Kövess minket!

Médiapiac

Az NMHH költségvetését tárgyalták a parlamentben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2020-as költségvetésének végrehajtásáról szóló javaslat tárgyalásával kezdte meg csütörtöki munkáját az Országgyűlés.

Pixabay

Szűcs Lajos, a parlament költségvetési bizottságának előadója jelezte: mivel a médiahatóság a jogszabályok szerint nem nyújthat be törvényjavaslatot, ezért az Országgyűlés költségvetési bizottsága a benyújtó, de a javaslatot a NMHH készíti elő.

Közölte, a törvényjavaslat négy külön költségvetés végrehajtásáról számol be: tartalmazza az NMHH, a médiatanács, a médiatanács kezelésében lévő előirányzatok, valamint az MTVA zárszámadását is.

Elmondta, hogy

az NMHH a kiadásait két forrásból fedezi: költségvetési hozzájárulásokból és saját bevételekből, ilyenek például a frekvenciadíjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díjak.

Ismertette: az Országgyűlés 38,4 milliárd forinttal hagyta jóvá az NMHH 2020-as költségvetési előirányzatát, amihez képest a kiadás 37,2 milliárd forint volt, azaz 3,1 százalékos megtakarítást ért el a hatóság.

Hozzátette: a médiatanács kiadásainak 456,3 millió forintos összege az eredeti előirányzat 72,8 százalékos teljesítését mutatja, míg a költségvetési bevételek 540,3 millió forinttal teljesültek, ami az eredeti előirányzatok 86,2 százaléka.

Kitért arra is, hogy a médiatanács kezelésében lévő kiadási és bevételi előirányzatok teljesülése 1,3 milliárd forint volt, míg az MTVA kiadásainak összege 88,8 milliárd forintot tett ki.

Szűcs Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy mind a négy zárszámadást független könyvvizsgáló auditálta, megállapítva, hogy azok a gazdálkodásról, a vagyoni helyzetről valós és megbízható képet nyújtanak.

KDNP: az NMHH felelősen gazdálkodott

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka úgy értékelt: az NMHH 2020-ban is magas színvonalú, tartalmas szakmai munkát végzett, és hozzájárult munkájával ahhoz, hogy a magyar emberek számára hatékonyabbá és tartalmasabbá váljon a munka, a tanulás, a szabadidő, a tájékozódás, a szórakozás és a magánélet.

Kiemelte: a zárszámadás adataiból az látszik, hogy mind az NMHH, mind a médiatanács hatékonyan és felelősségteljesen gazdálkodott, nem halmozott fel hiányt, a bevételek összege pedig mindkét esetben magasabb volt, mint a kiadásoké.

Kitért arra is: az NMHH tavaly is számos médiaértést erősítő programot folytatott, így a Bűvösvölgy programmal támogatta a 9-16 éves korosztály médiatudatosságát, valamint az elmúlt években komoly lépéseket tett a fiatalkorúak védelmében az online zaklatások, visszaélések ellen, és a kiskorúakra káros tartalmak bejelentésére szolgáló jogsegélyszolgálatot is működtet.

Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, valóban szükség lenne médiatudatosságra, azonban a több mint 100 milliárd forintból működő “agymosó kormánypropaganda”, sem a köz tájékoztatásához, sem pedig a médiatudatossághoz nem tud elég segítséget nyújtani még ekkora összegből sem.

Bírálta a közmédiát, mert szerinte évi “100 milliárdból tájékoztatják félre a magyar embereket”, nem számolnak be például arról, hogy nő a mélyszegénység, hogy mennyien kapnak 100 ezer forint alatti nyugdíjat, vagy hogy “durvul a járvány”, kevés a beoltott, a kormány pedig “tehetetlen és titkolózik”. Azt is kifogásolta, hogy a közmédia több hónapon keresztül nem számolt be az ellenzéki előválasztásról.

Szerinte ezt tájékoztatásnak nem lehet nevezni, csak “az igazság elhallgatásának”.

Fidesz: dicséretet érdemel az NMHH költségvetése

Hoppál Péter, a Fidesz vezérszónoka is elmondta, hogy a zárszámadás négy részegység költségvetését tartalmazza, és megjegyezte, hogy az MTVA büdzséje “borzolja fel” mindig a vitában a kedélyeket.

Rámutatott: 2020-ban a koronavírus-járvány következményeként számos világrendezvényt – így például az olimpiát, és a futball Európa-bajnokságot is – elhalasztottak a szervezők, ami jelentősen átrendezte a hatóság költségvetését is. Szerinte ugyanakkor minden tiszteletet és dicséretet megérdemel, hogy a hatóság nemzetközi összehasonlításban is mértéktartóan tervezve, kiválóan teljesítette költségvetését.

Úgy értékelt: az NMHH elnöke és a hatóság köszönetet érdemel azért, hogy 2020-ban, a világjárvány időszakában a költségvetési tervezést érdemi eltérés nélkül teljesíteni tudták, a tartalmi munka pedig folytatódott és gazdag értékeket hozott létre a magyar kultúra és a magyar társadalom számára.

Gurmai Zita, az MSZP vezérszónoka szerint a múltban és a jövőben is pazarló az NMHH költségvetése, amely korlátok nélkül nőtt 2020-ban, és ugyanez lesz a helyzet 2022-ben is.

A képviselő vérlázítónak nevezte a kiadások emelkedését a közmédiában, továbbá azt, hogy ez a járvány éveiben történt, amikor az ország a túlélésért küzdött, és más, fontosabb célokra a kormány szerinte sajnálta a pénzt. Nem sajnálják viszont az adófizetők pénzét propagandára – tette hozzá.

Kifogásolta, hogy a médiatanácsra egyre többet kell költeni, és az MTVA is soha nem látott pénzből gazdálkodhat. Miközben a költségvetés nő, a nézőszám pont az ellenkező irányba mozog, az emberek elkerülik a közmédiát – fogalmazott Gurmai Zita, kijelentve, hogy az MSZP nem támogatja a javaslat elfogadását.

Borítókép: illusztráció

Médiapiac

Újra lebukott a Telex

A háború kitörése óta a baloldali sajtó a konfliktusba történő beavatkozás lelkes szószólójaként, majd később az Oroszország-elleni szankciók legnagyobb híveként próbálta meg befolyásolni a magyar közvéleményt. Míg a magyar kormány árstopokkal védi meg a magyar embereket a háborús infláció következményeitől, addig a baloldali újságírók mindent megtesznek, hogy kisebbítsék ezen intézkedések hatásosságát – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

Közzétéve:

Az alábbi friss példán keresztül pedig újból bepillantást nyerhetünk a baloldali médiumok működésébe, amelyek amellett, hogy a hétköznapi emberek életének legapróbb döntéseibe is beleszólnának, a fake news-gyártásban is élen járnak – olvasható a cikket szemléző Magyar Nemzet hasábjain. 

A legutóbbi kormányinfón a 444-től a Telexhez igazolt Sarkadi Zsolt arról értekezett hosszasan, hogy a kormány miért nem kéri az embereket arra, hogy megváltoztassák fogyasztási szokásaikat/kezdjenek el spórolni/ utazzanak kevesebbet.

Ezután az újságíró azt a kérdést szegezte Gulyás Gergelynek, hogy miért nem ingyenes Magyarországon a benzin?

A miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kiemelte, hogy az emberek életére olyan nagymértékben van hatással a háborús infláció, hogy „ahol ettől meg lehet őket óvni, azt tegyük meg.” Tehát a hatóági áras üzemanyag bevezetése és fenntartása egy jó intézkedés, hiszen ennek köszönhetően nem szabadítjuk rá az egyszeri fogyasztókra a magas piaci árakat.

Ezzel itt véget is érhetne a történet, ha a Telex pár napra rá nem jelentetett volna meg egy olyan cikket, amelyben azt sugallják, hogy Gulyás Gergely ingyen adná a benzint, pedig a bolygó védelme érdekében a spórolásra kellene ösztönöznie az embereket.

„Gulyás ingyen is adná a benzint, pedig inkább az autózás visszaszorításán kellene ügyködnie” – áll a telexes cikk címében a félrevezető, Gulyás Gergelynek tulajdonított állítás.

Az alábbi videón (2:35 percnél) látható, hogy az ingyen benzin kérdését a Telex újságírója vetette fel, és nem Gulyás Gergely javasolta. Sőt, félig viccesen reagált a felvetésre, megemlítette, hogy azokban az országokban ingyenes az üzemanyag, amelyek kőolaj-nagyhatalmak.

Ez a videó és az azt követő cikk az egyik legjobb példa arra, hogy milyen elvtelen módszerekkel operál a baloldali média. 

Ha már a szankciók iránt lelkesedő baloldali médiáról beszélünk, akkor érdemes megemlítenünk azt az ominózus esetet is, amikor az egyik 444-es újságíró arról beszélt az ATV-ben, hogy az Oroszország ellen bevezetett gazdasági intézkedések nekünk, magyaroknak is kell hogy fájjanak. Meglepő módon akkor is az olajembargóról volt szó.

A 444-es Vég Márton úgy fogalmazott, hogy „jelenleg olyan szankciót nem lehet bevezetni, amely nem fájna. Szerintem egy kicsit muszáj, hogy fájjon nekünk is. (…) Nyilván Európának fájni fog és Magyarországnak is fájni fog. Gazdasági visszaesést okoz, inflációt okoz és a GDP is visszább fog esni, de morálisan ezt tartom helyesnek!”

– emlékeztetett rá a Tűzfalcsoport.

Tovább olvasom

Médiapiac

Brutálisan veszteséges a Disney+

Közel egy milliárd dollár a streamingszolgáltató vesztesége, a veszteség mértéke 50 százalékot emelkedett tavaly óta.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szerdán éjjel jött ki a Disney+ harmadik negyedéves pénzügyi jelentése. A streamingszolgáltatóhoz tartoznak a Disney, Pixar, Marvel, Star Wars valamint a 20th Century Foxhoz tartozó filmek. Az előfizetők száma 137,7 millióról 152,1 millióra növekedett, az ebből származó bevétel is nőtt 23 százalékot, viszont a nettó veszteség a tavalyi 0,6 milliárdról 0,9 milliárdra nőtt, közel 50 százalékkal.

A veszteség növekedésnek hátterében a saját gyártású produkciók számának valamint ezek gyártási költségeinek emelkedése áll.

Növekvő veszteség = Áremelés

A növekvő veszteségek miatt a Disney+ anyavállalata egy nem túl meglepő megoldást eszelt ki: árat emelnek – számolt be róla a Mandiner.

A hazánkat és Európát érintő új árakról még nincsen információ, viszont az Egyesült Államokban a korábbi $7.99-től $10.99-re emelnek valamint bevezetnek egy új, reklámokkal tarkított csomagot $7.99-ért.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tíz évre kiutasították Oroszországból a dán közmédia újságíróját

A hét elején megtagadták Matilde Kimer, a Danmarks Radio tudósítójának a belépését a moszkvai repülőtéren és azonnal ki is toloncolták az országból.

Közzétéve:

A hatóságok közlése szerint a lépésre biztonsági és védelmi okokból volt szükség. Az újságíró további magyarázatot nem kapott, aki szerint elsősorban ez azért történhetett, mert az ukrajnai háborút háborúnak nevezete tudósításaiban, ami Oroszországban illegális, továbbá többször is járt Ukrajnában, amit szintén nem néznek jó szemmel.

Kimer mellett többek között 41 brit újságírót – például a BBC, a The Guardian, a Daily Telegraph és a Sky News alkalmazottait –is nem kívánatos személynek tekintenek az országban. Idén február óta legalább 150 orosz újságíró hagyta el Oroszországot, mert megtiltották nekik, hogy szabadon tudósítsanak az ukrajnai háborúról.

Az országban maradó újságírók körülményei pedig egyre nehezednek. Az orosz hatóságok azzal fenyegetőznek, hogy feloszlatják az Orosz Újságírók Szakszervezetét, vélhetően azért, mert állást foglaltak az ukrajnai háborúról, illetve kiálltak a bebörtönzött újságírók mellett – számolt be róla a Magyar Nemzet.

„Ez egy újabb támadás az újságírás és a sajtószabadság ellen Oroszországban” – mondta el Erik Halkjaer, Riporterek Határok Nélkül elnöke a svéd köztévének. Hozzátette, ha Svédország csatlakozik a NATO-hoz, akkor tovább nő annak a kockázata, hogy Moszkva svéd újságírókat küldjön haza. 

Tovább olvasom