Kövess minket!

Médiapiac

Amikor a halottak tovább élnek

Óvatos becslések szerint is több tízmillióra tehető azoknak a Facebook-profiloknak a száma, amelyeknek a tulajdonosai már meghaltak, de a felhasználói oldalak törléséről mégsem gondoskodott senki. A helyzet egyszerre veszélyes és tanulságos. Akadt már példa arra, hogy halott emberek profiljait adathalász bűncselekményekre próbálták felhasználni, de a gazdátlanul maradt személyes oldalakkal más módon is vissza lehet élni. A halálunkkal tehát – különösen a virtuális térben – az életünk véget ér, de a személyiségünk és az azt védő jogok nem porladnak el.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Ma van Ferenc születésnapja! – tájékoztat előzékenyen a Facebook, azt ugyanakkor nem teszi hozzá az értesítés, hogy Ferenc másfél éve elhunyt. A eset rendkívül bizarr és kétségkívül sérelmes, ugyanakkor messze nem egyedülálló. Különféle – óvatos – becslések szerint világszerte nagyjából 25-30 millió halott személy profilja található meg ma is a Facebookon. Legfeljebb csak találgathat bárki, hogy ebből mennyi lehet magyar, de a jelenség középponti része nem is a számokról szól. Sokkal inkább arról, hogy meddig terjed a személyiségünk, ezzel a személyiség jogi védelme. S ha már itt tartunk, a közösségi profil a személyiségünk része-e, másképpen fogalmazva: a virtuális lenyomatunknak számít-e?

Emlékoldal vagy törlés

Elsőként azt kell tisztázni, mihez kezdhetnek a rokonok, a barátok elhunyt szerettük felhasználói oldalával. – A Facebook üzemeltet egy felületet, ahol a hozzátartozók jelentkezhetnek annak érdekében, hogy az elhunyt személy profilját emlékoldallá nyilváníttassák vagy töröltessék. Előbbi esetében megmarad a néhai felhasználó minden adata, képe, bejegyzése, de a rendszer nem ajánlja ezentúl ismerősnek, s a profil nem jelenik meg a keresésekben vagy éppen a születésnapi emlékeztetőkben – kezdte a helyzet ismertetését a Médiapiac kérdésére Papp János Tamás.

A médiajogász – aki a közösségi média működése kapcsán is folytatott kutatásokat, elemzéseket – ugyanakkor rámutatott: a halál tényét bizonyítani kell, a „bemondás” önmagában nem elég. – A Facebook alapvetően a halotti anyakönyvi kivonat szkennelt vagy lefényképezett verzióját kéri el ilyenkor, a dokumentumot pedig nem algoritmusok, automaták, hanem élő munkaerő vizsgálja meg, s intézkedik az elhunyt személy profiljának ügyében – magyarázta a szakember, majd hozzátette: bonyolultabb a folyamat, ha a hivatalos irat nem áll rendelkezésre. Ebben az esetben más dokumentumok benyújtására van szükség, miként a bejelentő személyazonosságának igazolása sem maradhat el.

Jogvédelem és virtuális tér

A médiajogász ezután a felhasználói oldal jogi megítéléséről beszélt. Mint kifejtette, személyiségünknek minden levonata hozzánk köthető, legyen az fénykép, videó vagy hangfelvétel. Különösen igaz ez az online profilra, amely általában felvételek, bejegyzések nagy darabszámú egyvelegéből áll. A közösségi oldalakra feltöltött adatainkkal, képeinkkel, videóinkkal szabadon rendelkezhetünk, kérésünkre például a szolgáltatónak tájékoztatnia kell bennünket arról, hogy milyen információkat tárol rólunk. Sőt azt is kérhetjük, hogy egy csomagba gyűjtse össze valamennyi bejegyzésünket, üzenetünket, képünket, amit valaha megosztottunk az oldalon, és azt letölthető formában tegye számunkra elérhetővé.

Jó, ha minden felhasználó tisztában van azzal, hogy személyiségét az online világban is ugyanúgy védi a jog, mint a való – vagy ha úgy tetszik, az offline – viszonyok között.

A helyzet, a jogvédelem azonban mégis egészen másként működik. Ennek Papp János Tamás szerint az egyik oka az, hogy az online térben, a közösségi médiában sokkal könnyebben elkövethető a jogsértés, mint a hagyományos környezetben. De elégtételhez is gyorsabban juthatunk, a közösségi oldalak üzemeltetői ugyanis saját panaszkezelési mechanizmust alakítottak ki, amelyekkel – véli a médiajogász – sokszor hatékonyabban lehet fellépni a jogsértések megszüntetéséért. A panaszkezelés ugyanakkor nem jogi eljárás, a jogrendszer garantálta lehetőségek ettől függetlenül a sérelmet szenvedő rendelkezésére állnak.

Halál és visszaélés

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy az elhunytak közösségi felületekre feltöltött adatait, fotóit milyen módon védi a jog. Visszaélések eszközei lehetnek-e például a halott emberek online térben hátramaradó profiljai, információi?

– Az elhunytak személyiségi jogai úgynevezett kegyeleti jogokként élnek tovább, néhai rokonuk jogainak védelméért a hozzátartozók vagy az örökösök léphetnek fel

– kezdte Papp János Tamás. Nincs ez másként a közösségi oldalak esetében sem. – A virtuális térben jogsértő lehet egy fotó engedély nélküli közzététele vagy az elhunyt becsületét, jó hírnevét sértő bejegyzés közzététele. Ilyenkor a hozzátartozó, az örökös kezdhet eljárást a jogsértővel szemben – magyarázta a médiaszakember, hozzátéve, hogy a legtöbb közösségi oldal erre az esetre is kialakított megfelelő bejelentési mechanizmust.

Kutatásai alapján Papp János Tamás úgy véli: ritka az a helyzet, hogy elhunyt személyek profiljával tömegesen élnek vissza. Az azonban már gyakoribb, hogy egy olyan hozzátartozó vagy barát, aki ismerte az elhunyt belépési adatait, kétes módon használja fel a halott személy profilját. Miként az sem példa nélküli, hogy feltörik a nem használt fiókot, és levélszemetet küldenek vagy adathalász támadást indítanak róla.

– Kifejezetten traumatikus élmény lehet, amikor valaki az elhunyt szerettétől kap üzenetet, és emiatt felugrik az értesítések között a meghalt családtag neve

– véli a kutató.

Papp János Tamás mindezek alapján úgy gondolja, mivel ma már a legtöbb embernek van valamilyen online profilja, a halállal kapcsolatos teendők közé mindenképpen fel kell venni a felhasználói oldalak sorsának megnyugtató rendezését is. Hozzáfűzte: halálunk után megannyi anyagi, intellektuális és érzelmi érték, emlék maradhat utánunk, amelyek szűkebb vagy tágabb környezetünkben tovább is élhetnek. De a legtöbb alkalommal nagyon nem szerencsés, ha a hátramaradó elemek között megtalálható a rendezetlen sorsú privát közösségi médiás profilunk is.

Jakubász Tamás

Médiapiac

Médiaszolgáltatókat büntetett, figyelmeztetett a médiatanács

Jogsértések miatt figyelmeztette a Hír TV és az FM 103.9 – A ROCK rádió szolgáltatóit a médiatanács, a Kossuth rádió médiaszolgáltatóját pedig bírsággal sújtotta – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kommunikációs igazgatósága.

Közzétéve:

Pixabay

Közleményükben azt írták: a Kéklótusz apáca kalandjai című tibeti népmesét kora este, gyerekeknek szóló felvezetéssel, 12 éven aluliak számára nem ajánlott minősítéssel sugározta a Kossuth rádió április 8-án. A médiatanács vizsgálata megállapította: a történet “annyi halált és erőszakot tartalmazott”, hogy az káros lehet a gyermekek személyiségfejlődésére, ezért a médiaszolgáltatónak a műsorszámot 16 éven aluliak számára nem ajánlott korhatári kategóriába kellett volna sorolnia és 21 óra után sugároznia. Az eset a kiskorúak kiemelt védelmére tekintettel súlyos jogsértésnek minősül – írták.

A médiatanács 200 ezer forintos bírságot rótt ki a közrádió médiaszolgáltatójára, amelyet az ismételt jogsértés miatt a vezető tisztségviselőnek szóló 50 ezer forintos bírsággal egészített ki – ismertették.

Márciusban és áprilisban 91 alkalommal tett közzé a Hír TV társadalmi célú reklámot a megrendelő megnevezése nélkül, megsértve ezzel a médiatörvény vonatkozó bekezdését – állapította meg a hatóság.

Azt írták: a Választás 2022 című társadalmi célú reklámok részvételre buzdítottak az országgyűlési választásokon, azaz állampolgári jogok gyakorlására hívták fel a figyelmet, a fogyasztói érdek tehát nem sérült súlyosan azzal, hogy a közleményben nem nevesítették annak megrendelőjét, ezért a médiatanács csak figyelmeztetésben részesítette a televízió szolgáltatóját.

Az FM 103.9 – A ROCK budapesti kereskedelmi rádió szolgáltatója a vizsgált hét napból ötben megsértette a reggel 6 és 9 óra közötti, valamint a délután fél 5 és fél 8 közötti idősávokra, napi négy-négy alkalommal budapesti közlekedési hírek sugárzására vállalt kötelezettségeit – állapította meg a médiatanács hatósági ellenőrzése során. A jogsértés csekély súlya miatt a testület nem szabott ki bírságot, hanem figyelmeztetésben részesítette a rádió médiaszolgáltatóját.
A hatóság közleményében arról is beszámolt, hogy lezárták a Mezőtúr telephelyre meghirdetett kisközösségi rádiós pályázatát, amelynek nyertese az egyedüliként pályázó Actor Média Kft. lett, valamint elfogadták a Barcs 102,7 MHz frekvenciára, kereskedelmi rádiószolgáltatásra kiírt pályázat tervezetét.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Egy évtizedig írt fikciót az unatkozó háziasszony a Wikipédiára

Milliónyi szóra rúgott a munkássága, kitalált középkori történelemben utazott.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Komoly botrány tört ki a Wikipédia háza táján, miután egy furcsaságokra panaszkodó bejelentés miatt indult vizsgálat során kiderült, hogy a közösségi enciklopédia kínai nyelvű kiadásában valaki tizenkét éven keresztül kitalált sztorikkal tette színesebbé a középkori történelmet.

A legalább négy szerkesztésre regisztrált profiljának egyike után „Zhemao” néven ismertté vált kínai nő 2010-ben kezdett történeteket fabrikálni, bő egy évtized alatt 206 hamis információkat tartalmazó szócikket írt és több száz másikat módosított, több milliónyi szóra rúgott a munkássága. Elsőként a Csing-dinasztia egyik hírhedt tagjának életét tette még színesebbé, majd 2012-től kezdve javarészt az orosz történelmet turbózta fel a fantáziájából kipattant történetekkel, két korai szláv törzs véres háborúját kiindulópontként használva.

A fantasy kategóriás tartalmainak és kínai fiókjainak törlését követően Zhemao bocsánatkérő levelet tett közzé az angol nyelvű Wikipedián, állítása szerint nagyon érdekli a történelem, és bánja a tetteit. Amint azt az Origo.hu írja, agáról is hazudott korábban, nem egy Oroszországban dolgozó kínai diplomata orosz történelemre szakosodott lánya, hanem főállású háziasszony, középfokú végzettséggel.

A jelenlegi tudásából nem tud megélni, de szeretne valamiféle … való nonszenszírás helyett tisztességes munkával töltse ki a szabadidejét.

Tovább olvasom

Médiapiac

A HírTV-hez igazol Jeszenszky Zsolt

A HírTV-n folytatódik a nagy sikerű Politikai hobbista című műsor Jeszenszky Zsolt vezetésével. A július 10-én, vasárnap este 20.10-kor debütáló hírshow-ban a szereplők kendőzetlen őszinteséggel, gyakran fanyar humorral tárgyalják ki a legfontosabb hazai és nagyvilági híreket, aktualitásokat.

Közzétéve:

Fotó: HírTV

A szókimondó stílusáról ismert véleményvezér, Jeszenszky Zsolt személyisége és csapata a garancia, hogy a műsor egyszerre lesz komoly és vicces, valamint minden, az adásban felmerülő téma nyíltan és merész tálalásban kerül majd terítékre. Az Antall-kormány egykori külügyminiszterének fia, aki 25 évet töltött a zeneiparban, önmagát többek között gasztromániákusként és Jézus-rajongóként is jellemzi, mára a jobboldal egyik legismertebb megmondóemberévé vált – írta a csatorna internetes oldala.

Zsolt megnyilvánulásait a legnagyobb közösségi portálon közel ötvenötezer ember követi és a közéleti konferenciák, események gyakori szereplője és felszólalója. 

A Politikai hobbista műsorral az alkotók célja az, hogy a közéleti kérdéseket a hír merev műfajától picit eltérően emészthetőbb, közérthetőbb, könnyedebb formában közvetítsék a nézőknek több nézőpontból is megvilágítva.

Jeszenszky Zsolt a műsor kapcsán elmondta: „Nagy örömömre szolgál, hogy a kis csapatommal együtt ezentúl a HírTV nagyobb csapatát erősíthetem. És itt, ezennel meg is ígérem: minden káromkodásért megcsinálok majd öt fekvőtámaszt.”

Nagyon örülünk Zsolt csatlakozásának, hogy a műsorát a HírTV-n folytatja. Érkezésével hiszünk abban, hogy televíziónk eddig is széles skálán mozgó, informatív tartalmai még további bővülnek. A heti rendszerességgel jelentkező műsor nézői nem csak informálódni, hanem szórakozni is tudnak majd – nyilatkozta Gajdics Ottó, a HírTV tartalmi igazgatója.

 A Politikai hobbista július 10-én, vasárnap 20.10-kor debütál a HírTV-n és azt követően minden vasárnap ugyanebben az időpontban lesz látható. 

Tovább olvasom