Kövess minket!

Médiapiac

Az európaiak kétharmada netezik

A Mediascope eredményeit eaz IAB Europe barcelonai Interact konferenciáján mutatta be Bruce Hoang, az Orange Advertising csoport szintű marketingigazgatója és Alison Fennah, az IAB Europe kutatásért és marketingért felelős alelnöke.

Idén is az offline és online médiafogyasztási szokásokat, fogyasztói és e-kereskedelmi trendeket vizsgálta a Mediascope, amely a korábbi 15 helyett ugyanakkor 28 európai piacra terjedt ki. A kutatást az IAB Europe barcelonai konferenciáján, az Interacton mutatta be Bruce Hoang, az Orange Advertising csoport szintű marketingigazgatója és Alison Fennah, az IAB Europe kutatásért és marketingért felelős alelnöke.

A főbb tanulságok szerint 426,9 millió internet használó él Európában (65%), akik hetente 14,8 órát töltenek online. Az európaiak harmada (37%) több eszközről használja az internetet. A hagyományos média aktivitások egyre inkább az online felületekre költöznek: 10-ből 9 európai látogat például híroldalakat. Az európaiak emellett szívesen neteznek a tévénézéssel párhuzamosan – az élmény fokozására. 96 keres információt az interneten vásárláshoz, és 87% vásárol is online. Ahogy a fogyasztók a digitális térbe vándorolnak, az internet elsődleges fontosságúvá vált a márkák számára is: 10-ből 4 európai internetező fontosnak tartja, hogy a márkák kommunikáljanak online.

 

Hogyan netezünk?

A felhasználók 64%-a számítógépen keresztül használja az internetet, ami 415,7 millió felhasználót jelent, míg 21% a mobiltelefonján használja (139,2 millió). A mobilnet-felhasználók jellemzően 16-24 évesek (30%). A mobilról történő internethasználat leginkább az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svédországban népszerű, ahol 10-ből 4-en érik el az internetet ezen az eszközön keresztül. A közép-európai régióban a mobilinternet használata 14%. A weben töltött idő függ a használati eszköztől: az európaiak összesen heti 14,8 órát töltenek hetene online, számítógépről 13,3 órát, mobilról 9,4 órát, tabletről 9,3 órát, konzolról 6,8 órát.

Az internetezők 91%-a fogyaszt híreket online (388,5 millió fő), 73% néz tévét az interneten (311,6 millió) és 67% hallgat rádiót online (286 millió). Az európaiak 48%-a, 297,4 millió fő szokott internetezni tévézés közben, és a tévénézéssel töltött idő 16%-ában használják az internetet. Európa legnagyobb internetet és tévét együttesen használó felhasználói a norvégok (a tévénézők 70%-a), a franciák (62%) és a britek (62%). Az internetet és tévét együttesen használók harmada valamilyen a műsorhoz kapcsolódó tevékenységet végez a neten, ami jó lehetőséget ad a márkáknak arra, hogy több platformon is bevonják a fogyasztókat.

forrás: MediascopeEurope 2012 (bázis: az összes válaszadó)

 

Márkák a neten

Az internet nélkülözhetetlen csatornává vált a márkák számára, hogy kapcsolatot építsenek a fogyasztókkal. Néhány fontos eredmény:

  • 51% mondja, hogy az internet segítségére van abban, hogy jobb termékeket és szolgáltatásokat válasszon
  • 47% késztetést érez arra, hogy többet tudjon meg olyan termékekről, melyeknek látta az online hirdetését
  • 46% mondja, hogy gyakran felkeresi a kedvenc márkája weboldalát
  • 41% ért egyet abban, hogy fontos, hogy a márkák kommunikáljanak online
  • 30% inkább vesz terméket olyan márkától, amelyet követ a közösség médiában

Az európai internetezők 96%-a folytat online keresést vásárlás előtt, 87% vásárol is online, és a vásárlásuk 19%-át az interneten keresztül bonyolítják le. Hat hónap alatt az európaiak 188 milliárd euró értékben vásároltak online termékeket és szolgáltatásokat – ami átlagosan 544 eurót jelent vásárlónként. A legtöbbet a norvégok (1162 euró), a svájciak (919 euró) és a dánok (894 euró) költik online. A legnagyobb arányban a britek (32%) és a németek (25%) költenek a neten.

forrás: MediascopeEurope 2012 (bázis: az internetezők)

A 2012-es Mediascope kutatás az alábbi 28 országra terjed ki: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törököszág, Egyesült Királyság, Ukrajna.

A Mediascope kutatás omnibusz és online módszertan szerint készül, összesen 28.500 online és 22.200 omnibusz interjúval. Piacmérettől függően legalább 1.000 online és 500-3.000 omnibuszos adatfelvétel történik. Az omnibusz kutatás során az offline és online médiafogyasztást vizsgálják, míg az online kutatással főként az online médiafogyasztási szokások területén fúrnak mélyebbre. A kutatást az SPA Future Thinking irányítja, helyi kutatási partnerekkel együttműködve. A hazai minta mérete az online kutatásban 1.000 fő, az omnibusz kutatásban 500 fő volt, előbbit a Global Park / GMI, utóbbit az IMAS International bonyolította le. A kutatás hazai a szponzorai az IAB Hungary, Gemius Hungary, Google, Kirowski Isobar, MEC Interaction, OMG Hungary, Origo, Ringier, Sanoma, Schiebsted, Thinkdigital. A kutatás főbb hazai eredményeit június 15-én mutatják majd be a magyar sajtó számára.

Médiapiac

Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Álhírek és oltásellenesség

Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

A magyarok bíznak a vakcinákban

A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom