Kövess minket!

Médiapiac

Átadták a Hégető Honorka-díjakat

Milyen az élet abban a nagyvárosban, ahol a világon először fogyott el a víz? Hogyan lehet boldogulni egy olyan településen, ahol nincs óvoda, iskola és orvosi ellátás? Mit jelent a megemlékezés a hozzátartozóknak a romagyilkosságok után több mint tíz évvel?

A koronavírus miatt kialakult helyzetre való tekintettel új témákkal is várta a Hégető Honorka Alapítvány azokat az alkotásokat, amelyek mozgókép vagy fotósorozat formájában mutatnak be társadalmi problémákat, illetve az ezekre adott lehetséges megoldásokat, válaszokat. Idén nyolc alkotást díjaztak: a zsűri három fődíjat, két civil díjat, fotó- és közösségi kategóriában egy-egy díjat osztott, a Telenor pedig különdíjat adott át.

2003 óta díjazzuk azokat az alkotókat, akik olyan témákat dolgoznak fel, amelyek sok esetben a mainstream felületeken nem, vagy csak kevés visszhangot kapnak. Az alapítvány célja, hogy a díj segítségével felhangosítsa ezeket az alkotásokat, és a szélesebb közönséggel is megismertesse azokat. A koronavírus az idei pályázatokon is nyomot hagyott; azt láttuk, hogy számos kezdeményezés ismerte fel a segítő szándék fontosságát és adott megoldási javaslatokat bizonyos nehéz életkörülmények kezelésére

– mondta el Kotroczó Róbert, a Hégető Honorka Alapítvány kuratóriumi elnöke, az RTL Magyarország hírigazgatója.

A fődíjasok:

A Mészáros Antónia, Horvát János és Weyer Balázs alkotta szakmai zsűri idén három alkotásnak is fődíjat ítélt oda.

 

Fürdés, mosás, takarítás. Csak néhány azon tevékenységek közül, amikor tiszta vízre van szükség. Az Index egykori munkatársai, Földes András és Lengyel-Szabó Péter filmjükben testközelből mutatták meg a klímaváltozás kegyetlen hatását. A 10 milliós indiai Csennai az első olyan nagyváros a Földön, ahol elfogyott a víz. Az alkotók Így néz ki a klímakatasztrófa testközelből c. filmjükben arra világítottak rá, hogyan borítja fel a mindennapi életet a klímakatasztrófa.

A falu, ahol nincs óvoda, iskola és orvosi ellátás, egy másik, ahol csak hetente egyszer tudnak pénzt felvenni az ott élők, és egy harmadik település, ahol 800 forintot kell fizetni egy kiló kenyérért. Forgó Viktor, az RTL Klub Fókusz című műsorának alkotója A vidék lehetőségei c. filmjéért kapott fődíjat.

A harmadik fődíjat Neuberger Eszter és Pivarnyik Balázs Abcug.hu-n megjelent filmje kapta. Az alkotók a 2008-2009-es romagyilkosságok túlélőivel és legközelebbi hozzátartozóival beszélgettek arról, hogy miért tartják üresnek a romagyilkosság-sorozat tizedik évfordulóján tartott közösségi megemlékezéseket. A megszólaltatott szereplők arról mesélnek a Semmit nem jelentenek a megemlékezések a romagyilkosságok túlélőinek c. filmben, hogy az elmúlt tíz évben hogyan maradtak egyedül a testi és lelki traumáikkal.

Civil és filmes díjazottak, közösségi díj és különdíj

A zsűri idén két civil díjat osztott olyan alkotásoknak, amelyeket nem szerkesztőségek, hanem magánszemélyek vagy alapítványok neveztek. A Rehab Critical Mass szervezői, Takács Edina és Surányi Ádám egy budapesti hanghalló önsegítő csoporttal forgattak. Nem tudom, halljátok-e ti is? c. dokumentumfilmjük négy, önmagát esendőségei ellenére vállaló, bátor hétköznapi ember humoros és keserű élethelyzetein keresztül mutatja be, hogy mit jelent, ha valaki másoknál jobban, erősebben hallja belső hangjait, monológjait.

„Hogy lehet ilyen szétszórt?”, „Miért nem köszön?”, „Majd kinövi!”. Peresztegi Hanna Címkék nélkül c. filmjében autista öccse szemével mutatja meg a világot. A kisfiú az átlagosnál talán jobban szereti a buszokat, a pecsételést és rajong a fiókokért.

Az idei pályaművek közel fele, összesen harminc, fényképes alkotás formájában érkezett. A fotós pályázatokat Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus bírálta el. A fotós díjat Ruprech Judit kapta, aki Digitális tanulópálya c. munkájában azt mutatta meg, hogyan vették a digitális átállás okozta akadályokat a környezetében élő, különböző élethelyzetekben lévő családok.

A zsűri idén először közösségi kategóriában is osztott díjat, amelyet a Felelősség-érzetek c. filmnek ítélt oda. A Józsefváros újság videós szerkesztősége a koronavírus idején közös gondolkodásra invitálta az olvasókat és közösségifilm-készítő felhívást tett közzé. Ennek eredménye a sorozat második része, amely a radikálisan megváltozott hétköznapokra, érzésekre és kihívásokra mutat személyes megoldásokat. A filmet Takács Mária szerkesztette és vágta.

A Hégető Honorka Alapítványt évek óta támogató Telenor idén különdíjat ajánlott fel egy olyan alkotásnak, amely azt mutatja be, hogy egy adott társadalmi probléma, helyzet esetében miként hozott életminőség-javulást az internetelérés vagy a digitális eszközök használata. Habár a karantén idején az iskolákat bezárták, az oktatás nem állt le. Az iskolák és a tanárok többsége hihetetlen gyorsasággal és kreativitással állt át az online oktatásra. Az Index egykori munkatársai saját eszközeikkel, és elsősorban az érettségi előtt állóknak próbáltak segíteni a különleges helyzetben. Három kiváló tanár közreműködésével jött létre az Iskolatévé projekt, amelyben összesen 30 matematika, történelem, valamint magyar nyelv és irodalom órát tartottak. A különdíjat a kezdeményezés alkotói stábja, Joób Sándor, Szilágyi Máté, Szilli Tamás, Nagy Roland és Lengyel-Szabó Péter kapta.

Médiapiac

Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Álhírek és oltásellenesség

Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

A magyarok bíznak a vakcinákban

A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom