Kövess minket!

Médiapiac

Az idei év legjobban várt épületei közé sorolta a Magyar Zene Házát a CNN

A világ legjobban várt, 2021-ben elkészülő épületei közé sorolta a CNN amerikai hírtelevízió The transformative buildings set to shape the world in 2021 című cikkében a Liget Budapest projekt keretében Budapesten épülő Magyar Zene Házát.

Noha a világjárvány szerte a világon hátráltatja a beruházásokat, 2021-ben mégis jó néhány izgalmas épületet adnak át. Mivel ezeket az ingatlanokat évekkel ezelőtt tervezték, várhatóan nem fogják tükrözni a koronavírus-járvány óta előtérbe került tervezési prioritásokat, mégis összhangban vannak a legjobb kortárs építészet “polgárian nagyvonalú és fenntartható szellemével” – méltatja a listán szereplő épületeket a CNN cikke.

A világszerte ünnepelt japán építész, Fudzsimoto Szou által tervezett Magyar Zene Háza – amely egyszerre lesz múzeum, zenei rendezvényhelyszín és oktatási központ is – a Liget Budapest projekt egyik kiemelkedő beruházása, amely radikálisan újragondolja a magyar főváros legnagyobb parkját – írja a CNN.

Mint a cikk kiemeli, a festői Városligeti-tó mellett épülő ház “hullámzó” tetőszerkezete engedi a fákat “áttörni” az ég felé. Az épület célja, hogy felhívja a figyelmet Magyarország gazdag zenei hagyományaira, de a nyilvánosan elérhető szolgáltatások a parklátogatókat is becsábítják majd a földszintre, amelynek áttetsző dizájnja elmossa a kint és a bent közötti különbséget.

Liget Projekt
Fotó: Az épület célja, hogy felhívja a figyelmet Magyarország gazdag zenei hagyományaira

A listán a Magyar Zene Háza mellett olyan beruházások szerepelnek, mint a New York-i Far Rockaway Könyvtár, a Tajpeji Előadóművészeti Központ, a quitói Aquarela lakókomplexum, a rönnei (Dánia) Hotel Green Solution House (a világ első “klímapozitív” szállodája), az amszterdami OurDomain Student Housing diákotthon, a Sao Vicente-i Úszó Zenei Központ (Zöld-foki Köztársaság), valamint a Sunac Guangzhou Grand Theatre névre keresztelt kantoni színház. (MTI)

Médiapiac

30 éves lett a Vendég a háznál, a Kossuth Rádió műsora

Dupla műsorral és visszaemlékezésekkel ünnepli a Vendég a háznál című családi műsorának 30 éves jubileumát a Kossuth Rádió.

Közzétéve:

MTI Fotó: Bruzák Noémi

1992. május 4. óta szól a Vendég a háznál, a Kossuth Rádió családi műsora, ami jelenleg minden hétköznap, 11:32-től hallható. A műsor középpontjában a kezdetektől fogva a gyermek és az őt körülvevő család áll, ezért is kapta a “Gyerekekről felnőtteknek” alcímet.

A Vendég a háznál immáron három évtizede kíséri és segíti a szülőket, nagyszülőket, pedagógusokat a nevelésben és a gyermekgondozásban; iránytűként szolgál a családi kapcsolatok, az egészségügy, az oktatás és a családpolitikai döntések területén.

Kossuth Rádió népszerű műsorát ünnepelve május 25-én, szerdán dupla adással készül a hallgatóknak: utánajárnak, hogyan alakult néhány egykori riportalanyuk sorsa, és az is kiderül, melyek a szerkesztők legkedvesebb témái. A rádió közösségi média oldala is tartogat meglepetést: rövid hangképekkel, bejátszókkal, a hallgatók visszajelzéseiből és a legjobb pillanatokból idézik meg a műsor indulása óta eltelt 30 évet.

Borítókép: A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított Tőkéczki László-díj első kitüntetettje, Keresztes Ilona, a Kossuth Rádió szerkesztője, a Vendég a háznál című műsor gazdája az elismerés átadása után a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kunigunda utcai székházában 2018. szeptember 24-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Moszkva válaszlépéseket tervez az orosz médiát korlátozó országokkal szemben

Az ukrajnai háború címén Moszkva ellen bevezetett büntetőintézkedésekre reagálva az orosz alsóház kedden megkezdte a megtorlás jogi lehetőségének kialakítását az orosz médiát korlátozó államokkal szemben, a moszkvai külügyminisztérium kitiltotta a brit felsőház több mint másfélszáz tagját, a közoktatási miniszter pedig bejelentette a kilépést a bolognai rendszerből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Első olvasatban elfogadta az Állami Duma, az orosz parlament alsóháza kedden az orosz médiát diszkrimináló vagy betiltó országok ellen teendő válaszlépésekről szóló törvényjavaslatot. Ez felhatalmazná a legfőbb ügyészt és helyetteseit, hogy betiltsák ezen országok médiáját, valamint hogy visszavonják a külföldi médiumok regisztrációját és engedélyét, ha törvénysértő információkat terjesztenek, például ha “tiszteletlenül viszonyulnak Oroszország népéhez, kormányához és alkotmányához”, továbbá ha lejáratják fegyveres erőit.

A törvényhozók azt is kezdeményezték, hogy a tájékoztatási törvényt olyan rendelkezéssel egészítsék ki, amelynek értelmében a hatóságok korlátozhatnák a hozzáférést azokhoz az információforrásokhoz, amelyek ismételten “tiltott vagy törvénysértő információkat” terjesztenek.

A törvénytervezet a tömegtájékoztatási eszközökről rendelkező jogszabály módosítását is javasolja, a hírforrásokra vonatkozó követelmények szigorításával és a főügyész illetékességének kibővítésével.

Az orosz diplomáciai tárca megtiltotta brit parlamenti felsőház 154 tagjának oroszországi beutazását, válaszul arra a londoni döntésre, amely az orosz Föderációs Tanács, a felsőház szinte egészét szankciós listára helyezte. A minisztérium közölte, hogy folytatódik a munka az orosz stoplista bővítésén.

Valerij Falkov, az orosz közoktatási és tudományügyi tárca vezetője a bolognai oktatási rendszert “túlhaladott szakasznak” nevezte, és kijelentette, hogy Oroszországnak saját rendszere lesz, amely a saját nemzetgazdasági érdekeit tartja majd szem előtt, valamint azt, hogy maximális teret biztosítson a diákok képességeinek kibontakoztatására.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argumenti i Fakti című lapban kedden megjelent interjújában a bolognai oktatási rendszer elhagyásának célszerűségéről beszélt, egyebek között azzal érvelve, hogy az orosz diákok és oktatók “gyakorlatilag kiszorulnak a nyugati tudományos és oktatási szférából”.

Oroszország 2003. szeptember 19-én csatlakozott a bolognai folyamathoz.

Tovább olvasom

Médiapiac

Gyermeknapi meglepetésekkel készül a legkisebbeknek a közmédia

A Kossuth Rádió Mesehéttel, míg az M2 Gyerekcsatorna zenés produkciókkal szórakoztatja őket.

Közzétéve:

Pixabay

Rendhagyó mesedélutánokkal lepi meg a legkisebbeket a Kossuth Rádió: május 23-tól egy teljes Mesehét indul, amelyben

minden nap 20:12-től a közmédia egy-egy műsorvezetője, munkatársa olvas mesét a legkisebb hallgatóknak.

A magyar népmesék és a Grimm testvérek klasszikusai mellett néhány kortárs hazai meseíró története is várja a gyerekeket, többek között olyan közkedvelt képernyősöktől, mint Fábry SándorNovodomszky Éva, a Duna Család-barát háziasszonya, Radványi Dorottya, a Duna Almárium háziasszonya vagy Bősze Ádám, a Bartók Rádió műsorvezetője – közölte az MTVA.

Az M2 Gyerekcsatorna május utolsó vasárnapján, gyermeknapon szintén meglepetéssel készül a lurkóknak. Olyan zenekarok énekelnek a gyerekeknek, mint a Kaláka együttes, a Rutkai Bori BandaKovácsovics Fruzsi és zenekara vagy az Apacuka zenekar. A műsorfolyamban egész nap a zenekarok legnépszerűbb gyerekdalait hallhatják majd a kis nézők, így kíván nekik boldog gyermeknapot a csatorna.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom