Médiapiac
Átadták a Hégető Honorka-díjakat
Milyen az élet abban a nagyvárosban, ahol a világon először fogyott el a víz? Hogyan lehet boldogulni egy olyan településen, ahol nincs óvoda, iskola és orvosi ellátás? Mit jelent a megemlékezés a hozzátartozóknak a romagyilkosságok után több mint tíz évvel?
A koronavírus miatt kialakult helyzetre való tekintettel új témákkal is várta a Hégető Honorka Alapítvány azokat az alkotásokat, amelyek mozgókép vagy fotósorozat formájában mutatnak be társadalmi problémákat, illetve az ezekre adott lehetséges megoldásokat, válaszokat. Idén nyolc alkotást díjaztak: a zsűri három fődíjat, két civil díjat, fotó- és közösségi kategóriában egy-egy díjat osztott, a Telenor pedig különdíjat adott át.
– mondta el Kotroczó Róbert, a Hégető Honorka Alapítvány kuratóriumi elnöke, az RTL Magyarország hírigazgatója.
A fődíjasok:
A Mészáros Antónia, Horvát János és Weyer Balázs alkotta szakmai zsűri idén három alkotásnak is fődíjat ítélt oda.
Fürdés, mosás, takarítás. Csak néhány azon tevékenységek közül, amikor tiszta vízre van szükség. Az Index egykori munkatársai, Földes András és Lengyel-Szabó Péter filmjükben testközelből mutatták meg a klímaváltozás kegyetlen hatását. A 10 milliós indiai Csennai az első olyan nagyváros a Földön, ahol elfogyott a víz. Az alkotók Így néz ki a klímakatasztrófa testközelből c. filmjükben arra világítottak rá, hogyan borítja fel a mindennapi életet a klímakatasztrófa.
A falu, ahol nincs óvoda, iskola és orvosi ellátás, egy másik, ahol csak hetente egyszer tudnak pénzt felvenni az ott élők, és egy harmadik település, ahol 800 forintot kell fizetni egy kiló kenyérért. Forgó Viktor, az RTL Klub Fókusz című műsorának alkotója A vidék lehetőségei c. filmjéért kapott fődíjat.
A harmadik fődíjat Neuberger Eszter és Pivarnyik Balázs Abcug.hu-n megjelent filmje kapta. Az alkotók a 2008-2009-es romagyilkosságok túlélőivel és legközelebbi hozzátartozóival beszélgettek arról, hogy miért tartják üresnek a romagyilkosság-sorozat tizedik évfordulóján tartott közösségi megemlékezéseket. A megszólaltatott szereplők arról mesélnek a Semmit nem jelentenek a megemlékezések a romagyilkosságok túlélőinek c. filmben, hogy az elmúlt tíz évben hogyan maradtak egyedül a testi és lelki traumáikkal.
Civil és filmes díjazottak, közösségi díj és különdíj
A zsűri idén két civil díjat osztott olyan alkotásoknak, amelyeket nem szerkesztőségek, hanem magánszemélyek vagy alapítványok neveztek. A Rehab Critical Mass szervezői, Takács Edina és Surányi Ádám egy budapesti hanghalló önsegítő csoporttal forgattak. Nem tudom, halljátok-e ti is? c. dokumentumfilmjük négy, önmagát esendőségei ellenére vállaló, bátor hétköznapi ember humoros és keserű élethelyzetein keresztül mutatja be, hogy mit jelent, ha valaki másoknál jobban, erősebben hallja belső hangjait, monológjait.
„Hogy lehet ilyen szétszórt?”, „Miért nem köszön?”, „Majd kinövi!”. Peresztegi Hanna Címkék nélkül c. filmjében autista öccse szemével mutatja meg a világot. A kisfiú az átlagosnál talán jobban szereti a buszokat, a pecsételést és rajong a fiókokért.
Az idei pályaművek közel fele, összesen harminc, fényképes alkotás formájában érkezett. A fotós pályázatokat Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus bírálta el. A fotós díjat Ruprech Judit kapta, aki Digitális tanulópálya c. munkájában azt mutatta meg, hogyan vették a digitális átállás okozta akadályokat a környezetében élő, különböző élethelyzetekben lévő családok.
A zsűri idén először közösségi kategóriában is osztott díjat, amelyet a Felelősség-érzetek c. filmnek ítélt oda. A Józsefváros újság videós szerkesztősége a koronavírus idején közös gondolkodásra invitálta az olvasókat és közösségifilm-készítő felhívást tett közzé. Ennek eredménye a sorozat második része, amely a radikálisan megváltozott hétköznapokra, érzésekre és kihívásokra mutat személyes megoldásokat. A filmet Takács Mária szerkesztette és vágta.
A Hégető Honorka Alapítványt évek óta támogató Telenor idén különdíjat ajánlott fel egy olyan alkotásnak, amely azt mutatja be, hogy egy adott társadalmi probléma, helyzet esetében miként hozott életminőség-javulást az internetelérés vagy a digitális eszközök használata. Habár a karantén idején az iskolákat bezárták, az oktatás nem állt le. Az iskolák és a tanárok többsége hihetetlen gyorsasággal és kreativitással állt át az online oktatásra. Az Index egykori munkatársai saját eszközeikkel, és elsősorban az érettségi előtt állóknak próbáltak segíteni a különleges helyzetben. Három kiváló tanár közreműködésével jött létre az Iskolatévé projekt, amelyben összesen 30 matematika, történelem, valamint magyar nyelv és irodalom órát tartottak. A különdíjat a kezdeményezés alkotói stábja, Joób Sándor, Szilágyi Máté, Szilli Tamás, Nagy Roland és Lengyel-Szabó Péter kapta.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás