Médiapiac
A közmédia küldetése, hogy bemutassa a nemzeti kultúrát, és hiteles legyen
Ebben az évtizedben a közmédia küldetése, hogy műsoraival biztosítsa a médiapiac valódi pluralizmusát, bemutassa a nemzeti kultúrát, hiteles legyen közéleti kérdésekben, és közös élményeket közvetítsen – jelentette ki Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója hétfőn Budapesten.
Altorjai Anita az Alapjogokért Központ és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közös, Igazságháborúk II. című konferenciáján azt mondta, hogy ezt a missziót segíti az értékszemlélet, a széles látókör, a naprakészség.
Az európai államok ma is erősen támogatják, hogy saját nemzeti közmédiájuk minden polgárukhoz eljusson. A britek vagy a franciák már a kilencvenes évek közepén következetesen fejlesztették a saját közmédiájukat, de az olaszok is külön protekcionista erőfeszítéseket tettek, hogy megőrizze súlyát a közmédia – tette hozzá.
A vezérigazgató úgy vélekedett, hogy az 1996-os magyar liberális médiatörvény szembement ezekkel a folyamatokkal, kiszolgáltatta a nézőket a kereskedelmi televízióknak. Ezt kellett kijavítani 2010 után – hangoztatta.
A nemzeti önrendelkezés részeként “alapvető jog, hogy a mi történeteinket mi mondjuk el”
– fogalmazott Altorjai Anita.
Kiemelte: a nemzeti közösségek számára máig magától értetődő, hogy a saját nyelvükön akarnak tájékozódni.
Felidézte, 2015-ben egyes elemzések olyan mértékűnek látták az új online cégek térnyerését, hogy 5-10 éves távlatban a lineáris média eltűnésével számoltak. Egyértelművé vált azonban, hogy a jóslat alaptalan, sőt 2020 a legtöbb európai közmédiumnak a nézőszám bővülését hozta, a koronavírus-járvány idején ugyanis az emberek ezeket a forrásokat tekintették hitelesnek – közölte a vezérigazgató, hangsúlyozva: a közmédia nem rendelődik alá a profit szempontjainak.
Altorjai Anita kiemelte, hogy a köztelevízió 66, a közrádió 96 éve van jelen az emberek életében, és az idősebb generációk továbbra is hűségesen követik ezeket a csatornákat.
Európa több országában jellemző, hogy rendszeresen támadások kereszttüzébe kerül a közmédia, főleg választások idején
– mondta.
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke hangsúlyozta: értékrendbeli választás, hogy egy adott állam, jogrendszer hol húzza meg a szólásszabadság határait.
Az emberi méltóság meghatározása a médiában problematikusnak, bizonytalan körvonalúnak tűnhet; olyannak, ami önkényes jogalkalmazásra ad módot. Valójában azonban nem ez a helyzet, mert a jogrendszer több mint harminc éve próbálja értelmezni az emberi méltóság fogalmát
– jelentette ki Koltay András.
Az NMHH elnöke négy esettípusról beszélt, amelyben eljárnak.
Az elsőbe a gyermekek szereplésével készült méltóságsértő tartalmak tartoznak. Ilyenkor a fiatalok rövid időre a középpontba kerülnek, például mint balesetek áldozatai. A bíróság azonban mindig jogsértőnek tekintette ezen gyermekek szerepeltetését, mert egészséges társadalomban nem lehet őket ilyen médianyilvánosságnak kitenni – közölte.
Koltay András másodikként a kiszolgáltatott, megalázott helyzetben lévő emberek sérelmes bemutatását említette. Ilyenből sem volt sok, a hatóság eljárt ezen ügyekben.
A harmadik típus, amikor társadalmi csoportokat sértenek meg úgy, hogy az még nem éri el a gyűlöletbeszéd szintjét. Ilyen volt, amikor a hajléktalanok ügyében felléptek – mondta az NMHH elnöke.
Az utolsó kategóriába azok a műsorszámok tartoznak, amelyek kódolt üzenete már eleve figyelmen kívül hagyja az emberi méltóságot. Például valóságshow-k és bizonyos vetélkedők sorolhatók ide, amelyek azt üzenik, hogy az emberi méltóság anyagi okból negligálható. Ebben az esetben lényegtelen, hogy az érintettek megalázónak tekintik-e a rájuk kényszerített viselkedést – ismertette Koltay András.
Az NMHH elnöke azt mondta,
2010 óta a jogalkalmazás egyértelműen abba az irányba ment, hogy ha valakinek megsértik a méltóságát, akkor a hatóság polgári vagy büntetőjogi útra tereli az ügyet. Olyan tartalmakkal szemben lépnek fel, amelyek az emberi méltóság értékét általában véve negligálják.
Koltay András kijelentette, a 2021. nyári gyermekvédelmi törvénycsomag betartatását nehezíti, hogy a szolgáltatók “megtanulták”: olyan helyen kell közzétenniük a problémás tartalmakat, például az LMBTQ-propagandát, hogy ne a magyar joghatóság érvényesüljön. Így az NMHH-nak más országok hatóságaival kell leveleznie, ráadásul az érintett államokban jellemzően nem tartják jogsértőeknek a kérdéses műsorokat.
Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója közölte, hogy egy nagyobb kutatást végeztek. Kimutatták, hogy a külföldről a magyar médiába érkező forrásokhoz megrendelés is társul, amely “a donor mögött álló politikai entitásnak a céljait szolgálja”.
A Magyarországon működő, részben vagy egészben külföldről finanszírozott elektronikus média kormánykritikus, sőt kormányellenes aktivista újságírást folytat, amelynek célja a társadalmi stabilitás aláásása
– jelentette ki. Ez a tevékenység közvetett befolyásszerzésre alkalmas, ami sérti a szuverenitást – fűzte hozzá.
A külföldi finanszírozók között megtalálhatók bizonyos országok külügyminisztériumai – az Egyesült Államok és Hollandia “élen jár ebben” -, alapítványok – főleg norvégok és svédek -, nagyvállalati szereplők és európai uniós intézmények is – sorolta Békés Márton. Kijelentette, hogy
a magyar médianyilvánosság teljes mértékben szabad.
A kutatási igazgató feltette a kérdést: miért van, hogy az a “működési modell, amit régen úgy hívtak, hogy Szabad Kezdeményezések Hálózata”, ma rejtőzködve, magát szavakban átlátszónak nevezve, “de forrásait titkolva működik”? Úgy vélekedett, hogy 1988-ban még őszintébben kimondták az igazságot.
Az Alapjogokért Központ és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közös rendezvényén előadást tartott Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója is, az általuk elmondottakról ITT olvashat bővebben.
Borítókép: Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszél az Alapjogokért Központ és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség Igazságháborúk II. című konferenciáján Budapesten 2023. március 13-án
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás