Médiapiac
Átadták a Jótollú magyar újságíró díjat
Idén Huth Gergely és Villányi Károly kapta az elismerést.
A 2021-es évben Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője és Villányi Károly, a Mediaworks hírcentruma és a Médiapiac főszerkesztője vehette át a Médianéző Központ által alapított Jótollú magyar újságíró díjat. Az elismerést hagyományosan március 15-e, a magyar sajtó napja alkalmából adják át, idén azonban a járványhelyzetre való tekintettel június 30-ra halasztották a személyes díjátadót.
A kuratórium immáron harmadik éve ítélte oda a Médianéző Központ által 2019-ben alapított sajtódíjat.
A kitüntetést azért hozták létre, hogy a jobboldali, konzervatív sajtó munkatársai is megkaphassák a munkájukért járó figyelmet és elismerést. Célja, hogy olyan újságírók munkáját ismerjék el, akik valósághű, tényszerű cikkeikkel, riportjaikkal hozzájárulnak nemcsak a közvélemény tájékoztatásához, hanem az újságírói szakma hagyományos értékeinek megőrzéséhez is.
Az elismerést odaítélő kuratórium tagjai, Nagy Katalin (Magyar Rádió), Néző László (Mediaworks), Szarvas Szilveszter (Pesti Srácok), valamint a korábbi díjazottak Gajdics Ottó (HírTV), Szentesi Zöldi László, akik automatikusan a kuratórium tagjaivá váltak, Huth Gergelyt, a Pesti Srácok főszerkesztőjét, a Pesti Tv programigazgatóját és Villányi Károlyt, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettesét tartották érdemesnek a Jótollú magyar újságíró díjjal való kitüntetésre.
Az eseményen Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója laudációjában úgy fogalmazott, Huth Gergely
„élő bizonyítékává vált annak, hogy a jobboldali médiamunkások nagy dolgokra is képesek. Nemcsak kiválóan végzik a munkájukat, hanem fejlődni, alkotni, előrelépni is tudnak, ezzel pedig csattanós választ tudnak adni azoknak, akik a médiapluralizmusért aggódnak”
, utalva ezzel a Pesti TV elindítására.
Huth Gergely a díj átvételét követően elmondta, hogy „abban a közegben érezheti magát, amelyben mindig igazán otthon volt”, az 1998-ban újraalapított konzervatív média pedig egy „nagyon felszabadult, nagyon jó hangulatú, nagyon összetartó, rengeteget dolgozó közösség”, amelynek hálás, hogy a tagja lehet.
Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója laudációjában Villányi Károlyt méltatta, szerinte a Magyar Nemzet újságírója azok közé tartozik, akik amellett, hogy
mindig hibátlanul elvégzik a feladatukat, bármilyen médiumban bízzák is azt rá, „az maradt, aki, és ott, ahol a helye van”,
utalva arra, hogy a Magyar Nemzet G-napként elhíresült elfoglalását követően az elsők között távozott és nem árulta el sem a szakmáját, sem a kollégáit, sem a mindennek keretét adó nemzeti oldalt.
Villányi Károly a kitüntetésre reagálva megköszönte, hogy „ekkora csatazajban is meghallják és észreveszik az embert, tudják, hogy van, létezik és dolgozik”. A konzervatív média létrejöttét illetően kiemelte, hogy az elmúlt két évtized során végignézte, ahogy a semmiből gyakorlatilag létrejött a konzervatív sajtó, ennek az útja pedig rengeteg akadállyal volt kikövezve. A Mediaworks főszerkesztője elmondta, különösen örül annak, hogy Huth Gergellyel egyszerre kaphatta meg a Jótollú magyar újságíró díjat, hiszen az évek során számos tényfeltáró cikken dolgozhattak együtt, amelyek között sok érdekes botrányt térképeztek fel közösen.
A díjazottak életrajza:
Huth Gergely
1998 márciusától a Napi Magyarország újságírója volt, ahol igen hamar oknyomozó írásokat készíthetett, jelentős részben Villányi Károllyal közösen. A lapösszevonás után a konzervatív gyökereihez visszatérő Magyar Nemzetnél folytatta pályafutását, idővel a belpolitikai rovat vezetőjeként. 2006-ban a Hír TV-ben elindult Civil kaszinó című műsora, ahol a közélettel nem hivatásszerűen foglalkozó különleges vendégekkel beszélték ki a gyurcsányi országrombolás sokkját. 2009-ben Stefka István főszerkesztő hívására a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese, az Echo TV Hangos többség című műsorának vezetője lett. A napilapnál 2012 végéig dolgozhatott, majd a sorozatos leépítések révén ő is távozott. Sorstársaival egy garzonlakásban megalapította a PestiSrácok.hu oknyomozó hírportált, amelyet apránként sikerült fejleszteni, sok pályakezdőt és elhivatott kollégát nyerve meg a projektnek. 2020-ban a PestiSrácok.hu szerkesztősége izgalmas vállalkozásba kezdett a Pesti TV elindításával, amelynek Huth Gergely lett a programigazgatója.
Villányi Károly
1997-től a Napi Magyarország gyakornoka, majd újságírója volt. 2000-től a Magyar Nemzet újságírója, belpolitikai rovatvezető-helyettese, 2002-től belpolitikai rovatvezetője, 2006-tól pedig lapszerkesztője lett. 2015-től a Napi Gazdaság, későbbi nevén a Magyar Idők főszerkesztő-helyettese volt. 2019-től az újrainduló Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese lett, szerkesztette a Hír Tv Informátor című műsorát, jelenleg pedig a Mediaworks hírcentrumának főszerkesztője, valamint a Médiapiac főszerkesztője is. 46 éves, nős, négy gyermek édesapja.
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció