Médiapiac
Amit kell, feliratozunk
Az akadálymentesítendő műsorok 98 százalékát feliratozták a műsorszolgáltatók 2016 első félévében – közölte az MTI-vel hétfőn a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
Jelezték: a médiatanács elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a televíziós műsorok akadálymentesítésének ellenőrzésére vonatkozó legfrissebb jelentését. A hallássérültek számára készített feliratokkal és jelnyelvi tolmácsolással kapcsolatos jogszabályi feltételek teljesülését a hatóság az M1, az M2, az M3, az M4, a Duna Televízió, a Duna World, az RTL Klub és a TV2 programjában vizsgálta.
Mint írják, a televíziók minden közérdekű közleményt, politikai reklámot, hírműsort és politikai tájékoztató vagy fogyatékos személyekről szóló programot kötelesek a hallássérültek számára segédlettel ellátni. A Duna World, az M2, az M3, az M4 és a TV2 teljesítette maradéktalanul az elvárást.
A vizsgált csatornákon összességében a műsoridő több mint 80 százaléka vált hozzáférhetővé a hallássérült nézők számára, a segédlet nélkül sugárzott műsorok száma radikálisan csökkent. A közszolgálati csatornák a műsoridő 85 százalékában nyújtottak segédletet, míg a kereskedelmi csatornák műsoridejének 72 százaléka volt elérhető hallássérültek számára.
A felmérés adatai szerint az akadálymentesített műsorokban a szolgáltatók elsősorban a teletext feliratot alkalmazták, 99,6 százalékban, a jelnyelvi tolmáccsal ellátott műsorok aránya minimális – négy tizedszázalékos – volt.
A leghosszabb időtartamban az M4, a legrövidebb időtartamban az RTL Klub adott közre akadálymentesített műsorszámokat. A szolgáltatók minden közlekedési és sporthírt feliratozva mutattak be, a híradóknak az öt százalékához nem volt segédlet – jelezték.
Az NMHH tájékoztatása szerint az elemzők minden hónapban rögzítettek hosszabb-rövidebb ideig tartó részletes felirathiányt és tartalmi pontatlanságot. A legtöbb hiba a nem felvételről rögzített, élő műsorokban fordult elő. Az ellenőrzött napokon észlelt jogszabálysértések miatt a hatóság minden esetben eljárást indított az érintett médiaszolgáltatókkal szemben, és összesen majdnem 17 millió forint bírságot szabott ki.
Médiapiac
Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik
A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.
A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.
“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”
– fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.
A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.
A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.
Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.
Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).
A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.
A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.
A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.
Médiapiac
Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora
A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.
Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.
A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.
Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.
A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak
– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.
A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.
Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.
Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén
Médiapiac
Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata
A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.
Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.
Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy
a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.
a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.
Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.
Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy
a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.
Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.
“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”
– tudatták a közleményben.
Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.
Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.
A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.
A bíróság álláspontja szerint
a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon
– írták.
Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.