Kövess minket!

Médiapiac

Az 51. Super Bowl izgalmas momentumokkal járt a social térben is

A MEC Wavemaker egy rövid összefoglalóban mutatja meg a Super Bowlt számokban, a legfontosabb social media tanulságokat, pro tippeket, kiegészítve egy mátrixszal, ami bemutatja az idei Super Bowl közösségi média pillanatait.

A New England Patriots sporttörténelmet írt, amikor 25 pontos hátrányból megfordította az eredményt az Atlanta Falcons ellen, valamint sor került miattuk a Super Bowl történelmének első hosszabbítására is. A döntőt milliók kísérték figyelemmel, nemcsak a játék, hanem a félidei műsor és a reklámok miatt is. A márkák kihozták magukból a maximumot, hogy lépést tudjanak tartani a döntő felfokozott érzelmi hangulatával, és a közelmúltban hangoztatott politikai üzenetekkel, úgy, hogy mindeközben humort csempésztek a saját tartalmaikba.

Az esemény kapcsán a MEC Wavemaker összeszedte a piaci trendeket, a politikai hatásoktól kezdve a közönség figyelmének fragmentáltságáig.

Megfigyelések és tippek

1. A brandek a lehető legnagyobb rivaldafényben közvetítettek politikai üzeneteket.

Azok a márkák, amelyek a legtöbb interakciót generálták, olyan tartalmakat közvetítettek, amik emocionális alapon fogalmazták meg a vállalati értékeket. Néhány brand, mint az Airbnb, a 84 Lumber és az Audi egyértelműen nyilvánították ki politikai véleményüket, míg például a Budweiser direkt nem fogalmazott meg ehhez kapcsolódó konkrét üzenetet. Végeredményben, a legtöbbször említett 5 brand közül 3 vállalta a politikai álláspontját, habár a fogyasztók megosztottak voltak abban, hogy ezek az üzenetek mennyire hitelesek.

PRO TIP: A Trump-korszak nagyon érzékennyé tette az embereket a politikai üzenetekre. A márkáknak csak akkor érdemes nyíltan véleményt vállalniuk, ha az nem tér el a korábbi gyakorlatuktól, vagy a valódi viselkedésüktől.

2. A közösségi platformok új szerepet kaptak a márkák kommunikációs stratégiájában.

A 27.6 milliós #SB51 használattal a Twitter a Super Bowlról szóló interakciók melegágya volt. A márkák ugyanakkor bevetették a Facebookot, az Instagramot és a YouTube-ot is, hogy kiterjesszék TV kampányaik hatását. Továbbá olyan márkák, mint a Budweiser, a Campbell’s és a Gatorade a Snapchaten kommunikáltak, hogy bevonják a közönségüket.

PRO TIP: A kommunikációs platformokat minden esetben a kampánycélokhoz mérten kell kiválasztani, és a márkát a platform erősségeihez kell igazítani. Nem muszáj mindenhol jelen lenni, de meg kell találni azt a csatornát, amit a célcsoportunk ténylegesen követ.

3. Az élő tévés „premier” még mindig kifizetődő.

Sok márka gyakorlatává vált, hogy a Super Bowl-ra készített reklámjait még a játék előttteasereli. Ez a megoldás azonban tompíthatja az élő adás élményét. A Netflix Stranger Things című sorozata nem állt be e teaserelők sorába,valószínűleg épp ezért érdemelte ki, hogy ez lett a leggyakrabban említett brand a Twitteren(307 ezer).

PRO TIP: Az igazán erős tartalom élőben is meg tudja ragadni a közönség figyelmét, éselnyerni a tetszésüket. Mielőtt döntünk a publikálás menetéről, mérlegeljük, hogy a tartalom milyen hatást válhat ki felvezetéssel és anélkül.

4. A márkák megküzdöttek az élő közvetítéssel.

A Squarespace Key & Peele tavalyi élő közvetítésének példáját követve, abban reménykedhettünk, hogy a brandek fejlesztenek az élő bejelentkezéseken, és közvetítésekkel egészítik majd ki a tévében látottakat. Sajnos az a kevés márka sem tudott szintet lépni, aki ilyennel próbálkozott. A Snickers és a Hyundai élő tévészpotokkal próbált kitűnni, de nem nagyon tudta felvillanyozni a közönséget.

PRO TIP: A brandek előtt még nagy lehetőség rejlik ezen a kiaknázatlan és nem szokványos területen. Az élő események izgalmasak, és ha ötletesen közvetítjük őket, könnyen a fogyasztók figyelmének középpontjába kerülhetünk.

5. A brandek influencereket használtak, hogy kiemelkedjenek a reklámok tömegéből.

A márkák továbbra is szívesen használnak hírességeket és influencereket, hogy emlékezetesek maradjanak. Ez volt a taktikája a T-Mobile-nak, amely Justin Biebert, Snoop Doggot és Martha Stewartot használta fel erre a célra. Volt olyan márka is, például az Avocados From Mexico, amely kisebb influencereket alkalmazott, hogy hirdesse a nyereményjátékát. Míg ez az akció sikeres volt említésvolumen szempontból, a generált említések nem elég értékesek vagy relevánsak ahhoz, hogy fel tudják használni őket.

PRO TIP: Az influencerekkel való együttműködés hatékony tud lenni, ha szeretnénk kiemelkedni a tömegből. Fontos azonban észben tartani, hogy a márkáknak engedniük kell, hogy az influencerek olyan tartalmakat tegyenek közzé oldalaikon, amik még hitelesek, illenek hozzájuk.

6. A márkák közötti kommunikáció folytatódott, de kisebb sikerrel.

Volt, amelyik odaszólogatós volt, akadt vicces is, de volt, ami bizony kellemetlenül sült el. A márkák folytatták az egymással való kommunikációt Twitteren és Facebokon, hogy így egymás közönségét is elnyerjék egy-egy pillanatra. Korábban ez a taktika számított a legkreatívabbnak, ha ki akart valaki tűnni, de mára már annyira megszokottá vált, hogy nem igazán váltak érdekessé a közönség számára.

PRO TIP: Mindig maradjunk hűek a márkaszemélyiségünkhöz. Ha egy adott hozzászólás vagy egy akcióhoz való csatlakozás nem illik a márkánkhoz, akkor inkább maradjunk ki belőle.

7. Egyre inkább a halftime show-ra szűkül a márkák jelenléte.

A Nielsen adatai szerint a félidei műsor nézettsége meghaladta a játékét – immáron a második alkalommal. Az Intel és a Tiffany & Co. ezért inkább a halftime show-ra fókuszált, mint magára az egész játékidőre.

PRO TIP: Ha beazonosítjuk a nagy események számunkra legfontosabb pillanatait, pontosabban és fókuszáltabban ragadhatjuk meg a közönségünk figyelmét.

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom