Kövess minket!

Médiapiac

Átalakítja a gépjárműipart a közösségi autózás

A Roland Berger új tanulmánya, az Automotive Disruption Radar az iparág meghatározó trendjeit vizsgálta, a felmérésben több mint tízezer fogyasztót kérdeztek, tíz országban.

Az autóipar radikális átalakulás előtt áll: a digitalizáció következtében könnyen elérhetők az olyan szolgáltatások, mint a közösségi autózás és az autómegosztás. Újabb és újabb értékesítési csatornák születnek, mindeközben egyre nagyobb teret nyernek az elektromos autók. Az önvezető járművek fejlődése pedig megállíthatatlan.

Vajon hogyan reagálnak a fogyasztók az iparág fejlődésére? Úgy tűnik, ha rajtuk múlna, a jövőt az önvezető- és az elektromos autók uralnák: a megkérdezettek 46 százaléka nem vásárolna újra autót, ha elérhető áron lehetne önvezető taxija, 37 százalék pedig elektromos autó vásárlását tervezi a jövőben.

Ezek a főbb megállapításai a Roland Berger Automotive Disruption Radar című tanulmányának, amelynek célja, hogy segítse az autóipar szereplőit befektetési döntéseikben. Az Automotive Disruption Radar-ban a tanácsadó szervezet olyan folyamatokat és trendeket vizsgált, mint az új mobilitás koncepció, az automata vezetés, valamint az összekapcsolhatóság és digitális fejlesztések. A kutatás területei a szabályozási környezet, a technológia, az infrastruktúra, az iparági aktivitás és a fogyasztói érdeklődés. A Roland Berger szakértői 25 mutató meghatározásával értékelték a különböző fejlesztéseket, hogy megfelelően részletes kimutatással rendelkezzenek ezekről a kategóriákról. Ahhoz például, hogy megfelelően meg tudják határozni a fogyasztók érzéseit, a tanulmány több, mint tízezer fogyasztó véleményét vette számításba a következő tíz országból: Kína, Franciaország, Németország, India, Japán, Hollandia, Szingapúr, Dél-Korea, Egyesült Királyság és Észak-Amerika.

„Az autóipar számos meghatározó trenddel néz szembe, amelyeket egyszerre kell kezelnie és ennek a radikális változásnak jelentős következményei lesznek az egész szektorra nézve” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. „Teljes értékláncok tűnnek el és új üzleti modellek jelennek meg, a jelenlegi iparági szereplőknek pedig megváltozott versenyhelyezettel kell szembe nézniük. Az Automotive Disruption Radar célja, hogy segítse a szereplőket a befektetési döntéseik meghozatalában és abban, hogy megértsék azokat a komplexitásokat, amelyekkel szembe néznek.”

 

Ázsiában van leginkább igény az új mobilitás-koncepcióra
Szingapúrban és Kínában érdeklődtek a fogyasztók leginkább az új mobilitás koncepció, a közösségi autózás iránt. A szingapúri válaszadók 84 százaléka, míg a kínai kitöltők 83 százaléka mondta azt, hogy ismer legalább egy olyan embert, aki nem akar saját autót vásárolni. A közösségi autózáshoz és az autómegosztáshoz kevésbé pozitívan viszonyulnak más vezető gazdaságokban, mint az Egyesült Királyság (37%), Franciaország (34%) és Japán (29%). Az amerikai kitöltők mindössze 22 százaléka állt pozitívan ezeknek a fejlődési irányokhoz.

„A közösségi gazdaság trendnek köszönhetően a fogyasztók hozzáállása megváltozott.” – mondta Schannen Frigyes. „Új üzleti modellek nyernek lendületet. Ha a robotpilóták költséghatékony alternatív megoldást jelenthetnek az autó-birtoklással szemben, akkor ez a trend jelentősen felgyorsulhat az elkövetkezendő években.”

Különösen a nagy népsűrűségű országok lakói tudják elképzelni, hogy robotpilótával közlekedjenek a jövőben a saját autó helyett – a hollandok 59 százaléka, a japánok 56 százaléka, a szingapúriak 51 százaléka – őket követi Németország, ahol a válaszadók 47 százaléka üdvözölne ilyen megoldást. A nagy területű országok fogyasztói kevésbé nyitottak az ötletre: az amerikaiak 35 százaléka, az indiaiak 33 százaléka és a kínaiak 27 százaléka válaszolt pozitívan.

„Az önvezető elektromos autók várhatóan 2021-re lesznek piacképesek” – magyarázta Schannen Frigyes. „Az összes nagy autógyártó keményen dolgozik a beszállítókkal és az olyan nem iparági szereplőkkel karöltve, mint az IT cégek, hogy versenyképes szereplővé váljon ebben a küzdelemben. Világszerte nagyjából negyvenezer ember dolgozik az új mobilitás- szolgáltatásokon és az önvezetési technológián.”

 

Kínában a legnépszerűbbek az elektromos autók
Az elektromos autók egy másik terület, amelyben az Automative Disruption Radar regionális eltéréseket mutatott. A kínai fogyasztók túlnyomórészt pozitívan értékelik az elektromos járműveket, 60 százalékuk gondolkozik azon, hogy a következő autója elektromos autó legyen. Dél-Koreában a megkérdezettek 54 százaléka szeretne elektromos autót vásárolni. A fogyasztók Európában, Japánban, Dél-Koreában, és az USA-ban a magas árakat tartják a legjelentősebb vásárlási korlátnak.

„Az elektromos autók szegmense továbbra is kicsinek számít a piacon – de a részesedés a teljes gyártás tekintetében jelentős növekedést mutatott 2016-ban” – mondta Schannen Frigyes. „Az akkumulátoros technológia fejlődése egyre nagyobb hatótávolságot és ezáltal nagyobb kényelmet biztosít. Emellett jelentősen csökkentek a költségek is: az elektromos-autókban használatos elemek költsége 2020-ra 120 euró/kilowatt lesz. Ez harmada azon akkumulátorok költségének, amelyeket az első elektromos autókban használtak.”

Az átalakulás folyamata a legnagyobb kihívás a piaci szereplők számára

„Mindezek a változások azt jelzik, hogy az autóipar egy korszak végéhez közeledik, az új trendeket pedig a fogyasztói elvárások alakítják.” – mondta Schannen, majd összegezte: „Az autógyártóknak meg kell találni az egyensúlyt: választ adni a kihívásra és új potenciált kifejleszteni. Nem szakadhatnak el a jelenleg is működő infrastruktúrától, hanem aktívan ki kell dolgozniuk az átalakulás folyamatát. Ez jelenti a legnagyobb kihívást a piaci szereplők számára.”

 

Médiapiac

Magyarország élen jár az új uniós hírközlési kódex implementálásában

Magyarország élen jár az új európai uniós hírközlési kódex implementálásában, a maga teljességében a kódex idehaza az elsők között lett átültetve a gyakorlatba – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke csütörtökön Győrben.

Közzétéve:

MTI/Kovács Attila

Koltay András az NMHH és a győri Széchenyi István Egyetem távközlési tanszéke által szervezett, a távközlés világnapjához kapcsolódó konferencián kiemelte: komoly és termékeny az együttműködés a piaci ipari szereplőkkel, ugyanakkor az új hírközlésszabályozási keretrendszerben a piaci és versenyszempontok mellett a közérdek szempontjait is figyelembe vették.

Hangsúlyozta: a koronavírus-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja is megmutatta, hogy az államnak nem szabad tejles mértékben kivonulnia az olyan közszolgáltatások területéről sem, ahol a piaci verseny egészségesen működik és hatékonyan nyújtja a szolgáltatásokat.

A hírközlés is ilyen terület, ahol a verseny szabályozásán túl továbbra is szükség van állami közszolgáltatási és igazgatási intézmények fenntartására

– mondta az NMHH elnöke.

Borítókép: Koltay András

Tovább olvasom

Médiapiac

A világon egyedülállónak számít a Bartók Rádió

Devich Márton, a rádió csatornaigazgatója a Bartók Rádió különleges, 35 éves múltjáról mesélt a Duna Almárium című műsorában.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Bartók Rádió 1987. május 23-án vette fel nagy zeneszerzőnk, Bartók Béla nevét, addig 3. műsor néven volt ismert. Elsősorban a klasszikus zene rádiója ma is, de jellemző rá a zenei sokszínűség; sugároz dzsesszt, népzenét, operákat, régizenét, kortárs zenét és filmzenéket is. Habár sokan úgy gondolják, hogy a magaskultúrát képviselő profilja miatt csupán egy szűk réteg kulturális igényeit elégíti ki, az elmúlt években sokat tettek azért a rádió munkatársai, hogy változatos zenei- és műsorrepertoárral tegyék széles körben még népszerűbbé – mondta a csatornaigazgató, Devich Márton a jubileum kapcsán a Dunán.

Világszerte sok klasszikuszenei rádióadó létezik, de csak kevés nemzet büszkélkedhet azzal, hogy a közszolgálati média részeként országos lefedettséggel rendelkező rádiócsatornán hallgathatja 24 órában ezt a zenei műfajt. Az elmúlt 35 évben alkalmunk volt többször megújulni, ezzel együtt hűséges és művelt törzshallgatói bázissal rendelkezünk. Több kell, hogy legyünk, mint egy lemezjátszó, ezért a koncertek és az operaközvetítések mellett rengeteg különböző magazinműsorral, a legrangosabb hazai és külföldi muzsikusokkal, a szakma kiválóságaival várjuk minden nap a hallgatóinkat

– sorolta a Bartók Rádió érdemeit Devich Márton csatornaigazgató, kiemelve, hogy kollégáival a mai napig arra törekszenek, hogy ismeretterjesztő tartalmaik közérthetők legyenek. A hallgatói visszajelzéseket folyamatosan figyelemmel kísérik, mert abban hisznek, hogy a rádiózás közös műfaj, csak megfelelő kölcsönhatással működhet.

A Bartók Rádió május 23-án, hétfőn ünnepel: a Muzsikáló műsorfolyamában, és az Évfordulók című félórás magazinműsorában is megemlékeznek arról, hogy a rádiócsatorna 35 éve vette fel Bartók Béla nevét.

Borítókép: Devich Márton, a Bartók Rádió Csatornaigazgatója a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kunigunda utcai telephelyén lévő rádióstúdióban

Tovább olvasom

Médiapiac

Ellentmond egymásnak Márki-Zay és a Direkt36

Márki-Zay Péter, a baloldal korábbi kormányfőjelöltje hazugsággal vádolja a Direkt36 portált, amely hosszú cikkben mutatta be a baloldal országgyűlési választási kampányának kulisszák mögötti eseményeit. A polgármester szerint egy olyan beszélgetés tartalmát ferdítették el, amelyről hangfelvétel készült, és az a portál szerkesztőihez is eljutott.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Rosta Tibor

Ismét áll a bál a baloldalon: Márki-Zay Péter, az ellenzék korábbi kormányfőjelöltje kedden az ATV-ben azzal vádolta meg a Direkt36 nevű baloldali portált, hogy meghamisították a szavait. Ismert: a Direkt36 kedden jelentetett meg egy cikket a Telex.hu hírportálon, amelyben a baloldal kampányát mutatták be a kulisszák mögé is bepillantva, a résztvevők visszaemlékezései alapján.

A Márki-Zay és a Direkt36 közötti vitát kiváltó epizód a portál tálalásában az volt, hogy 2021 októberének közepén, az előválasztás második fordulója előtt egy nappal a polgármester leült beszélgetni két tanácsadóval. Tóth Péter és Ruff Bálint arról diskurált a leendő miniszterelnök-aspiránssal, miként kellene megszerveznie a kampányát.

A Direkt36 forrásai szerint a találkozó végén Márki-Zay kijelentette, hogy „nem kér a kampányszakemberek tanácsaiból”, mindezt arrogáns hangon közölte velük.

„Kik vagytok ti? Nem tudtok semmit” – közölte a politikus az egyik résztvevő szerint. „Régóta vagyok a politikában, de én úgy még embert nem hallottam beszélni, ahogy Márki-Zay beszélt” – mondta a forrás a Direkt36-nak.

A polgármester azonban tegnap este az ATV-ben azt vázolta fel, hogy egészen más hangnemben zajlott a beszélgetés. Sőt kiemelte: „tévesen idéztek, de van hangfelvétel, és a szerkesztő urat már megkértem, hogy a hangfelvételt használja” – utalt Márki-Zay a Direkt36 cikkének egyik szerzőjére vagy szerkesztőjére, akinek ezek szerint a birtokában vannak a hanganyagok.

Mindez több kérdést is felvet.

Például azt, hogy ki vette fel a beszélgetést, és ha esetleg Márki-Zay volt az, akkor a tanácsadók, Ruff Bálint és Tóth Péter hozzájárultak-e ahhoz, hogy felvétel készüljön? Enélkül ugyanis a hanganyag elkészítése visszaélésnek minősül.

Az a kérdés is felmerül, hogy ha a Direkt36 megkapta a tárgyalás hanganyagát, és abban nem az általuk idézett mondatok hangoztak el, akkor ezt milyen megfontolásból tette a portál? Ennek tisztázása érdekében a Mediaworks Hírcentruma kérdéssel fordult a Direkt36-hoz, illetve Márki-Zay Pétert is megkeresték az ügyben.

Amennyiben kiderülne, hogy a városvezető készítette a felvételeket, akkor nem ez lenne az első eset, amikor engedély nélkül rögzít beszélgetéseket. Korábban a polgármesteri tisztség elnyerése után, 2018-ban került be azzal a hírekbe, hogy a hódmezővásárhelyi városházán bekapcsolt diktafonnal járkálva elegyedett szóba az ott dolgozókkal.

Az ügyről akkor úgy nyilatkozott Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, hogy „a diktafonnal rögzített hangfelvétel személyes adatnak minősül. Egy polgármesternek semmilyen törvényi felhatalmazása nincs arra, hogy titokban vagy nyíltan beszélgetéseket vegyen fel, mert ehhez az érintettek tájékozott hozzájárulása szükséges. A hivatal dolgozói esetében azonban még a hozzájárulás sem releváns” – emelte ki az elnök a Magyar Nemzetben olvashatóak szerint.

Tovább olvasom