Kövess minket!

Médiapiac

Az internetes zaklatások ötöde a közösségi médiában történik

A cyberbullying az egyik legalattomosabb civilizációs jelenség: míg a támadók arctalanságba burkolózva okozhatnak életre szóló lelki sérüléseket, a fiatalkorú áldozatok mindössze tizede mer beszélni az őt ért sérelmekről. De vajon milyen jelei lehetnek annak, hogy a gyermeket online zaklatás érte, hogyan támogathatjuk a gyógyulásban és a védekezésben?

Kikerülhetetlen témája az elmúlt években megjelent könyveknek, filmeknek és televíziós sorozatoknak az online zaklatás, mégsem lehet eleget beszélni erről a globális problémáról: a 14-18 év közötti tinédzsereket nevelő szülők 60 százaléka számol be világszerte arról, hogy érte már zaklatás a gyermekét, ráadásul minden ötödik eset a közösségi médiában történik. Az áldozatok többségét sértő becenevekkel és jelzőkkel illetik, de sokan esnek rosszindulatú pletykák áldozatául vagy kapnak kéretlen, pornográf tartalmú fotókat és videókat . Az UNICEF felmérése szerint Magyarországon a 10-18 éves gyerekek 20 százaléka volt már online bántalmazás áldozata, 10 százalékuk pedig beismerte, hogy maga is bántott másokat az interneten.

Nagyon fontos felismernünk, hogy a bullying bármely formája nem csupán a közvetlenül érintettek ügye: a bántalmazó – aki sok esetben maga is elszenved valamilyen típusú zaklatást – és az áldozat mellett egy passzívan jóváhagyó vagy éppen aktívan helyeslő “közönség” is a részese. Ebből következik, hogy a bullying alapvetően mindig rendszerprobléma, amit egy közösség együttesen tart fent, tehát csak együtt lehet képes a megoldására is. Ezért olyan lényeges a szeléskörű edukáció és a nyitottság

– mondja dr. Tóth Anett, a Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának pszichológusa.

Nemzetközi felmérések szerint csupán minden tizedik bántalmazott gyermek kér segítséget környezetétől . Dr. Tóth Anett szerint: „Általánosan igaz, hogy figyelmet érdemel, ha a gyermeknek megváltozik a hangulata, visszahúzódóbbá, szorongóbbá válik, kivonja magát a társaságból, vagy éppen romlik a teljesítménye. A zaklatást elszenvedőknek gyakran megváltozik az étvágya, felborul az alvásciklusa, és jelentkezhetnek egyéb testi panaszok, például fejfájás vagy hasfájás is. Szélsőséges esetben megjelenhetnek önsértő viselkedésformák, és megfogalmazódhat az öngyilkosság gondolata”. A nyári időszak különösen sok veszélyt tartogat, hiszen a kapcsolattartás az iskolai szünetben még inkább az online térbe tevődik át.

Ezt felismerve folytatja idén is #nemvagyegyedül kampányát a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány és az UNICEF Magyarország a Generali támogatásával. A cél az, hogy bántalmazott fiatalok szégyen nélkül beszélhessenek az őket ért sérelmekről, hiszen a gyógyulás felé vezető út első lépcsője az őszinte kommunikáció. A Kék Vonal tapasztalatai szerint a karanténidőszakban kifejezetten nehezen találtak módot a fiatalok az őket ért sérelmek bejelentésére, így a következő hetekben számítanak arra, hogy nagyobb számban keresik majd meg őket az áldozatok.

Azért is különösen veszélyes a cyberbullying a tinédzserek körében, mert a nem megfelelően kezelt pszichés sérülések a későbbiekben is védtelenebbé tehetik őket az internetes bűncselekményekkel szemben. A cybertérben zaklatott gyerekek személyiségi jogaival ugyanis kilencszer nagyobb eséllyel élnek vissza a későbbiekben, mint azon fiatalokéval, akiket nem ért korábban ilyen bántalmazás. A megelőzésben is a tudatosságon van a hangsúly: az internethasználattal és tartalomfogyasztással kapcsolatos ismeretterjesztés, a cyberbullying témakörét érintő edukáció kulcsfontosságú lenne mind otthon, mind az iskolai környezetben.

Sajnos a mai digitális világban egyre inkább tapasztaljuk, hogy az online térben nem csak a kifejezetten anyagi károkat okozó magatartásokkal kell foglalkoznunk, hanem cyberbullyinggal is. Éppen ezért nyújtunk védelmet a közösségi oldalakon, blogokon elkövetett, személyiségi jogokat érintő támadásokkal szemben, szükség esetén akár jogi tanácsadással vagy a jogi érdekvédelemhez szükséges eljárások költségeinek térítésével. Szeretnénk, ha már a fiatalokban is tudatosulna, hogy ezek a támadások ugyanúgy bűncselekménynek számítanak, mint a fizikai bántalmazás, és ezekkel szemben is megtanulnának védekezni

– mondja Árr Mariann, a Generali márkáért felelős vezetője.

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom