Kövess minket!

Médiapiac

Átadták a Fenntarthatósági Sajtódíjat

A díjazottak között olyan témakörök vannak, mint a fenntartható terület-hasznosítás, az összetartó közösségek és a digitális oktatás.

Átadták a Fenntarthatósági Sajtódíjat a budapesti Akvárium Klubban megrendezett 9. Fenntarthatósági Napon. A Fenntarthatósági Médiaklub és a Magyar Telekom ötödik alkalommal hirdette meg közös pályázatát három kategóriában, amelyre 32 újságíró 62 pályaművet adott be. A szakmai zsűri a „Nagylátószög” kategóriában Nagy András rendező és Tóth Bálint gyártásvezető, az Index2/ Indavideo-n megjelent Miért nem / A gyalogakác című videóját, az „Alulnézet” kategóriában Belicza Bea, a 24.hu-n publikált Összefogásból ötös – abból főznek, ami van című pályaművét, az „e-világ” kategóriában pedig Pintér Mónika digitális oktatásról szóló Origo.hu-n megjelent cikksorozatát ítélte idén a legjobbnak.

A Fenntarthatósági Médiaklub és a Telekom azokat az újságírókat díjazta, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az elmúlt egy évben a környezeti problémák, a társadalmi, az esélyegyenlőségi kérdések, a személyes vagy közösséget érintő sorsfordító és példa értékű történetek feldolgozásában.

A pályaműveket idén is a Fenntarthatósági Média Klub tagjaiból és a Telekom munkatársaiból álló szakmai zsűri bírálta el. A zsűri által kiválasztott pályamű szerzője kategóriánként 500 ezer forint díjazásban részesült.

Idén a „Nagylátószög” kategóriában társadalmi, környezeti, gazdasági jelenségekről szóló, zöld innovációs és edukációs összeállításokkal lehetett pályázni. A kategória győztese Nagy András rendező és Tóth Bálint gyártásvezető, a Miért nem / A gyalogakác c. videója, amely az Index2-őn és az Indavideón látható. Az alkotók egy borsodi kis Tisza melletti település, Tiszatarján hullámtérének átalakítását mutatják be. A WWF Magyarország segítségével a projekt számos társadalmi és gazdasági problémára adott választ: a település egyrészt pénzt takarított meg a kitermelt akác fűtési célú felhasználásával. A kitermelés helyének hasznosításával bevételt is tudnak termelni, mivel legelőt, illetve energia-növény termőhelyet alakítottak ki rajta. A klímaváltozás hatásaival és az árvizekkel szemben is ellenállóbbá tették a környezetet, valamint munkahelyet teremtettek. A tiszatarjáni kezdeményezés mintául szolgálhat a hasonló gondokkal küzdő kistelepülések számára is. Ahogy a tudósítás címében az alkotók maguk is felteszik a kérdést: Miért nem csinálja mindenki úgy, mint ott?

Az „Alulnézet” kategóriában egyéni vagy kisebb közösségeket érintő anyagokat vártak a kiírók. A kategória győztese Belicza Bea Összefogásból ötös – abból főznek, ami van című videó anyaga, amely a 24.hu-n jelent meg. Az újságíró civilként évekig önkéntesként dolgozott Dániában és Afrikában, ahol megtapasztalta az összefogás erejének, vagy épp a hiányának a következményeit. A most díjazott tudósításában is az összefogás építő hatását mutatja be: olyan kis közösségek képviselőivel készített interjút, akik legyenek akár szomszédok, vagy hajléktalanok, akár romák, vagy amatőr kertészek felismerték azt, hogy együtt többre mehetnek, és ezt példa értékű projektekkel bizonyítják is.

Az „e-világ” kategóriában a digitális edukációról, felzárkóztatásról, digitális írástudásról és netikettről, vagy akár a virtuális világ felhasználóit – elsősorban a gyerekeket – érintő tartalmakkal lehetett pályázni. A szakmai zsűri ebben a kategóriában idén Pintér Mónikának, az Origo.hu tech rovatvezetőjének cikk sorozatát értékelte idén a legszínvonalasabbnak. Mivel Magyarország a digitális oktatás kapujában áll, az újságíró ellátogatott Európa legnagyobb digitális oktatási konferenciájára a BETT-re, hogy olyan témákat találjon és dolgozzon fel, amelyeket esetleg itthon is hasznosítani lehet. Így született cikke többek között a britek kapcsán, akik immár több mint egy éve beemelték a programozást az alaptantervbe. De írt a népszerű Minecraft számítógépes játék oktatói kiadásáról is.

Médiapiac

Uniós szintű hírszerkesztőséget hozna létre Brüsszel

Rövid időn belül a sokadik, az európai médiapiacot érintő bejelentést tett az Európai Bizottság. Mint az egy hétfő délelőtti médiakonferencián elhangzott, a testület eurómilliókkal támogatja egy uniós szintű hírszerkesztőség felállítását. Arról, hogy az EB-nek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy az esemény délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről.

Közzétéve:

Borítókép: Thierry Breton az Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen, forrás: Twitter / European News Media Forum

Tizenhat tagállami hírügynökség részvételével uniós szintű hírszerkesztőség felállítását támogatja az Európai Bizottság (EB). A szerkesztőség valószínűleg jövő nyáron kezdi meg a munkáját, többek között az olasz ANSA, a francia AFP, a szlovák TASR és a spanyol EFE munkatársainak részvételével. A cél, hogy európai uniós politikáról szóló híreket gyártsanak és juttassanak el a polgárokhoz – többek között erről beszélt Thierry Breton belső piacért felelős biztos a brüsszeli Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen hétfő délelőtt.

Az esemény a médiapiac átalakulásának kérdését veszi górcső alá, így azt, hogy a digitális forradalom közepette miképp lehetséges innovatív és hiteles hírforrásokat létrehozni és működtetni. A francia EU-biztos beszédében egyúttal kiállt amellett, hogy médiapiacnak innovatívnak, ellenállónak és kooperatívnak kell lennie, így láthatja el legfontosabb funkcióját, a demokrácia megőrzését. A biztos emlékeztetett rá, hogy

az uniós bizottság jelenleg a média szabadságát és sokszínűségét biztosító jogszabálycsomagon dolgozik. 

Szerinte ez valamennyi, a médiapiacot illető „indokolatlan beavatkozást” megakadályozhat – legyen szó külföldi befolyásszerzési kísérletektől vagy olyan médiaóriásokról, amelyek a bizottság értelmezésében túlnőnek a tájékoztatási funkción. Emlékezetes, az EB médiapiacot illető terveiről Věra Jourová bizottsági alelnök több ízben beszélt a közelmúltban. Az Európai Parlament kulturális bizottságában tett, pár héttel ezelőtti beszámolójában kijelentette, hogy a bizottság a sajtó politikai érdekek mentén történő, és gazdasági haszonszerzés célú felhasználása ellen akar tenni. 

Jourová akkor is a magyar, a lengyel és a szlovén médiaszabályozást hozta elrettentő példaként. 

Amint a Magyar Nemzet megírta, a múlt héten a liberális alelnök a politikai hirdetések és reklámok online térben történő szabályozására jelentett be javaslatokat, s egyúttal ígéretet tett rá, hogy Brüsszelből nem szólnak bele a magyarországi választási folyamatba. Ismert az is, hogy az EB korábban az újságírók védelmében fogalmazott meg ajánlásokat a tagállamoknak, amelyben kijelentették azt is: a médiapiacnak és a tagállami szerkesztőségeknek inkluzív és egyenlő munkakörnyezet kialakításán kell dolgozniuk.

Arról, hogy Brüsszelnek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy a hétfői médiakonferencia délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről. 

Munk tízperces beszédében azzal indokolta a Telex.hu megalapítását, hogy kollégái számára az Index.hunál nem volt többé garantált a független és minőségi újságíráshoz való jog. Szerinte a Telex.hu ma Magyarország egyik legsikeresebb portálja, amelynek nincs szüksége oligarchák támogatására. A közönség tagjainak heves bólogatása mellett elmesélte azt is, hogy a portál újságírói mellett többezres tüntetés is zajlott Budapesten. 

A főszerkesztő arról nem szólt, hogy a demonstrációt az ellenzéki pártok szervezték. Ismert az is, hogy Zdeněk Bakala cseh–amerikai üzletember a tavasszal kétszázezer eurót juttatott a balliberális portálnak. 

Az EP is „színesítene”

Az uniós bizottság mellett az Európai Parlamentnek is vannak igényei a médiapiac átalakítását illetően. Lapunk nemrég beszámolt róla, hogy be a testület oktatási és kulturális bizottságában előkészítettek egy jelentést, ami a pandémia médiára gyakorolt hatását firtatja, s egyben a médiaszektor gyors helyreállítását célozza meg. Az EP szorgalmazza, hogy a kulturális és kreatív, illetve audiovizuális és médiaágazatokat mielőbb segítsék ki anyagilag: mint írják, az unió állampolgárainak információhoz való hozzáférése kulcsfontosságú. A 25 oldalas dokumentumban helyet kap az EP azon szempontja is, miszerint a tagállamoknak a demokratikus, inkluzív és fenntartható médiapiac érdekében törekedniük kell rá, hogy több nő, etnikai kisebbségi, migráns és menekült, LMBTQ-személy, valamint fogyatékkal élő kapjon helyet a médiaszektorban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szijjártó a Russia Today-nek nyilatkozott

Szijjártó Péter Moszkvában nyilatkozott a Russia Today televíziónak, ahol a magyar külgazdasági és külügyminisztert többek között Magyarországról, Közép-Európáról és a NATO-ról kérdezték.

Közzétéve:

Fotó: Facebook.com/szijjarto.peter.official

– Mindig is azt akartuk, hogy a Kelet és a Nyugat között pragmatikus kapcsolat legyen, folyamatos párbeszédet folytassanak egymással. A történelmünk azt tanította nekünk, hogy akárhányszor konfliktusban állt Kelet és Nyugat, a közép-európai országok – köztük Magyarország – mindig veszítettek. És nem akarunk többé vesztesek lenni – magyarázta a Magyar Nemzet szerint Szijjártó Péter.

Így amikor a párbeszéd, a pragmatikus kapcsolat, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös bizalom mellett érvelünk, az nem azért van, mert kémek lennénk egyik vagy másik oldalnak.

Ez a nemzeti érdekünk, nagyon egyszerűen és tisztán fogalmazva – összegezte a külgazdasági és külügyminiszter az interjúban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a Lovas István-sajtódíjat

Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Pilhál György sportújságíróként kezdte pályafutását, írt a Népsport és a Magyar Hírlap hasábjain, még a rendszerváltás előtt. Politikai írásait először az Új Magyarországnál jelentette meg, majd a Napi Magyarországnál, azután 2002 óta a Magyar Nemzetnél. A máig naponta jelentkező Tollhegyen rovatának írásai kezdetben Margó cím alatt jelentek meg. Pilhál György 2016-ban, a G-nap után nem sokkal hagyta ott a Magyar Nemzetet, és csatlakozott a Magyar Idők napilaphoz, ami ma ismét Magyar Nemzetként jelenik meg.

Pilhál Tamás 2002-ben a Magyar Nemzetnél kezdte újságírói pályafutását. A konzervatív napilapnál 2016-ig dolgozott, majd a Pesti Srácoknál jelentette meg írásait. Jelenleg ismét a Magyar Nemzet munkatársa, publicistája.

A Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő. A társaság tagjai szeretnék előmozdítani a nemzet sorskérdéseivel, politikai életével kapcsolatos, nemzeti értékeket védő, tisztességes sajtómunka nagyobb megbecsülését is, valamint az ezt a szellemet képviselő alkotók együttműködését és érdekeinek védelmét. Céljuk az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását segítsék. A társaság díjat alapított, melyet minden évben olyan újságírónak ítélnek meg, aki azt az értéket képviseli munkájában, mint a 2018-ban elhunyt Lovas István – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom