Kövess minket!

Médiapiac

Az elégséges internetről végzett piackutatást az NMHH

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elégséges internetről végzett piackutatása szerint az internetfelhasználók jelentős része nem tudja, milyen otthoni internet sávszélességre, illetve mobilinternet-adatkeretre van igénye.

Pixabay

Az elemzés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság “Az elektronikus hírközlési piac fogyasztóinak vizsgálata – Internetes felmérés” alapján készült. A piackutatás éves rendszerességgel méri fel a magyar lakosság internetezési szokásait. Az adatfelvétel 4000 internetező online megkérdezésével történt 2022 novembere és decembere között.

Az NMHH MTI-nek küldött közleményében rámutatott arra, hogy az internet sem korlátlan. A technológia meghatározza, hogy egy hálózat mekkora adatforgalmat képes lebonyolítani. A hálózat kiépítése, fejlesztése, fenntartása költséges, amelyet a szolgáltatók – részben – az igénybevételtől függően terhelnek az ügyfelekre. Éppen ezért díjcsomagokat határoznak meg.

A közleményben ismertették, a vezetékes díjcsomagoknál a szolgáltatók a sávszélességet határozzák meg. 2022 decemberében jellemzően 250/500/1000/2000 Megabit per másodperc (Mbit/s) maximális letöltési sebességet engedő díjcsomagokat kínáltak a nagy szolgáltatók. Mobilinternet esetén a díjcsomagokat az egy hónap alatt felhasználható adatmennyiség alapján alakítják ki. 2/3/4/10/20/50 Gigabájtot (GB), illetve (belföldön) korlátlan mobilinternetet ajánlottak az újonnan szerződő számlás előfizetőknek.

A hatóság szerint

felvetődik a kérdés, hogy a fogyasztó miképpen tudja kiválasztani a számára megfelelő díjcsomagot, ami nem korlátozza zavaró módon az internetezést, de amelynél nem is fizet feleslegesen olyan szolgáltatásért, amit nem használ ki.

Az NMHH az egyetemes szolgáltatásról szóló rendeletében helyhez kötött internet esetén meghatározza azt a legkisebb sebességet, amely elégséges ahhoz, hogy egy internetező levelezni, böngészni vagy akár videócsetelni tudjon. Ez az elégséges szolgáltatás a szabályozás szerint 8 Mbit/s letöltési és 2 Mbit/s feltöltési “rendes körülmények közt” elérhető sebességet jelent. Nyilvánvaló, hogy a szolgáltatók által hirdetett otthoni díjcsomagok minősége messze meghaladta ezt az egyetemes szolgáltatás esetén, a hatóság által elvárt alapszintet – írják a közleményben.

Kitértek arra,

szembeötlő, hogy a felhasználók milyen nagy része nem ismerte, milyen szolgáltatásra van igénye. A telefonjukon mobilinternetet használók harmada nem tudta, hogy számára mekkora adatkeret elégséges, az otthoni internetelőfizetőknek pedig közel fele nem volt tisztában azzal, hogy milyen sávszélesség felel meg neki

– derült ki a kutatásából.

A közleményben érthetőnek nevezték, hogy az otthoni internettel kapcsolatos elvárások bizonytalanabbak. Ha a mobilinternet adatkeret elfogy, a szolgáltatás használhatatlanná válik, így a fogyasztó könnyen szembesül azzal, ha kicsi a csomagja. A lassú, de működő vezetékes internet viszont inkább csak bosszantó.

Az érdemi választ adók legtöbbje szerint otthoni vezetékes internetnél a 100 és 499 Mbit/s közötti (maximális, letöltési) sebesség, mobilinternetnél pedig az 1-5 Gigabájt adatkeret volt elégséges 2022 végén.

Látható, hogy az elégségesnek gondolt otthoni internet sebessége jelentősen meghaladta az NMHH által meghatározott elégséges sebességet. Ellenben ha a kínálattal, vagyis az adott időszakban elérhető díjcsomagokkal vetjük össze, elmondható, hogy a lakossági fogyasztók által elvárt szolgáltatás inkább az alsó szintű díjcsomagoknak felelt meg, különösen a mobilinternet tekintetében – írták a közleményben.

Vagyis a szolgáltatók nem a meglévő elvárásokat akarják teljesíteni, hanem annál magasabb szintű csomagokat kínálnak. Mindez azonban a fogyasztók érdekét is szolgálhatja, mivel a mobilinternet-forgalom nagyon gyorsan növekszik. 2021 végén például 8 Gigabájt havi forgalom jutott egy okostelefonnal használt mobilinternet-előfizetőre, 2022 végén pedig már 11 Gigabájt az NMHH Mobilpiaci Jelentése alapján. Vagyis az az adatkeret, ami a mai napon még megfelel az igényeknek, egy év múlva már valóban kevésnek bizonyulhat – mutattak rá a közleményben.

Kitértek arra is, hogy azon kevés mobilinternet-használó, aki nem fizet elő otthoni internetre, otthon is mobilinternetet használhat. Így érthető módon nyilatkozott úgy, hogy nagyobb adatkeretre van szüksége.
További érdekesség, hogy több gigabájtot tartottak megfelelőnek a férfiak, akik munkájuk során jellemzően mobilabbak, ami indokolja a nagyobb adatmennyiséget. A fiatalabbak nagyobb keretet igényeltek, mint az idősek, 60 év felett pedig az iskolai végzettséggel nőtt a mobilinternettel kapcsolatos igény. Nagyobb keretet szerettek volna még azok, akik több időt interneteznek, online videókat néznek például Youtube-on, csetelnek, fájlmegosztót használnak, vagyis összességében azok, akik intenzívebb internethasználók – tájékoztatott a NMHH.

Borítókép: illusztráció

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom