Kövess minket!

Médiapiac

Az európaiak kétharmada netezik

A Mediascope eredményeit eaz IAB Europe barcelonai Interact konferenciáján mutatta be Bruce Hoang, az Orange Advertising csoport szintű marketingigazgatója és Alison Fennah, az IAB Europe kutatásért és marketingért felelős alelnöke.

Idén is az offline és online médiafogyasztási szokásokat, fogyasztói és e-kereskedelmi trendeket vizsgálta a Mediascope, amely a korábbi 15 helyett ugyanakkor 28 európai piacra terjedt ki. A kutatást az IAB Europe barcelonai konferenciáján, az Interacton mutatta be Bruce Hoang, az Orange Advertising csoport szintű marketingigazgatója és Alison Fennah, az IAB Europe kutatásért és marketingért felelős alelnöke.

A főbb tanulságok szerint 426,9 millió internet használó él Európában (65%), akik hetente 14,8 órát töltenek online. Az európaiak harmada (37%) több eszközről használja az internetet. A hagyományos média aktivitások egyre inkább az online felületekre költöznek: 10-ből 9 európai látogat például híroldalakat. Az európaiak emellett szívesen neteznek a tévénézéssel párhuzamosan – az élmény fokozására. 96 keres információt az interneten vásárláshoz, és 87% vásárol is online. Ahogy a fogyasztók a digitális térbe vándorolnak, az internet elsődleges fontosságúvá vált a márkák számára is: 10-ből 4 európai internetező fontosnak tartja, hogy a márkák kommunikáljanak online.

 

Hogyan netezünk?

A felhasználók 64%-a számítógépen keresztül használja az internetet, ami 415,7 millió felhasználót jelent, míg 21% a mobiltelefonján használja (139,2 millió). A mobilnet-felhasználók jellemzően 16-24 évesek (30%). A mobilról történő internethasználat leginkább az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svédországban népszerű, ahol 10-ből 4-en érik el az internetet ezen az eszközön keresztül. A közép-európai régióban a mobilinternet használata 14%. A weben töltött idő függ a használati eszköztől: az európaiak összesen heti 14,8 órát töltenek hetene online, számítógépről 13,3 órát, mobilról 9,4 órát, tabletről 9,3 órát, konzolról 6,8 órát.

Az internetezők 91%-a fogyaszt híreket online (388,5 millió fő), 73% néz tévét az interneten (311,6 millió) és 67% hallgat rádiót online (286 millió). Az európaiak 48%-a, 297,4 millió fő szokott internetezni tévézés közben, és a tévénézéssel töltött idő 16%-ában használják az internetet. Európa legnagyobb internetet és tévét együttesen használó felhasználói a norvégok (a tévénézők 70%-a), a franciák (62%) és a britek (62%). Az internetet és tévét együttesen használók harmada valamilyen a műsorhoz kapcsolódó tevékenységet végez a neten, ami jó lehetőséget ad a márkáknak arra, hogy több platformon is bevonják a fogyasztókat.

forrás: MediascopeEurope 2012 (bázis: az összes válaszadó)

 

Márkák a neten

Az internet nélkülözhetetlen csatornává vált a márkák számára, hogy kapcsolatot építsenek a fogyasztókkal. Néhány fontos eredmény:

  • 51% mondja, hogy az internet segítségére van abban, hogy jobb termékeket és szolgáltatásokat válasszon
  • 47% késztetést érez arra, hogy többet tudjon meg olyan termékekről, melyeknek látta az online hirdetését
  • 46% mondja, hogy gyakran felkeresi a kedvenc márkája weboldalát
  • 41% ért egyet abban, hogy fontos, hogy a márkák kommunikáljanak online
  • 30% inkább vesz terméket olyan márkától, amelyet követ a közösség médiában

Az európai internetezők 96%-a folytat online keresést vásárlás előtt, 87% vásárol is online, és a vásárlásuk 19%-át az interneten keresztül bonyolítják le. Hat hónap alatt az európaiak 188 milliárd euró értékben vásároltak online termékeket és szolgáltatásokat – ami átlagosan 544 eurót jelent vásárlónként. A legtöbbet a norvégok (1162 euró), a svájciak (919 euró) és a dánok (894 euró) költik online. A legnagyobb arányban a britek (32%) és a németek (25%) költenek a neten.

forrás: MediascopeEurope 2012 (bázis: az internetezők)

A 2012-es Mediascope kutatás az alábbi 28 országra terjed ki: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törököszág, Egyesült Királyság, Ukrajna.

A Mediascope kutatás omnibusz és online módszertan szerint készül, összesen 28.500 online és 22.200 omnibusz interjúval. Piacmérettől függően legalább 1.000 online és 500-3.000 omnibuszos adatfelvétel történik. Az omnibusz kutatás során az offline és online médiafogyasztást vizsgálják, míg az online kutatással főként az online médiafogyasztási szokások területén fúrnak mélyebbre. A kutatást az SPA Future Thinking irányítja, helyi kutatási partnerekkel együttműködve. A hazai minta mérete az online kutatásban 1.000 fő, az omnibusz kutatásban 500 fő volt, előbbit a Global Park / GMI, utóbbit az IMAS International bonyolította le. A kutatás hazai a szponzorai az IAB Hungary, Gemius Hungary, Google, Kirowski Isobar, MEC Interaction, OMG Hungary, Origo, Ringier, Sanoma, Schiebsted, Thinkdigital. A kutatás főbb hazai eredményeit június 15-én mutatják majd be a magyar sajtó számára.

Médiapiac

A teljes televíziós piac idei dobogós műsora lett az Eb-döntő

A vasárnapi Spanyolország–Anglia találkozó – az előző döntő eredményeihez hasonlóan – kiemelkedő nézettséget ért el hazánkban: a nézők közel 40 százaléka választotta az M4 Sportot.

Közzétéve:

A spanyol Álvaro Morata magasba emeli a labdarúgó Európa-bajnokság trófeáját, az Henri Delaunay-kupát a 2024-es németországi labdarúgó Európa-bajnokság döntője után, fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Az MTVA Sajtó és Marketing Irodájának az MTI-hez eljuttatott közleménye kiemelte: a németországi labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzése nemcsak a nyár egyik legjobban várt televíziós sporteseménye volt, hanem bebizonyította, hogy a magyarok továbbra is szenvedélyesen rajonganak a futballért.

A közvetítés ideje alatt a tévénézők csaknem 40 százaléka, 1 millió 323 ezer fő választotta az M4 Sportot, így az év harmadik legnézettebb televíziós eseménye volt.

Különösen a 18-49 évesek körében volt népszerű a mérkőzés, szintén közel 40 százalékos közönségaránnyal, ezzel az Eb-döntő a fiatalabb korosztály körében az idei év második legnézettebb műsora lett. A közvetítés idején az M4 Sport volt mind közül a legnézettebb csatorna: összesen több mint 2 millió 185 ezren kapcsolódtak be legalább egy percre a mérkőzésbe. A legnézettebb perc az első félidő végén, 21.45-kor volt, amikor több mint 1,5 millióan figyelték az eseményeket.

Az m4sport.hu oldalon online 186 ezer fő nézte a döntőt.

A döntő nézettsége az előző, 2021-es finálé nézettségéhez hasonlóan alakult. A Spanyolország–Anglia döntő 1,3 millió fő fölötti nézettséggel az idei Eb legnézettebb mérkőzései között szerepelt a magyar vonatkozású mérkőzések mellett.

Az M4 Sport a kontinensviadal után a párizsi nyári olimpiai játékok közvetítésével szolgálja a sportrajongó közönséget – áll a kommünikében. Hozzáfűzte: már két nappal a megnyitó előtt, jövő hét szerdától minden korábbinál sokoldalúbb és részletesebb műsorfolyammal készülnek a közmédia sportfelületei. Az M4 Sport és az M4 Sport+ csatornáján, a Nemzeti Sportrádióban, a Kossuth Rádióban, a Nemzeti Sportban, továbbá az internetes felületeiken élőben követhetik az érdeklődők az olimpia történéseit – tette hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Memorandumot írt alá a Google és a román kormány

A bukaresti Ciolacu-kormány által kiadott közlemény szerint az együttműködés célja az innovatív technológiák, például a mesterséges intelligencia alkalmazása, az online közszolgáltatások működési hatékonyságának a növelése, a kormány digitális biztonságának a növelése, az innováció terjesztése a közszférában.

Közzétéve:

A memorandum tartalmazza azokat a fejlesztéseket, amelyekre Románia készül a digitalizálás, az innováció és a kutatás területén.

A memorandumot a kutatási tárca vezetője, Bogdan Ivan írta alá a Google képviselőivel azt követően, hogy Marcel Ciolacu kormányfő találkozott Thomas Kuriannal, a Google Cloud ügyvezető igazgatójával.

„Vállaltuk, hogy működésbe helyezzük a kormányzati felhőt. A Google szakértelme elengedhetetlen ahhoz, hogy jó teljesítményű és biztonságos közszolgáltatásokat nyújtsunk a román állampolgárok számára”

– idézi Marcel Ciolacut az economedia.ro.

Romániának 1,84 milliárd euró áll rendelkezésére a digitalizálást célzó beruházásokra az országos helyreállítási terv keretében. Ennek legfontosabb eleme az úgynevezett kormányzati felhő, ami lehetővé teszi majd a közintézmények online adatbázisai közti akadálymentes kommunikációt, valamint a közegészségügy digitalizálását.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átláthatatlanok a kormánykritikus médiumok külföldről származó bevételei

Átláthatatlanok a kormánykritikus médiumok külföldről származó bevételei; a kormánykritikus médiumokhoz külföldről érkező források teljes körű felderítése hatékony szabályozás hiányában gyakorlatilag lehetetlen – írta a Nézőpont Intézet MTI-hez eljuttatott elemzésében.

Közzétéve:

444

Az egyes kiadók (cégek, alapítványok vagy egyesületek) nyilvános éves beszámolóiban ezen bevételek “egyéb bevétel” vagy “támogatás” cím alatt szerepelnek, de azok részletezése opcionális, így “még az sem deríthető ki feltétlenül”, hogy belföldről vagy külföldről érkeztek források. Amennyiben az egyes orgánumok saját felületükön hoznak nyilvánosságra az ilyen adatokat, úgy ott sem mindig nevezik meg a pontos támogatókat.

A 2023-as évre vonatkozóan a 444.hu-t kiadó Magyar Jeti Zrt. például “olvasó támogatások” alatt 42 milliós bevételt jelez, a nyugat.hu-t kiadó Nyugat Média és Világháló Egyesület 90 milliós forrást “az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás” soron, a Partizán YouTube-csatornát üzemeltető alapítvány pedig 572 milliós “külföldi támogatást” vagy 105 milliónyi “nem magánszemélytől” származó forrást jelölt meg

– közölték.

Már a gyakran átláthatatlan éves beszámolók alapján is biztosan kijelenthető, hogy kifejezetten kormánykritikus médiumokhoz éves szinten milliárdos nagyságrendű külföldi donációk érkeznek. A 2022-es országgyűlési választásokat követően “kirobbant botrány” ráirányította a közvélemény figyelmét a Magyarország belügyeibe való külföldi beavatkozási kísérletekre. Azon túl, hogy a választáson közösen induló ellenzéki pártokkal és azok választási kampányával kapcsolatban a tiltott kampányfinanszírozás gyanúja merült fel, a magyar közvéleményt célzó külföldi szereplők általi befolyásolási törekvésre is fény derült, hiszen legalább egy, a nyíltan kormányellenes ezalenyeg.hu hírportált üzemeltető kiadó, az Oraculum 2020 Kft. jutott – a nyilvánosság addigi kizárásával – a kampány során külföldről származó közel 2 milliárd forintnyi forráshoz – írták.

Noha Magyarországon – a sajtószabadság jegyében – nem tiltott, hogy akár politikával foglalkozó médiumok külföldről fogadjanak el támogatásokat vagy megrendeléseket, a 2022-es eset mégis rávilágított a magyar médiapiac szürke zónájára, azaz bizonyos médiumoknak, a donor magyarországi politikai céljait szolgáló külföldi finanszírozására.

A jelenség még békeidőben és választási kampányidőszakon túl is sérti Magyarország szuverenitását, de napjaink háborús időszakában akár nyilvánvaló “(nemzet)biztonsági” kockázatot is jelenthet, ha külföldi szereplők például kormánykritikus médiumokon keresztül próbálnak nyomást gyakorolni Magyarország kormányára és közvéleményére, hogy háborús szerepvállalásra kényszerítsék

– írták.

A donorok oldaláról többfajta minta fedezhető fel. Egyrészt külföldi közpénzforrást biztosítanak magyarországi médiafelületeknek külföldi kormányok és azok magyarországi nagykövetségei. Ebben élen jár az Egyesült Államok, amelynek budapesti nagykövetsége az általa kiírt “Szabad Média” pályázaton keresztül két körben összesen 146 034 780 forint értékben nyújtott támogatást 20 pályázónak.

A pályázatot az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége forrásainak felhasználásával a Mérték Médiaelemző Műhely és az Ökotárs Alapítvány hirdette meg, és választotta ki a támogatásra ajánlott pályázatokat, melyek jóváhagyásáról az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége döntött. Továbbá közvetlen donorként jelenik meg például az Egyesült Államok külügyminisztériuma alá tartozó Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor Affairs, mely a Van Másik Zrt. által működtetett Telex-akadémia működését támogatja közel 300 millió forinttal. Szintén az Egyesült Államok finanszírozza a szabadeuropa.hu-t, amely az Egyesült Államok kongresszusa által dotált U.S. Agency for Global Media részeként működik és – a kongresszusi beszámoló szerint – csak a 2023-as évben több mint másfél millió dollárt (mintegy 560 millió forintot) költöttek rá – írták.

Magyarországi médiumok külföldi finanszírozóiként beazonosíthatunk nemzetközi szervezeteket és egyéb donorokat is. Különösen aktívvá vált a médiafinanszírozás terén az Európai Unió.

Az Európai Bizottság nehezen kereshető adatbázisából kinyert információk szerint különböző projekteken keresztül legalább közel 1 millió (966 601 euro, mintegy 400 millió forint) eurónyi forrásban részesültek magyarországi kormánykritikus médiumok (HVG, Magyar Jeti Zrt., nyugat.hu, atlatszo.hu, sőt még a MÚOSZ is). Az unió médiafinanszírozása “nem tűnik lankadni”, hiszen csak a hírterületen aktív médiumoknak meghirdetett és már futó projektjeinek összértéke közel 200 millió euro (mintegy 75 milliárd forint) – olvasható a Nézőpont Intézet elemzésében.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom