Médiapiac
Az Instagram, a Pinterest és a Viber tudott nőni
A tavalyi évhez képest az Instagram, a Pinterest és a Viber tudott még több regisztráltat toborozni, az Instagram esetében a tagokon belül az oldalt látogató felhasználók aránya is nőtt – derül ki a KutatóCentrum Social Media Report 2016 kutatásából. Nem tudott bővülni a Microsoft által felvásárolt LinkedIn, a diplomások számára ugyanakkor még mindig ez az egyik legvonzóbb felület. A felmérés arra is rámutatott, hogy ma már minden negyedik felhasználó gyakrabban jelentkezik be a közösségi terek valamelyikére mobilról, mint asztali számítógépről.
A Facebook egyeduralmát egyelőre egyetlen közösségi platform sem tudta megrendíteni: az oldalnak 1,55 milliárd felhasználója van világszerte, míg a második helyen álló WhatsApp is „csak” 900 millió taggal büszkélkedhet. Hazánkban is évek óta egyértelmű a Facebook elsősége: a KutatóCentrum Social Media Report 2016 adatai szerint a 18-59 éves internetezők 88 százaléka megtalálható az oldalon, 85 százaléka látogatja is azt valamilyen rendszerességgel. Ezek az arányok 2012 óta nagyjából állandóak, míg más platformok esetében kisebb-nagyobb változások figyelhetők meg. A regisztráltak számát tekintve második helyen álló Google+ például ezen időszak alatt 35 százalékról 55 százalékra növelte felhasználói bázisát, az oldalt látogató tagok aránya azonban – a kismértékű növekedés ellenére – továbbra is kifejezetten alacsony, mindössze 26 százalék. A dobogó harmadik helyét elfoglaló Viberen közel minden második internetező regisztrált (46%), 35 százalék használja is az alkalmazást.
 |
A legnagyobb győztesek idén is a képmegosztók
A legnagyobb növekedést az utóbbi években egyértelműen a képmegosztó oldalak, így a Pinterest és az Instagram produkálták: „2014 és 2016 között előbbi több mint megkétszerezte, utóbbi pedig megháromszorozta a felhasználók arányát, míg az aktivitás még ennél is nagyobb mértékű ugrást mutatott” – emelte ki Balogh Szilvia, a KutatóCentrum elemzője. Így mostanra a 18-59 éves magyar internetezők 16 százaléka rendelkezik Pinterest regisztrációval, míg az Instagramon jelen lévők aránya 18 százalék. Az Instagram közösségének kétharmada rendszeresen látogatja is az oldalt, de az aktivitási ráta a Pinterest esetében is kiemelkedő (62%).
A közösségi platformok vesztesei idén a Twitter és a LinkedIn: ha minimálisan is, de mindkét oldal veszített hazai táborából, a LinkedInnél – annak ellenére, hogy profilját tekintve egyedülálló – az aktivitási index is kis visszaesést mutat.
Az Amerikában kedvencnek számító Snapchat idén sem hódította meg a magyar közönséget, sem a regisztrált tagok, sem a valamilyen rendszerességgel belépő felhasználók aránya nem nőtt az elmúlt évben, bár az alkalmazás aktivitási indexe figyelemreméltó (66%).
Kevés a snapchates, de ők mindenhol ott vannak
A legtöbb közösségi oldalon a nők vannak többségben, ez alól a Snapchat, a LinkedIn és a Twitter jelent csak kivételt. A diplomások aránya a LinkedInen és a WhatsAppon a legmagasabb, míg a budapestiek az utóbbi kettő mellett a Twitteren és a Pinteresten vannak az átlagnál magasabb arányban.
A két nagy képmegosztó regisztrált tagjai többnyire fiatalok, a legfiatalabbak „játszótere” pedig továbbra is a Snapchat: a felhasználók 73 százaléka a 18-29 éves korosztályba tartozik. Ugyanezen oldal felhasználói azok, akik jellemzően a többi közösségi téren is rendelkeznek fiókkal, de az Instagram regisztráltjai is előszeretettel hoznak létre profilt más felületeken. „Az internetezőkre egyébként nem ez a jellemző, a kutatásban megkérdezettek kétharmada mindössze egy-két közösségi oldalt keres fel rendszeresen, és elenyésző azok száma, akik négynél több aktív regisztrációval rendelkeznek” – ismertette a Social Media Report 2016 eredményeit Balogh Szilvia.
A mobilban sok a potenciál
A válaszadók háromnegyede napi szinten felkeresi valamelyik közösségi teret, a megkérdezettek 41 százaléka – elsősorban a 18-29 évesek – üzenetküldésre is elsősorban a közösségi oldalakat használja. Az okostelefonos belépések is egyre gyakoribbak: „Már minden negyedik megkérdezett jelentkezik be gyakrabban valamelyik közösségi oldalra mobilról, mint számítógépről, a 30 év alattiak közül pedig minden második” – emelte ki Balogh Szilvia.
Minden harmadik megkérdezett munkaidőben is látogatja a közösségi oldalakat, ami 5 százalékponttal alacsonyabb, mint egy éve. A megkérdezettek 16 százaléka nyilatkozta, hogy kevesebb időt tölt a közösségi oldalakon, mint korábban.
A felmérés hátteréről
A cikk adatai a KutatóCentrum kutatásának eredményein alapulnak, mely 2016. február-márciusban online adatfelvétellel zajlott. A felmérésben 1000-en vettek részt, a minta életkor, nem, településtípus és régió tekintetében reprezentatív a 18-59 éves internetezőkre.
A kutatás idei adatfelvétele kilenc közösségi oldalt vizsgált, ezek a következők: Facebook, Google+, Twitter, LinkedIn, Instagram, Pinterest, Snapchat, Viber, WhatsApp.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás