Médiapiac
Áldás vagy átok? – AI-trendek a 2020-as évek médiavilágában
A mesterséges intelligencia ellentmondásos téma. Érzelmekkel fűtött viták folynak arról, hogy vajon milyen irányba érdemes továbbfejleszteni úgy, hogy az emberiségnek haszna származzon belőle a veszélyek minimalizálásával. A Médiapiac 2020-as első számában megjelent cikkünkben a következő évtizedet meghatározó trendeket vettük számba.

Hiába nehéz megfogni a mesterséges intelligencia fogalmát, manapság mindenki kénytelen foglalkozni vele, hiszen lassan-lassan áthatja hétköznapi világunkat, és a privát élettől kezdve az egészségügyön át a médiával kapcsolatos munkakörökig mindent áthat.
A mesterséges intelligencia fejlesztésének egyik lényeges célja világszerte az, hogy piacképes szolgáltatásokat hozzanak létre belőle, azaz hogy olyan platformokba csomagolják a gépi tanulás funkcióit, melyeket bárki képes kezelni. Ez jelenthet például egy táblázatot, melybe adatokat betáplálva a bonyolult algoritmusok kiadják a helyes következtetéseket, vagy akár egy olyan videószerkesztőt, melybe csak az egyedi tartalmat, a szöveget és egy arcképet kell betölteni, és ebből képes (a háttéradatbázisban megtalálható számos mintázat alapján) létrehozni egy, az élő bemondóra jellemző arcmozdulatokat szimuláló virtuális karaktert. Mindez már ma is valóság.
1. Álhírek készítése és az ellenük való védekezés
A mesterséges intelligencia kétségkívül óriási hatással volt az üzleti életre és a társadalom egészére. Nem kell túl sok időt befektetni az interneten való keresgélésbe ahhoz, hogy tudjuk, az AI használatával kapcsolatban nemcsak az átlag fogyasztók, de számos szakértő (köztük Elon Musk) is aggodalmát fejezi ki. A média vonatkozásában a legtöbben az eredeti személyekhez megtévesztésig hasonló avatárokkal „játszadozó” felhasználóktól félnek.
Az ijedtség nem alaptalan, hiszen a fake news napjainkban is megkeseríti számos ember életét, arról nem is beszélve, hogy a hamis tartalmak gyakran káros fájlokkal, zsarolóvírusokkal karöltve lépnek elő az internet dzsungeléből. A mesterséges intelligencia azonban nem csupán a megtévesztő videók és hírek generálására használható, de ezek felkutatására is. A legtöbb kutató, aki az emberi arcmozgás, hangok és nyelvi mintázatok feltérképezésén dolgozik, éppen ezt a célt igyekszik elérni: olyan algoritmust létrehozni, amely képes elkülöníteni a programozott mintázatokat a természetesektől.
![]() |
2. Szöveges tartalom konvertálása videóformátummá
Mi lenne, ha egy minőségi, szöveges tartalmat vizuális formában közreadó videó elkészítése nemhogy nem kerülne semmibe, de még túlzottan sok időt sem venne igénybe?
Számos kutatás bizonyítja, hogy a fogyasztók fogékonyabbak a videókban kommunikált üzenetekre, mint a szöveges hírekre. Ez még akkor is igaz, ha nem száraz, hosszadalmas magyarázatokról van szó, hanem egyszerű, izgalmasan tálalt hírekről.
A 2010-es években még szenzációként számoltak be a nemzetközi médiumok arról, hogy Kínában már mesterséges hírolvasók mondják fel a híreket a közönségnek, vagy éppen arról, hogy az Egyesült Királyságban néhány cég olyan ügyfélszolgálatos „kollégát” alkalmaz, akinek válaszai a megtévesztésig hasonlítanak egy minőségi, de mesterségesen generált kliens válaszaihoz. Jelen évtizedünkben ezek a jelenségek várhatóan egyre elfogadottabbakká és természetesebbekké válnak majd, maguk mögött hagyva az elborzasztó és sokszor vonzó sci-fi hátteret.
Már jelenleg is létezik az a technológia, ami egy arcról készült fotó alapján képes a szöveges formátumban betáplált adatsort értelmezni és vizuális ingerekké alakítani, aminek végeredményeként egy valósághű, az igazihoz szinte megszólalásig hasonlító beszélő arcot kapunk. Bár jelenleg a technológia még tökéletlen, és leginkább csak a top-IT-egyetemeken végzett kísérletek dokumentációiban találkozhatunk vele, vélhetően nem kell sokat várni, amíg a megoldás kereskedelmi forgalomba kerül. Ha így történik, az alapjaiban változtatja meg a televíziós bemondók, műsorvezetők, az online influencerek és az ügyfélszolgálatosok munkáját számos más munkakör mellett.
3. Az AI elfogadottságának növekedése
Látható, hogy minél kifinomultabban működik a mesterséges intelligencia, annál elfogadottabbá válik a felhasználók körében. Ez részben annak is köszönhető, hogy amint megtapasztaljuk a technológia előnyeit, és megértjük a működését, pozitívabbnak is tűnik fel a szemünkben. Kis túlzással ugyanez a folyamat zajlott le a mozgókép és az internet megjelenése kapcsán is. Többen a világ összeomlásának jeleként azonosították ezeket a vívmányokat, de ma már hétköznapi és elfogadott dolognak minősülnek.
A számos különböző forrásból származó adatok integrálása, az összetett üzleti és logikai kihívások megoldásának lehetősége, valamint a nyers adatok hasznosabbá tételét célzó versenyösztönzők együttesen növelik az AI és az automatizálási technológiák elfogadottságát.
Az AI-folyamatok egyedi képességekkel bírnak, amelyek egyre változatosabb automatizálási feladatok kezelésére szolgálnak. Ezek meghatározzák, hogy a hagyományos eljárási logika és programozás hogyan képes kezelni például a képfelismerést, az összegzést, a címkézést, a komplex megfigyelést.
Az O’Reilly Media mesterséges intelligenciával foglalkozó 2019-es felmérésében a válaszadók több mint fele azt állította, hogy az AI (különösképpen a mélytanulás) része lesz jövőbeli projektjeiknek és termékeiknek, és a vállalatok többsége elkezdi hasznosítani annak vívmányait.
4. Az új fejlesztések új alkalmazási területeket hoznak létre
A gépi látás és beszéd/hang („szem és fül”) technológiájának fejlődése elősegíti új termékek és szolgáltatások létrehozását, például személyre szabott, egyedi méretű ruházatot készíthetnek, önálló betakarítórobotokat vezethetnek, vagy éppen a chatprogramok logikáját biztosítják e technológiák. A robotika területén („karok és lábak”) és az önjáró járműveken végzett fejlesztések többsége értelemszerűen közelebb áll a piachoz, mint a matematikai műveletek kidolgozása, ezért a média szemszögéből is érdemes inkább ezek tanulmányozásába fektetni az energiát.
A mesterséges intelligencia üzleti célú fejlesztéseinek egy új, nemrég elindult hulláma „hagyományos adatokat” használ fel, és a már meglévő információk támogatásával céloz meg új AI-vonatkozású felhasználási területeket. Ez magában foglalja a szöveget (például fordítóprogramok, chatbotok), idősorokat és időbeli adatokat, tranzakciós adatokat és naplókat.
Mind a hagyományos vállalati szoftvergyártók, mind az induló vállalkozások olyan iparági alkalmazások megalkotására készülnek, amelyek meghatározott iparágakat vagy tartományokat vesznek célba. Ez összhangban áll egy nemrégiben elvégzett McKinsey-felmérés megállapításaival: a vállalkozások az AI-t olyan területeken használják, ahol már befektettek az alapvető elemzésekbe, azaz rendelkeznek a technológia kiaknázásához szükséges alapanyaggal.
![]() |
5. Elmosódó határ az AI és az adatgyűjtés között
A mesterséges intelligenciát a gépi tanulás élteti. A gépi tanuláshoz pedig adatok kellenek. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb az igény az olyan szakemberekre, akik mindkettőhöz értenek.
Aki adatokkal foglalkozik – legyen szó elemzésekről, adatvizualizációról vagy statisztikáról –, az kénytelen mesterséges intelligenciával is foglalkozni, ha a jelenkor kihívásainak meg akar felelni. Az AI programozásához ma még elengedhetetlen a Python programozási nyelv ismerete, de ez a tendencia egyre inkább megváltozik, ahogyan a szolgáltatók mind szélesebb körben kezdik el alkalmazni a mesterséges intelligencia által biztosított lehetőségeket.
Aki mesterséges intelligencia programozásával foglalkozik, nem engedheti meg magának ugyanakkor, hogy ne legyen képes elkülöníteni a magas szintű minőségi adatokat a felesleges vagy hasznavehetetlen, rossz minőségű adatoktól. Ez az összefonódás azzal jár, hogy az AI és az adat közötti határ elmosódik, és aki az egyikkel akar foglalkozni, annak értenie kell a másikhoz is, azaz lassan mindkét terület egy egységes rendszerré integrálódik. Ez a megközelítés életfogytig tartó tanulást és az általánosnál fejlettebb csapatmunkát igényel.
6. Közösségi média
A közösségi média a mindennapi életünk részét képezi, ezért nem csoda, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt algoritmusok teljesen átszövik. A Facebookot, a Twittert, a Snapchatet vagy akár az Instagramot közelebbről vizsgálva azt látjuk, hogy az AI mindben jelentős szerepet játszik. Mivel ezeket az alkalmazásokat mindenki használja, nehéz elfogadni, hogy a velük kapcsolatos döntéseket a mesterséges intelligencia mennyire jelentős mértékben befolyásolja.
Az ütemtervtől a kapott értesítésekig az AI minden üzleti szempontból fontos döntés mögött jelen van. A mesterséges intelligencia alkalmazása a közösségi médiában elősegíti a spam tartalom kiszűrését, ügyelve arra, hogy a felhasználók csak pontos információkat kapjanak. Ezenkívül figyelembe veszi a korábbi internetes kereséseket, a felhasználó viselkedését és minden olyan elemet, amelyre rákattintott, vagy amit lájkolt, s ez alapján hoz létre egy végső, perszonalizált, konkrét felhasználói élményt.
Összefoglalva elmondható, mielőtt a mesterséges intelligenciában magát az ördögöt látnánk, érdemes átgondolni, mennyire befolyásolnak minket egy új technológiai korszak határán az előítéletek. Rossz kezekben a mesterséges intelligencia kétségkívül igen kártékony lehet, ahogyan az atomenergia vagy akár a média nyújtotta lehetőségek is. Ha azonban idejében tájékozódunk, és megpróbáljuk a legtöbbet kihozni a változásokból, akkor a tudás birtokában nemcsak innovatív vállalatok létrehozásában segíthet ez a különleges technológiai vívmány, hanem abban is, hogy jobban megértsük a technológiai tendenciák társadalomra gyakorolt hatását.
Médiapiac
Megújul a nemzeti hírügynökség honlapja, az mti.hu
Megújult külsővel, bővebb tartalommal és számos új szolgáltatással várja olvasóit és szakmai partnereit a nemzeti hírügynökség honlapja, az mti.hu szeptember 2-től – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az M1 aktuális csatornán szerdán.

Altorjai Anita elmondta:
az mti.hu honlap mindenki számára elérhető lesz a jelenleginél sokkal bővebb tartalommal, egységes szerkezetben. Korszerű módon tálalják majd az információkat a olvasóknak és a szakmai partnereknek. Az ingyenesen elérhető hírek körét kibővítik, a regisztrált felhasználók 80-100 hírt olvashatnak naponta.
A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a megújult, innovatív oldalon a kiadott tartalmak a korábbi 30 nap helyett egy évig érhetők el. Emellett a hangos hírek szolgáltatás mindenki számára elérhető lesz.
Altorjai Anita elmondta:
a híroldalra vendégként érkező olvasó egy “színes, szagos oldalt fog látni”, grafikákkal, fotókkal, videókkal és hangos hírekkel szeptember 2-től.
Aki kicsit többet szeretne tudni a világ dolgairól és az itthoni eseményekről, akkor regisztrálnia kell, így már naponta 80-100 hír jut el hozzá. A szakmai partnerek pedig sokkal többet fognak majd kapni az eddiginél – tette hozzá.
A megújuló oldalon elérhető tartalmakról elmondta, hogy az olvasók mindent nagyon egyszerűen megtalálnak a sport, a gazdaság, a nagyvilág vagy az itthoni hírek közül. Emellett hasznos információkat találnak arról, ha például egy adóhatáridő következik vagy hogy hol tudja elérni valaki a hozzá legközelebbi egészségügyi szolgálatot.
“Igyekszünk minden olyan fontos területet lefedni, ami az olvasónak és a szakmai partnereinknek fontos tudnivaló” – mondta Altorjai Anita.
A vezérigazgató kiemelte, hogy az olvasók, a hazai és határon túli újságírók mellett az önkormányzatok, az állami intézmények, önkormányzatok, pártok, a külhoni szervezetek, a civil szervezetek, gazdasági szereplők is használják az oldalaikat, amelyeket most megújítanak: szeptembertől a Nemzeti Közleménytárat használhatják közleményeik eljuttatására a korábbi felületek (az OS, OTS, ÖS, KMS) helyett. Sokkal átláthatóbb, egységesebb, egyszerűbb lesz a közleménybeadás – tette hozzá a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója.
Hozzátette: a szolgáltatásaik nem mindenki számára térítésmentesek, de a kis- és középvállalkozások számára térítésmentesen nyújtják majd azt a lehetőséget, hogy eljuttassák a közleményüket minden szerkesztőségbe. Térítésmentes marad a politikai pártok, az állami intézmények és még jó néhány szervezet részére is ez a lehetőség.
Altorjai Anita jelezte: az mti.hu jelenlegi 8 ezer regisztrált felhasználója és csaknem 6 ezer szerződéses partnere a napokban mindezekről az újdonságokról értesítést fog kapni, és elkezdik felkészíteni őket az új oldal használatára.
Altorjai Anita a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szólt arról is: az MTI 1881-es alapítása óta a magyar újságíró szakma egyik etalonja. Azért hívják Magyar Távirati Irodának, mert több mint 140 évvel ezelőtt még táviratként küldték el tudósításaikat a munkatársai. Ma már nincs olyan régió Magyarországon és Európában, ahol ne lenne tudósítója az MTI-nek. Ők azok, akik a híreket a nap 24 órájában készítik. Ezeket használják nemcsak a magyar újságírók, hanem a külföldi hírügynökségek is.
Borítókép: Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója
Médiapiac
A 4iG Nyrt. megveszi a Direct One műholdas ügyfélállományát
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyása esetén a 4iG Nyrt.-hez kerülhet a Direct One magyarországi műholdasügyfél-állománya, és a helyi kábelszolgáltatók hozzájárulásától függően a kábeles műsorterjesztési portfólió is, a tranzakcióról pénteken írták alá a szerződést – közölte a 4iG Nyrt. az MTI-vel.

Az üzletág-átruházási szerződést a 4iG közvetett leányvállalata, a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. írta alá a Canal+ Luxembourg műholdas televíziószolgáltató vállalattal és annak magyarországi leányvállalataival, az Eviso Magyarország Kft.-vel és a Canal+ Distribution Hungary Kft.-vel.
A Canal+ Luxembourg S.ár.l. Európa legnagyobb műholdas és IP-televízió szolgáltatója, Magyarországon Direct One márkanév alatt értékesíti a műholdas tévészolgáltatását. A Direct One több mint 119 műholdas helyi és nemzetközi csatornát kínál HD és UHD minőségben, valamint prémium film- és sorozatcsatornákat tartalmazó csomagokat.
A 4iG műholdas ügyfélbázisa 155 ezer előfizetővel bővülhet a tranzakció lezárultával, várhatóan az idei utolsó negyedévben
– tájékoztattak. A közlemény szerint a vállalatcsoport abban bízik, hogy ezzel megerősíti piacvezető szerepét a belföldi műholdas televíziószolgáltatás piacán.
A tranzakció nem érinti a Direct One online előfizetőit, lezárását követően változatlan formában és tartalommal vehetik igénybe a műholdas televíziószolgáltatást
– jelezték a közleményben.
A 4iG a műsorszórás mellett a távközlésben és az informatikai iparágakban is érdekelt – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett cégbemutatóban. A társaság részvényei legutóbb 787 forinton zártak, árfolyamuk egy éven belül 677 és 880 forint között mozgott.
Borítókép: A 4iG Nyrt. informatikai-technológiai vállalat székháza a Szépvölgyi Irodaparkban, a főváros III. kerületében, a Montevideó utcában
Médiapiac
A szülőket segíti az NMHH új kiadványa
A közösségi médiafelületek használata ma már a fiatalok mindennapjainak részévé vált, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt figyelmet fordít az ezen felületek kínálta lehetőségekre és kockázatokra. Gyermeknapon jelent meg a hatóság fiataloknak szóló “Sztorik a zsebben – Történetek a közösségi médiából” című kiadványa, amely most a szülőknek szánt “Mit lájkol a gyerek – Szülőknek a közösségi médiáról” elnevezésű tájékoztatófüzettel egészült ki – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága az MTI-vel.

A közlemény szerint
az új brossúra célja, hogy bemutassa a közösségi oldalak működésének főbb szabályszerűségeit, és támpontokat adjon a szülőknek, hogyan segíthetik gyermekeiket eligazodni ezeken a platformokon, miközben felhívja a figyelmet a közösségi média kockázataira, de annak előnyeit is számba veszi.
Kifejtették, hogy a 13-16 éves korosztály számára nem ismeretlenek a közösségi platformok, többségük azokat aktívan használja a mindennapjaik során. A kiadvány hat fejezetben tárgyalja a közösségi média szempontjából legrelevánsabb témákat, amelyben az NMHH által, az említett korosztály körében végzett legfrissebb felmérés eredményeit is felhasználták.
A brossúra többek között foglalkozik a közösségi oldalak marketingtevékenységének jellemzőivel, hiszen a gyermekek 47 százaléka vásárolt már meg valamilyen terméket a rendszeresen felugró hirdetések hatására, csaknem negyedük pedig kizárólag amiatt, mert egy számukra kedves influenszer ajánlotta azt.
Mint írták, az influenszerjelenség nemcsak a vásárlási szokások alakulásának szempontjából lényeges, hanem a fiatalok mentális egészségmegőrzésére is hatással lehet.
Az online közösségi oldalakon látott tartalmak ugyanis – többek között – az alakuló énképet is befolyásolhatják: a felmérés válaszadóinak 35 százaléka érezte már kevésbé szépnek, 18 százalékuk pedig kevésbé boldognak magát a közösségi médiában látott tartalmaknak köszönhetően
– tették hozzá.
A kiadvány továbbá a digitális lét veszélyeivel is foglalkozik, különös tekintettel az adatvédelmi hiányosságokból eredő kockázatokra, mely téma relevanciáját tovább erősítette az a kutatási eredmény is, hogy a válaszadók majdnem háromnegyedét, 71 százalékát jelölték már be ismerősnek idegenek az online platformokon.
A brossúra elsődleges célja, hogy útmutatóként szolgáljon a szülők számára az online platformok sajátosságainak megismerésében, kockázatainak feltérképezésében és a benne rejlő lehetőségek kihasználásában.
Ehhez gyakorlati javaslatokkal is ellátja a gondviselőket, támpontokat ad számunkra, hogyan ismerhetik fel, ha gyermekünk online közösségi életében valamilyen orvosolandó probléma merült fel, és azt is bemutatja, hogyan segíthetnek nekik ezek megoldásában – tájékoztatott a hatóság.
A kiadvány nemcsak a kockázatokra, de a közösségi médiafelületekben rejlő lehetőségekre is felhívja a szülők figyelmét: a fiatalok számára ez a tér – egyebek mellett – a tanulás, a tájékozódás és a közösségi élet terepét is jelentheti, de sokan valamilyen tehetségük megvillantására is fel tudják használni ezeket a platformokat – jelezték.
A fiatalok tudatos közösségi médiahasználatát támogató kiadványokhoz hamarosan óravázlatok és iskolai segédanyagok is érkeznek, amelyek segítik majd azok iskolai felhasználását is, például osztályfőnöki órák keretében – áll a közleményben.
Közölték azt is, hogy a https://youtu.be/SQKVwyOuAi8 linken Varga Árpád, az NMHH gyermekvédelmi elemző munkatársa beszél a témáról, míg a kiadvány letölthető https://gyerekaneten.hu/upload/Mit_lajkol_a_gyerek/mit_lajkol_a_gyerek.pdf címen.
Borítókép: illusztráció