Kövess minket!

Médiapiac

Amerikai össztűz zúdult Lengyelországra egy hírtévé miatt

Amerikai össztűz zúdult a lengyel kormányra, miután pénteken a lengyel parlament alsóháza, a szejm változatlanul hagyta a még nyáron megszavazott, majd az ellenzéki vezetésű szenátus által megvétózott, a külföldi részesedésű média működési engedélyeiről szóló törvénymódosítást.

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Egyesült Államokat mélyen aggasztja a törvénynek az a passzusa, amely aláássa a szólásszabadságot, gyengíti a sajtószabadságot és csökkenti a külföldi befektetők Lengyelországba vetett bizalmát – hangoztatta Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Aggályainak adott hangot Bix Aliu, a varsói amerikai nagykövetség ügyvivője is, aki felszólította Andrzej Duda lengyel államfőt: korábbi ígéretéhez híven utasítsa el a törvény aláírását.

Az Egyesült Államok felháborodását az váltotta ki, hogy az új törvény értelmében a külföldi cégek csakis akkor kaphatnak médiaszolgáltatási engedélyt Lengyelországban, ha az Európai Gazdasági Térségen kívüli jogi személyek részesedése bennük nem haladja meg a 49 százalékot. Márpedig a konzervatív lengyel kormányt keményen bíráló egyik legnépszerűbb ellenzéki tévécsatornának, a TVN24-nek az amerikai Discovery társaság a tulajdonosa.

A kormányon lévő Jog és Igazságosság (PiS) azzal érvel, hogy elsősorban az orosz és kínai befolyásszerzést akarja megakadályozni, a nyugati liberális körök azonban az ellenzéki hangok elhallgattatásának szándékát vélik felfedezni a kormány lépései mögött.

Az Európán kívüli külföldi vállalatokat ugyan a korábbi törvények is korlátozták a lengyel médiapiacon, a Discovery ezeket úgy kerülte meg, hogy a hírtévét formálisan a Polish Television Holding BV nevű cég felügyeli, amely Hollandiában, az amszterdami Schiphol repülőtér területén – vagyis egy virtuális címen – van bejegyezve. A varsói kormány ennek az állapotnak vetne most véget az új jogszabállyal.

A Discovery a szabad média ellen elkövetett példátlan támadásnak minősítette az új előírásokat. Věra Jourová, a lengyel és magyar kormánnyal mindig kritikus európai bizottu7sági alelnök is megszólalt az ügyben. Szerinte a lengyel lépés rossz üzenet a lengyelországi jogállamisági és demokratikus értékek szempontjából, s Brüsszel azonnal cselekedni fog, ha megállapítja, hogy a lengyel törvény nincs összhangban az uniós szabályokkal.

Ez nemcsak egy sötét nap, hanem hat sötét év a lengyel demokráciában – aggodalmaskodott Donald Tusk volt miniszterelnök is, a lengyel ellenzék vezetője, utalva arra, hogy a Jog és Igazságosság hat éve került a hatalomba.

A PiS-ellenes tévénézőknek persze senki sem fogja elmondani, hogy nem szűnik meg a TVN – reagált ironikus hangvételű véleménycikkében a kormánypárti Wpolityce hírportál, felhívva a figyelmet arra: a kormány csupán egy tisztességtelen gyakorlatot szüntetett meg, a Discovery ugyanis csak színlelte, hogy a hírcsatorna Európában van bejegyezve, „egy holland repülőtér üres takarítószertárát bérelte ki, hogy elhitesse, irodájuk nem Amerikában van”. Joanna Lichocka PiS-képviselő is tudatta: az új jogszabály megfelel az uniós előírásoknak, ráadásul hasonló törvénykezés van érvényben más uniós tagállamokban.

Ugyanezt a megoldást alkalmazza Németország, Ausztria és Franciaország, ezekben az országokban mégsem állítja senki, hogy a kormány megpróbálja aláásni a kapcsolatokat az EU-tagállamokkal és az Egyesült Államokkal – hangsúlyozta még a nyáron Piotr Müller lengyel kormányszóvivő. A Discovery pénteki közleményében ugyanis azt vetette Varsó szemére, hogy a jogszabály Lengyelország legnagyobb és legfontosabb szövetségese ellen irányul, hiszen a lengyel biztonság és a lengyel gazdaság zömében az Egyesült Államokra támaszkodik.

A washingtoni kongresszusban demokrata és republikánus párti képviselők is közös nyilatkozatot terveznek kiadni az ügyben, s bár Lengyelország történelmileg az Egyesült Államok egyik legszorosabb európai szövetségese, az új amerikai nagykövet érkezése nem sok jóval kecsegtet a kétoldalú kapcsolatokat illetően. A washingtoni szenátus szombaton hagyta jóvá a lengyel származású Mark Brzezinski, a néhai Zbigniew Brzezinski volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó fiának a kinevezését a varsói nagyköveti posztra – írta a Magyar Nemzet.

Az amerikai bírálatok egyébként azért keltenek visszatetszést Lengyelországban, mert az amerikai médiaszabályozás szerint nem kaphat médiaszolgáltatási engedélyt olyan vállalat, amelyben több mint 25 százalékos a külföldi részesedés. 2013 óta annyiban változott a jogszabály, hogy a 25 százalék feletti arány megengedhető abban az esetben, ha az a közérdeket szolgálja, s a külföldi tulajdonosok nem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságra.

Médiapiac

Folytatódik a balliberális cenzúra

Nem ez az első alkalom, hogy cenzúrázzák a jobboldali pártot, korábban egyes videókat letiltottak a csatornáról. A háttérben kutatva feltűnik a baloldali érdekeltség.

Közzétéve:

Fotó: V4NA

Ismét megpróbálja elhallgattatni az Alternatíva Németországért (Alternative für Deutschland, AfD) jobboldali ellenzéki pártot a TikTok. Ezúttal a párt komplett csatornáját függesztette fel a működtető cég, amelynek 60 ezernél is több feliratkozója van. A TikTok ráadásul semmilyen indoklást nem adott a felfüggesztésre, így azt sem tudni, hogy pontosan milyen szabályt sértett meg az AfD – ha megsértett egyáltalán bármilyen szabályt.

“Ez Németország közepén történt, ahol állítólag minden rendben van a szólásszabadsággal és az alapvető jogokkal”

– írja közleményében a párt, amely hozzáteszi, hogy “ez egy masszív támadás az alapvető jogaink ellen”. Az AfD szerint a “legszégyenletesebb az, hogy azok az újságírók, akik általában szeretnek felháborodni a más országokban tapasztalható elnyomáson, most csendben vannak”.

“Egy ellenzéki párt számára a közösségi oldalak politikai munkájuk központi elemei, mivel az állami rádió és az intézmény bejáratott médiája ritkán tudósít az AfD-ről kiegyensúlyozottan és tisztességesen”

-jelentette ki Beatrix von Storch, a párt elnökhelyettese.

Ezzel kapcsolatban Thorsten Weiss képviselő a közösségi oldalán megjegyezte, hogy “itt az ideje, hogy Elon Musk újra bevásárolni menjen”.

Thorsten Weiss arra utalt, hogy Elon Musk milliárdos nemrég bejelentette, hogy meg kívánja vásárolni a Twittert. Nem sokkal ezután a rövid-és hosszútávú terveiről is beszámolt. Többek között visszavezetné a véleménynyilvánítás szabadságát, mert szerinte túl erős cenzúrát alkalmaz a Twitter. Musk azt is megjegyezte, hogy visszakapcsolná Donald Trump egykori amerikai elnök fiókját. A platform üzemeltetői 2021 elején függesztették fel a Trump fiókját, amely rendkívül fontos kommunikációs csatorna volt az elnök számára, több mint 88 millióan követték a tweetjeit. Ezek a bejegyzések ma már nem érhetők el – emlékeztetett rá a V4NA Hírügynökség.

Trump felháborodottan reagált fiókja felfüggesztésére. Úgy fogalmazott: „A Twitter ügynökei összejátszottak a demokratákkal és a radikális baloldallal, hogy eltávolítsák a fiókomat, hogy elhallgattassanak”.

Ezt megelőzően a Facebook és az Instagram közösségi portálok felfüggesztették Donald Trump fiókjait. Korábban pedig John Ondrasik Grammy-díjra jelölt dalszerző oldalát is korlátozták a közösségi oldalak, amikor bemutatta legújabb dalát, amelyben a Biden-adminisztráció hibás afganisztáni kivonulását kritizálta. Ondrasik azt mondta, hogy nem volt célja az elnök lejáratása. „Ha Donald Trump lenne most az elnök, és ugyanebbe a helyzetbe hozott volna minket, a dal akkor is ugyanígy hangozna, csak a név lenne más” – mondta.

„Az Egyesült Államok arra az alapvető szabadságra épült, hogy szabadon kritizálhattuk a vezetőinket, és felelősségre vonhattuk őket. Ez választ el minket a kommunistáktól és a diktatórikus ellenfeleinktől. Hogyan tanulhatnánk nemzetként a hibáinkból, és miként hozhatunk jobb döntéseket anélkül, hogy őszintén gondolkodunk a vezetőink tettein? Nagy hagyománya van annak, hogy a művészek kimondják a gondolataikat és válaszokat kérnek a vezetőiktől”

-tette hozzá. A közösségi oldalak a jelek szerint politikai érdekek mentén cenzúrázza a fiókokat. A jellemzően jobboldali, konzervatív személyek fiókjait rendszeresen korlátozzák, de olyan bejegyzések maradhatnak a felületeket, amelyben például arra bíztatják az embereket, hogy akasszák fel Donald Trump egykori alelnökét, Mike Pence-t.

Kathy Griffin humorista pedig még korábban posztolt egy képet, amin Trump véres fejével a kezében pózol, a Twitter azonban nem találta aggályosnak a posztot.

Nem csoda, hogy Elon Musk bejelentése után a demokrata politikusok pánikba estek. A demokrata törvényhozók annyira félnek, hogy a jobboldali és konzervatív emberek újra szabadon elmondhatják a véleményüket, hogy meghallgatásokat kérnek Elon Musk közösségi médiavállalattal kapcsolatos terveiről. Szerintük fontos, hogy a szenátorok megismerjék a moderálás irányát és a lehetséges cenzúrapolitikát, amelyet Musk az új cégével kapcsolatban elképzel.

Tovább olvasom

Médiapiac

Itt vannak a Médiatanács legfrissebb döntései

Debreceni, fehérgyarmati, karcagi, győri és miskolci rádiós médiaszolgáltatási lehetőségekről indíthat pályázati eljárásokat a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.

Közzétéve:

Flickr

A testület elvégezte egy Szombathely telephelyű kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség elvi használatára benyújtott pályázati ajánlat alaki vizsgálatát, és hiánypótlásra hívta fel a Szombathelyi Evangélikus Egyházközséget – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága pénteken.

Az Ajka 93,2 MHz helyi vételkörzetű médiaszolgáltatási lehetőség közösségi jellegű használatára beérkezett pályázat alaki vizsgálatát követően pedig nyilvántartásba vette a Mária Rádió Frekvencia Kft.-t. Mindkét pályázó egyedüliként nyújtott be ajánlatot az adott pályázati eljárásban – tették hozzá.

Közölték azt is, elfogadta a grémium a Várpalota 90,0 MHz helyi vételkörzetű frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt pályázati felhívás tervezetét, és felkérte a hatóságot a Debrecen 94,4 MHz, a Fehérgyarmat 99,5 MHz, a Karcag 93,8 MHz, a Győr 100,1 MHz és a Miskolc 101,6 MHz médiaszolgáltatási lehetőségek frekvenciaterveinek kidolgozására.

Jelezték: a médiatanács törvényi kizáró ok miatt nem újítja meg a helyi vételkörzetű, kereskedelmi jellegű Barcs 102,7 MHz-en működő Dráva Hullám 102.7 szolgáltatójának jogosultságát.

A testület bírságot rótt ki a Trió Rádió szolgáltatójára, mert szerződéses vállalásaihoz képest kevesebb szöveget és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsort tett közzé – áll az NMHH közleményében.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Tekintélyes spanyol kitüntetést kap Adam Michnik lengyel újságíró

Az egykori földalatti demokratikus ellenzék legendás alakját ismerik el idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjjal kommunikáció és humán tudományok kategóriában – jelentette be döntését a zsűri Oviedóban.

Közzétéve:

Az MTI tudósítása szerint a testület indoklásában kiemelte Michnik elkötelezettségét a minőségi újságírás, valamint a demokrácia és a szólásszabadság védelme mellett.

A zsűri a szólásszabadság és a humanizmus szimbólumának nevezte Adam Michniket, hozzátéve, hogy Európa-felfogásával hozzájárul országában a demokratikus értékek meghonosításához.

A Varsóban született 75 éves újságíró az 1968. márciusi, a kommunista diktatúra elleni tüntetések egyik főszereplője volt, amelyek eredményeként kizárták az egyetemről. Történészi tanulmányait hét évvel később fejezhette be a poznani egyetemen. Számos független lap szerkesztője volt, 1989-ben parlamenti képviselővé választották, ugyanabban az évben megalapította a Gazeta Wyborcza napilapot, melynek máig főszerkesztője.

A spanyol trónörökösnőre utaló Asztúria hercegnője-díjat minden évben nyolc kategóriában ítélik oda, a sorban második a kommunikáció és humán tudományok elismerése. A kitüntetést tavaly Gloria Steinem amerikai feminista ikon, író, újságíró, jogvédő nyerte el.

A múlt évben a magyar Karikó Katalin is megkapta a rangos kitüntetést a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztésében részt vevő hat kutatótársával együtt tudomány és technológia kategóriában.

A díjat hagyományosan októberben adják át ünnepélyes keretek között a spanyol királyi család jelenlétében Oviedóban. A díjazottak a világhírű Joan Miró szobrát és 50 ezer eurós (19 millió forint) pénzjutalmat kapnak az elismerés mellé.

Tovább olvasom