Médiapiac
Az 51. Super Bowl izgalmas momentumokkal járt a social térben is
A MEC Wavemaker egy rövid összefoglalóban mutatja meg a Super Bowlt számokban, a legfontosabb social media tanulságokat, pro tippeket, kiegészítve egy mátrixszal, ami bemutatja az idei Super Bowl közösségi média pillanatait.
A New England Patriots sporttörténelmet írt, amikor 25 pontos hátrányból megfordította az eredményt az Atlanta Falcons ellen, valamint sor került miattuk a Super Bowl történelmének első hosszabbítására is. A döntőt milliók kísérték figyelemmel, nemcsak a játék, hanem a félidei műsor és a reklámok miatt is. A márkák kihozták magukból a maximumot, hogy lépést tudjanak tartani a döntő felfokozott érzelmi hangulatával, és a közelmúltban hangoztatott politikai üzenetekkel, úgy, hogy mindeközben humort csempésztek a saját tartalmaikba.
Az esemény kapcsán a MEC Wavemaker összeszedte a piaci trendeket, a politikai hatásoktól kezdve a közönség figyelmének fragmentáltságáig.
 |
Megfigyelések és tippek
1. A brandek a lehető legnagyobb rivaldafényben közvetítettek politikai üzeneteket.
Azok a márkák, amelyek a legtöbb interakciót generálták, olyan tartalmakat közvetítettek, amik emocionális alapon fogalmazták meg a vállalati értékeket. Néhány brand, mint az Airbnb, a 84 Lumber és az Audi egyértelműen nyilvánították ki politikai véleményüket, míg például a Budweiser direkt nem fogalmazott meg ehhez kapcsolódó konkrét üzenetet. Végeredményben, a legtöbbször említett 5 brand közül 3 vállalta a politikai álláspontját, habár a fogyasztók megosztottak voltak abban, hogy ezek az üzenetek mennyire hitelesek.
PRO TIP: A Trump-korszak nagyon érzékennyé tette az embereket a politikai üzenetekre. A márkáknak csak akkor érdemes nyíltan véleményt vállalniuk, ha az nem tér el a korábbi gyakorlatuktól, vagy a valódi viselkedésüktől.
2. A közösségi platformok új szerepet kaptak a márkák kommunikációs stratégiájában.
A 27.6 milliós #SB51 használattal a Twitter a Super Bowlról szóló interakciók melegágya volt. A márkák ugyanakkor bevetették a Facebookot, az Instagramot és a YouTube-ot is, hogy kiterjesszék TV kampányaik hatását. Továbbá olyan márkák, mint a Budweiser, a Campbell’s és a Gatorade a Snapchaten kommunikáltak, hogy bevonják a közönségüket.
PRO TIP: A kommunikációs platformokat minden esetben a kampánycélokhoz mérten kell kiválasztani, és a márkát a platform erősségeihez kell igazítani. Nem muszáj mindenhol jelen lenni, de meg kell találni azt a csatornát, amit a célcsoportunk ténylegesen követ.
3. Az élő tévés „premier” még mindig kifizetődő.
Sok márka gyakorlatává vált, hogy a Super Bowl-ra készített reklámjait még a játék előttteasereli. Ez a megoldás azonban tompíthatja az élő adás élményét. A Netflix Stranger Things című sorozata nem állt be e teaserelők sorába,valószínűleg épp ezért érdemelte ki, hogy ez lett a leggyakrabban említett brand a Twitteren(307 ezer).
PRO TIP: Az igazán erős tartalom élőben is meg tudja ragadni a közönség figyelmét, éselnyerni a tetszésüket. Mielőtt döntünk a publikálás menetéről, mérlegeljük, hogy a tartalom milyen hatást válhat ki felvezetéssel és anélkül.
4. A márkák megküzdöttek az élő közvetítéssel.
A Squarespace Key & Peele tavalyi élő közvetítésének példáját követve, abban reménykedhettünk, hogy a brandek fejlesztenek az élő bejelentkezéseken, és közvetítésekkel egészítik majd ki a tévében látottakat. Sajnos az a kevés márka sem tudott szintet lépni, aki ilyennel próbálkozott. A Snickers és a Hyundai élő tévészpotokkal próbált kitűnni, de nem nagyon tudta felvillanyozni a közönséget.
PRO TIP: A brandek előtt még nagy lehetőség rejlik ezen a kiaknázatlan és nem szokványos területen. Az élő események izgalmasak, és ha ötletesen közvetítjük őket, könnyen a fogyasztók figyelmének középpontjába kerülhetünk.
5. A brandek influencereket használtak, hogy kiemelkedjenek a reklámok tömegéből.
A márkák továbbra is szívesen használnak hírességeket és influencereket, hogy emlékezetesek maradjanak. Ez volt a taktikája a T-Mobile-nak, amely Justin Biebert, Snoop Doggot és Martha Stewartot használta fel erre a célra. Volt olyan márka is, például az Avocados From Mexico, amely kisebb influencereket alkalmazott, hogy hirdesse a nyereményjátékát. Míg ez az akció sikeres volt említésvolumen szempontból, a generált említések nem elég értékesek vagy relevánsak ahhoz, hogy fel tudják használni őket.
PRO TIP: Az influencerekkel való együttműködés hatékony tud lenni, ha szeretnénk kiemelkedni a tömegből. Fontos azonban észben tartani, hogy a márkáknak engedniük kell, hogy az influencerek olyan tartalmakat tegyenek közzé oldalaikon, amik még hitelesek, illenek hozzájuk.
6. A márkák közötti kommunikáció folytatódott, de kisebb sikerrel.
Volt, amelyik odaszólogatós volt, akadt vicces is, de volt, ami bizony kellemetlenül sült el. A márkák folytatták az egymással való kommunikációt Twitteren és Facebokon, hogy így egymás közönségét is elnyerjék egy-egy pillanatra. Korábban ez a taktika számított a legkreatívabbnak, ha ki akart valaki tűnni, de mára már annyira megszokottá vált, hogy nem igazán váltak érdekessé a közönség számára.
PRO TIP: Mindig maradjunk hűek a márkaszemélyiségünkhöz. Ha egy adott hozzászólás vagy egy akcióhoz való csatlakozás nem illik a márkánkhoz, akkor inkább maradjunk ki belőle.
7. Egyre inkább a halftime show-ra szűkül a márkák jelenléte.
A Nielsen adatai szerint a félidei műsor nézettsége meghaladta a játékét – immáron a második alkalommal. Az Intel és a Tiffany & Co. ezért inkább a halftime show-ra fókuszált, mint magára az egész játékidőre.
PRO TIP: Ha beazonosítjuk a nagy események számunkra legfontosabb pillanatait, pontosabban és fókuszáltabban ragadhatjuk meg a közönségünk figyelmét.
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.