Médiapiac
Amerikai össztűz zúdult Lengyelországra egy hírtévé miatt
Amerikai össztűz zúdult a lengyel kormányra, miután pénteken a lengyel parlament alsóháza, a szejm változatlanul hagyta a még nyáron megszavazott, majd az ellenzéki vezetésű szenátus által megvétózott, a külföldi részesedésű média működési engedélyeiről szóló törvénymódosítást.
Az Egyesült Államokat mélyen aggasztja a törvénynek az a passzusa, amely aláássa a szólásszabadságot, gyengíti a sajtószabadságot és csökkenti a külföldi befektetők Lengyelországba vetett bizalmát – hangoztatta Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Aggályainak adott hangot Bix Aliu, a varsói amerikai nagykövetség ügyvivője is, aki felszólította Andrzej Duda lengyel államfőt: korábbi ígéretéhez híven utasítsa el a törvény aláírását.
Az Egyesült Államok felháborodását az váltotta ki, hogy az új törvény értelmében a külföldi cégek csakis akkor kaphatnak médiaszolgáltatási engedélyt Lengyelországban, ha az Európai Gazdasági Térségen kívüli jogi személyek részesedése bennük nem haladja meg a 49 százalékot. Márpedig a konzervatív lengyel kormányt keményen bíráló egyik legnépszerűbb ellenzéki tévécsatornának, a TVN24-nek az amerikai Discovery társaság a tulajdonosa.
A kormányon lévő Jog és Igazságosság (PiS) azzal érvel, hogy elsősorban az orosz és kínai befolyásszerzést akarja megakadályozni, a nyugati liberális körök azonban az ellenzéki hangok elhallgattatásának szándékát vélik felfedezni a kormány lépései mögött.
Az Európán kívüli külföldi vállalatokat ugyan a korábbi törvények is korlátozták a lengyel médiapiacon, a Discovery ezeket úgy kerülte meg, hogy a hírtévét formálisan a Polish Television Holding BV nevű cég felügyeli, amely Hollandiában, az amszterdami Schiphol repülőtér területén – vagyis egy virtuális címen – van bejegyezve. A varsói kormány ennek az állapotnak vetne most véget az új jogszabállyal.
A Discovery a szabad média ellen elkövetett példátlan támadásnak minősítette az új előírásokat. Věra Jourová, a lengyel és magyar kormánnyal mindig kritikus európai bizottu7sági alelnök is megszólalt az ügyben. Szerinte a lengyel lépés rossz üzenet a lengyelországi jogállamisági és demokratikus értékek szempontjából, s Brüsszel azonnal cselekedni fog, ha megállapítja, hogy a lengyel törvény nincs összhangban az uniós szabályokkal.
Ez nemcsak egy sötét nap, hanem hat sötét év a lengyel demokráciában – aggodalmaskodott Donald Tusk volt miniszterelnök is, a lengyel ellenzék vezetője, utalva arra, hogy a Jog és Igazságosság hat éve került a hatalomba.
A PiS-ellenes tévénézőknek persze senki sem fogja elmondani, hogy nem szűnik meg a TVN – reagált ironikus hangvételű véleménycikkében a kormánypárti Wpolityce hírportál, felhívva a figyelmet arra: a kormány csupán egy tisztességtelen gyakorlatot szüntetett meg, a Discovery ugyanis csak színlelte, hogy a hírcsatorna Európában van bejegyezve, „egy holland repülőtér üres takarítószertárát bérelte ki, hogy elhitesse, irodájuk nem Amerikában van”. Joanna Lichocka PiS-képviselő is tudatta: az új jogszabály megfelel az uniós előírásoknak, ráadásul hasonló törvénykezés van érvényben más uniós tagállamokban.
Ugyanezt a megoldást alkalmazza Németország, Ausztria és Franciaország, ezekben az országokban mégsem állítja senki, hogy a kormány megpróbálja aláásni a kapcsolatokat az EU-tagállamokkal és az Egyesült Államokkal – hangsúlyozta még a nyáron Piotr Müller lengyel kormányszóvivő. A Discovery pénteki közleményében ugyanis azt vetette Varsó szemére, hogy a jogszabály Lengyelország legnagyobb és legfontosabb szövetségese ellen irányul, hiszen a lengyel biztonság és a lengyel gazdaság zömében az Egyesült Államokra támaszkodik.
A washingtoni kongresszusban demokrata és republikánus párti képviselők is közös nyilatkozatot terveznek kiadni az ügyben, s bár Lengyelország történelmileg az Egyesült Államok egyik legszorosabb európai szövetségese, az új amerikai nagykövet érkezése nem sok jóval kecsegtet a kétoldalú kapcsolatokat illetően. A washingtoni szenátus szombaton hagyta jóvá a lengyel származású Mark Brzezinski, a néhai Zbigniew Brzezinski volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó fiának a kinevezését a varsói nagyköveti posztra – írta a Magyar Nemzet.
Az amerikai bírálatok egyébként azért keltenek visszatetszést Lengyelországban, mert az amerikai médiaszabályozás szerint nem kaphat médiaszolgáltatási engedélyt olyan vállalat, amelyben több mint 25 százalékos a külföldi részesedés. 2013 óta annyiban változott a jogszabály, hogy a 25 százalék feletti arány megengedhető abban az esetben, ha az a közérdeket szolgálja, s a külföldi tulajdonosok nem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságra.
Médiapiac
Főszerkesztőt keres a Soros Györgyhöz köthető Internews magyarországi kirendeltsége
A magát függetlennek beállító nemzetközi médiavállalat hálózatot szeretne kiépíteni Magyarországon, ehhez keresik az ideális vezetőt.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy továbbra is keresi magyarországi főszerkesztőjét az Internews nevű, magát függetlennek nevező, de valójában a nemzetközi baloldalhoz köthető médiavállalkozás. A LinkedIn nevű közösségi álláskereső portálon is megjelent hirdetésben kiemelt helyen látható, hogy az amerikai kormány a projekt finanszírozója, viszont ez az információ már nem szerepel a honlapjukon található részletes pozícióleírásban.
Hazánkon kívül Örményország, Georgia, Lengyelország, Románia és Ukrajna áll a vállalat projektjének fókuszában, ahol olyan „erős és független médiaszektort” akarnak támogatni, ami „ellenáll olyan erőteljes érdekeknek, melyek célja a sajtó manipulálása, elszigetelése és irányítása”.
Az álláshirdetés alapján elmondható, hogy az Internews egy nemzetközi hátterű hálózat kiépítésén dolgozik.
Az Internews hátteréről azt lehet tudni, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok és a Rockefeller Alapítvány áll mögötte, de olyan technológiai óriáscégek is támogatják őket, mint a Facebook vagy a Google. Független-objektív amerikai globális médiaszervezetként határozzák meg magukat, a weboldalon található információk szerint száz országban működnek harminc irodával, mintegy húszezer újságírót foglalkoztatva. Tevékenységükre felfigyeltek már az amerikai médiában is, mert a Breitbart című jobboldali lap írt arról, hogy a Biden-kormányzat finanszírozza a magyarországi képviselet megnyitását.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke
Médiapiac
Európai ügyek bizottsága: sérti a szubszidiaritás elvét az uniós tervezet
Az Európai Unió belső piaci médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos rendelettervezetének, valamint az annak bírálatát tartalmazó bizottsági határozati javaslat együttes tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.
Sérti a szubszidiaritás elvét, mivel a belső piaci szabályozás hatáskörén messze túlterjeszkedő az Európai Unió azon rendelettervezete, amelynek célja a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozása
– ismertette az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának értékelését a testület fideszes alelnöke.
Az Országgyűlés a rendelettervezetet előzetesen, kivételes eljárásban értékeli.
Tessely Zoltán azt mondta: a rendelettervezet újabb bizonyítéka a bizottság lopakodó hatáskörbővítési szándékának.
Ismertette: a szubszidiaritás elvének vizsgálatakor azt tekintik át, hogy az uniós szintű fellépés vagy a tagállami intézkedés az eredményesebb. A politikus elmondta, a tervezetet számos uniós parlament értékeli, és többektől elmarasztaló álláspont várható.
Kiemelte: támogathatók a média sokszínűségére, a véleménynyilvánítás szabadságára, az újságírók védelmére, a sokszínű tájékoztatásra irányuló általános célkitűzések.
A parlamenti eljárást megalapozó legfőbb kifogás ugyanakkor az uniós rendelettervezet jogalapja: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke, ami mintegy 30 éve a közös piac létrehozásának eszköze volt, elsősorban az áruk szabad áramlása érdekében született. A szerződés ezen része azonban nem ruház általános hatáskört az uniós jogalkotóra, vannak korlátai – emelte ki.
Rámutatott: az Európai Bizottság ugyanakkor a médiaszektorban is a belső piaci logikát akarja alkalmazni, mintha a médiaszolgáltatás minden eleme határon átnyúló tevékenység volna. De a médiapiac belső piaci tagoltsága nyelvi, kulturális, történeti sajátosságokra vezethető vissza – mondta.
A politikus kijelentette azt is, hogy a média ügye nem tartozik sem kizárólagos, sem megosztott uniós hatáskörbe. “Az uniós szerződések nem adnak biankócsekket az unió intézményeinek, hogy kényük-kedvükre azt tegyenek, amit akarnak” – fogalmazott, mondván: a bizottságnak csak akkor volna értelme eljárni az ügyben, ha a tagállami szabályozás nem lenne elégséges.
Kijelentette:
a média sokszínűsége abban is megnyilvánul, hogy a tagállami szabályozások is eltérőek, tükrözve az egyes nemzetek sokszínű hagyományait.
Tessely Zoltán különösen aggályosnak nevezte, hogy a tervezetbe több olyan tárgykör is bekerült, amely szerinte közvetlenül a tagállami médiarendszer kialakításába való durva beavatkozást eredményez, ilyen a piacra lépés, az állami források elosztása, a közszolgálati média működése és az állami hirdetések szabályozása.
Kijelentette: kifogásolhatók a tagállami hatóságok döntéshozatalára vonatkozó előírások is.
A közszolgálati médiával kapcsolatos szabályokról elmondta, azok még a szerkesztési elveket és a vezetők kinevezését is érintik.
A jogszabály formája nem biztosít megfelelő mozgásteret a nemzeti döntéshozatal számára, a rendeleti forma ugyanis kizárja a tagállami szabályozás lehetőségét, így irányelvre vagy ajánlásra lenne szükség – értékelt a bizottsági alelnök.
A kormány egyetért az állásfoglalással
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, hogy a kormány egyetért a határozati javaslatban foglalt kritikával és támogatja annak elfogadását.
Fidesz: formai és tartalmi szempontból is sérül a szubszidiaritás elve
Illés Boglárka, aki mind a törvényalkotási bizottság, mind a Fidesz álláspontját ismertette, úgy fogalmazott: a szubszidiaritás elve formai és tartalmi szempontból is sérül az uniós rendelettervezetben, és annak jogalapja sem megfelelő.
Szerinte Brüsszel a háború és az elhibázott szankciók miatti energiakrízis megoldása helyett újabb lépést kíván tenni a nemzetállamok hatásköreinek felszámolása és az európai egyesült államok kialakítása felé.
Úgy fogalmazott: már az sem számít, ha a tervezettel már a megszületése pillanatában is problémák vannak. Az illetékes biztos is elismerte a jogalap bizonytalanságát – hívta fel a figyelmet.
Közölte, a Fidesz nem támogatja a lopakodó hatáskörelvonást.
Leszögezte: a döntéseket mindig a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni.
Szerinte a rendelettervezet olyan tárgyat érint, amelyet az amszterdami jegyzőkönyv kizárólagos tagállami hatáskörbe sorol, így a hatáskörtúllépés egyértelműen megállapítható.
Rámutatott:
a médiapiac gyakran lokális vagy regionális, köszönhetően a nyelvi sokszínűségnek, így nem egységes.
Illés Boglárka az új uniós testület létrehozása szempontjából is aggályosnak ítélte a tervezetet, és hangot adott azon véleményének is, hogy a tagállami sajátosságokat figyelembe vevő ajánlás megfelelőbb forma lenne. Sorolta azon parlamenteket, amelyek várhatóan szintén aggályokat fogalmaznak majd meg.
Végül kijelentette: a szubszidiaritás védelme nem pártpolitikai kérdés, hanem nemzeti érdek.
Borítókép: Tessely Zoltán, a Fidesz képviselője, az Európai ügyek bizottságának előadója a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról és a 2010/13/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. december 6-án
Médiapiac
Elon Musk újabb médiacsatát vív, ezúttal egy liberális lappal
Nem kezdődhet új hét a Twitter-vezér Elon Musk ellen indított újabb médiacsata nélkül. Legújabb Musk-ellenes cikkében a The New York Times azzal vádolja a milliárdost, hogy drasztikusan emelkedett a platformon a gyűlöletbeszéd, miután Musk megvásárolta azt. Az online gyűlöletbeszéd és kirekesztés ellen küzdő szervezetek a Twitter tulajdonosváltását követő két hét gyűlöletkeltő bejegyzéseit számolták meg, azonban Musk a közösségi platform belső szűrőprogramjának eredményeire hivatkozva cáfolta a vádakat.
„Teljesen hamis” – ezzel a két szóval „fegyverezte le” Elon Musk, a Twitter tulajdonosa a liberális The New York Timest és laptársait, miután azzal vádolták, hogy sokat romlott a politikai korrektség a platformon Musk tulajdonossá válása óta – számolt be a The Epoch Times amerikai portál. Mint írták, megnőtt a fekete amerikaiak, a homoszexuálisok és más kisebbségi csoportok elleni kirekesztő beszéd gyakorisága a Twitteren. A The New York Times által közölt adatsorok azt mutatják, hogy „a fekete amerikaiakkal szembeni szidalmak napi 1282-ről 3,87-szeresére nőttek. A meleg férfiak és a zsidók elleni posztok száma pedig 2506-ról 3964-re emelkedett, ami 61 százalékos növekedést jelent két héttel az után, hogy Musk megvásárolta a Twittert”.
A liberálisok állítását azonban maga Elon Musk is látta, aki csupán két szóval reagált: „teljesen hamis”. A két oldal álláspontjának támogatottságáról sokat elárul, hogy amíg a The New York Times posztját 44 ezren kedvelték, addig Musk válaszára 346 ezer lájk és 21 ezer megosztás érkezett.
Imran Ahmed, a Digitális Gyűlölet Elleni Központ vezérigazgatója szerint azonban Musk mindenféle rasszista, nőgyűlölő és homofób előtt megnyitotta a Twittert. Ahmed szerint ők csupán ennek megfelelően reagáltak. A portál szerint az Iszlám Állam terrorszervezettel összeköthető fiókok is újra megjelentek a Twitteren, valamint a QAnon amerikai szélsőjobboldali szervezet is jelen van.
Ugyanakkor a baloldali liberális véleményekkel szemben foglalt állást a Manhattan Institute kritikus fajelméleti tanok irányát vezető Christofer Rufo, aki úgy fogalmazott: ez a jelentés hulladék. Rufo szerint ugyanis a Twitter-élmény ugyanaz, mint korábban volt.
Egyetlen különbség, hogy néhány provokatív fiókot is visszaállítottak. Mint mondta: „a baloldali újságírók hamis narratívát alkotnak, hogy igazolják a további cenzúrát. Ez azonban átlátszó és szánalmas.”
Musk sem támogatja a gyűlöletbeszédet
A cikk felidézte, hogy Musk már többször megerősítette, hogy az általa elképzelt szólásszabadság nem azt jelenti, hogy bárki számára ingyenes gyűlöletbeszéd-platformot hoz létre. Musk hangsúlyozta, hogy a gyűlöletbeszéd nem tolerálható. Ugyanakkor feloldotta több olyan konzervatív közszereplő korábban letiltott Twitter-fiókját, mint például Donald Trum korábbi amerikai elnök, a Project Veritas oknyomozó portál vagy éppen a Babylon Bee szatírikus blogoldal.
„A szólásszabadság alatt egyszerűen azt értem, ami megfelel a törvénynek. Ellenzem a cenzúrát, amely messze túlmutat a törvényeken. Ha az emberek kevesebb szólásszabadságot akarnak, akkor fel fogják kérni a kormányt, hogy fogadjon el erre vonatkozó törvényeket. Ezért a törvényen túllépés ellentétes a nép akaratával”
– mondta Musk az év elején.
A lap felidézte Musk december 2-i tweetjét is, amelyben azt írta: „A gyűlöletbeszéd száma továbbra is csökken, annak ellenére, hogy jelentősen nőtt a felhasználók száma! A @TwitterSafety hetente teszi közzé az adatokat. A szólásszabadság nem jelenti a hozzáférés szabadságát. A negativitásnak kevesebbet kell elérnie, mint a pozitivitásnak. Naponta körülbelül 500 millió tweet érkezik, és több milliárd megjelenítés érkezik, tehát a gyűlöletbeszéd kevesebb mint 0,1 százaléka a Twitteren látottaknak!”
Az Európai Unió és a hirdetők is fenyegetőztek
A lap felidézte, hogy az Európai Unió egyik magas rangú tisztviselője múlt héten figyelmeztette Muskot, hogy blokkolhatják a Twitter elérését Európában, ha az nem felel meg a digitális előírásoknak.
„Még mindig hatalmas munka áll előttünk, mivel a Twitternek átlátható felhasználói irányelveket kell bevezetnie, jelentősen meg kell erősítenie a tartalom moderálását, meg kell védenie a szólásszabadságot, határozottan meg kell küzdenie a dezinformációkkal, és korlátoznia kell a célzott hirdetéseket”
– mondta Musknak Thierry Breton uniós biztos.
Az Epoch Times arra is emlékeztetett, hogy a Twittert érő médiaháború óta számos hirdető visszavonta a hirdetéseit a felületről – számolt be minderről a Híradó.hu.