Kövess minket!

Médiapiac

Az 51. Super Bowl izgalmas momentumokkal járt a social térben is

A MEC Wavemaker egy rövid összefoglalóban mutatja meg a Super Bowlt számokban, a legfontosabb social media tanulságokat, pro tippeket, kiegészítve egy mátrixszal, ami bemutatja az idei Super Bowl közösségi média pillanatait.

A New England Patriots sporttörténelmet írt, amikor 25 pontos hátrányból megfordította az eredményt az Atlanta Falcons ellen, valamint sor került miattuk a Super Bowl történelmének első hosszabbítására is. A döntőt milliók kísérték figyelemmel, nemcsak a játék, hanem a félidei műsor és a reklámok miatt is. A márkák kihozták magukból a maximumot, hogy lépést tudjanak tartani a döntő felfokozott érzelmi hangulatával, és a közelmúltban hangoztatott politikai üzenetekkel, úgy, hogy mindeközben humort csempésztek a saját tartalmaikba.

Az esemény kapcsán a MEC Wavemaker összeszedte a piaci trendeket, a politikai hatásoktól kezdve a közönség figyelmének fragmentáltságáig.

Megfigyelések és tippek

1. A brandek a lehető legnagyobb rivaldafényben közvetítettek politikai üzeneteket.

Azok a márkák, amelyek a legtöbb interakciót generálták, olyan tartalmakat közvetítettek, amik emocionális alapon fogalmazták meg a vállalati értékeket. Néhány brand, mint az Airbnb, a 84 Lumber és az Audi egyértelműen nyilvánították ki politikai véleményüket, míg például a Budweiser direkt nem fogalmazott meg ehhez kapcsolódó konkrét üzenetet. Végeredményben, a legtöbbször említett 5 brand közül 3 vállalta a politikai álláspontját, habár a fogyasztók megosztottak voltak abban, hogy ezek az üzenetek mennyire hitelesek.

PRO TIP: A Trump-korszak nagyon érzékennyé tette az embereket a politikai üzenetekre. A márkáknak csak akkor érdemes nyíltan véleményt vállalniuk, ha az nem tér el a korábbi gyakorlatuktól, vagy a valódi viselkedésüktől.

2. A közösségi platformok új szerepet kaptak a márkák kommunikációs stratégiájában.

A 27.6 milliós #SB51 használattal a Twitter a Super Bowlról szóló interakciók melegágya volt. A márkák ugyanakkor bevetették a Facebookot, az Instagramot és a YouTube-ot is, hogy kiterjesszék TV kampányaik hatását. Továbbá olyan márkák, mint a Budweiser, a Campbell’s és a Gatorade a Snapchaten kommunikáltak, hogy bevonják a közönségüket.

PRO TIP: A kommunikációs platformokat minden esetben a kampánycélokhoz mérten kell kiválasztani, és a márkát a platform erősségeihez kell igazítani. Nem muszáj mindenhol jelen lenni, de meg kell találni azt a csatornát, amit a célcsoportunk ténylegesen követ.

3. Az élő tévés „premier” még mindig kifizetődő.

Sok márka gyakorlatává vált, hogy a Super Bowl-ra készített reklámjait még a játék előttteasereli. Ez a megoldás azonban tompíthatja az élő adás élményét. A Netflix Stranger Things című sorozata nem állt be e teaserelők sorába,valószínűleg épp ezért érdemelte ki, hogy ez lett a leggyakrabban említett brand a Twitteren(307 ezer).

PRO TIP: Az igazán erős tartalom élőben is meg tudja ragadni a közönség figyelmét, éselnyerni a tetszésüket. Mielőtt döntünk a publikálás menetéről, mérlegeljük, hogy a tartalom milyen hatást válhat ki felvezetéssel és anélkül.

4. A márkák megküzdöttek az élő közvetítéssel.

A Squarespace Key & Peele tavalyi élő közvetítésének példáját követve, abban reménykedhettünk, hogy a brandek fejlesztenek az élő bejelentkezéseken, és közvetítésekkel egészítik majd ki a tévében látottakat. Sajnos az a kevés márka sem tudott szintet lépni, aki ilyennel próbálkozott. A Snickers és a Hyundai élő tévészpotokkal próbált kitűnni, de nem nagyon tudta felvillanyozni a közönséget.

PRO TIP: A brandek előtt még nagy lehetőség rejlik ezen a kiaknázatlan és nem szokványos területen. Az élő események izgalmasak, és ha ötletesen közvetítjük őket, könnyen a fogyasztók figyelmének középpontjába kerülhetünk.

5. A brandek influencereket használtak, hogy kiemelkedjenek a reklámok tömegéből.

A márkák továbbra is szívesen használnak hírességeket és influencereket, hogy emlékezetesek maradjanak. Ez volt a taktikája a T-Mobile-nak, amely Justin Biebert, Snoop Doggot és Martha Stewartot használta fel erre a célra. Volt olyan márka is, például az Avocados From Mexico, amely kisebb influencereket alkalmazott, hogy hirdesse a nyereményjátékát. Míg ez az akció sikeres volt említésvolumen szempontból, a generált említések nem elég értékesek vagy relevánsak ahhoz, hogy fel tudják használni őket.

PRO TIP: Az influencerekkel való együttműködés hatékony tud lenni, ha szeretnénk kiemelkedni a tömegből. Fontos azonban észben tartani, hogy a márkáknak engedniük kell, hogy az influencerek olyan tartalmakat tegyenek közzé oldalaikon, amik még hitelesek, illenek hozzájuk.

6. A márkák közötti kommunikáció folytatódott, de kisebb sikerrel.

Volt, amelyik odaszólogatós volt, akadt vicces is, de volt, ami bizony kellemetlenül sült el. A márkák folytatták az egymással való kommunikációt Twitteren és Facebokon, hogy így egymás közönségét is elnyerjék egy-egy pillanatra. Korábban ez a taktika számított a legkreatívabbnak, ha ki akart valaki tűnni, de mára már annyira megszokottá vált, hogy nem igazán váltak érdekessé a közönség számára.

PRO TIP: Mindig maradjunk hűek a márkaszemélyiségünkhöz. Ha egy adott hozzászólás vagy egy akcióhoz való csatlakozás nem illik a márkánkhoz, akkor inkább maradjunk ki belőle.

7. Egyre inkább a halftime show-ra szűkül a márkák jelenléte.

A Nielsen adatai szerint a félidei műsor nézettsége meghaladta a játékét – immáron a második alkalommal. Az Intel és a Tiffany & Co. ezért inkább a halftime show-ra fókuszált, mint magára az egész játékidőre.

PRO TIP: Ha beazonosítjuk a nagy események számunkra legfontosabb pillanatait, pontosabban és fókuszáltabban ragadhatjuk meg a közönségünk figyelmét.

Médiapiac

Az al-Dzsazíra beperli Izraelt Hágában riportere lelövése miatt

“Senki sem fogja kihallgatni az izraeli hadsereg katonáit, és senki sem prédikál nekünk a harctéri erkölcsről, különösen nem az al-Dzsazíra” – írta Jaír Lapid, az ügyvivő kormány miniszterelnöke a bejelentésre reagálva a Twitteren.

Közzétéve:

Az al-Dzsazíra katari pánarab televíziós hálózat beperli az izraeli hadsereget a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) Sirin Abu Akla palesztin tudósítója májusi lelövése miatt – írja az izraeli katonai rádió kedd jelentése nyomán az MTI.

A katari tévé a Twitteren jelentette be, hogy jogi csapata megvizsgálta az ügyet, majd benyújtotta a keresetet. Ebben azt állítják, hogy új bizonyítékok és videók egyértelműen azt mutatják, hogy Sirinre és munkatársaira közvetlenül az izraeli erők lőttek. Szerintük teljesen megalapozatlan az izraeli hatóságok azon állítása, miszerint véletlenül vesztette életét egy tűzharc során.

“Senki sem fogja kihallgatni az izraeli hadsereg katonáit, és senki sem prédikál nekünk a harctéri erkölcsről, különösen nem az al-Dzsazíra”

– írta Jaír Lapid, az ügyvivő kormány miniszterelnöke a bejelentésre reagálva a Twitteren.

Az izraeli hadsereg illetékesei három hónappal ezelőtt elismerték, hogy a palesztin-amerikai újságírónővel “elég nagy valószínűséggel” a katonák véletlen lövése végzett Dzsenínben – emlékeztetett a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Abu Aklát májusban lőtték agyon a márciusban kezdődött terrorhullám közepette, amelyben számos izraeli várost és települést ért támadás. Katonai kommandós egységek hatoltak be Ciszjordánia északi részén, Dzsenínben a menekülttáborba, hogy letartóztassanak terrortevékenységgel gyanúsított palesztinokat.

A körözött palesztinokat nem találták meg, s a vártnál tovább tartott a razzia. A menekülttábor elhagyásakor tűzharc tört ki palesztin fegyveresekkel, s az izraeli hadsereg szerint ezeknél a tűzváltásoknál halt meg az arab világban ismert újságírónő.

Novemberben az FBI úgy döntött, hogy saját vizsgálatot indít Abu Akla halála körülményeinek megállapítására.

Jaír Lapid miniszterelnök és Beni Ganz védelmi miniszter az amerikai nyomozásról szóló közlemény közzététele után kemény üzeneteket fogalmazott meg, és egyértelművé tették, hogy nem fognak együttműködni az amerikai hatóságokkal.

Az al-Dzsazíra azzal vádolja az izraeli hadsereget, hogy szándékosan vették célba és lőtték le az izraeli katonai razziáról tudósító riportert, aki jól felismerhető sisakban és sajtó feliratú golyóálló mellényben volt.

Tovább olvasom

Médiapiac

Lyukra futottak az álhírterjesztők

Hamisak azok a hírek, amelyek szerint Magyarország megvétózta volna az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséget – erről a Twitteren írt Orbán Viktor. Az uniós pénzügyminiszterek ma Brüsszelben tárgyaltak, ezután a 444.hu azt írta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az ukrán segélyt. Csakhogy az ülésen nem volt szavazás, így vétó sem lehetett – számolt be róla az M1 Híradó.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hamisak a magyar vétóról szóló hírek – írta a Twitteren Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő így reagált az Ukrajna támogatását szolgáló közös, 18 milliárd eurós uniós hitelfelvételről.
Azt írta: Magyarország kétoldalú alapon kész pénzügyi segítséget nyújtani Ukrajnának. Hozzátette: nincs vétó és nincs zsarolás.

Kedden Brüsszelben találkoztak az unió pénzügyminiszterei, hogy megvitassák az Európai Bizottság múlt heti javaslatait. Köztük a magyar helyreállítási alap tervezetét. De végül sem erről, sem a kondicionalitási eljárásról nem született döntés.

Az ülés után a 444.hu arról írt: azért halasztották el a magyar helyreállítási terv elfogadását, mert Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az ukrán segélyt. Egy videót is megosztott a lap, amelyben állítása szerint ez elhangzik. A portál azt is hozzáteszi, hogy csak a magyar kormány szavazott nemmel.

Nem volt ma szavazás Ukrajna 18 milliárdos eurós támogatásáról, így a magyar helyreállítási tervről sem lehetett szavazás

– közölte az Origo.

Ahogy fogalmaznak: hazudott a 444, amikor arról írt, hogy Varga Mihály megvétózta az ukrán segélyt, hiszen nem volt erről szavazás.

Varga Mihály a tanácskozás után azt mondta: hazánk a közös hitel felvételét nem támogatja, de már elkülönített egy pénzügyi keretet Ukrajna megsegítésére. Azt a pénzügyminiszter is megerősítette, hogy nem szavaztak. „Elmondtuk, hogy bilaterális együttműködés keretében lehet a leggyorsabban ezeket a kérdéseket eldönteni, Magyarország erre készen is áll, a költségvetésünkből el van különítve az a rész, amellyel Ukrajna finanaszírozását segíteni tudnánk” – mondta.

A pénzügyminiszter a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban közölte: azt minden tagállam támogatta.

A kondicionális eljárásról pedig elmondta: a kormány az Európai Bizottság összes kérését, mind a 17 válallását teljesítette. A pénzügyminiszter szerint a szavazás elhalasztása csak előkészíti a megegyezést Brüsszellel. „Örülök annak, hogy ez a kérdés a halasztott kérdések közé került, mert így módja van a bizottságnak arra, hogy objektív értékeléssel járuljon majd hozzá, hogy egy ilyen eljárást le lehessen zárni” – fogalmazott a Híradó.hu szerint.

Tovább olvasom

Médiapiac

Főszerkesztőt keres a Soros Györgyhöz köthető Internews magyarországi kirendeltsége

A magát függetlennek beállító nemzetközi médiavállalat hálózatot szeretne kiépíteni Magyarországon, ehhez keresik az ideális vezetőt.

Közzétéve:

MTI/EPA/Clemens Bilan

A Magyar Nemzet arról ír, hogy továbbra is keresi magyarországi főszerkesztőjét az Internews nevű, magát függetlennek nevező, de valójában a nemzetközi baloldalhoz köthető médiavállalkozás. A LinkedIn nevű közösségi álláskereső portálon is megjelent hirdetésben kiemelt helyen látható, hogy az amerikai kormány a projekt finanszírozója, viszont ez az információ már nem szerepel a honlapjukon található részletes pozícióleírásban.

Hazánkon kívül Örményország, Georgia, Lengyelország, Románia és Ukrajna áll a vállalat projektjének fókuszában, ahol olyan „erős és független médiaszektort” akarnak támogatni, ami „ellenáll olyan erőteljes érdekeknek, melyek célja a sajtó manipulálása, elszigetelése és irányítása”.

Az álláshirdetés alapján elmondható, hogy az Internews egy nemzetközi hátterű hálózat kiépítésén dolgozik.

Az Internews hátteréről azt lehet tudni, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok és a Rockefeller Alapítvány áll mögötte, de olyan ­technológiai óriáscégek is támogatják őket, mint a Facebook vagy a Google. Független-objektív amerikai globális médiaszervezetként határozzák meg magukat, a weboldalon található információk szerint száz országban működnek harminc irodával, mintegy húszezer újságírót foglalkoztatva. Tevékenységükre felfigyeltek már az amerikai médiában is, mert a Breitbart című jobboldali lap írt arról, hogy a Biden-kormányzat finanszírozza a magyarországi képviselet megnyitását.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke

Tovább olvasom