Kövess minket!

Médiapiac

Az agyunk minőségi lapokat venne

Különleges, a médiapiacot és a marketingszakmát egyaránt meglepő kutatás látott napvilágot a közelmúltban. Az agy reakcióit vizsgáló elemzés szerint nagyon nem mindegy, hogy a márkák milyen környezetben jelennek meg: az elménk jobban díjazza a nyomtatott sajtó minőségi tartalmait, mint a közösségi médiát.

A brit kereskedelmi és marketingtestület, a Newsworks, illet ve a minőségi tartalom-előállítókat tömörítő Association for Online Publishing (AOP) legújabb tanulmánya megállapítja, hogy a szavak és a részletek feldolgozásáért felelős bal oldali agyfélteke 42 százalékkal hatékonyabban rögzíti az információkat, ha az olvasók prémium szerkesztőségi oldalakon látják a hirdetéseket, mint ha közösségi oldalakon találkoznak velük.

Bár a jobb oldali agyféltekében az úgynevezett memóriakódolás – a feldolgozás emocionális és globális aspektusa – mind a prémium oldalak, mind pedig a közösségi média esetében stabil, a kutatás azt is kimutatta, hogy a prémium oldalakon megjelenő hirdetések 9 százalékkal itt is erősebb válaszreakciókat generálnak.

Természetesen mindkét agyfélteke esetében a minőségi oldalak közül elsősorban a szerkesztett és ezen belül a nyomtatott sajtó tartalmai viszik a prímet. A Neuro-Insight nevű, idegtudományi kutatásokkal foglalkozó cég által készített elemzés azt vizsgálta, miért és hogyan működik a szerkesztőségi médiatartalmak esetében a minőségi kontextus. A vizsgálatok során az agy hirdetésekre adott válaszainak pszichológiai hatásaira fókuszáltak. Így a kutatás során azt mérték, hogy az agyban milyen válaszok születnek, ha ugyanaz a hirdetés másfajta környezetben jelenik meg.

Utazás a koponyák körül

Ennek megfelelően az idegtudományi kutatók a következő agyi területek „viselkedését” vették górcső alá:

  • Hosszú távú memória működése – A döntéshozatallal és a vásárlási szándékkal korreláló memóriakódolás kulcsfontosságú. Mind a bal agyfélteke (részletek és nyelv), mind a jobb agyfélteke (a feldolgozás globális aspektusai) esetében végeztek méréseket.
  • Elkötelezettség – Az az indikátor, ami megmutatja, hogy az emberek mennyire vonódnak be. Általában a személyes relevanciával bíró anyagok váltják ki.
  • Érzelmi intenzitás – Azt mutatja, hogy a begyűjtött tapasztalatok és információk milyen erős érzelmi hatásokat képesek kiváltani.

Az eredmények még a kutatókat is meglepték. Az adatok szerint mind a bal, mind a jobb oldali agyfélteke esetében elmondható, hogy a prémium szövegkörnyezetben megjelenő hirdetéseket hosszabb ideig nézik (+17 százalék). Sőt, ezek a reklámok 29 százalékkal nagyobb arányú elköteleződést és memóriakódolást eredményeznek, mint a közösségi médiában – például a Facebookon és a YouTube-on – megjelenő hirdetések. Következésképpen a minőségi szövegkörnyezetben látott hirdetések erősebb és kifejezetten pozitív emocionális választ eredményeznek.

A közösségi médiáról már jó ideje azt tartják, hogy képes közvetlenül, intenzíven és rendkívül gyorsan megragadni a felhasználók figyelmét. Úgy fest, a Neuro-Insight kutatása révén egy újabb dologról derült ki, hogy csupán városi legenda, nem sok valóságalapja van. A vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy távolról sem hoz létre olyan mértékű elköteleződést, és nem „égeti be” a márkát úgy a memóriánkba, mint azt feltételezték róla, amire viszont a prémium szövegkörnyezet igenis képes.

Amikor a netes böngészés során előkerülő hirdetéseket vizsgálták, a kutatók azt tapasztalták, hogy a szörfözéshez képest még a közösségi média is jobban teljesít – nem beszélve a prémium szövegkörnyezetről. Nem lényegtelen tehát, hogy milyen a hirdetések környezete: önmagában a social media nem garancia, nagyon fontos a posztolt szerkesztőségi tartalom milyensége is. A kettő kombinációja viszont már jó megoldás: felerősítik egymás és az elhelyezett reklám hatását.

A közösségi média holisztikus, vizuális és teljes brandimpressziót nyújt, a prémium kontextus pedig gazdagabb asszociációt eredményez, és szemé lyes kötödést alakít ki a márkához, ami összességében jobb me mória kódolást eredményez.

Számos új tanulmány bizonyítja, hogy a prémium kiadói környezet (azaz a nyomtatott média – a szerk.) felülmúlja a digitális kínálatot több kulcsfontosságú üzleti és márkamutató terén. Ez a tanulmány abban segít, hogy jobban megértsük, miből adódnak ezek a különbségek. Fontos információkat nyújt a kutatás a szerkesztőségi és a közösségi média által kialakított környezet szerepének megértésében, javíthatja tehát a reklámkampányok eredményességét

– jegyezte meg az elemzéssel kapcsolatban az AOP insightvezetője, Anthony Jones.

Mélyre ástak

Ahhoz, hogy a kutatás jelentőségét értékelhessük, tudni kell, hogy a hagyományos megközelítés eddig nem nagyon számolt azzal, hogy a különböző médiatípusok teremtette atmoszféra milyen hatást vált ki. A szakemberek hajlamosak voltak figyelmen kívül hagyni, hogy milyen környezet segíti elő jobban az üzenet befogadását.

A Newsworks és az AOP által megrendelt kutatás viszont a steady-state topography (SST) módszert alkalmazta, amely másodpercről másodpercre méri az agy elektromos aktivitását, hogy tájékoztatást adjon a hirdetések által kiváltott kognitív funkciókról. A vizsgálatba egyébként 139 alanyt vontak be a 18–60 évesek köréből, lefedve ezáltal szinte a teljes társadalmat, a médiafogyasztók széles spektrumát. A kutatás tehát reprezentatívnak tekinthető.

A Neuro-Insight szakemberei egyébként háromlépcsős megközelítést alkalmaztak a vizsgálat során. Az alanyok először asztali gépen vagy mobilon szörföltek, közben találkoztak különféle márkák hirdetéseivel. Majd megnézték azt is, hogyan reagálnak, ha ugyanazt a hirdetést különböző szövegkörnyezetben látják: mi van akkor, ha a közösségi médiában, és mi történik abban az esetben, ha minőségi, szerkesztőség által előállított tartalom mellett találkoznak a reklámmal.

Ezt követően a kutatásba bevont személyeknek különféle oldalakat kínáltak fel, amelyek közül ők választhatták ki azokat, amelyeket általában nézni, olvasni szoktak, méghozzá azon az eszközön, amin keresztül jellemzően követik e tartalmakat. Végül a minőségi tartalmakat kínáló oldalon és a közösségi médián keresztül útifilmeket vetítettek nekik. A kísérlet során mérték a résztvevők agyi válaszait, valamint videóra vették a viselkedésüket. Mindez lehetővé tette a NeuroInsight kutatói számára, hogy az agyi reakciókat minden pillanatban rögzítsék. Az analízis során a különböző környezetben megjelenő hirdetésekre adott válaszok átlagos szintjét vették alapul – így jutottak ezekre a meglepő eredményekre.

A Newsworks elnök-vezerigazgatója, Vanessa Clifford a következőket mondta a kutatásról:

Mindig is tudtuk, hogy a kontextus fontos a hirdetések teljesítménye szempontjából, most pedig már azzal is tisztában vagyunk, hogy ez azért van, mert az agy különbözőképp kezeli a hirdetéseket – aszerint, hogy hol találkoznak velük az olvasók. Nem elég megtalálni a megfelelő közönséget, a precíz targetálás, célzás önmagában nem elég. Ha hosszú távon képzeljük el a márkaépítést, és maximalizálni akarjuk a hatékonyságot, akkor fontos, hogy az olvasók memóriakódolást elősegítő környezetben lássák a hirdetéseket. A prémium szerkesztőségi környezet pedig biztosítja ezt.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac legfrissebb számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

 

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom