Kövess minket!

Médiapiac

A VW-krízis médiavisszhangjának elemzése

Az Observer kvantitatív elemzése szerint a témában az online felületek domináltak, és általánosságban elmondható, hogy a hazai média némi fáziskéséssel követte az ügyet.

Az Observer elemzésében a 2015. szeptember 18-tól szeptember 23-ig terjedő időszak médiamegjelenéseit vizsgálta a nyomtatott és online sajtóra, valamint a rádió- és televízióadásokra vonatkozóan. Vizsgálatuk azokra a megjelenésekre terjedt ki, amelyekben arról adtak hírt, hogy a Volkswagen tudatosan manipulálta az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hatósága (EPA) hivatalos károsanyag-kibocsátási tesztjét.

A Volkswagen kríziskommunikációjának első szakaszában összesen 421 megjelenést regisztráltak.

A Volkswagen-botrány szeptember 18-án este érte el a magyar médiát, ekkor a pcworld.hu számolt be elsőként és egyedül az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hatósága (EPA) közleményéről. A hétvége folyamán (19-20-án) online felületek, alacsonyabb intenzitással számoltak be a Hatóság közléséről, a két nap alatt összesen 21 cikk jelent meg. Az első hivatalos közlemény a vállalat részéről vasárnap (20-án) érkezett, melynek kapcsán a híraktivitás tekintetében 21-én mérsékeltebb emelkedés következett be, 47 megjelenés foglalkozott a témával. Ezen a napon is – 4 kivételtől eltekintve – online forrásokban dominált a hír.

Ezt követően szinte felrobbant a hazai média, kiugró számban foglalkoztak a témával, 22-én 140, 23-án pedig 212 megjelenésben. Mindhárom médiatípus (RTV, újság, online) fokozottabb érdeklődést mutatott ezeken a napokon, amely több esemény láncolatával hozható összefüggésbe. 22-én a nyomtatott sajtóban még döntően Martin Winterkorn közlését ismertették, ugyanakkor egyre több online forrásban számoltak be Michael Hornnak, a Volkswagen csoport amerikai elnökének megszólalásáról is.

Nagyobb médiavisszhangot kapott a Volkswagen 22-én kiadott közleménye, melyben már konkrét számok is napvilágot láttak: a társaság közlése szerint világszerte körülbelül 11 millió autója lehet érintett a botrányban. Emellett 22-én két külföldi médiaforrás cikke váltott ki magasabb megjelenésszámot: aznap a Die Welt cikkét 11 alkalommal, míg a The Wall Street Journal írását 15 alkalommal vették át a magyar médiumok.

23-án volt mérhető a vizsgált időszak legnagyobb híraktivitása. A megjelenések többsége összefoglaló jellegű volt, emellett nagyobb szerep jutott a gazdasági hatásokról szóló elemzéseknek, a részvényárfolyamok alakulásáról szóló híreknek is, elsősorban a gazdasági tematikájú online felületek jóvoltából. Két olyan momentum volt, amely erősebben felkeltette a médiumok érdeklődését: egyrészt az olasz környezetvédelmi miniszter megszólalása, másrészt Martin Winterkorn lemondása. Ez utóbbi generálta a legtöbb megjelenést, összesen 51 alkalommal foglalkoztak vele a médiumok. A Volkswagen AG elnökének lemondásáról első ízben az index.hu számolt be a magyar médiában, 23-án délután.

A vizsgált időszakban a Volkswagen-botrány megjelenéseinek 16 százaléka RTV médiumokban, 5 százaléka nyomtatott sajtóban, 79 százaléka pedig online felületen realizálódott. Az online felületek dominanciája a tájékoztatásban végig fennmaradt. A nyomtatott sajtót 21-én csak a Magyar Idők képviselte, mely első nyomtatott lapként számolt be az eseményekről. Ezek után 22- én és 23-án is 9-9 esetben informáltak a lapok a botrányról. A regionális sajtótermékek közül a Kisalföld 2, míg a Nógrád Megyei Hírlap 1 cikket tett közzé. Az RTV médiumok aktivitása ugyancsak 22-én illetve 23-án emelkedett meg, legtöbbször Martin Winterkorn lemondásáról számoltak be.

A Volkswagen-botrány főbb eseményei a kríziskommunikáció első szakaszában (Forrás: Observer)

Az RTV felületeken 69-szer jelent meg a téma. Az Inforádió 17, a Hír TV 13, a Class FM 6, a Jazzy Rádió 5 alkalommal tudósított róla. A nyomtatott sajtó 19 alkalommal írt a botrányról, a Magyar Idők 5, a Magyar Nemzet 3 esetben számolt be róla. Az online portálokon 333 alkalommal szerepelt a téma. A legtöbb híranyag, összesen 20 a portolio.hu oldalon jelent meg. A privatbankar.hu 18, a 24.hu és a napi.hu 15-15, míg a hvg.hu és a profitline.hu 12-12 cikket közölt az eseményekről. A vezető online portálok közül az index.hu 5-ször, az origo.hu 8-szor tájékoztatott az ügy alakulásáról.

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kihirdették a 39. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottjait

A legjobb munkákból a tervek szerint szabadtéri kiállítás nyílik és évkönyv is megjelenik majd.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

A Magyar Sajtófotó Pályázat talán az egyetlen kulturális esemény Magyarországon, amelyet 39 esztendeje minden évben, rendszereken és történelmi változásokon átívelően, folyamatosan megrendeznek – emlékeztett a csütörtöki online eredményhirdetésen Bánkuti András és Szigeti Tamás, a pályázat két szervezője. Elmondásuk szerint

az idei kiírásra a tavalyinál is többen pályáztak – több mint ezerrel nőtt a beadott képek száma -, így 296 fotográfus 2515 pályaművel, összesen 7237 képpel nevezett.

A pályázat legjobb képeiből idén is megjelenik a hagyományos évkönyv, a 39. Magyar Sajtófotó Kiállítást azonban a járványhelyzet miatt rendhagyó módon szabadtéren rendezik meg, a tervek szerint a Műcsarnok mellett, majd több vidéki nagyvárosban is. A kiállítások helyszínét és pontos időpontját később közlik.

A nemzetközi zsűri tagjai voltak: Szlukovényi Tamás, a Toronto/London székhelyű Archive of Modern Conflict kurátora, a Reuters volt globális fotó főszerkesztője (elnök); Heidi Levine Izraelben élő amerikai szabadfoglalkozású fotóriporter, a Sipa Press francia fotóügynökség munkatársa; Stephane Arnaud, az AFP fotó főszerkesztője; Hannah Hess, az EPA tartalomfejlesztési igazgatója; valamint Szigeti Tamás fotóriporterként, szerkesztő, 2015 óta a Magyar Sajtófotó Kiállítás kurátora.

Szlukovényi Tamás kiemelte, hogy a koronavírus-járvány az elmúlt egy évben szinte mindenki életére rányomta a bélyegét, így elkerülhetetlenül a sajtófotó pályázat képeire is.

Nagyon sok fotós szinte terápiás eszköznek használta a fényképezőgépét, akár a saját családját is fotózva

– számolt be a zsűrielnök.

Mint azonban hozzátette, nem csak a járványhelyzetről szóló képek nyertek: az emberi problémákkal foglalkozó képek domináltak idén is, a magyar fotográfiai hagyományoknak megfelelően.

Szlukovényi Tamás üdvözölte, hogy sok női fotográfus nevezett – közülük sokan díjakat is nyertek -, valamint azt is, hogy a vidéki fotóriporterek is jól teljesítettek a pályázaton.

A MÚOSZ Nagydíjának és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott André Kertész-nagydíjnak a nyerteseit a Magyar Sajtófotó Kiállítás megnyitóján, a tervek szerint júliusban hozzák nyilvánosságra.

A legjobb kollekcióért járó Munkácsy Márton-díjat Balogh Zoltán (MTI/MTVA) nyerte, a legjobb teljesítményt nyújtó 30 év alatti fotóriporternek odaítélt Szalay Zoltán-díjat Béres Márton (Népszava) kapta, a megyékben dolgozó, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporter pedig Kerekes M. István (szabadfoglalkozású) lett.

A Magyarországon készült legjobb hírképért járó Escher Károly-díjjal Hegedűs Róbertet (Magyar Hírlap) jutalmazták, a Díj a fenntarthatóság eszméjéért elismerést pedig Radisics Milán (Radex Media Group Kft.) nyerte el.

Budapest, 2021. április 15. Egy kép Balogh Zoltán (MTI/MTVA) fotóriporter A Covid-19 éve Magyarországon címû sorozatából, amellyel elsõ díjat nyert képriport kategóriában a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2021. április 15-én. MTI/Balogh Zoltán



A zsűri dicséretben részesítette Balogh Zoltánt Ápolónő éjszakai műszakban a Covid-19 osztályon című munkájáért.

A Hír, eseményfotó kategória első helyezettje Hegedűs Róbert lett, a Képriport kategória legjobb sorozatát pedig Balogh Zoltán készítette. A Mindennapi élet (egyedi) és a Mindennapi élet (sorozat) kategóriák első helyén egyaránt Móricz-Sabján Simon (Világgazdaság) végzett.

Budapest, 2021. április 15. Egy kép Balogh Zoltán (MTI/MTVA) fotóriporter A Covid-19 éve Magyarországon címû sorozatából, amellyel elsõ díjat nyert képriport kategóriában a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2021. április 15-én. MTI/Balogh Zoltán



Az Emberábrázolás-portré (egyedi) kategória első helyére Pozsonyi Roland Lászlót (168 óra, Pesti Hírlap) sorolta a zsűri, az Emberábrázolás-portré (sorozat) kategóriában pedig Nemes Tünde (szabadfoglalkozású) és Neményi Márton (nlc.hu) is első díjat kaptak.

Balogh Zoltán nyerte el a Művészet (egyedi) kategória legjobbjának járó díjat is, míg a Művészet (sorozat) kategória legjobbja Chripkó Lili Anna (szabadfoglalkozású) lett. A Sport (egyedi) kategória élén Szabó Bernadett (Reuters) végzett, a Sport (sorozat) kategória első helyére pedig Szalmás Pétert (Magyar Olimpiai Bizottság) sorolták a bírálók.

A Természet és tudomány (egyedi) kategória első helyezettje ifj. Lőrincz Ferenc (szabadfoglalkozású) lett, míg Radisics Milán (Radex Media Group Kft.) a Természet és tudomány (sorozat) kategóriát nyerte meg.

A Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (egyedi) kategória első díjával Stiller Ákost (szabadfoglalkozású) tüntették ki, a Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (sorozat) kategória élén pedig Sivák Zsófi (szabadfoglalkozású) végzett.

Borítókép: Egy kép Balogh Zoltán (MTI/MTVA) fotóriporter A Covid-19 osztályok Magyarországon című sorozatából, amellyel harmadik díjat nyert képriport kategóriában a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2021. április 15-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Elhunyt Tréba Gyula újságíró

Közzétéve:

Életének 79. évében elhunyt Tréba Gyula, az MTI Belpolitikai Főszerkesztőségének volt munkatársa miskolci otthonában csütörtökön – tudatta a család az MTI-vel.

Tréba Gyula 1942. június 5-én született Ózdon. Újságírói pályafutását a Magyar Rádiónál kezdte, ahol először a nyíregyházi stúdió, majd a Miskolci Rádió munkatársa lett, később a rádió Krónika című műsorának Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tudósítójaként dolgozott.

Ezt követően a Magyar Távirati Iroda miskolci szerkesztőségét vezette, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tudósítóként. Közvetlen személyisége, legendás kapcsolatteremtő képessége rendkívül népszerűvé tette környezetében és kollégái körében is.

Élete során számos cikke, tudósítása jelent meg a helyi és az országos sajtóban, évekig kommunikációs és újságírói ismereteket oktatott a Miskolci Bölcsész Egyesület kurzusain.

Két gyermeke született, Ákos (1966) és Eszter (1979).

Tovább olvasom