Kövess minket!

Médiapiac

Az internetezés összeköt

Az internetezés ma már a netezők 83 százalékának közös családi programot is jelent, legyen szó akár közösségi oldalak látogatásáról, online vásárlásról, vagy éppen online zenehallgatásról, filmnézésről – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” című friss kutatásából.

Sok kütyü = tájékozottság?

Az eNET 2015 nyarán végzett online kutatása alapján a felnőtt magyar internetezők 85 százalékának családi életében központi szerepet tölt be a telekommunikáció, és több mint felük szerint minél többféle telekommunikációs eszközt használ egy család, annál tájékozottabb.

A válaszadók háromnegyede véli úgy, hogy az internet elősegíti a könnyebb boldogulást az életben. Ugyan a válaszadók kétharmada azzal is egyetért, hogy a net kényelmesebbé teszi a családok életét, a családi kapcsolatokra gyakorolt hatását illetően már megoszlanak a vélemények. Bár többen látják pozitívnak ezt a hatást, a többség (62%) szerint a pozitív és a negatív hatások egyszerre érvényesülnek.

A telefonálás is a netre költözik?

Az eNET kutatása szerint a családdal folytatott digitális kommunikáció módjai közül a mobilon történő telefonálás a legjellemzőbb (86%). A mobilt azonban már nem csak telefonálásra használják a családok, hiszen az okostelefonok terjedésével az online kapcsolattartás minden formája elérhetővé vált ezeken az eszközökön is.

Bár a családon belüli internetes kommunikációs lehetőségek közül továbbra is az e-mail a legnépszerűbb (47%), ezt alig lemaradva követi az internetes telefonálás vagy üzenetküldés, amelyeket már a válaszadók 44 százaléka használ rendszeresen. A vezetékes telefon ezzel szemben némileg háttérbe szorult, de még így is ugyanolyan népszerűségnek örvend, mint a közösségi média, ha a családtagokkal való kommunikációról van szó.

Mivel az internetes kapcsolattartást — a telefonoshoz hasonlóan — akkor is igénybe tudjuk venni, amikor személyes találkozásra nincs lehetőségünk, helyettesítője nem, de kiegészítője lehet a személyes kommunikációnak. Az internetezők 80 százaléka szerint ráadásul sokkal olcsóbb is, mint a mobil vagy vezetékes telefonálás. Az online kommunikáció, s különösen az online telefonálás szerepe így várhatóan a jövőben tovább erősödik majd.

Külön is együtt

Az internet legnagyobb előnye a többi kommunikációs csatornával szemben, hogy akármilyen távol legyünk is egymástól, életünk minden történését azonnal megoszthatjuk szeretteinkkel gyakorlatilag plusz költségek nélkül szóban, írásban, képekben vagy akár videókban is. A web ilyen módon akár szorosabbá is teheti a kapcsolatokat, hiszen segítségével többet tudhatunk meg a másikról, mivel azt is láthatjuk, amit ő lát, bárhol is legyen. Sőt, a közösségi oldalaknak köszönhetően nem is kell többé minden szerettünket egyenként informálni, hiszen a feltöltött képekből és hozzászólásokból a családtagjaink és a barátaink is rögtön tudhatják, merre járunk, mit csinálunk éppen.

Az internetezők kétharmada szerint a világhálónak nélkülözhetetlen szerepe van abban, hogy minél több rokonunkkal és barátunkkal tartsuk aktívan a kapcsolatot, hiánya pedig jelentősen megnehezítené ezt. Többségük (68%) a tőle távol élő rokonaival szokott a weben keresztül kommunikálni; több mint felük barátokkal, ismerősökkel; negyedük pedig velük élő családtagjaikkal (is), amikor épp nincsenek együtt. Mindössze 6 százalék azoknak az aránya, akik sem családtagokkal, sem barátokkal nem kommunikálnak ebben a formában. Nem bizonyult igaznak tehát az a korábbi félelem, hogy az internetezés magányossá tesz: éppen ellenkezőleg, összeköti az embereket és a családokat.

A netezés közös családi program is lehet

A hagyományosan közös szórakozásnak tekintett tévénézés mellett az internetezés is családi programmá vált mára, a netezők 83 százaléka számolt be hasonló tapasztalatokról. Az online lehetőségek közül szembetűnő a közösségi oldalak előkelő helyezése, a válaszadók 61 százaléka családjával közösen (is) látogatja ezeket.

Szintén gyakori a közös online vásárlás (58%), amely feltehetően a családi nagybevásárlás új formájává válik, csak a helyszín más: már nem az áruházban, hanem otthon ülve nézelődhetnek és válogathatnak a virtuális polcok kínálatából. Igaz, az online vásárlás kényelméből fakadó megtakarítások nem feltétlenül csökkentik kiadásainkat, mert sokan nem csak az éppen szükséges termékeket veszik meg: a családok 29 százaléka legalább alkalmanként többet költ a neten az eredetileg tervezettnél. A vásárlás mellett a közös online zenehallgatás és online filmnézés, videózás, tévézés is igen gyakori a netezők körében (45, illetve 43%).

A családdal töltött idő nem vész el, csak átalakul

A telekommunikáció, s különösen az internet mind az egyének, mind a családok életében központi szerepet játszik, hiszen számos egyéb előnye mellett nagyban hozzájárul ahhoz, hogy szeretteinkkel és barátainkkal minél egyszerűbben és aktívabban tarthassuk a kapcsolatot, akkor is, ha éppen nem vagyunk együtt. Emellett a netezés közös családi programmá is válik, ha kihasználjuk az általa nyújtott lehetőségeket: ezt az internetezők 83 százaléka meg is teszi. Vitathatatlan, hogy az internet átalakítja a családi kapcsolatokat és programokat, ám ha megfelelően használjuk, nagyban hozzájárulhat a család összetartásához.

Médiapiac

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.

A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.

A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.

A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.

Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél

Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.

Közzétéve:

Flickr

Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.

A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

A jogszabály szerint

amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.

Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.

Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.

A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban

A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.

A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására

– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.

A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.

A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért

a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.

Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.

Pályázati beszámoló

Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.

A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.

Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius

A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.

Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.

Elmarasztalták a Forrás Rádiót

Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.

A TV2 Comedy is hibázott

Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Tovább olvasom