Kövess minket!

Médiapiac

A zselé esete a tölgyfaasztallal

A Médiapiac & Kutatás 2012 konferencián kerekasztalozva Weyer Balázs megismételte a rádióműsorunkban korábban elmondottakat: a szerkesztőségekre ereszkedő nyomásról mindkét fél tehet. Íme a korábbi interjú írásos összefoglalója, mert – sajnos – az ott elhangzottak különösen aktuálisak mostanság.

A Médiapiac & Kutatás 2012 konferencia egyik délutáni kerekasztalában Weyer Balázs Nádori Péterrel, Fazekas Ildikóval és Havas Katalinnal beszélgetve megismételte a rádióműsorunkban korábban elmondott tételt, miszerint könnyű volna minden nyomást és öncenzúrát pusztán a médiatörvényre vagy a hatóságra fogni. A nyomás legalább annyira múlik a “nyomotton”, mint a “nyomón”. “Nem mindegy, hogy tölgyfaasztal vagy, vagy egy tál zselé” –foglalta össze a szerkesztői, újságírói felelősség kapcsán.

Ugyanott Nádori Péter elmondta: nincs újságíró szakma, nincs szolidaritás, mert úgy alakult, hogy újságírók tömegei politikai alapon definiálják magukat, és csak másodlagos számukra a nyilvánosság. „Így a más prioritásokkal dolgozókkal nem vállalnak szolidaritást” – tette hozzá. Nádori szerint lehet a médiatörvényre sok rosszat mondani, de amíg nem “lengették be”, addig a média maga is tett az etikai kérdésekre, az olvasói véleményekre. “Ha kijöhet pozitív ebből, az egy felelősebben gondolkodó, önreflektívebb média lehet” – mondta.

Mivel a téma rendkívül aktuális, elég csak a legutóbb Stumpf Andrásnak, a Heti Válasz újságírójának Schmitt Pállal kapcsolatos publicisztikája körüli történésekre gondolni, íme, a rádióadás hangzó anyaga után a szöveges összefoglaló is:

Kik és milyen céllal hozták létre a Főszerkesztők Fórumát?

A Főszerkesztők Fóruma azzal a céllal jött létre, hogy közösen fektessünk le olyan szakmai sztenderdeket, amelyeket mindannyian osztunk és elfogadunk, és aztán törekedjünk arra, hogy azokat minden csatlakozó be is tartsa. Erre azért van szükség, mert a sajtó, miközben nagyon sokat fejlődött az elmúlt években, sok kihívásnak is van kitéve. A dokumentum elsősorban az etikai kihívásokra fókuszál. A válság etikai szempontból nagy kihívás, hiszen amikor az üzlet rosszul megy, nagyobb a kísértés a szabályok megszegésére. Emellett persze kihívást jelentenek a jogszabályi és a technológiai változások. Léteznek azonban örök szabályai a szakmának, ezeket próbáltuk a dokumentumban összefoglalni.

A Főszerkesztők Fórumát a piac 20-25 legnagyobb szereplője hozta létre. Nem az a cél, hogy csak ők legyenek a tagjai, de az egyeztetést nem tudtuk több emberrel végigcsinálni. Most azt szeretnénk, hogy minél többen csatlakozzanak, és vállalják fel a lefektetett alapelveket.

 

Minden magára valamit adó szerkesztőségnek és az újságíró szervezeteknek is van etikai kódexük. Az, hogy a főszerkesztők egy újabbat hoztak létre, kritikája a meglévőknek?

A szerkesztőségi etikai kódexeknek nem, azokra szükség van, mert minden szerkesztőség más és más bizonyos értelemben. Ez a dokumentum azt foglalja össze, amiben közösek a szerkesztőségek értékei. Az újságíró szervezetekre nézve viszont kritika, nem töltötték be a szerepüket az elmúlt húsz évben. Ha másképp működtek volna, lehet hogy nem lett volna szükség erre a kezdeményezésre.

 

A kihívások egyike az új médiaszabályozás, melynek kapcsán sokan cenzúrát, legalábbis annak a veszélyét, lehetőségét emlegetik. Ennek mi volt a súlya azon sok indok között, ami miatt több év után sikerült végre létrehozni a Főszerkesztők Fórumát?

Az új médiatörvénynek kevés volt a súlya annyiban, hogy az egészet még bőven a megszületése előtt kezdtük el szervezni, közel négy éve. Az akkori médiatörvénnyel is bőven volt elég baj, és volt 2009-ben is egy médiatörvény kezdeményezés, ami szintén elég ijesztő volt a maga idejében. Erre a szervezetre tehát a mostani médiatörvénytől függetlenül is szükség lett volna, hiszen a szakmának korábban is látszott egy csomó, belülről fakadó problémája.

Az én megközelítésem az, hogy ne a külső indokok mögé bújva kerüljük meg a saját problémáinkat, mert van elég belső baja az iparágnak, azokkal kell megpróbálnunk kezdeni valamit. Akkor egyébként könnyebb lesz a külső hatások ellen is fellépni. Ezeknek a belső problémáknak az eredménye és egyben az eredője az, amit én a legnagyobb gondnak látok, hogy a közönség, a társadalom bizalma rendkívül alacsony a szakma iránt.

 

Talán nem is alaptalanul.

Nem is alaptalanul, de ez egy öngerjesztő folyamat: ha alacsony a társadalmi bizalom, akkor a sajtó nem is tudja ellátni a feladatát. Mindenekelőtt az a cél, hogy ez megváltozzon. Egyébként az intézményi rendszer egésze iránt nagyon alacsony a közbizalom, és erről nehéz leválasztani a sajtót. Árulkodó, hogy a politikai-közigazgatási intézményekével párhuzamosan mozog a sajtóval szembeni bizalom. Hogy úgy mondjam, a közönség a rendszer részének látja a sajtót. Én ezen nagyon szeretnék változtatni, mert ez hosszabb távon nem jó. Üzletileg sem, mert a hitelesség az egyik legfontosabb márkaérték, de szakmailag sem, mert ha az újságíró szakmát, ha nem is eszközeiben, de küldetésében meg akarjuk őrizni olyannak, amilyennek lenni szándékozott, akkor ezen a helyzeten feltétlen változtatni kell.

 

A bizalom és a hitelesség kulcsszó ebben a történetben. Ezeknek közös tulajdonságuk, hogy iszonyatosan lassan lehet őket felépíteni, és egyetlen perc alatt tökéletesen le lehet rombolni. Főszerkesztők által közösen vallott alapértékekről beszéltél. Ebben a körben vannak jobboldali és baloldali újságok, szeriőz és bulvár. Ezeknek az értékeknek a megvalósulását mennyiben színezi vagy befolyásolja a politikai meggyőződés, ne adj’ Isten, hovatartozás. Mondjuk, mindig csodálkozunk azon, ha egy újságíró “politikailag hovatartozik”.

Én is azt gondolom, hogy az már baj, ha felmerül a kérdés, hogy egy újságíró hova tartozik. Engem is irritálnak az olyan tévéműsorok, ahová egy baloldali, egy jobboldali újságírót hívnak. Egy ilyen meghívást újságírónak nem szabad elfogadnia.

De a kezdeményezésünkben ennek a szempontnak semmilyen játéktere nincs. Ez is az egyik oka annak, amiért lelkesítő volt ezt a kezdeményezést létrehozni és – remélem – majd működtetni is. A beszélgetéseink során egyszer sem merült fel semmilyen politikai szempont, ezt fenn is akarom tartani.

Az újságírókat érő nyomásról azt gondolom, hogy ahhoz két szereplő kell: valaki, aki nyomást gyakorol, és valaki, aki ezt elfogadja, aki a nyomás alatt meghajlik. Mikor a kollégák nyomásra panaszkodnak, mindig azt szoktam nekik mondani, hogy valójában arra panaszkodsz, hogy nem voltál elég erős, hogy nemet mondj. Szerintem az a dolgunk, hogy a nyomás ne befolyásolja a munkánkat. Az újságíró munkájának része, hogy különböző hatások érik minden irányból. Minden hatás befolyásolni akarja a végterméket, amin dolgozik. Az újságírói munka egyik titka, vagy varázsa éppen az, hogy ezen hatások közepette kell, a tények és az empátia segítségével, szintetizálni valamit, amiről azt gondoljuk, hogy az adott pillanatban a legjobban képes leírni a valóságot, és a leginkább elfogulatlan képe annak, amit tapasztaltunk. A politikai és a hirdetői nyomásra ugyanúgy igaz, hogy olyan, mint az időjárás. Ha esik az eső, akkor esernyőt viszünk, ha süt a nap, napszemüveget.

 

Politikáról beszéltünk, hirdetőkről még kevésbé. Sok helyről halljuk, és sajnos már tapasztaltuk is ezt a nyomást: “ha megírjátok ezt meg azt, akkor nem fogunk hirdetni”. Ez akkor is nehéz ügy volt, amikor még virágzott a médiapiac, most pedig nem is virágzik. Ha valaha lehetett revolverezni a kivéreztetett médiát, hát most olyan a helyzet. Hogyan lehet ezt kivédeni?

Ahogy mondtam, nem lehet, hanem muszáj kivédeni. A válság, bármeddig is tart, múló epizód az életünkben. Vagy elmúlik, vagy alkalmazkodunk. Az iparág fenntarthatóságához fontos, hogy ne változzanak meg az alapvető szabályok. A gazdasági nyomás annyiból veszélyesebb, hogy sokkal kiszolgáltatottabbá teszi a kiadókat, miután a kereslet-kínálat egyensúlya megbomlott. Annál is inkább, mert azok, akiknek az üzleti racionalitások alapján meg kellett volna szűnniük, nem tűntek el. Ebben a helyzetben a hirdetők úgy érzik, kegyet gyakorolnak, és többet várhatnak el cserébe azért, hogy egy felületet bevesznek a médiamixbe. Ár-érték arányban valóban elvárhatnak többet, de nem bármit. Az újságírói és a kiadói szakmai szempontjait egyben kell nézni, ezek egy rendszert alkotnak, amiről az etikai kódexünkben is szó van. El kell fogadniuk az egymás számára fontos szakmai szabályokat. Az a minimum, hogy úgy kell éreznie a közönségnek, hogy ha ő információért fordul a sajtóhoz, ott azt meg is kapja.

 

A 90.9 Jazzy Rádióban elhangzott rádióinterjú teljes hosszában, zenékkel együtt elérhető ezen a linken.

Médiapiac

Tiltakozik az M1-et ért támadás miatt a Magyar Nemzeti Médiaszövetség

Aggodalommal figyelik a nemzetközi és a hazai baloldali sajtóban magyarországi szerkesztőségek és az újságírószakma alapjai ellen indított álságos támadássorozatot.

Közzétéve:

Borítóképünk az MNM logója, forrás: Facebook

Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNM) az M1 csatornát ért támadás miatt. Mint közleményükben írják, szövetségük elutasít minden olyan törekvést, amely a fősodratúnak vélt szélsőségesen liberális ideológiától eltérő álláspontokat elhallgattatni, ellehetetleníteni, befeketíteni próbálja, továbbá kiállnak a szerkesztés és a témaválasztás szabadsága mellett.

„A Magyar Nemzeti Médiaszövetség növekvő aggodalommal figyeli az utóbbi napokban a nemzetközi és a hazai baloldali sajtóban magyarországi szerkesztőségek és az újságírószakma alapjai ellen indított álságos támadássorozatot”

ismerteti a Magyar Nemzet az MNM közleményét, amely így folytatódik: „visszautasítjuk a liberális médiumok által alkalmazott kettős mércét. Felháborítónak találjuk, hogy egyeseknek az jelenti a demokrácia hanyatlását, ha a médiában az éremnek nem csak az egyik oldalát mutatják meg. A szakmai szolidaritással ellentétesnek tartjuk, ha bárki a sajtó szabadságát csak saját szerkesztősége esetében hajlandó követelni”.

Az MNM szerint Franziska Tschinderle osztrák újságíró kérdésbe bújtatott állításokkal fordult a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjához, és megkereséséből nyilvánvalóan kiderült, hogy a tudósításában euroszkeptikus, szélsőséges, sőt valamely ismeretlen okból antiszemita képződménynek tekinti azt a formálódó európai szövetséget, amelyről egy háromoldalú budapesti politikai találkozón esett szó. Az osztrák újságíró eljárását feldolgozó M1 Híradó anyaga nyomán kitört felháborodás viszont már diplomáciai hullámokat vetett – olvasható a közleményben.

Az MNM szövetsége elutasít minden olyan törekvést, amely a fősodratúnak vélt szélsőségesen liberális ideológiától eltérő álláspontokat elhallgattatni, ellehetetleníteni, befeketíteni próbálja. Kiállnak a szerkesztés és a témaválasztás szabadsága mellett akkor is, ha az együtt jár egy másik szerkesztőség vitatható munkamódszerének bírálatával.

Hisszük, hogy a szabad, akár kritikus kérdések nem keverendőek össze egyes politikai erők által megfogalmazott prekoncepciók kérdésbe bújtatott megfogalmazásával

– fogalmaz a közlemény, amely így zárul: „Felléptünk és a jövőben is fel fogunk lépni a szakmánk minden alapját nélkülöző, elfogult és manipuláló sajtóanyagok ellen. Az osztrák újságírónőnek pedig javasoljuk: ha etikátlan és elfogult sajtóterméket keres, forduljon a Deutsche Welle csatornához, ha pedig jogállamisági aggályai vannak, keresse a Hertha BSC vezetését”.

Mint ismert, az újságíróról a magyar közmédia híradója szerdai adásában azt állították, hogy „provokált” a Fidesz EP-delegációjának a budapesti Orbán–Salvini–Morawiecki-találkozóval kapcsolatban feltett kérdéseivel.

Tovább olvasom

Médiapiac

Mentesülnek a médiaszolgáltatási díj alól a tévék és a rádiók

A kormány döntésnek köszönhetően 341 médiaszolgáltató – és az ott dolgozó több ezer munkatárs – gazdasági kilátásai javulnak.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Jóváírja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a rádiók és televíziók idei első negyedévi médiaszolgáltatási díjait, és a második negyedévi kötelezettségeket sem kell teljesíteniük, miután április 8-án életbe lépett az erre vonatkozó kormányrendelet.

Az NMHH azt közölte pénteken az MTI-vel, hogy

a döntésnek köszönhetően 341 médiaszolgáltató – és az ott dolgozó több ezer munkatárs – gazdasági kilátásai javulnak.

Április 8-án hatályba lépett a médiatörvény médiaszolgáltatási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályainak a veszélyhelyzet alatti eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendelet – tudatták. Ennek értelmében a kereskedelmi lineáris médiaszolgáltatók tavalyhoz hasonlóan, a koronavírus-világjárványra tekintettel, mentesülnek a negyedéves médiaszolgáltatási díj megfizetése alól a veszélyhelyzet megszűnésének napja szerinti negyedév végéig – tették hozzá.

Ismertették:

a kormányrendeletben foglaltaknak eleget téve az NMHH az első negyedévre már befizetett médiaszolgáltatási díjakat elszámolja

a médiaszolgáltatásra jogosult javára a veszélyhelyzet megszűnésének napja szerinti negyedévet követő negyedévre esedékes díjban. Az idei második negyedéves médiaszolgáltatási díjat nem kell befizetni, így legalább fél évre szóló díjmentességet kap az érintett 341 szolgáltató.

Az intézkedésnek köszönhetően 374 kereskedelmi médiaszolgáltatás – 81 rádió és 293 televízió üzemeltetője – jut könnyítéshez a koronavírus-járvány által sújtott gazdasági és médiapiaci helyzetben – írták.

Tovább olvasom

Médiapiac

Jelentősen visszaesett a kormánypárti oldalak elérése a Facebookon

Tegnap óta tapasztalják ezt a kormányzati Facebook-oldal üzemeltetői és számos kormánypárti politikus.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Van, ahol töredékére esett vissza az elérések száma – közölte közösségi oldalán Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, akit szintén érint a jelenség, amelyről nem kaptak előzetes tájékoztatást a Facebooktól.

Mint írja, nem tudni, hogy technikai probléma áll-e a háttérben, vagy a politikai tartalmak visszaszorításának már korábban bejelentett szándéka húzódik-e a jelenség mögött. Az eset mindenesetre felhívja a figyelmet a közéleti szereplők kiszolgáltatottságára e téren – teszi hozzá a politikus, aki arra figyelmeztet, hogy

“az elérések csökkentése különösen hátrányos a mostani időszakban, amikor a járvánnyal és az oltásokkal kapcsolatos információ és a magyarok hiteles tájékoztatása minden másnál fontosabb az online felületeken”.

Dömötör Csaba arra kéri a követőket, ha nem jelenik meg a hírfolyamukban bejegyzés a kormánytól vagy a követett kormánypárti politikustól, állítsátok be kedvencnek, mert így nagyobb eséllyel jelennek meg profiljaikon az általuk közzétett tartalmak.

Tovább olvasom