Kövess minket!

Médiapiac

Áldás vagy átok? – AI-trendek a 2020-as évek médiavilágában

A mesterséges intelligencia ellentmondásos téma. Érzelmekkel fűtött viták folynak arról, hogy vajon milyen irányba érdemes továbbfejleszteni úgy, hogy az emberiségnek haszna származzon belőle a veszélyek minimalizálásával. A Médiapiac 2020-as első számában megjelent cikkünkben a következő évtizedet meghatározó trendeket vettük számba.

Hiába nehéz megfogni a mesterséges intelligencia fogalmát, manapság mindenki kénytelen foglalkozni vele, hiszen lassan-lassan áthatja hétköznapi világunkat, és a privát élettől kezdve az egészségügyön át a médiával kapcsolatos munkakörökig mindent áthat.

A mesterséges intelligencia fejlesztésének egyik lényeges célja világszerte az, hogy piacképes szolgáltatásokat hozzanak létre belőle, azaz hogy olyan platformokba csomagolják a gépi tanulás funkcióit, melyeket bárki képes kezelni. Ez jelenthet például egy táblázatot, melybe adatokat betáplálva a bonyolult algoritmusok kiadják a helyes következtetéseket, vagy akár egy olyan videószerkesztőt, melybe csak az egyedi tartalmat, a szöveget és egy arcképet kell betölteni, és ebből képes (a háttéradatbázisban megtalálható számos mintázat alapján) létrehozni egy, az élő bemondóra jellemző arcmozdulatokat szimuláló virtuális karaktert. Mindez már ma is valóság.

1. Álhírek készítése és az ellenük való védekezés

A mesterséges intelligencia kétségkívül óriási hatással volt az üzleti életre és a társadalom egészére. Nem kell túl sok időt befektetni az interneten való keresgélésbe ahhoz, hogy tudjuk, az AI használatával kapcsolatban nemcsak az átlag fogyasztók, de számos szakértő (köztük Elon Musk) is aggodalmát fejezi ki. A média vonatkozásában a legtöbben az eredeti személyekhez megtévesztésig hasonló avatárokkal „játszadozó” felhasználóktól félnek.

Az ijedtség nem alaptalan, hiszen a fake news napjainkban is megkeseríti számos ember életét, arról nem is beszélve, hogy a hamis tartalmak gyakran káros fájlokkal, zsarolóvírusokkal karöltve lépnek elő az internet dzsungeléből. A mesterséges intelligencia azonban nem csupán a megtévesztő videók és hírek generálására használható, de ezek felkutatására is. A legtöbb kutató, aki az emberi arcmozgás, hangok és nyelvi mintázatok feltérképezésén dolgozik, éppen ezt a célt igyekszik elérni: olyan algoritmust létrehozni, amely képes elkülöníteni a programozott mintázatokat a természetesektől.

2. Szöveges tartalom konvertálása videóformátummá

Mi lenne, ha egy minőségi, szöveges tartalmat vizuális formában közreadó videó elkészítése nemhogy nem kerülne semmibe, de még túlzottan sok időt sem venne igénybe?

Számos kutatás bizonyítja, hogy a fogyasztók fogékonyabbak a videókban kommunikált üzenetekre, mint a szöveges hírekre. Ez még akkor is igaz, ha nem száraz, hosszadalmas magyarázatokról van szó, hanem egyszerű, izgalmasan tálalt hírekről.

A 2010-es években még szenzációként számoltak be a nemzetközi médiumok arról, hogy Kínában már mesterséges hírolvasók mondják fel a híreket a közönségnek, vagy éppen arról, hogy az Egyesült Királyságban néhány cég olyan ügyfélszolgálatos „kollégát” alkalmaz, akinek válaszai a megtévesztésig hasonlítanak egy minőségi, de mesterségesen generált kliens válaszaihoz. Jelen évtizedünkben ezek a jelenségek várhatóan egyre elfogadottabbakká és természetesebbekké válnak majd, maguk mögött hagyva az elborzasztó és sokszor vonzó sci-fi hátteret.

Már jelenleg is létezik az a technológia, ami egy arcról készült fotó alapján képes a szöveges formátumban betáplált adatsort értelmezni és vizuális ingerekké alakítani, aminek végeredményeként egy valósághű, az igazihoz szinte megszólalásig hasonlító beszélő arcot kapunk. Bár jelenleg a technológia még tökéletlen, és leginkább csak a top-IT-egyetemeken végzett kísérletek dokumentációiban találkozhatunk vele, vélhetően nem kell sokat várni, amíg a megoldás kereskedelmi forgalomba kerül. Ha így történik, az alapjaiban változtatja meg a televíziós bemondók, műsorvezetők, az online influencerek és az ügyfélszolgálatosok munkáját számos más munkakör mellett.

3. Az AI elfogadottságának növekedése

Látható, hogy minél kifinomultabban működik a mesterséges intelligencia, annál elfogadottabbá válik a felhasználók körében. Ez részben annak is köszönhető, hogy amint megtapasztaljuk a technológia előnyeit, és megértjük a működését, pozitívabbnak is tűnik fel a szemünkben. Kis túlzással ugyanez a folyamat zajlott le a mozgókép és az internet megjelenése kapcsán is. Többen a világ összeomlásának jeleként azonosították ezeket a vívmányokat, de ma már hétköznapi és elfogadott dolognak minősülnek.

A számos különböző forrásból származó adatok integrálása, az összetett üzleti és logikai kihívások megoldásának lehetősége, valamint a nyers adatok hasznosabbá tételét célzó versenyösztönzők együttesen növelik az AI és az automatizálási technológiák elfogadottságát.

Az AI-folyamatok egyedi képességekkel bírnak, amelyek egyre változatosabb automatizálási feladatok kezelésére szolgálnak. Ezek meghatározzák, hogy a hagyományos eljárási logika és programozás hogyan képes kezelni például a képfelismerést, az összegzést, a címkézést, a komplex megfigyelést.

Az O’Reilly Media mesterséges intelligenciával foglalkozó 2019-es felmérésében a válaszadók több mint fele azt állította, hogy az AI (különösképpen a mélytanulás) része lesz jövőbeli projektjeiknek és termékeiknek, és a vállalatok többsége elkezdi hasznosítani annak vívmányait.

4. Az új fejlesztések új alkalmazási területeket hoznak létre

A gépi látás és beszéd/hang („szem és fül”) technológiájának fejlődése elősegíti új termékek és szolgáltatások létrehozását, például személyre szabott, egyedi méretű ruházatot készíthetnek, önálló betakarítórobotokat vezethetnek, vagy éppen a chatprogramok logikáját biztosítják e technológiák. A robotika területén („karok és lábak”) és az önjáró járműveken végzett fejlesztések többsége értelemszerűen közelebb áll a piachoz, mint a matematikai műveletek kidolgozása, ezért a média szemszögéből is érdemes inkább ezek tanulmányozásába fektetni az energiát.

A mesterséges intelligencia üzleti célú fejlesztéseinek egy új, nemrég elindult hulláma „hagyományos adatokat” használ fel, és a már meglévő információk támogatásával céloz meg új AI-vonatkozású felhasználási területeket. Ez magában foglalja a szöveget (például fordítóprogramok, chatbotok), idősorokat és időbeli adatokat, tranzakciós adatokat és naplókat.

Mind a hagyományos vállalati szoftvergyártók, mind az induló vállalkozások olyan iparági alkalmazások megalkotására készülnek, amelyek meghatározott iparágakat vagy tartományokat vesznek célba. Ez összhangban áll egy nemrégiben elvégzett McKinsey-felmérés megállapításaival: a vállalkozások az AI-t olyan területeken használják, ahol már befektettek az alapvető elemzésekbe, azaz rendelkeznek a technológia kiaknázásához szükséges alapanyaggal.

5. Elmosódó határ az AI és az adatgyűjtés között

A mesterséges intelligenciát a gépi tanulás élteti. A gépi tanuláshoz pedig adatok kellenek. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb az igény az olyan szakemberekre, akik mindkettőhöz értenek.

Aki adatokkal foglalkozik – legyen szó elemzésekről, adatvizualizációról vagy statisztikáról –, az kénytelen mesterséges intelligenciával is foglalkozni, ha a jelenkor kihívásainak meg akar felelni. Az AI programozásához ma még elengedhetetlen a Python programozási nyelv ismerete, de ez a tendencia egyre inkább megváltozik, ahogyan a szolgáltatók mind szélesebb körben kezdik el alkalmazni a mesterséges intelligencia által biztosított lehetőségeket.

Aki mesterséges intelligencia programozásával foglalkozik, nem engedheti meg magának ugyanakkor, hogy ne legyen képes elkülöníteni a magas szintű minőségi adatokat a felesleges vagy hasznavehetetlen, rossz minőségű adatoktól. Ez az összefonódás azzal jár, hogy az AI és az adat közötti határ elmosódik, és aki az egyikkel akar foglalkozni, annak értenie kell a másikhoz is, azaz lassan mindkét terület egy egységes rendszerré integrálódik. Ez a megközelítés életfogytig tartó tanulást és az általánosnál fejlettebb csapatmunkát igényel.

6. Közösségi média

A közösségi média a mindennapi életünk részét képezi, ezért nem csoda, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt algoritmusok teljesen átszövik. A Facebookot, a Twittert, a Snapchatet vagy akár az Instagramot közelebbről vizsgálva azt látjuk, hogy az AI mindben jelentős szerepet játszik. Mivel ezeket az alkalmazásokat mindenki használja, nehéz elfogadni, hogy a velük kapcsolatos döntéseket a mesterséges intelligencia mennyire jelentős mértékben befolyásolja.

Az ütemtervtől a kapott értesítésekig az AI minden üzleti szempontból fontos döntés mögött jelen van. A mesterséges intelligencia alkalmazása a közösségi médiában elősegíti a spam tartalom kiszűrését, ügyelve arra, hogy a felhasználók csak pontos információkat kapjanak. Ezenkívül figyelembe veszi a korábbi internetes kereséseket, a felhasználó viselkedését és minden olyan elemet, amelyre rákattintott, vagy amit lájkolt, s ez alapján hoz létre egy végső, perszonalizált, konkrét felhasználói élményt.

Összefoglalva elmondható, mielőtt a mesterséges intelligenciában magát az ördögöt látnánk, érdemes átgondolni, mennyire befolyásolnak minket egy új technológiai korszak határán az előítéletek. Rossz kezekben a mesterséges intelligencia kétségkívül igen kártékony lehet, ahogyan az atomenergia vagy akár a média nyújtotta lehetőségek is. Ha azonban idejében tájékozódunk, és megpróbáljuk a legtöbbet kihozni a változásokból, akkor a tudás birtokában nemcsak innovatív vállalatok létrehozásában segíthet ez a különleges technológiai vívmány, hanem abban is, hogy jobban megértsük a technológiai tendenciák társadalomra gyakorolt hatását.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom