Kövess minket!

Médiapiac

Az állam is egy TV2

Azért ment a Magyar Nemzethez publicistának, mert úgy véli, a többi Simicska-orgánumhoz hasonlóan ez a lap is függetlenül politizáló médiummá vált. Márpedig a puzsérság három komponense a közérdekűség, a közérthetőség és függetlenség. Úgy ítéli: nincs hozzá hasonló a magyar médiában.

Mert – hiába a népszerű hazugság – a köznyilvánosság a közvéleményt nem szolgálja, hanem formálja. Sőt, az igazság még súlyosabb: deformálja.

Közismerten lesújtó a véleménye a médiáról: hazugságnak, mocsoknak, gennynek, förtelemnek szokta titulálni. Talál benne bármi pozitívat?

Nem nagyon.

Semmit?

A pozitívumok általában nem tervezettek, hanem járulékosak. A Facebooknak például van haszna, mert alternatív nyilvánosságként funkcionál. Én is képes vagyok saját orgánumként használni, holott az eredeti célja nem ez volt, hanem hogy kapcsolati hálóként működjön.

Ezek szerint a klasszikus orgánumokban – tévében, sajtóban, rádióban – nincs egyetlen műsor vagy szereplő sem, aki értéket teremt?

Műsorról nem tudok. És egy kezemen meg tudnám számolni azokat az újságírókat, médiaszemélyiségeket, akik pozitív szereplőkként említhetők.

Számolja!

Hát. Kepes András, Baló György, Betlen János, Kóczián Péter.

Ők négyen mitől különleges minőség?

Betlen nem napkeltéződött el, Baló nem ertéeleződött össze, és ez a fenti brandek ismeretében nem kis dolog. Kepessel és Kócziánnal együtt ők meg tudták őrizni a karakterüket meg az autonómiájukat, el tudták látni a maguk funkcióját. Kultúremberként nem simultak be a köznyilvánosság neoprimitivizmusába. Mert – hiába a népszerű hazugság – a köznyilvánosság a közvéleményt nem szolgálja, hanem formálja. Sőt, az igazság még súlyosabb: deformálja.

Korábban is volt már képernyős erőszak, jóformán ebből áll a kereskedelmi tévék elmúlt tizennyolc éve. Mit kéne éreznem, amikor a nyilvánosságért felelős személyek széles gesztusok kíséretében mossák a kezüket?!

Éden Hotel?

Abszolút!

Ritka példa, de szinte a komplett sajtó elítélte a csatornát, mire a TV2 átgondolta műsorszerkesztési elveit és bocsánatot kért.

És? Ezúttal ugyan mi történt az Éden Hotelben, ami eddig nem?

Kamerák előtt erőszakoskodtak egy nővel.

Azt üvölti a sajtó, hogy itt és most példátlan gyalázat történt, pedig csak eljött az alkalmas pillanat arra, hogy a nyilvánosság szereplői képmutatóan elhatárolódjanak.

Képmutatóan?

Természetesen. Az Éden Hotelt nem most rántották elő a cilinderből, ez csupán egy hosszú folyamat egyik stádiuma. A főműsoridős zaklatás abban a valóságshow-ban nem egyedi kihágás, hanem a rendes kereskedelmi tévés működés része. Az emberek szeretnek kukkolni, és ez a sötét ösztön a médiatérben reality-kké áll össze. Korábban is volt már képernyős erőszak, jóformán ebből áll a kereskedelmi tévék elmúlt tizennyolc éve. Mit kéne éreznem, amikor a nyilvánosságért felelős személyek széles gesztusok kíséretében mossák a kezüket?!

Vajon a Vodafone feladata, hogy a civilizációs minimumot kikényszerítse a médiából? Nem az lenne inkább a dolga, hogy kedvező mobiltarifákat és előnyös előfizetéseket szolgáltasson?

A Vodafone blokkolta a hirdetéseit a TV2-n. Ilyet magyarországi multi még nem tett.

A Vodafone hány előfizetést értékesített ehhez hasonló, és ennél gyalázatosabb műsorok révén? Ezt az ügyet most épp úgy reklámcélra használja, ahogy korábbi szpotjait a különböző valóságshow-k reklámblokkjaiban. Vajon hány előfizetést zsákol be most a Vodafone annak révén, hogy kiáll a nők méltósága mellett?

Mégis, mit kellett volna tenniük az ügyben?

A csatorna megbüntetése nem a Vodafone dolga.

Jó, hagyjuk a Vodafone-t!

Ne hagyjuk, mert fontos! Főleg, hogy a médiapiacról beszélünk. Vajon a Vodafone feladata, hogy a civilizációs minimumot kikényszerítse a médiából? Nem az lenne inkább a dolga, hogy kedvező mobiltarifákat és előnyös előfizetéseket szolgáltasson?

Jelzésértékű gesztust tett. Mi ezzel a baj?

Az, hogy az állam feladata lenne megóvni minket a szennyes tartalomtól. Szabályoznia kellene a nyilvánosság platformjait, meghatározni és kikényszeríteni egy minimális kulturális nívót. A Vodafone szándékos és súlyos szereptévesztésben van. Úgy gondolta, hogy a társadalmi felelősség jó reklámérv, ezért belépett egy olyan térbe, ahol az állam helye volna.

Az emberek vérszomja halálbüntetés-kampánnyá áll össze, ahogy a kíváncsiságuk valóságshow-kká.

Csak?

Csak épp nem látja el a funkcióját, mert az állam is egy Blikk, az állam is egy TV2. Orbán Viktor halálbüntetést felvető és bevándorló-ellenes kampánya az emberek félelmeit stimulálja. Abból kovácsol politikai tőkét, hogy a választók féltik a biztonságukat és a munkájukat. Ez nem más, mint véleménybűnözés. Az emberek vérszomja halálbüntetés-kampánnyá áll össze, ahogy a kíváncsiságuk valóságshow-kká. A kormányzati kommunikáció ugyanúgy működik, mint a TV2 PR-je. A Vodafone azért léphet be a köznyilvánosságot kontrolláló pozícióba, mert az állam látványosan kivonult onnan.

Az államot a sajtóban a Médiatanács képviseli: feljelentés alapján büntet, ha szükségesnek ítéli.

És ha büntet, annak ugyan milyen hatása van? A kereskedelmi tévék az éves költségvetésükbe kalkulálják a büntetési tételeket. Miért létezik egyáltalán a Médiatanács? Miért fizetjük ezeket a semmirekellő politikai megbízottakat? Nem azért, hogy a nyilvánosság platformjait megtisztítsák a szennyes, emberalatti, civilizációt romboló tartalomtól? Még egyszer: a Médiatanácsnak nem az a dolga, hogy felszopja a saját PR-jét, hanem az, hogy a nyilvánosságot megtisztítsa a kártékony, mérgező tartalomtól. Nem megbüntetni kéne a TV2-t, hanem az elmúlt tizenöt év szennyezésére méltó választ adva visszavenni tőle a frekvenciát. Álljon már meg a menet! Nehogy már úgy éljük meg, hogy a TV2, ami amúgy normálisan működik, most hibázott egyet! Ugyan mit követett el most a TV2, amit az elmúlt tizennyolc év során nem? Ha az egyik blog nem írja meg ezt az esetet, akkor fel sem figyelünk rá. A társadalom nőjogi felettes énje elkezdte kongatni a vészharangot, amire válaszul most mindenki látványosan elhatárolódik. Ahelyett, hogy a magyar állam felszámolná ezt a mocskos platformot. Tényleg a nők sérelmére történt a képernyőn a legsúlyosabb gyalázat? Nézzük már meg a Frizbit, ahol hétről hétre fogyatékos, haldokló és gyászoló emberek nyomorúságának a kiárusítása zajlik listaáron! Tényleg a nők a legnagyobb áldozatok?!

Úgy tűnik, hogy az általam felállított normáknak olykor én sem tudok megfelelni.

Két éve ön is megjelent egy hasonlóan „mocskos platformon”: vendég volt az RTL Klubon Balázsék Vundersőn és Zuperszexi című bulvárműsorában. Az nem gyalázat?

Önnek úgy tűnt, hogy asszisztáltam hozzá?

Abszolút. Sőt. Folyamatosan hangoztatja: ha bemegy a bulvárba, arra használja a nézettséget, hogy értelmes dolgokról beszéljen. Ehhez képest olyan témákban volt partner, mint szex egy kormoránnal, hogy a többi, „kultúrát mérgező tartalomról” ne is beszéljünk.

A kezem-lábam törtem, hogy értelmes beszédet hozzak ki abból a beszélgetésből. Az ott elhangzó felvetéseikre hogy tudtam volna értelmesebben válaszolni?

Mondjuk úgy, hogy nem megy be. Vagy azt mondja: kedves Balázs, ez elég primitív kérdés, beszéljünk másról.

A közönség egy vágott anyagot látott. Az adásba kerülő műsort úgy ollózták össze, hogy Balázs meg Jani ne jöjjenek ki szarul belőle.

Ön se jött ki szarul belőle. És része lett annak a platformnak, „amit meg kéne szüntetni”.

Sajnálom, ha így jött le. Lássuk be, hogy nem könnyű egy bulvárigényű, locsogó-fecsegő, semmirekellő, egymást hátbeveregető világba csöppenve kulturális áttörést elérni. Úgy tűnik, hogy az általam felállított normáknak olykor én sem tudok megfelelni.

Ha már a nők jogairól szóltunk, őket is sikerült megsértenie.

Igen?

Igen.

Mivel is?

A csajozás témában vicceskedve kijelenttette: „A nők nem az észre buknak, hanem a képernyőre.”

De hát ez így van. Ne legyünk már képmutatóak! Pontosan tudjuk, hogy a férfiak a szép nőkre, a nők pedig a nagy hatalmú férfiakra buknak.

Ez általánosítás.

Általános igazság.

Annak van hatalma, aki szerepel a tévében?

A nyilvánosság hatalom. Ezért aki ebben a neoprimitív világban képernyőn van, annak hatalma van.

Amit, ezek szerint, ön is remekül kihasznál. Azt nyomta Balázsékkal, mekkora poén, hogy ismert arcként könnyen tud csajozni.

Az ki van zárva. Én pusztán annyit jegyeztem meg, hogy a nők a hatalomra buknak. Miért olyan nagy dolog ezt kimondani?

A műsorban ez valahogy úgy hangzott, hogy „ugye Robi, mekkora hülyék a csajok, mert buknak rád, mióta a tévében szerepelsz”.

Én meg erre azt mondtam, hogy igen?

Igen.

Sajnálom, ha az jött át, hogy a Sebestyén Balázs meg a Vadon Jani lezüllesztették a Puzsért a saját nívójukra. Most mit csináljak?

A Simicska-féle gecizés nyomán a Magyar Nemzet gettóba került, én pedig már bő tíz éve élek ebben a gettóban. Fogalmazzunk úgy, hogy adta magát az együttműködés.

És a Magyar Nemzettel mit csinál? Hogyan találták egymásra?

A Simicska-féle gecizés nyomán a Magyar Nemzet gettóba került, én pedig már bő tíz éve élek ebben a gettóban. Fogalmazzunk úgy, hogy adta magát az együttműködés.

Miért is?

Mert a Magyar Nemzet független lap lett. Ráadásul Simicska orgánumain kívül ma nincs is más függetlenül politizáló médium Magyarországon.

Jól értem, a Magyar Nemzet attól vált függetlenné, hogy Simicska összeveszett Orbánnal?

És így kikerült a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből. Tiszta sor. Bevallom, a gecizés után már vártam, hogy hívni fognak.

Simicska hívta?

Nem, a főszerkesztő.

A publicisztikáihoz közéleti témákat választ majd?

Igen.

Miért?

Mert rendszeresen felkúrom az agyam a közéleti témákon.

A klasszikus jobboldali sajtómunkások már képtelenek alkalmazkodni ehhez a Gucci-táskás, multicéges, pszichopátiás attitűdhöz. Minden köpönyeget kifordítottak és minden segget kinyaltak már, de ezt a végső fordulatot velük már nem lehet megtenni.

Ön is beszáll Bayer, Tóta W. és a többi politikai megmondóember anyázós bulijába?

Én folyamatosan kétfrontos gerillaharcot vívok ellenük, öt éve pedig már háromfrontosat. Az egyik a Nemzeti Együttműködéssel, a másik a balliberális oldallal, a harmadik pedig a nemzeti radikalizmussal és a Jobbikkal szembeni front.

Mindenki az ellensége?

– Az egész politika hatalmon van, nem csak a Nemzeti Együttműködés. Ennek legfeljebb a mértéke és az időbelisége változik. Simicska is jó eséllyel pártot alapít majd előbb-utóbb, a Magyar Nemzet pedig annak lesz a kommunikációs csatornája. Különben miért lenne szüksége Simicskának egy politizáló újságra, ahol nem hirdet az állam? Egy politikai laphoz előbb-utóbb kell, hogy tartozzon egy párt, ahogy minden párthoz előbb-utóbb kell, hogy tartozzon egy újság. Pontosabban napi- és hetilap, rádió, tévé és internetes portál. Mindez a kormánypárt számára most a Napi Gazdaság, a kialakulóban lévő via.hu, valamint az M1 Nemzeti Hírcsatorna. Orbán ezekkel igyekszik kiváltani a gettóba tolt Simicska-médiát.

Akkor független egy lap, ha nincs mögötte párt?

Politikailag igen.

Vagyis ha egy évvel ezelőtt, az akkor még fideszes, orbánista Simicska keresi meg önt a Nemzettel, nemet mond?

Egy éve nem kerestek volna meg. Amúgy nem mondtam volna nemet, csak Lázár Jani a második cikkem után leszólt volna a Simicskának, hogy Lajos, miket íratsz te? Engem meg két órán belül kicsaptak volna, mint a taknyot. Ahogy azt tették korábban is számos helyen. Azelőtt sem igazodtam, se politikailag, se gazdaságilag. A médiumok ugyanis a céges világtól, vagyis a hirdetőktől még kevésbé függetlenek. Bayer bármikor mocskolhatja Gyurcsányt, Tóta W. meg Orbánt, de a saját politikai és gazdasági megrendelőik az ő számukra is kritizálhatatlanok.

Bayer kritizálja Orbánt is. Legutóbb a tapolcai kampány sümegi állomásán tartott CÖF rendezvényen.

Ezt én is látni vélem. A Fidesz jól bejáratott sajtója lassan felmondja a több évtizedes egyezséget. Az új Fidesz-médiához úgy tűnik, már Lázár- és Rogán-kompatibilis pszichopata újságírókra lesz szükség.

Pszichopata?

A klasszikus jobboldali sajtómunkások már képtelenek alkalmazkodni ehhez a Gucci-táskás, multicéges, pszichopátiás attitűdhöz. Minden köpönyeget kifordítottak és minden segget kinyaltak már, de ezt a végső fordulatot velük már nem lehet megtenni. Ez érződik most. Nekem a Nemzettel momentán szerencsém van, Simicska nem vár el semmilyen politikai tartalmat: azt írok, amit akarok.

Ez lenne a „puzsérság”, az ön által szerényen emlegetett „puzsér-médiabirodalom”?

Értsük az öniróniát! Szóval: a puzsérság három fontos komponensből áll. Közérdekű vagyok – kivéve ugye a Vundesőn és Zuperszexit. Emellett közérthető és független. Ez három kikezdhetetlen alapelv.

Nincs más ilyen a médiában, csak ön?

Nem nagyon tudnék más példát mondani.

És azok, akiket korábban pozitív figurákkánt említett?

Kepesnél úgy gondolom, hogy közérthetőbb vagyok, Balónál pedig lényegesen függetlenebb. Ha a magyar médiában valami közérthető, az sosem lehet közérdekű. Lásd Balázst és Janit. Ha valami közérdekű, az pedig sosem lehet közérthető. Lásd a Kossuth Rádiót meg a rétegértelmiségi hümmögéseket a késő esti műsorsávokban. Független megszólalót viszont nem nagyon tudnék mondani. Talán Török Gábort és Kócziánt.

Az egykor origós Pethő András mindenkitől függetlenül írta meg Lázár János utazásainak történetét. Az egész portál ráment.

Amikor az Origo főszerkesztőjét kirúgták, az egész hazai nyilvánosság attól volt hangos, hogy vége a sajtószabadságnak. Még parlamenti felszólalás is elhangzott. Amikor engem meg a munkatársaimat kifejezetten tartalmi-politikai okokból kirúgtak a Pont FM-ről, a RadioCafétól meg az Echo TV-től, senki nem állt fel a Parlamentben, hogy bejelentse: itt és most lezárult a szabad sajtó kora. Mögöttünk nem állt senki, hogy megvédjen minket, ugyanis nem tartoztunk egyik holdudvarhoz sem.

És Pethő?

Tudjuk, hogy kinek fájt az ő kirúgása.

Kinek?

A balliberális ellenzéknek. Ezért lett belőle precedens, parlamenti panaszkodás, ezért kongatták négy égtáj felé a vészharangot. Amikor politikai okokból, a független véleményemért kirúgtak, értem senki nem protestált. Inkább közösen és csöndben röhögött a markába mindkét szekértábor. Lássuk már meg végre a politikai nyilvánosság határait!

Médiapiac

Megvan az első határon túli nyertes rádió

Döntött a Médiatanács a RÁDIÓÁLLANDÓ 2021 pályázati eljárás első fordulójának nyerteseiről, amelyek között a határon túli magyar médiaszolgáltatók közül elsőként a szabadkai székhelyű Pannon Rádió is helyet kapott.

Közzétéve:

A 2011 óta elnyerhető támogatásra tavaly óta pályázhattak azok a rádiós médiaszolgáltatók, amelyek Magyarországgal szomszédos állam területén jogosultak a rádiós médiaszolgáltatás végzésére, bejegyzetten működnek és a magyar nemzetiségűnek valló kisebbség számára készítenek tartalmakat.

A szabadkai Magyar Médiaházban működő Pannon Rádió Magyarországon több régiós, valamint országos csatorna délvidéki tudósítópontjaként élő kapcsolatot biztosít Budapest és Szabadka között.

A magyar-szerb párbeszéd előmozdításának eredményeként riportjai rendszeresen megjelennek a szerbiai közmédiában is.

A médiaszolgáltató a magyarországi események mellett a Vajdaság egész területéről tudósít, továbbá beszámol Európa és a világ híreiről. Ennek részeként élőben közvetíti a vajdasági magyarság kiemelt politikai, közéleti és művelődési eseményeit, ünnepi rendezvényeit. A dinamikusan fejlődő médiaszolgáltató tudósítóhálózata a teljes Vajdaságra kiterjed, emellett riporterei dolgoznak Belgrádban és Budapesten is.

A Pannon Rádiót a 2005-ben létrejött Pannónia Alapítvány civil szerveződés működteti, amelynek

célja a magyar nyelvű tájékoztatás fejlesztése a Vajdaságban, továbbá a vajdasági magyarság közösségként való megmaradásának támogatása.

A Médiatanács pályázati eljárása, a RÁDIÓÁLLANDÓ 2021 négy negyedéven keresztül minden hét azonos napján vagy napjain, azonos időpontban rendszeresen jelentkező közszolgálati célú rádiós műsorszám támogatott időszakban történő folyamatos készítésének és adásba szerkesztésének vissza nem térítendő támogatása – írja a hirado.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kötter Tamás is csatlakozott a Megafon csapatához (videó)

Ütős online tartalmak készítésével kíván hozzájárulni a valóság bemutatásához.

Közzétéve:

Borítóképünkön Kötter Tamás író, fotó: Facebook / @kotter.tamas

– Elegem lett abból, hogy a globális nagyvállalatok érzékenyítése, szélsőséges üzenetei öntik el a közösségi médiát – fogalmaz a Facebook-oldalára feltöltött videójában Kötter Tamás író, ügyvéd, aki szerint hazánkban a Momentum politikusai saját oldalaikon biztosítják a liberális hálózat minél nagyobb elérését.

– A világ legjobb marketingesei öntik le cukormázzal és próbálják újracsomagolva fogyaszthatóvá tenni a marxizmust

– mutat rá Kötter Tamás, aki elmondása szerint azért hozott létre Facebook-profilt, hogy figyelmeztesse fiatalabb, középosztálybeli társait arra, mivel jár, ha bedőlnek a baloldal szépen hangzó, üres szlogenjeinek.

– Hiába tudjuk Medgyessy óta, hogy a szlogenekből csak csőd következhet, és jólétet csak munkával lehet teremteni, ha ezek a hangok nem jutnak el a választókhoz – hangsúlyozza az író, aki azért kereste fel a Megafon csapatát, hogy ütős online tartalmak készítésével járuljon hozzá a valóság bemutatásához.

– Ne engedjük, hogy ezek a lejárt szavatosságú szocik újra szétverjék a hazánkat!

– figyelmeztet Kötter Tamás a videót zárva.

A Megafon olyan kezdeményezés, amelynek célja a konzervatív hangok felerősítése a közösségi médiában. Kötter Tamás mellett olyan neves jobboldali médiaszemélyiségek csatlakoztak hozzá az utóbbi hónapokban, mint Bayer Zsolt publicista, Bohár Dániel riporter, Deák Dániel politikai elemző vagy Rákay Philip tévés személyiség.

Tovább olvasom

Médiapiac

NMHH: a hatóság és a szolgáltatók is rugalmasak voltak a járvány alatt

Fejlett hírközlési technológia nélkül a járvány okozta problémákat nem lehet hatékonyan orvosolni.

Közzétéve:

Borítókép: Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke egy korábbi rendezvényen, fotó: MTI / Komka Péter

Sikeresen vizsgázott rugalmasságból és méltányosságból a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a telekommunikációs szolgáltatók a koronavírus-járvány ideje alatt – mondta Karas Monika, a szervezet elnöke csütörtökön a távközlés világnapja alkalmából 12. alkalommal rendezett konferencián.

Az NMHH és a győri Széchenyi István Egyetem távközlési tanszéke által rendezett online szimpóziumon Karas Monika kiemelte: az elmúlt évben a távközlési szakma megtapasztalta, mennyire fontos a hírközlési infrastruktúra, mert az az otthoni munkavégzéssel és a digitális oktatással még jobban az emberek mindennapjainak részévé vált.

Hozzátette, hogy

bár a hírközlési technológia fejlődése “önmagában nem csodaszer”, ugyanakkor fejlett hírközlési technológia nélkül a járvány okozta problémákat nem lehet hatékonyan orvosolni.

Az is világossá vált, hogy egyre sürgetőbb az új generációs hálózatok megvalósítása, az igény irántuk erősebb, mint valaha – fogalmazott.

Karas Monika kitért arra is, hogy az elmúlt egy évben az új távközlési technológiákat az idősebb korosztályban is egyre többen kezdték használni. Az NMHH májusban elindította a 65 éven felülieknek szóló Netre fel! elnevezésű kampányát, hogy ez a korosztály is magabiztosan mozoghasson az infokommunikáció világában.

A program célcsoportja az idősek mellett az ifjabb generáció is, mert ők a nagyszülők segítői az internethasználatban – fűzte hozzá.

Az NMHH elnöke beszélt arról is, hogy a hatóság minden feladatának teljesítését “alapos tervezés és gondos előkészítés” előzi meg, és “előrelátóan” gondolkodtak akkor is, amikor januárban megtartották a 900 és az 1800 megahertzes frekvenciák értékesítését, hogy biztosítsák a hazai mobilszolgáltatás jövőjét.

Az online konferencián Karas Monika átadta az általa 2014-ben alapított Magyari Endre-díjat. Az elismerés a hírközlési piac fejlődéséért folytatott, több évtizeden át végzett kiemelkedő munkáért és egy életmű elismeréséért évente adományozható, legfeljebb két ember részére.

Az elmúlt hat évben Bartolics István, Fiala Károly, Győrbíró László, Somogyi András, Böcskei Imre, Bugyi József, Bánhidi Zoltán, Madarász Erika, Pados László, Czuczy András és Schmideg Iván kapták.
Idén Balogh János, az NMHH nem polgári frekvenciagazdálkodásért felelős főosztályvezetője és Bozsóki István, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union – ITU) távközlési hálózatok spektrumgazdálkodási és infrastruktúra osztályának vezetője kapták.

Mario Maniewicz, az ITU igazgatója köszöntőjében szintén arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány mekkora kihívás és milyen fejlődés elé állította a telekommunikációt.

Földesi Péter, a Széchenyi István egyetem rektora arról beszélt, hogy a felsőoktatási intézmény a világnap alkalmából rendezett konferenciával is híd szerepet tölt be a szakma és a hallgatók között.

Bartolits István, az NMHH Technológia-elemző főosztályvezetője a járvány távközlési ágazatra gyakorolt hatásairól szóló előadásában hangsúlyozta, hogy a világon a távközlési piacon tavaly 3,5 százalékos visszaesés volt, amely 56 milliárd dollár (16 512 milliárd forint) kiesést jelent, de ez a visszaesés nem volt egyenletes.

Kifejtette, hogy

a járvány felgyorsította a digitális csatornák elfogadottságát, de az üzleti szolgáltatások irányába vitt tevékenységeket megtépázta.

A helyhez kötött szélessávú bevételekre és a mobilszolgáltatók belföldi előfizetéses piacára nem volt hatással, a roamingszolgáltatásokból származó bevétel pedig időszakosan eset vissza az utazási korlátozások miatt tavaly májusban és áprilisban.

Elmondta, hogy a közeljövőben a telekommunikációs szektorban részben bevételnövekedés várható, ugyanakkor az üzleti szolgáltatások terén reális esélye van egy második gazdasági visszaesési hullámnak.

Hosszútávon alapvető tényezővé fog válni a szélessávú hozzáférés, amely a biztonság alapja lesz – mondta Bartolits István, hozzátéve, hogy ebben kiemelt fontosságú lesz a helyhez kötött hálózat, szükséges lesz az 5G hálózatok elterjedése, amelyben Európa lemaradóban van, emellett intenzíven készül a 6G követelményrendszere.

A konferencián a 3G kivezetését mérlegelő kerekasztal-beszélgetést is tartottak a hírközlési szolgáltatók és az NMHH képviselőivel. A résztvevők leszögezték:

az elavult technológia fenntartása ugyanannyi erőforrást visz el, mint ami egy újgenerációs hálózat üzemeltetése, sőt, az újabb hálózatok energia- és költséghatékonyabbak.

A rendezvényen rendhagyó gyászszertartáson emlékeztek meg a koronavírusban elhunyt hírközlési szakemberekről: a győri egyetem, a hallgatók, az NMHH és az Országos Meteorológiai Szolgálat képviselőinek főhajtása mellett az egyetem területéről egy meteorológiai ballont engedtek föl koszorúval, szalagján versrészlettel.

A távközlési világnapot 1968 óta május 17-én tartják annak emlékére, hogy 1865-ben azon a napon Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt, amelyhez Magyarország 1866-ban csatlakozott, szintén alapító tagként.

Tovább olvasom