Kövess minket!

Médiapiac

Áldás vagy átok? – AI-trendek a 2020-as évek médiavilágában

A mesterséges intelligencia ellentmondásos téma. Érzelmekkel fűtött viták folynak arról, hogy vajon milyen irányba érdemes továbbfejleszteni úgy, hogy az emberiségnek haszna származzon belőle a veszélyek minimalizálásával. A Médiapiac 2020-as első számában megjelent cikkünkben a következő évtizedet meghatározó trendeket vettük számba.

Hiába nehéz megfogni a mesterséges intelligencia fogalmát, manapság mindenki kénytelen foglalkozni vele, hiszen lassan-lassan áthatja hétköznapi világunkat, és a privát élettől kezdve az egészségügyön át a médiával kapcsolatos munkakörökig mindent áthat.

A mesterséges intelligencia fejlesztésének egyik lényeges célja világszerte az, hogy piacképes szolgáltatásokat hozzanak létre belőle, azaz hogy olyan platformokba csomagolják a gépi tanulás funkcióit, melyeket bárki képes kezelni. Ez jelenthet például egy táblázatot, melybe adatokat betáplálva a bonyolult algoritmusok kiadják a helyes következtetéseket, vagy akár egy olyan videószerkesztőt, melybe csak az egyedi tartalmat, a szöveget és egy arcképet kell betölteni, és ebből képes (a háttéradatbázisban megtalálható számos mintázat alapján) létrehozni egy, az élő bemondóra jellemző arcmozdulatokat szimuláló virtuális karaktert. Mindez már ma is valóság.

1. Álhírek készítése és az ellenük való védekezés

A mesterséges intelligencia kétségkívül óriási hatással volt az üzleti életre és a társadalom egészére. Nem kell túl sok időt befektetni az interneten való keresgélésbe ahhoz, hogy tudjuk, az AI használatával kapcsolatban nemcsak az átlag fogyasztók, de számos szakértő (köztük Elon Musk) is aggodalmát fejezi ki. A média vonatkozásában a legtöbben az eredeti személyekhez megtévesztésig hasonló avatárokkal „játszadozó” felhasználóktól félnek.

Az ijedtség nem alaptalan, hiszen a fake news napjainkban is megkeseríti számos ember életét, arról nem is beszélve, hogy a hamis tartalmak gyakran káros fájlokkal, zsarolóvírusokkal karöltve lépnek elő az internet dzsungeléből. A mesterséges intelligencia azonban nem csupán a megtévesztő videók és hírek generálására használható, de ezek felkutatására is. A legtöbb kutató, aki az emberi arcmozgás, hangok és nyelvi mintázatok feltérképezésén dolgozik, éppen ezt a célt igyekszik elérni: olyan algoritmust létrehozni, amely képes elkülöníteni a programozott mintázatokat a természetesektől.

2. Szöveges tartalom konvertálása videóformátummá

Mi lenne, ha egy minőségi, szöveges tartalmat vizuális formában közreadó videó elkészítése nemhogy nem kerülne semmibe, de még túlzottan sok időt sem venne igénybe?

Számos kutatás bizonyítja, hogy a fogyasztók fogékonyabbak a videókban kommunikált üzenetekre, mint a szöveges hírekre. Ez még akkor is igaz, ha nem száraz, hosszadalmas magyarázatokról van szó, hanem egyszerű, izgalmasan tálalt hírekről.

A 2010-es években még szenzációként számoltak be a nemzetközi médiumok arról, hogy Kínában már mesterséges hírolvasók mondják fel a híreket a közönségnek, vagy éppen arról, hogy az Egyesült Királyságban néhány cég olyan ügyfélszolgálatos „kollégát” alkalmaz, akinek válaszai a megtévesztésig hasonlítanak egy minőségi, de mesterségesen generált kliens válaszaihoz. Jelen évtizedünkben ezek a jelenségek várhatóan egyre elfogadottabbakká és természetesebbekké válnak majd, maguk mögött hagyva az elborzasztó és sokszor vonzó sci-fi hátteret.

Már jelenleg is létezik az a technológia, ami egy arcról készült fotó alapján képes a szöveges formátumban betáplált adatsort értelmezni és vizuális ingerekké alakítani, aminek végeredményeként egy valósághű, az igazihoz szinte megszólalásig hasonlító beszélő arcot kapunk. Bár jelenleg a technológia még tökéletlen, és leginkább csak a top-IT-egyetemeken végzett kísérletek dokumentációiban találkozhatunk vele, vélhetően nem kell sokat várni, amíg a megoldás kereskedelmi forgalomba kerül. Ha így történik, az alapjaiban változtatja meg a televíziós bemondók, műsorvezetők, az online influencerek és az ügyfélszolgálatosok munkáját számos más munkakör mellett.

3. Az AI elfogadottságának növekedése

Látható, hogy minél kifinomultabban működik a mesterséges intelligencia, annál elfogadottabbá válik a felhasználók körében. Ez részben annak is köszönhető, hogy amint megtapasztaljuk a technológia előnyeit, és megértjük a működését, pozitívabbnak is tűnik fel a szemünkben. Kis túlzással ugyanez a folyamat zajlott le a mozgókép és az internet megjelenése kapcsán is. Többen a világ összeomlásának jeleként azonosították ezeket a vívmányokat, de ma már hétköznapi és elfogadott dolognak minősülnek.

A számos különböző forrásból származó adatok integrálása, az összetett üzleti és logikai kihívások megoldásának lehetősége, valamint a nyers adatok hasznosabbá tételét célzó versenyösztönzők együttesen növelik az AI és az automatizálási technológiák elfogadottságát.

Az AI-folyamatok egyedi képességekkel bírnak, amelyek egyre változatosabb automatizálási feladatok kezelésére szolgálnak. Ezek meghatározzák, hogy a hagyományos eljárási logika és programozás hogyan képes kezelni például a képfelismerést, az összegzést, a címkézést, a komplex megfigyelést.

Az O’Reilly Media mesterséges intelligenciával foglalkozó 2019-es felmérésében a válaszadók több mint fele azt állította, hogy az AI (különösképpen a mélytanulás) része lesz jövőbeli projektjeiknek és termékeiknek, és a vállalatok többsége elkezdi hasznosítani annak vívmányait.

4. Az új fejlesztések új alkalmazási területeket hoznak létre

A gépi látás és beszéd/hang („szem és fül”) technológiájának fejlődése elősegíti új termékek és szolgáltatások létrehozását, például személyre szabott, egyedi méretű ruházatot készíthetnek, önálló betakarítórobotokat vezethetnek, vagy éppen a chatprogramok logikáját biztosítják e technológiák. A robotika területén („karok és lábak”) és az önjáró járműveken végzett fejlesztések többsége értelemszerűen közelebb áll a piachoz, mint a matematikai műveletek kidolgozása, ezért a média szemszögéből is érdemes inkább ezek tanulmányozásába fektetni az energiát.

A mesterséges intelligencia üzleti célú fejlesztéseinek egy új, nemrég elindult hulláma „hagyományos adatokat” használ fel, és a már meglévő információk támogatásával céloz meg új AI-vonatkozású felhasználási területeket. Ez magában foglalja a szöveget (például fordítóprogramok, chatbotok), idősorokat és időbeli adatokat, tranzakciós adatokat és naplókat.

Mind a hagyományos vállalati szoftvergyártók, mind az induló vállalkozások olyan iparági alkalmazások megalkotására készülnek, amelyek meghatározott iparágakat vagy tartományokat vesznek célba. Ez összhangban áll egy nemrégiben elvégzett McKinsey-felmérés megállapításaival: a vállalkozások az AI-t olyan területeken használják, ahol már befektettek az alapvető elemzésekbe, azaz rendelkeznek a technológia kiaknázásához szükséges alapanyaggal.

5. Elmosódó határ az AI és az adatgyűjtés között

A mesterséges intelligenciát a gépi tanulás élteti. A gépi tanuláshoz pedig adatok kellenek. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb az igény az olyan szakemberekre, akik mindkettőhöz értenek.

Aki adatokkal foglalkozik – legyen szó elemzésekről, adatvizualizációról vagy statisztikáról –, az kénytelen mesterséges intelligenciával is foglalkozni, ha a jelenkor kihívásainak meg akar felelni. Az AI programozásához ma még elengedhetetlen a Python programozási nyelv ismerete, de ez a tendencia egyre inkább megváltozik, ahogyan a szolgáltatók mind szélesebb körben kezdik el alkalmazni a mesterséges intelligencia által biztosított lehetőségeket.

Aki mesterséges intelligencia programozásával foglalkozik, nem engedheti meg magának ugyanakkor, hogy ne legyen képes elkülöníteni a magas szintű minőségi adatokat a felesleges vagy hasznavehetetlen, rossz minőségű adatoktól. Ez az összefonódás azzal jár, hogy az AI és az adat közötti határ elmosódik, és aki az egyikkel akar foglalkozni, annak értenie kell a másikhoz is, azaz lassan mindkét terület egy egységes rendszerré integrálódik. Ez a megközelítés életfogytig tartó tanulást és az általánosnál fejlettebb csapatmunkát igényel.

6. Közösségi média

A közösségi média a mindennapi életünk részét képezi, ezért nem csoda, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt algoritmusok teljesen átszövik. A Facebookot, a Twittert, a Snapchatet vagy akár az Instagramot közelebbről vizsgálva azt látjuk, hogy az AI mindben jelentős szerepet játszik. Mivel ezeket az alkalmazásokat mindenki használja, nehéz elfogadni, hogy a velük kapcsolatos döntéseket a mesterséges intelligencia mennyire jelentős mértékben befolyásolja.

Az ütemtervtől a kapott értesítésekig az AI minden üzleti szempontból fontos döntés mögött jelen van. A mesterséges intelligencia alkalmazása a közösségi médiában elősegíti a spam tartalom kiszűrését, ügyelve arra, hogy a felhasználók csak pontos információkat kapjanak. Ezenkívül figyelembe veszi a korábbi internetes kereséseket, a felhasználó viselkedését és minden olyan elemet, amelyre rákattintott, vagy amit lájkolt, s ez alapján hoz létre egy végső, perszonalizált, konkrét felhasználói élményt.

Összefoglalva elmondható, mielőtt a mesterséges intelligenciában magát az ördögöt látnánk, érdemes átgondolni, mennyire befolyásolnak minket egy új technológiai korszak határán az előítéletek. Rossz kezekben a mesterséges intelligencia kétségkívül igen kártékony lehet, ahogyan az atomenergia vagy akár a média nyújtotta lehetőségek is. Ha azonban idejében tájékozódunk, és megpróbáljuk a legtöbbet kihozni a változásokból, akkor a tudás birtokában nemcsak innovatív vállalatok létrehozásában segíthet ez a különleges technológiai vívmány, hanem abban is, hogy jobban megértsük a technológiai tendenciák társadalomra gyakorolt hatását.

Médiapiac

Dől a befektetői pénz Trump médiacégébe

Egymilliárd dollárral támogatják befektetők a volt elnök közösségi platformját.

Közzétéve:

Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök a választási veresége óta tartott első nagygyűlésén az Ohio állambeli Wellingtonban 2021. június 26-án, fotó: MTI/EPA/David Maxwell

Donald Trump volt amerikai elnök új médiacége, a Trump Media & Technology Group (TMTG) bejelentette, hogy megállapodott befektetőkkel egymilliárd dollár invesztálásáról a TMTG-be egy későbbre tervezett tőzsdei megjelenés céljából – írja a Magyar Nemzet.

A társaság jövő tavasszal tervezi piacra dobni a Truth Social nevű médiaalkalmazást, válaszul arra, hogy a Twitter, a Facebook és az Instagram felfüggesztette Trump fiókjait,

miután az akkor éppen leköszönő elnök radikális hívei január 6-án betörtek a törvényhozás épületébe. A blokkolás idején Trumpnak a Twitteren 89 millió, a Facebookon 33 millió, az Instagramon pedig 24,5 millió követője volt.

„Az egymilliárd dollár fontos üzenet a nagy technológiai cégeknek, hogy abba kell hagyniuk a cenzúrázást és a politikai diszkriminációt. Bevételeink növekedésével a Trump Media & Technology Group erősebb pozícióból veheti fel a harcot a Big Tech önkényuralmával. Ha a techóriások cenzúrázhatják az Egyesült Államok elnökét, akkor mindenkit cenzúrázhatnak”

– szögezte le a volt elnök közleményében a BBC brit közszolgálati csatorna portálja szerint. Trump korábban közölte, hogy a Truth Social elindításával elkezdődhet végre a politikai diszkriminációtól mentes nyílt, szabad és őszinte eszmecsere is.

A TMTG egy úgynevezett speciális akvizíciós társasággal, a Digital World Acquisition Corporationnel (DWAC) állt össze a projekt megvalósítása érdekében. E formációk – amelyek ez év elején robbantak be az amerikai tőzsdékre – lényegében ernyőszervezetek, amelyeknek egyetlen céljuk, hogy magántársasággá egyesítsék a társult cégeket, majd nyilvánossá tegyék őket. Lendületük azonban később megcsappant, ugyanis egynémely összeolvadt vállalat nem tudta teljesíteni ambiciózus pénzügyi célkitűzéseit. Trumpék még a múlt szombaton jelentették be, hogy különféle intézményi befektetők egy csoportja egymilliárd dollárt fog biztosítani a TMTG-nek.

Arról nem szól a fáma, kik ezek a befektetők, arról viszont igen, hogy a médiavállalkozás már csaknem négymilliárd dollárt ér. Mindez arra utal, hogy a volt elnök – a hivatali ideje utolsó szakaszának ellentmondásossága ellenére – képes volt jelentős pénzügyi támogatókra szert tenni.

Ugyanakkor az is tény, hogy számos Wall Street-i cég mereven elutasította a részvételt a befektetésben. Több kockázati alap, családi befektetési társaság és milliárdos magánszemély viszont már nem volt ilyen finnyás.

Ugyanakkor több szóbeszéd is járja Donald Trump pénzügyeinek állapotáról. A múlt hónapban például egy kongresszusi bizottság azt állította, hogy a volt elnök erősen eltúlozta washingtoni szállodájának nyereségességét, s ezzel félrevezette a bizottságot. Mások is vizslatnak a TMTG és a DWAC ügye körül: Elizabeth Warren demokrata szenátor, ugyancsak a múlt hónapban, arra kérte az amerikai tőzsdefelügyeleti hatóságot (SEC), ugyan vizsgálja már ki, hogy a tervezett fúziók nem sértik-e a vonatkozó pénzügyi törvényeket. A Truth Social jövő tavaszi indulása egyébként a három közül az első fázisa lesz a Trump Media tervének. Ezt követi majd a TMTG+ névre keresztelt video-on-demand előfizetéses szórakoztató, majd a hír- és podcast-szolgáltatás bevezetése. S mindezt versenyben az Amazon AWS Cloud és a Google Cloud szolgáltatásával.

A miami központú DWAC-ot az RT.com orosz hírportál szerint a Deutsche Bank egyik volt kereskedője alapította tavaly a technológiai és a pénzügyi vonal egyesítésére. A megállapodás értelmében a DWAC 293 millió dollár tőkét tesz a vállalkozásba annak létrejötte után – a folyamat végén pedig, a költségek levonásával, összejön a Truth Social elindításához szükséges egymilliárd dollár. Patrick Orlando vezérigazgató szerint a forrás elegendő lesz ahhoz, hogy a vállalkozás odavonzza a vezető technológiai szolgáltatókat, valamint segítségével jelentős reklám és üzletfejlesztés kampányokat lehessen indítani. Trumpnak novemberben azonban még nem sikerült útjára bocsátania a Truth Social béta változatát szűkebb körű felhasználói csoport számára.

Tovább olvasom

Médiapiac

A CNN kirúgta riporterét

A Demokrata Párt szócsöveként működő CNN amerikai hírtelevízió kirúgta szombaton egyik műsorvezetőjét, Chris Cuomót, mert tanácsot adott bátyjának, Andrew Cuomónak, korábbi New York-i kormányzónak az ellene szexuális zaklatás gyanújával folyó nyomozás ügyében, nevezetesen, hogy miként kezelje azt a nyilvánosság előtt. A bukott riporter megpróbált lejárató információkat is szerezni Demokrata Párthoz tartozó bátyja egyik vádlójáról.

Közzétéve:

Borítókép: Tüntetõk követelik a szexuális zaklatással vádolt Andrew Cuomo New York-i kormányzó lemondását hivatala elõtt 2021. augusztus 4-én. Fotó: MTI/EPA/Justin Lane

Chris Cuomo már májusban beismerte, hogy tanácsokkal látta el bátyját és munkatársait, megpróbált lejárató információkat gyűjteni az egyik vádló ellen. A hírtelevízió akkor még megértő volt, úgy fogalmaztak, figyelembe vették, hogy a műsorvezető a családja érdekét a munkája elé helyezte.

Szerdán aztán a CNN mégis felfüggesztette a riportert, mert újonnan felmerült információk szerint egyértelműen jogsértő módon járt el.

A hírtévé szombaton közölte, azóta megbíztak egy ügyvédi irodát, hogy értékelje az új információt, és ennek alapján döntött úgy a vezetés, hogy kirúgja az alkalmazottat.

Azt nem merte elárulni a baloldali hírcsatorna CNN, hogy mi volt az az új információ, amit miatt nagy nehezen végül kirúgták Cuomót (de csak miután ügyvédekkel egyeztettek.)

Andrew Cuomo exdemokrata kormányzót összesen 11 nő vádolta meg szexuális zaklatással, ezért kényszerült – a tagadás hosszú hónapja után – idén augusztusban végül lemondani. Október vége óta bűnügyi vizsgálat folyik ellene – írta az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újságírókra támadtak Berlinben

Illegális demonstrációt tartott és újságírókra támadt az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltást elutasítók egy több száz fős csoportja szombaton Berlinben.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

A német főváros egyik központi negyedében, Friedrichshainban a rendőrség adatai szerint nagyjából ötszázan gyűltek össze a nem engedélyezett tüntetésen. Több embert őrizetbe vettek a járványügyi előírások megsértése és a rendőrökkel szembeni ellenállás miatt.

A tüntetők több újságírót is megtámadtak. Egyiküktől – aki mobiltelefonjával filmezte az illegális demonstrációt – elvették készülékét, amelyet dulakodás után sikerült visszaszereznie. A feltételezett elkövetőnek rablási kísérlet miatt kell felelnie.

A Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint a megmozdulás idejére, szombat délutánra eredetileg Nemet mondunk az oltási kényszerre címmel szerveztek tüntetést, amelyet azonban a fertőzésvédelmi szabályok várható megsértése miatt nem engedélyeztek, a szervezők mégis igyekeztek mozgósítani támogatóikat az interneten.

Németországban nem oltási kényszer, hanem oltási kötelezettség bevezetését tervezik.

A várhatóan december 8-án hivatalba lépő új kormány tervei szerint felkérik a németek közösségének egészét érintő erkölcsi kérdések vizsgálatával és javaslatok megfogalmazásával foglalkozó független szakértői testületet, a Német Etikai Tanácsot (Deutscher Ethikrat), hogy az év végéig dolgozzon ki állásfoglalást, amelynek alapján meg lehet vitatni és el lehet dönteni az ügyet a szövetségi parlamentben (Bundestag). A kötelezettséget februártól vezethetik be. A kötelezettségszegés nem kényszerintézkedést, hanem szabálysértési bírságot vonna maga után.

Az ügyvezető szövetségi kormány legutóbbi, szombati adatai szerint az oltási kampány eddigi 345 napja alatt 126,6 millió adagot adtak be a Covid-19 elleni védőoltásokból.

Teljes oltással 57,3 millió ember – a lakosság 68,9 százaléka – rendelkezik. A teljes oltás utáni frissítő adagot 13 millióan – a lakosság 15,7 százaléka – kapta meg.

A kampány az utóbbi napokban felgyorsult. A péntekkel zárult héten naponta átlagosan 743 ezer adagot – másodpercenként nagyjából kilenc oltást – adtak be. November elején még 300 ezer körül volt a napi átlag.

Tovább olvasom