demand szolgáltatások terjedése egyszerre jelent kihívást és lehetőséget a televíziótársaságok számára. Régiónk egyelőre a tapogatózás fázisában van. Ezt erősítette meg az SPT Networks Central Europe kutatása is, melynek eredményeiből alább szemezgetünk.

A kutatás három országra fókuszált: a magyar mellett a román és a lengyel piacon kérdezték meg az internetezőket arról, hogy hol, mikor és milyen módon fogyasztanak – lineáris, VOD- és egyéb – videotartalmakat. Hogy értsük a nézési szokásokat és trendeket, érdemes először megvizsgálni, hogy mit mondanak az eddig mért adatok e fogyasztókról. Az internetpenetráció aránya Magyarországon messze a legnagyobb (72 százalék), ám a gyorsaság szempontjából a románok megelőznek minket, ami azért fontos, mert a sávszélesség jelentősen meghatározza a letöltési/streaming élmény minőségét és ezáltal a fogyasztói szokások alakulását.

Az már a Zymetria kutatócégnek az SPT Networks Central Europe számára készített 2015-ös kutatásából derült ki, hogy a román és a magyar piac inkább kábeles, míg Lengyelországban a fizetős műhold a vezető technológia. DVD-készülékkel vagy Blue-ray-lejátszóval sokan rendelkeznek, HD-tévével viszont a lengyelek kivételével viszonylag kevesen. Vélhetően valamelyest túlbecsülték a felhasználók a saját országuk háztartásainak okostelevízió-ellátottságát (a legalacsonyabb, magyar arány 32 százalék), más felmérésekből pedig az is tudható, hogy – az okostelefonokhoz hasonlóan – ezen eszközök okosságát sem használják ki maradéktalanul a használóik. Nem csak az okostévé esetében igaz azonban, hogy a fogyasztók már aktívan érdeklődnek és ismerkednek a legújabb médiatechnológiákkal, ám még nem teljesen értik az előnyöket, így a funkciók használata inkább részlegesnek mondható, derül ki Lakinger József régiós brandigazgatónak a szavaiból, aki segítségünkre volt az eredmények értelmezésében.

Lakinger JózsefNézze meg Lakinger József teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

A kutatók felrajzoltak egy affinitás-pókhálót is, amelyből az derül ki, hogy mindhárom vizsgált piac válaszadói leginkább tévékészüléken szeretnek videotartalmakat nézni, de nagyon erős a YouTube szerepe is. Az adatokból az látszik, hogy a DVD jelentősége lassan csökken, a VOD és a televíziós mobilalkalmazások azonban még nem igazán tudták áttörni a közönség ingerküszöbét. A fogyasztók ilyen megkérdezésekkor szokásos „képmutatását” jelzi, hogy a – döntően illegális – netes letöltéseket jóval kevesebben vallották be, mint amilyen arány valószínűsíthető (más információk alapján 70 százalék körül lehet régiónkban). „Bár e téren azért már látszanak különbségek az egyes országok között, így például Lengyelországban érezhető, hogy az emberek több pénzt tudnak költeni videotartalmakra is, és szolgáltatói oldalról is nagyobb lelkesedés tapasztalható, mint máshol, a legnagyobb online portálok kifejezetten törekednek VOD-szolgáltatások indítására” – teszi hozzá Lakinger József.

Felmerül a kérdés, hogy miért fordulnak a fogyasztók az internetes letöltések felé? A motivációk között szerepel az újdonságokhoz való hozzáférés; a kockázatmentes (azaz ingyenes) kipróbálás egy még nem ismert tartalom (például sorozat) esetében; a régi filmekhez, tévéműsorokhoz való hozzáférés igénye; valamint az a türelmetlenség, hogy nem szeretnénk kivárni, amíg egy új mozifilm vagy külföldi televízió-műsor a lengyel/magyar/román piacon is megjelenik. (Nem véletlen, hogy bizonyos tartalmak esetén egyre inkább megközelítik a premieridőpontokat a tévétársaság bemutatói az egyes piacokon.) A magyar felhasználók szerint további érv, hogy más is ezt csinálja, azaz a család és a barátok körében növekszik a letöltők aránya.

Feltették azt a kérdést is a vizsgálatban rész vevőknek, hogy a VOD-használat mögött milyen motivációk húzódnak meg. Ilyen az, ha a fogyasztónak nincs lehetősége egy adott műsort más módon megtekinteni (például mert a konkurens csatornák egyszerre sugároznak két szappanoperát, választásra kényszerítve ezzel a nézőket), ez főleg a lengyel és a román piacra jellemző. Szintén ok lehet, hogy a nézők a helyi televíziós premier előtt szeretnének a tartalomhoz jutni, ez leginkább Lengyelországban fordul elő. Elsősorban a magyarokat mozgatja meg az új filmek, sorozatok megtekintése iránti vágy, míg a románok VOD-oznak a leglelkesebben a három nemzet közül akkor, ha olyan videotartalmakat akarnak megnézni, amelyeket nem ismernek.

A motivációk tehát nagyon hasonlóak ahhoz, amit az internetes letöltések esetében tapasztaltak a kutatók. Az látszik tehát, hogy a fogyasztók vágynak valamilyen hagyományosan nem fellelhető tartalomra, és megkeresik a hozzá vezető legkényelmesebb elérési utat, akár legális az, akár nem. Hozzátartozik a képhez, hogy a vonatkozó szabályokat e kelet-európai piacokon jóval kisebb hatékonysággal tartatják be a hatóságok, mint például az Egyesült Államokban vagy Németországban, ahol akár egy illegális letöltés után is a hatóság érdeklődésére számíthat a felhasználó.

A további adatokból az látható, hogy vannak már olyan fogyasztói csoportok, amelyek a VOD-ot a lineáris televíziónézés helyettesítőjeként kezdik használni, de egyelőre csak kismértékben, és más kutatásokból az is tudható, hogy a sportesemények és az élő műsorok még a legfejlettebb médiapiacokon is visszatartó erőt jelentenek a cord cuttinggal szemben. Emellett a hagyományos tévézést megtartó erő az a fogyasztói kényelmesség is, hogy nem feltétlenül kívánjuk tudatosan megválasztani a tartalmat, sok esetben egyszerűen csak le akarunk ülni a televíziókészülék elé, és valamit meg szeretnénk nézni. A magyar netezőknek egyébként 68 százaléka gondolja úgy, hogy napi szinten néz még televíziót, amely arány egészen közel áll a mért adatokhoz, és arra utal, hogy a tévénézés műfaja korántsem halott. Az már torzabb percepció, hogy a megkérdezettek saját elmondásuk szerint hétvégenként kétszer annyit televízióznak, mint hét közben, ami egészen biztosan felülbecslés, s e téren a lengyel és román válaszadók sokkal reálisabb képet ápolnak magukról (20-30 százalékos plusz).

A Zymetria 2015-ös kutatása keretében vizsgálták, hogy milyen különbségek vannak az egyes országok nézői szokásai között, ám a fő tanulság az volt, hogy sokkal jellemzőbbek a hasonlóságok. Így a tévékészülék dominál e piacokon a megszokott, kedvelt műsorok nézése esetén, amelyet a fogyasztók pihenésként és gyakran háttértevékenységként végeznek. A VOD tipikusan a tévépremier előtti megtekintés terepe, illetve itt pótolják a nézők azon tartalmakat, amelyekről lemaradtak. A mindhárom országban jellemző erőteljes YouTube-fogyasztás gyakran a hobbikhoz és az információszerzéshez kötődik, román specialitásként e piac nézői ugyanakkor háttérmédiumnak használják a videómegosztót (lásd „YouTube-diszkó”). E válaszok kapcsán Lakinger József megjegyezte: a magyar fogyasztókra erőteljesebben érvényes, hogy elvártnak gondolt válaszokat adnak, így feltehetőleg mi is gyakran használjuk a YouTube-ot szórakozásra, furcsa és/vagy vicces videók megtekintésére, ahogyan zenehallgatásra is, ám ezt kevésbé toljuk előtérbe, mint a magukat bulizós nemzetként leíró, bevállalósabb románok.

Összefoglalóan tehát azt mondhatjuk, hogy régiónk különböző piacain a fogyasztók a nagy vonalakat tekintve hasonlóan viselkednek. Általános jellemző, hogy az egyes platformok használata mögött más nézői motivációk húzódnak meg, és részben ezzel összefüggésben más típusú tartalmakat fogyasztanak rajtuk keresztül. Miközben a VOD egyre többek számára jelenti a választás szabadságát, még mindig a lineáris televíziónézés a döntő a régió internetezői körében. Aki VOD-szolgáltatás elindításában gondolkodik, annak el kell fogadnia azt a nehezítő körülményt, hogy a torrent mára népszokássá vált. „Egy tévétársaság számára ez azt jelenti stratégiai szempontból, hogy az erős lineáris felhozatalt egyre erősebb VOD-kínálattal kell kiegészíteni. Az óvatos innováció lehet a megfelelő hozzáállás, a lineáris modellt semmiképpen sem szabad eldobni, mert egyelőre üzletileg jól jövedelmező. A VOD kiváló terep a kísérletezésre, akár harmadik féltől származó, akár saját tartalomról van szó. A magyar AXN Now on-demand kínálatán belül egyébként a Hannibal az egyik legnépszerűbb produkció, amely nagyon erős niche-tartalom, emellett a Kártyavár, a Feketelista, a Breaking Bad és A hatalom hálójában szerepel a legnézettebb műsorok között” – teszi hozzá Lakinger József.

 

A kutatásról

A kutatást az SPT Networks Central Europe megbízásából a lengyel Zymetria készítette 2015 tavaszán három országban, a magyar, a lengyel és a román piacon. A felmérés mindhárom országban a tévé-előfizetéssel rendelkező 18–49 év közötti internethasználókra reprezentatív.

 

Médiapiac

Átadták a Lovas István-sajtódíjat

Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Pilhál György sportújságíróként kezdte pályafutását, írt a Népsport és a Magyar Hírlap hasábjain, még a rendszerváltás előtt. Politikai írásait először az Új Magyarországnál jelentette meg, majd a Napi Magyarországnál, azután 2002 óta a Magyar Nemzetnél. A máig naponta jelentkező Tollhegyen rovatának írásai kezdetben Margó cím alatt jelentek meg. Pilhál György 2016-ban, a G-nap után nem sokkal hagyta ott a Magyar Nemzetet, és csatlakozott a Magyar Idők napilaphoz, ami ma ismét Magyar Nemzetként jelenik meg.

Pilhál Tamás 2002-ben a Magyar Nemzetnél kezdte újságírói pályafutását. A konzervatív napilapnál 2016-ig dolgozott, majd a Pesti Srácoknál jelentette meg írásait. Jelenleg ismét a Magyar Nemzet munkatársa, publicistája.

A Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő. A társaság tagjai szeretnék előmozdítani a nemzet sorskérdéseivel, politikai életével kapcsolatos, nemzeti értékeket védő, tisztességes sajtómunka nagyobb megbecsülését is, valamint az ezt a szellemet képviselő alkotók együttműködését és érdekeinek védelmét. Céljuk az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását segítsék. A társaság díjat alapított, melyet minden évben olyan újságírónak ítélnek meg, aki azt az értéket képviseli munkájában, mint a 2018-ban elhunyt Lovas István – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elhunyt Reim Károly, az Index újságírója

Hosszan tartó betegség után, életének 31. évében meghalt Reim Károly újságíró, a Bors, a Csakfoci.hu korábbi munkatársa, az Index szerkesztő-riportere.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Tudtuk, hogy nagy a baj, hónapok óta szorítottunk, drukkoltunk neki. Fiatal volt, dolgozni akart, miért ne gyógyulhatott volna meg? Vártuk, hogy betoppan közénk, hozza a fantasztikus házi palacsintáit, hoz egy exkluzív infót vagy egy rövid írást. Októberben még cikkeket küldött otthonról, s bíztunk benne, hogy újra a régi lesz: visszatértek zseniális Insta-posztjai, rövid telefonüzeneteiben már örök szerelméről, a Juventusról viccelődtünk…” – olvasható az Index nekrológjában.

“Néhány hete egy cikk kapcsán még beszéltünk Karesszel, akkor elárulta, hogy nagy a baj, de ő és mi is bíztunk a gyógyulásában. Sajnos ezt a mérkőzést végül igazi harcosként, de elveszítette” – emlékezett meg korábbi munkatársáról a Csakfoci.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Baloldali aktivisták és antifák támadtak egy forgatócsoportra

A városban uralkodó tarthatatlan állapotokról készítettek volna műsort, amikor rájuk támadtak az aktivisták, egy jobboldali politikust tojással dobáltak meg.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Elszabadultak az indulatok a Lyon no-go zónájaként emlegetett la Guillotière nevű kerületben, amikor a CNews hírportál megbízásából egy forgatócsoport érkezett a városba, hogy a környéken uralkodó tarthatatlan állapotokról készítsenek riportot. A kerületre akkor figyelt fel a média, amikor bejelentették, hogy a kerület egyik boltját, a Casino lánchoz tartozó szupermarketet Gabriel-Péri téren lévő boltját bezárják délután 5 órakor, mivel nincsenek biztonságban az ott dolgozók, olyan sok a környéken a drogos.

A CNews stábja személyesen akart meggyőződni arról, hogy milyen állapotok uralkodnak a kerületben, ezért a “Face á la rue” című műsor készítője, Jean-Marc Morandini a Nemzeti Tömörülés nevű jobboldali párt elnöke, Jordan Bardella társaságában a városba ment, hogy riportot forgasson.

A helyszínre nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a helyszín biztosítása érdekében.

A tiltakozó tömeg ellenére megkezdték a forgatást, melyen Jordan Bardella jobboldali politikus is részt vett, a távolból azonban petárdadurrogás hallatszott, és közvetlen közelről is megzavarták a forgatást.

Szélsőbalos és antifa aktivisták támadtak a stábra, mintegy kétszáz fős tömeg gyűlt össze és lefasisztázták a riportert és a politikust, továbbá azt skandálták, hogy engedjék szabadon a Daltons nevű rapper banda tagjait és zárják be Morandinit.

A les Daltons nevű rapper banda néhány tagja is részt vett a megmozduláson, ők már korábban is felhívták magukra a hatóságok figyelmét azzal, hogy rendszeresen tartanak városi rodeókat, ami miatt több személyt is letartóztattak közülük. A banda felvételt készített, melyen látszik, hogy pirotechnikai eszközökkel lövöldöztek az utcán a CNews adásának idején.


Videólejátszó

Lyon polgármestere, a zöld párti Grégory Doucet közleményt adott ki a történteket követően, melyben azzal vádolja a műsor készítőit, hogy csupán az volt a céljuk, hogy megbélyegezzék a szóban forgó kerületet és az ott lakókat. A városvezető szerint pozitív dolgok is történnek a la Guillotière nevű kerületben.

A történtekkel kapcsolatban megszólalt Jordan Bardella is, a Nemzeti Tömörülés vezetője azt firtatta, hogy ha Gérald Darmanin belügyminiszter szerint Franciaországban nincsenek törvényen kívül eső területek, akkor a la Guillotière nevű városrész vajon mi.

Bardella arról is beszámolt a műsorban, hogy az említett lyoni városrészben hemzsegnek a drogos illegális bevándorlók és Marine Le Pen az egyetlen, akinek lesz bátorsága ennek véget vetni – írta a V4NA hírügynökség.

Tovább olvasom