Kövess minket!

Médiapiac

Amit a frekvenciastratégiáról tudni érdemes

Az NMHH ismertette a 2016-2020 között érvényes nemzeti frekvenciaspektrum-stratégiát. A legfontosabb prioritás a mobil szélessávú szolgáltatások működési feltételeinek biztosítása, amely a földfelszíni sugárzás lekapcsolásával is összefügg.

Aranyosné Dr. Börcs Janka főigazgató elmondása szerint a stratégiát azért csak most hozták nyilvánosságra, mert a tavaly év végi Távközlési Világértekezlet döntéseit is beépítették. Emellett a frekvenciahasználókkal is folyamatosan egyeztettek annak tartalmáról. A dokumentum figyelembe veszi a nemzetközi megállapodásokból származó kötelezettségeket, valamint a gazdasági és technikai trendeket is, és részletes elemzésekkel is szolgál a döntések hátteréről.

A stratégia tíz prioritásra épül:

  1. A növekvő mobil szélessávú igények kielégítése. Ennek kapcsán megkezdik 160 MHz-nyi tartomány értékesítésének előkészítését.
  2. A földfelszíni műsorterjesztés és a digitalizáció igényeinek kielégítése.
  3. A keskeny-, és különösen a szélessávú BBDR-alkalmazásokhoz szükséges igények kielégítése. A rendészeti LTE-alkalmazások legalább 10 MHz-et igényelnek majd.
  4. A nem polgári célú rádiótávközlés igényeinek biztosítása.
  5. A korszerű, innovatív technológiák korai elterjedésének támogatása. Az 5G adatátvitel 500-1000 MHz közötti spektrumot igényel majd. A pontos igényről a technológia nem teljes körű meghatározottsága miatt még nem lehet nyilatkozni, az azonban bizonyos, hogy ennek egy részére a felső, 32, illetve 66-71 GHz tartományokban lesz szükség.
  6. Hatékony, színvonalas frekvenciagazdálkodás.
  7. Rugalmas, nyitott intézményrendszer.
  8. A változó technikai-gazdasági igényekhez (pl. M2M, IoT) szükséges frekvenciaigények kielégítése.
  9. A mérőszolgálat fenntartása, a zavarmentes használat biztosítása.
  10. Jogszabályi kereteknek való megfelelés, a szabályozás folyamatos korszerűsítése.

A stratégia összefoglaló és teljes anyaga az NMHH honlapján lesz elérhető.

A szélessávú mobilszolgáltatások támogatása kiemelt feladat. Az Európai Bizottság májusi döntése értelmében 2020. június 30-ig kell értékesíteni a szükséges frekvenciákat, de kétéves halasztás kérhető. Erre szükség is lehet, amennyiben a szomszédos országok bármelyike a határidőig nem kapcsolná le a földfelszíni sugárzást a 700 MHz-es frekvenciatartományban. A frekvenciakoordinációról 2017 végéig kell megállapodni a környező államokkal. A tervek szerint digitális televíziózásra a jelenlegi 470-694 MHz-es sáv (28 csatorna) mellett a 695-790 MHz-es sávot (12 csatorna) és a 791-862 MHz-es sávot (9 csatorna) biztosítanák. 2020 szeptemberében lejár az Antenna Hungária kizárólagossága a digitális multiplexeket illetően, így eddig az időpontig a multiplexeket értékesíteni kell. A frekvenciák értékesítésének módjáról egyelőre nem született döntés.

A szélessávú szolgáltatások terjedését segítik az elektronikus hírközlésről szóló törvény július 1-jével hatályba lépő változásai is. Ezentúl gyorsabb – és a várakozások szerint olcsóbb – lesz a közműszolgáltatókkal való megállapodás a passzív infrastruktúrájuk használatáról.

A frekvenciahasználat követésére született egy új eszköz is, a Spektrumgazdálkodást Támogató Információs Rendszer (STIR). Ebben – a jogszabályi szövegből kiindulva – kereshető, hogy melyik frekvenciát ki használja és milyen szabályok vonatkoznak rá. Egyúttal segíti az NMHH szabályalkotó munkáját és az európai EFIS adatszolgáltatást is.

Médiapiac

A CNN igazgatója elismerte, hogy propagandát terjesztenek (videó)

Újabb rejtett kamerás videóval állt elő a Project Veritas nevű amerikai oknyomozó portál.

Közzétéve:

Borítókép forrás: Pixabay

Ebben a videóban ezúttal a CNN műszaki igazgatója, Charlie Chester beszél arról, hogy spekulációs propagandával támadták Donald Trump volt amerikai elnököt – számolt be róla a V4NA hírügynökség.

A Project Veritas által közzétett felvételeken Charlie Chester őszintén beszél arról, hogy hogyan buktatták meg Donald Trumpot propagandisztikus eszközökkel.

Nézd, mit tettünk mi [CNN], kitettük Trumpot. Teljes meggyőződéssel mondom, és 100 százalékban hiszem, hogy ha nem lenne a CNN, akkor nem tudom, hogy Trumpot kiszavazták volna-e

– mondta, hozzátéve, hogy azért ment a CNN-be dolgozni, mert “ennek része akart lenni”.

Chester beszélt a módszereikről is. Elmondta, hogy Trump egészségügyi problémáit felnagyították.

Trump keze remegett vagy valami, azt hiszem. Rengeteg orvost hívtunk be, hogy elmondjanak egy olyan történetet, amely csak spekuláció volt – hogy neurológiai problémái vannak és a végét járja. Olyan történetet készítettünk ott, amelyről semmit sem tudtunk. Szerintem ez propaganda

– fogalmazott Chester.

Arra a kérdésre, hogy Joe Biden egészségügyi állapotával foglalkoztak-e, az igazgató azt mondta, hogy szem előtt tartották ez a kérdést is. Elmondása szerint

bemutatták, ahogy Biden kocog, hogy ezzel is eltereljék a figyelmet a koráról és azt sugallják, hogy egészséges.

Az újságírónak az igazgató azt állította, hogy “nem lenne gondja” azzal, ha Biden meghalna, ugyanis szerinte Kamala Harris alelnök is megállná a helyét.

Szóba került az is, amikor Biden többször is megbotlott az Air Force One lépcsőjén, Chester elmondása szerint röviden foglalkoztak az esettel, de nem verték nagy dobra.

Régi-új téma a láthatáron

A műszaki igazgató szerint a CNN a Trump-ellenes szavazókat is célba vette az éghajlatváltozásra összpontosítva, hozzátéve:

“A félelem eladható.”

“Szerintem Covid-fáradtság van. Tehát valahányszor megjelenik egy új történet, a CNN bele fog kapaszkodni. A szerkesztőségben már bejelentették, ha a nyilvánosság nyitott lesz rá, főleg az éghajlatra fogunk koncentrálni” – mondta, hozzátéve, a jövőben az éghajlat kérdése kerül majd a középpontba.

“A következő dolgunk tehát felhívni a figyelmet a klímaváltozásra” – összegzett Charlie Chester. Állítása szerint ezt úgy fogják lebonyolítani, hogy folyamatosan az olvadó jeget és a felmelegedést mutogatják majd, és arról beszélnek, hogy ennek milyen hatásai lesznek a gazdaságra.

A rejtett kamerás felvételből az is kiderül, hogy a CNN-nél a csatorna vezérigazgatója, Jeff Zucker dönti el, hogy miről lehet beszélni.

Korábban a Project Veritasnak sikerült többórányi hangfelvételt szereznie Zucker szerkesztőségi eligazításairól. Ezekből többek között kiderült, hogy a CNN vezetői megbeszélték, nem fognak a Joe Biden és fia, Hunter Biden ukrán korrupciós ügyeit bizonyító kiszivárgott e-mailekkel foglalkozni.

Tovább olvasom

Médiapiac

A professzor és a vezető szerkesztő ellen is hadjárat indult

Véleménye miatt az egyetemen petíció indult az oktató kirúgására.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A januári Capitoliumi tüntetésen részt vevő, de békés tüntetők motivációjáról írt egy esszében Joshua Hochschild a The American Mind oldalára. A Mount St. Mary’s Egyetemen tanító professzor szerint a Trumpot támogató emberek tudták, hogy a megmozdulás nem sokat segít a republikánus elnökön politikailag. Mégis úgy gondolták, hogy a tüntetés által fel tudják hívni a figyelmet a választási rendszer problémáira, és arra, hogy milyen fontosak a békés, demokratikus megmozdulások.

Hochschild arról is írt, hogy a média aztán teljesen kiforgatta a történetet, és azokat az embereket vette előtérbe, akik erőszakosak voltak a tüntetés során. Ezt a viselkedést és jellemzést akarták aztán ráhúzni minden állampolgárra, azokra is, akik csak a problémákra akartak rávilágítani, és kérdéseket tettek fel.

A professzor szerint azok a tüntetők, akik a Capitoliumnál végül erőszakhoz folyamodtak és részt vettek a lázadásban, buta dolgot követtek el, és ezt törvénytelennek és szégyenteljesnek ítélte meg.

Ettől függetlenül az egyetemi diákok hadjáratot indítottak Joshua Hochschild ellen a véleménye miatt. Elindult egy petíció a kirúgására, amelyet már majdnem 1800 fő írt alá. A hírek szerint egyébként a professzor is ott volt a Capitoliumnál a tüntetés napján, de a lázadásban nem vett részt.

A petíció szerint a professzor cikke egy szegényes mentség akar lenni a tüntetésen való saját részvételét illetően. Brea Purdie, a petíció indítója szerint Hochschild minimalizálja a rasszizmus, a xenofóbia és a nőgyűlölet hatásait.

Az ügyben kiadott egy közleményt az egyetem elöljárója, Boyd Creasman is. Ebben azt írta, hogy az amerikai felsőoktatás egyik sarokköve a tudományos szabadság, ami lehetővé teszi mind a hallgatók, mind az oktatók számára, hogy szabadon kifejezzék a véleményüket, szankciók nélkül. Mindenkinek jogában áll, hogy valamivel egyetértsen vagy ne értsen egyet, és a beszédhez való jog védelme rendkívül fontos. Ezzel együtt Creasman arról is szót ejtett, hogy az egymás iránti tisztelettel tenni akarnak a faji és társadalmi igazságosságért.

Nem Joshua Hochschild az első egyetemi oktató, akit támadás ér a véleménye miatt.

Tavaly egy chicagói egyetem közgazdász professzora, Harald Uhlig a közösségi oldalán írta le a véleményét arról, hogy nem helyesli a támogatás megvonását a rendőrségtől, amelyet annyira el akart érni a Black Lives Matter mozgalom. 

Uhlig az egyetemen a Journal of Political Economy lapnál is dolgozik vezető szerkesztőként. Véleménye miatt petíció indult a lemondatására a lapnál, ez azonban végül nem történt meg.

Az Albertai Egyetemen pedig egy antropológus professzort azért rúgtak ki tavaly, mert gender-kritikus és feminista megszólalásai voltak. A diákok arra panaszkodtak, hogy Kathleen Lowery nem biztonságos környezetet teremtett nekik a megszólalásaival, az intézmény pedig végső soron úgy látta, hogy jobb lesz mindenkinek a professzor nélkül – írta a V4NA Hírügynökség.

Tovább olvasom

Médiapiac

Felfüggesztették a Polska Press megvásárlását jóváhagyó döntést

Felfüggesztette az illetékes lengyel bíróság azt a döntést, mellyel a lengyel fogyasztóvédelmi és versenyfelügyeleti hatóság (UOKiK) jóváhagyta, hogy a vezető lengyel üzemanyag-szolgáltató cégcsoport, a PKN Orlen megvásárolja a lengyelországi regionális sajtót kiadó Polska Press csoportot.

Közzétéve:

Pixabay

A megelőző intézkedést a varsói kerületi bíróság a lengyel emberi jogi szóvivő, Adam Bodnar fellebbezésére hozta, aki megtámadta az UOKiK február eleji, a német kézben lévő Polska Press megvásárlását jóváhagyó döntését.

A bíróság szerint az ügylet törvényességéről szóló végleges ítélet kiadásáig az államkincstár felügyelete alá tartozó PKN Orlen csoportnak nem szabad gyakorolnia a Polska Press cégre vonatkozó tulajdonosi jogait.

A korábban a Verlagsgruppe Passau tulajdonában lévő Polska Press a Lengyelországban terjesztett 24 regionális lap közül 20-at tudhat magáénak, a sajtóvállalat portfóliójához ezenkívül közel 120 regionális hetilap, valamint 500 internetes honlap is tartozik, köztük a legolvasottabb regionális hírportálok.

Az UOKiK szerint a Polska Press megvásárlása a PKN Orlen által nem veszélyezteti a lengyelországi versenyhelyzetet, mert a tőkekoncentráció két olyan alany között történik, amelyek tevékenységi területe nem fedi egymást.

Bodnar szerint viszont az ügylet sértheti a lengyelországi média pluralizmusát, valamint korlátozhatja a szólásszabadságot, ezért március elején fellebbezett az UOKiK döntése ellen.

Az UOKiK kedden kifogásolta, hogy a nyilvánosság kizárásával múlt héten megtartott bírósági tárgyaláson az ügylet felfüggesztéséről meghozott döntést az ombudsman tette közzé elsőként, valamint hogy a megelőző intézkedést a bíróság a versenyfelügyeleti hatóság állásfoglalásának áttanulmányozása nélkül rendelte el. Az UOKiK további jogi lépéseket fontolgat az ügyben.

A PKN Orlen elnöke, Daniel Obajtek bejelentette: a cégcsoport “minden törvényes eszközt felhasznál jogainak megvédése érdekében”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom