Kövess minket!

Médiapiac

Átalakítja a gépjárműipart a közösségi autózás

A Roland Berger új tanulmánya, az Automotive Disruption Radar az iparág meghatározó trendjeit vizsgálta, a felmérésben több mint tízezer fogyasztót kérdeztek, tíz országban.

Az autóipar radikális átalakulás előtt áll: a digitalizáció következtében könnyen elérhetők az olyan szolgáltatások, mint a közösségi autózás és az autómegosztás. Újabb és újabb értékesítési csatornák születnek, mindeközben egyre nagyobb teret nyernek az elektromos autók. Az önvezető járművek fejlődése pedig megállíthatatlan.

Vajon hogyan reagálnak a fogyasztók az iparág fejlődésére? Úgy tűnik, ha rajtuk múlna, a jövőt az önvezető- és az elektromos autók uralnák: a megkérdezettek 46 százaléka nem vásárolna újra autót, ha elérhető áron lehetne önvezető taxija, 37 százalék pedig elektromos autó vásárlását tervezi a jövőben.

Ezek a főbb megállapításai a Roland Berger Automotive Disruption Radar című tanulmányának, amelynek célja, hogy segítse az autóipar szereplőit befektetési döntéseikben. Az Automotive Disruption Radar-ban a tanácsadó szervezet olyan folyamatokat és trendeket vizsgált, mint az új mobilitás koncepció, az automata vezetés, valamint az összekapcsolhatóság és digitális fejlesztések. A kutatás területei a szabályozási környezet, a technológia, az infrastruktúra, az iparági aktivitás és a fogyasztói érdeklődés. A Roland Berger szakértői 25 mutató meghatározásával értékelték a különböző fejlesztéseket, hogy megfelelően részletes kimutatással rendelkezzenek ezekről a kategóriákról. Ahhoz például, hogy megfelelően meg tudják határozni a fogyasztók érzéseit, a tanulmány több, mint tízezer fogyasztó véleményét vette számításba a következő tíz országból: Kína, Franciaország, Németország, India, Japán, Hollandia, Szingapúr, Dél-Korea, Egyesült Királyság és Észak-Amerika.

„Az autóipar számos meghatározó trenddel néz szembe, amelyeket egyszerre kell kezelnie és ennek a radikális változásnak jelentős következményei lesznek az egész szektorra nézve” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. „Teljes értékláncok tűnnek el és új üzleti modellek jelennek meg, a jelenlegi iparági szereplőknek pedig megváltozott versenyhelyezettel kell szembe nézniük. Az Automotive Disruption Radar célja, hogy segítse a szereplőket a befektetési döntéseik meghozatalában és abban, hogy megértsék azokat a komplexitásokat, amelyekkel szembe néznek.”

 

Ázsiában van leginkább igény az új mobilitás-koncepcióra
Szingapúrban és Kínában érdeklődtek a fogyasztók leginkább az új mobilitás koncepció, a közösségi autózás iránt. A szingapúri válaszadók 84 százaléka, míg a kínai kitöltők 83 százaléka mondta azt, hogy ismer legalább egy olyan embert, aki nem akar saját autót vásárolni. A közösségi autózáshoz és az autómegosztáshoz kevésbé pozitívan viszonyulnak más vezető gazdaságokban, mint az Egyesült Királyság (37%), Franciaország (34%) és Japán (29%). Az amerikai kitöltők mindössze 22 százaléka állt pozitívan ezeknek a fejlődési irányokhoz.

„A közösségi gazdaság trendnek köszönhetően a fogyasztók hozzáállása megváltozott.” – mondta Schannen Frigyes. „Új üzleti modellek nyernek lendületet. Ha a robotpilóták költséghatékony alternatív megoldást jelenthetnek az autó-birtoklással szemben, akkor ez a trend jelentősen felgyorsulhat az elkövetkezendő években.”

Különösen a nagy népsűrűségű országok lakói tudják elképzelni, hogy robotpilótával közlekedjenek a jövőben a saját autó helyett – a hollandok 59 százaléka, a japánok 56 százaléka, a szingapúriak 51 százaléka – őket követi Németország, ahol a válaszadók 47 százaléka üdvözölne ilyen megoldást. A nagy területű országok fogyasztói kevésbé nyitottak az ötletre: az amerikaiak 35 százaléka, az indiaiak 33 százaléka és a kínaiak 27 százaléka válaszolt pozitívan.

„Az önvezető elektromos autók várhatóan 2021-re lesznek piacképesek” – magyarázta Schannen Frigyes. „Az összes nagy autógyártó keményen dolgozik a beszállítókkal és az olyan nem iparági szereplőkkel karöltve, mint az IT cégek, hogy versenyképes szereplővé váljon ebben a küzdelemben. Világszerte nagyjából negyvenezer ember dolgozik az új mobilitás- szolgáltatásokon és az önvezetési technológián.”

 

Kínában a legnépszerűbbek az elektromos autók
Az elektromos autók egy másik terület, amelyben az Automative Disruption Radar regionális eltéréseket mutatott. A kínai fogyasztók túlnyomórészt pozitívan értékelik az elektromos járműveket, 60 százalékuk gondolkozik azon, hogy a következő autója elektromos autó legyen. Dél-Koreában a megkérdezettek 54 százaléka szeretne elektromos autót vásárolni. A fogyasztók Európában, Japánban, Dél-Koreában, és az USA-ban a magas árakat tartják a legjelentősebb vásárlási korlátnak.

„Az elektromos autók szegmense továbbra is kicsinek számít a piacon – de a részesedés a teljes gyártás tekintetében jelentős növekedést mutatott 2016-ban” – mondta Schannen Frigyes. „Az akkumulátoros technológia fejlődése egyre nagyobb hatótávolságot és ezáltal nagyobb kényelmet biztosít. Emellett jelentősen csökkentek a költségek is: az elektromos-autókban használatos elemek költsége 2020-ra 120 euró/kilowatt lesz. Ez harmada azon akkumulátorok költségének, amelyeket az első elektromos autókban használtak.”

Az átalakulás folyamata a legnagyobb kihívás a piaci szereplők számára

„Mindezek a változások azt jelzik, hogy az autóipar egy korszak végéhez közeledik, az új trendeket pedig a fogyasztói elvárások alakítják.” – mondta Schannen, majd összegezte: „Az autógyártóknak meg kell találni az egyensúlyt: választ adni a kihívásra és új potenciált kifejleszteni. Nem szakadhatnak el a jelenleg is működő infrastruktúrától, hanem aktívan ki kell dolgozniuk az átalakulás folyamatát. Ez jelenti a legnagyobb kihívást a piaci szereplők számára.”

 

Médiapiac

“Bárki könnyen meggyőződhet róla, hogy a keresőoldalak befolyásolják a politikát”

Dan Schneider, az 1986-ban alapított Media Research Center alelnöke, a szervezet szólásszabadság projektjének vezetője szerint a világon mindenhol a baloldal tartja ellenőrzése alatt a médiát.

Közzétéve:

Pixabay

– Mi mind a média, mind a nagy technológiai cégek tevékenységét vizsgáljuk. Van egy kifejezés itt az Egyesült Államokban arra a mindent elsöprő hatásra vonatkozóan, ahogy a nagy technológiai cégek egyszerűen elárasztják az embereket a baloldali üzeneteikkel. Viselkedéskutatók is vizsgálják, és ők mutatták ki, hogy például

a Google cég képes 6-8 millió szavazatot átvinni a liberális oldalra, a demokratákhoz

– válaszolt Dan Schneider a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában arra a kérdésre, hogy az amerikai félidős választás eredményét mennyire befolyásolhatta a média.

A médiaszakértő a hirado.hu szemléje szerint úgy fogalmazott, nem kétséges, hogy az Egyesült Államokban a fősodor liberális.

Az emberek használják a fősodor kifejezést, és ezalatt a nagy médiavállalatokat értik, mint az ABC, NBC, CBS, és ezeket mind a baloldal tulajdonolja és uralja. Én nem nevezem őket fősodornak, és már liberálisnak sem, mert olyan mértékben tolódtak el a politikai bal felé, egyszerűen csak baloldali médiáról beszélünk ma.

Úgy vélte, Amerikában egy megosztott médiaipart látni, amelyben léteznek azért konzervatív médiumok, köztük például a Fox News, és egyéb kisebbek,

ugyanakkor ma azt látjuk a világon mindenütt, hogy a médiát a baloldal tartja ellenőrzése alatt.

Példaként említette, hogy a 2020-as választásokat megelőzően, amikor Donald Trump az újraválasztásért indult, a baloldal folyamatosan azt az állítást sulykolta, hogy Donald Trump egy orosz kém volt, és együttműködött az oroszokkal. A tény pedig már köztudott, hogy éppenséggel Hillary Clinton kampánycsapata volt az, amely együttműködött az oroszokkal, hogy hamis információkat kreáljanak – jelezte. 2020-ban, a kampány idején Joe Biden fiának, Hunternek a számítógépügye került elő, amelyen ukrán, orosz és kínai kapcsolatairól és apja érintettségéről is voltak információk. Amerikában a baloldali média, ez az úgynevezett fősodratú média cenzúrázta az erről szóló összes megnyilvánulást, a legtöbb amerikai a 2020-as elnökválasztás előtt még csak nem is hallott Hunter Biden laptopjáról. A New York Times és a többiek azt állították, hogy ez egy orosz álhír, a nagy technológiai cégek pedig letiltottak mindenkit, aki ezzel kapcsolatban akart információt megosztani – idézte fel a történteket Dan Schneider, aki a Twitternél történt változások, és az új tulajdonos, Elon Musk kapcsán arról beszélt, Musk centrista: se nem baloldali, se nem jobboldali, középen áll, viszont hisz a szólásszabadságában.

A szakértő szerint azonban

nem a Twitter jelenti a legnagyobb problémát, hanem a Google.

“Ezen sokan meglepődhetnek, hiszen a Google nem egy tartalomfelület, viszont az információk áramlását felügyeli. A Google pedig nagyon elkötelezett abban, hogy átformálja a világot, elpusztítsa a nemzet eszméjét.

Nem akarják, hogy Magyarország létezzen, mint nemzet, hogy Franciaország, vagy az Egyesült Államok nemzetként létezzen. Mert a nemzet megóvja a saját kultúráját, saját törvényeket alkot, amely meghatározza az emberek közötti kapcsolatokat. Ez a cég mindezt akarja megszüntetni. Ők akarják megmondani, hogy egy társadalomnak miként kell működnie.

Meg kell állítanunk a Google-t, és ezt az üzenetet Európába is el kell juttatnunk” – hangsúlyozta.

A teljes interjú IDE kattintva érhető el.

Tovább olvasom

Médiapiac

Ki ellenőrzi a tényellenőröket? Már Brüsszel is foglalkozik az üggyel – 2. rész

Tisztázatlan feltételrendszer alapján jutott komoly uniós pénzekhez egy magát függetlennek mondó tényellenőr csoport. Azonban kiderült, hogy egyáltalán nem függetlenek, ráadásul előfordult, hogy hamis állítást tettek. A V4NA levélben fordult a támogatást kiosztó Európai Bizottsághoz, hogy megtudja, ki ellenőrzi a tényellenőröket, egyáltalán mit neveznek “függetlennek”.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Ahogy arról cikksorozata általunk is közölt első részében a V4NA hírügynökség beszámolt, az Európai Bizottság korábban gyanús körülmények között ítélt oda néhány millió euró támogatást különböző tényellenőrző csapatok felállítására, egy-egy ilyen csapatnak akár több százezer euró juthatott, az azonban tisztázatlan és bizonytalan, hogy pontosan milyen kritériumrendszer szerint. Az egyik ilyen együttműködést az Agence France-Presse, vagyis az AFP hírügynökség vezeti, amely Magyarországon a 444.hu internetes hírportál kiadójával, a Magyar Jeti Zrt.-vel kötött stratégiai együttműködést. Ennek eredménye lett a Lakmusz nevű mikroblog létrehozása.

Elég csak rápillantani, az máris kiderül, hogy a Lakmusz „tényellenőrei” egytől egyig a balliberális sajtó munkatársai, a tanácsadói testület tagjai pedig ezer szállal kötődnek az amerikai oligarcha, Soros György hálózatához.

Ráadásul kiderült, hogy az európai adófizetők pénzéből fizetett „tényellenőrök” hamis állításokat tettek.

A Magyar Nemzet hívta fel a figyelmet arra, hogy egy cikkében a Lakmusz hamis állításokat tett a V4NA hírügynökségről. Azt állították, a V4NA „bizonyítékként” mutatott be egy videót arra vonatkozóan, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek a fekete piacon kötnek ki.

A Lakmusz vádjai
Forrás: V4NA

Erről azonban szó sincs, a V4NA cikke külön felhívta a figyelmet arra, hogy nem bizonyított, hogy az interneten terjedő videót a fegyverekről mikor és hol vették fel. A hírügynökség jelezte azt is, hogy cikkét részben a szerb televízió híradója alapján írta. Ezzel együtt is a V4NA leírta, hogy vannak fenntartásai a videóval kapcsolatban.

A V4NA eredeti állításai
Forrás: V4NA

Ennek kapcsán felmerül a kérdés: az állítólag független tényellenőrök ha egyszer már tettek hamis állításokat, akkor máskor is megteszik-e ezt? Vagy már meg is tették talán több esetben is? – firtatja a V4NA hírügynökség, amely kérdésekkel fordult az Európai Bizottsághoz, ahonnan a francia AFP-n keresztül a Lakmusz jelentős támogatást kapott. Arról érdeklődtek, hogy

ki ellenőrzi azokat a „tényellenőröket”, akiket az európai adófizetők pénzéből finanszíroznak.

A V4NA azt is megkérdezte, hogy milyen következményei vannak annak, ha kiderül, hogy a tényellenőrök tényeket hamis színben tüntetnek fel, hiszen legalább egy esetben ez már megtörtént.

Amiként kíváncsi volt arra is, hogy pontosan mi alapján kap milliókat egy szerkesztőség olyan európai uniós forrásból, amely 27 tagállam adófizetőitől származik. A hírügynökség megkérdezte azt is, milyen kritériumrendszernek kell megfelelni ahhoz, hogy ezeket a milliókat megkapja egy szerkesztőség. De azt is meg akartja tudni, hogy a kiválasztottaknak hány tényt kell ellenőriznie egységnyi idő alatt ahhoz, hogy megszolgálják ezt az összeget. Ahogy az is kérdés a V4NA szerint, hogy a brüsszeli pénzosztók vajon miért bújtatták el ezeket a csoportokat a AFP mögé. Talán így könnyebb volt ellenőrizetlenül pénz folyósítani? – firtatja a hírügynökség kérdéssora.

Az Európai Bizottság azt jelezte a V4NA számára, hogy foglalkozik az üggyel. Ha a hírügynökség válaszokat kap, közzéteszi.

A V4NA sorozata következő részében részletesen bemutatja, hogy pontosan kik állnak a „független” Lakmusz mögött, honnan, milyen érdekek mentén jutnak pénzekhez az Európai Bizottság forrásain kívül.

Tovább olvasom

Médiapiac

A Partizánt is segítette a baloldalnak kampánytámogatást nyújtó amerikai szervezet

A YouTube-csatorna a választási roadshowjához szükséges 98 ezer dollárt a National Endowment for Democracytól kapta, a könyvelésüket pedig ugyanaz végzi, aki a DatAdat-ügyben is érintett.

Közzétéve:

Borítókép: A Partizán logója, forrás: Facebook/Partizán

A baloldal, egész pontosan a közös kormányfőjelöltet adó Mindenki Magyarországa Mozgalom választási kampányát Amerikából milliárdokkal finanszírozó Action for Democracy (AfD) – a minap nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés alapján – egyértelműen kapcsolatba hozható azzal a National Endowment for Democracyval (NED), amelyről most az Origo cikkezett, ám korábban a Mandiner írt először. Mégpedig annak kapcsán, hogy a szervezet egyébként a Partizánt is támogatja. Erről maga a csatorna számolt be korábban – emlékeztet cikkében a Mandiner.

Gansperger: Bajnai a külföldiek embere

Az amerikai politikai döntéshozók a második világháború végén titkos eszközökhöz folyamodtak, tanácsadókat, pénzt küldtek európai médiumok, pártok megsegítésére. Az 1960-as évek végén azonban kiderült, néhány szervezetet titokban a CIA finanszírozott, ezért a Johnson-adminisztráció úgy döntött, inkább egy köz-, valamint magánadományokból működő mechanizmuson keresztül támogatja az Európában végzett tevékenységet. Így, a CIA-finanszírozás kiváltására született meg a NED is, amely elsősorban az amerikaiak által meghirdetett demokráciaexportot, az abba illeszkedő kezdeményezéseket és szervezeteket pénzeli más országokban.

A Partizán pénzügyi beszámolójából kiderül, a választási roadshowjának finanszírozását 98 ezer dollárnyi adományból oldották meg, a pénzt pedig a NED-től kapták. 

Gulyás Mártonék azt sem tagadták, hogy a YouTube-csatorna együttműködött a Bajnai Gordonhoz köthető kampánytechnológiai vállalattal, a DatAdattal. A volt kormányfőről pedig az őt a Wallis-csoportból jól ismerő Gansperger Gyula mondta, hogy a külföldiek embere, a vállalkozó azt is kijelentette, „Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött – én azt gondolom – külföldi erők és finanszírozók állnak”.

Bajnai mellett egyébként az üzlettársai, bizalmasai is feltűntek a kampányban, így például Ficsor Ádám és Szigetvári Viktor a DatAdattal, Korányi Dávid pedig az Action for Democracyval (AfD), amely a tengerentúlról küldte a pénzt Márki-Zay mozgalma, illetve ezzel közvetve a baloldal választási kampánya számára. Így aligha véletlen, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje gyakori vendége lehetett a Partizánnak, aminek többször köszönetet is mondott, más kérdés, hogy Márki-Zay szereplése mennyiben segítette a baloldalt a választáson.

Tóth Józsefné, az univerzális könyvelő

S nemrégiben kiderült még néhány felettébb érdekes összefonódás is. Az Ezalényeg nevű, egyértelműen baloldali kampánycélokat szolgáló portálról – amelynek kiadója, az Oraculum 2020 Kft. több mint egymilliárd forintot kapott az AfD-től – derült ki, hogy ugyanaz a Tóth Józsefné a könyvelője, mint a Bajnai Gordon-féle DatAdat-nak, az adóhatóság Szegiben, egy mindössze 300 lelket számláló Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kis faluban talált rá a cég könyvelési adataira.

Majd a Partizán Facebook-oldalán jelent meg egy poszt, amiben Gulyás Márton elismerte, az általa ügyvezetett Partizán Alapítvány, illetve az MFG Kft. könyvelését is Tóth Józsefné látja el. A könyvelő egyébként amellett, hogy azt a céget vezeti, amely a DatAdatnak könyvel, közben a DK-nak jelenleg számlázó cégnek korábban volt az ügyvezetője. A vállalkozás a Legal and Finance Kft., amelyDobrev Klára európai parlamenti adatlapja alapján kvázi kifizetőhelyként üzemel. 

Gulyás igyekezett megmagyarázni az egybeesés okát, azt, hogyan került kapcsolatba Tóth Józsefnével. A YouTube-csatorna vezetője azt írta, a DatAdat környékén is feltűnő Szigetvári Viktor, az azóta már megszűnt Együtt politikusa – aki végigülte a tárgyalását, amikor a Sándor Palota megdobálása miatt bíróság elé került – ajánlotta a figyelmébe a könyvelőt, amikor szakembert keresett. Gulyás szerint Tóthné törvényes szolgáltatást biztosít, a rosszindulatú, lejárató szándékú értelmezésekkel pedig nem tudnak mit kezdeni. Az egykor a szocialista pártban tevékenykedő Szigetvári egyébként Bajnai Gordonnal közösen politizált az Együttben, így a szálak teljesen összeérnek.

Tovább olvasom