Kövess minket!

Médiapiac

A VR önálló médiummá válik

Cory Key-vel, a Discovery Agency, a Discovery Communications házon belüli kreatívügynökségének interaktív tartalmakért felelős alelnökével lengyel, orosz és dél-afrikai újságírók részvételével beszélgettünk telefonkonferencia keretében a virtuális valóságban (virtual reality, VR) rejlő lehetőségekről.

Cory Key a Discovery Agencyn belül a VR-teamet vezeti. Három éve foglalkoznak ezzel a területtel, csapata irányítja a Discovery VR márka építését, az applikációk és a kapcsolódó platformok fejlesztését (iOS– és Android-app, később Facebook és YouTube 360 fokos videók is), és felel a tartalmak előállításáért is. A monetizálás nagyrészt egy másik osztályhoz került, így nekik csak a tartalomra kell koncentrálniuk.

Mennyire válhat mainstreammé a virtuális valóság?

Várakozásaink szerint határozottan mainstreammé fog válni, ebben más lesz, mint például a 3D, ami nem tudott igazán elterjedni. Utóbbihoz nagyon drága eszközök kellettek, miközben nem nyújtott jelentős hozzáadott értéket. Ezzel szemben a VR-nél egyre olcsóbbak az eszközök, és egészen újszerű az élmény.

Mennyivel igényel több emberi és anyagi erőforrást a VR-anyagok és 360 fokos videók elkészítése a hagyományos tartalomnál?

Egy kicsivel drágább. A hagyományos tévés tartalmaknál a produkció előkészítése és a gyártás a költségesebb, az utómunka már kevésbé, míg a VR esetében az előkészítés nem különösebben bonyolult, a forgatáshoz pedig már rendelkezésre állnak egyszerű és olcsó eszközök, vagyis ezek a fázisok gyorsan és olcsón megvalósíthatóak. Becslések szerint percenként hatezer dollárból lehet VR-tartalmat forgatni. A szűk keresztmetszet az utómunka, amikor különböző eszközökkel, időigényes módon, akár kockáról kockára kell összeállítani a filmet a különböző platformokra, és ez sokkal drágább, mint a hagyományos 2D-filmek esetén. Arra számítunk, hogy az előttünk álló egy-két év során fejlődni fognak annyit a kamerák, hogy már automatikusan elvégzik az összeillesztést is.

Hogy zajlik a témák kiválasztása?

Mindenhonnan esnek be projektötletek: a tévécsatornáinktól, a szponzoroktól, a vállalati központtól. Egyelőre nem állítottunk össze szigorú tartalmi naptárat, hanem szinte mindent elkészítünk, amire felkérést kapunk.

A Discovery csatornáin kívül más márkáknak is készítenek anyagokat?

A Discovery portfólióján belül a Discovery Channeltől az ID Xtrán keresztül a TLC-ig és az Animal Planetig minden csatornának állítunk elő tartalmakat, valamint sokat forgatunk a szponzoroknak. Nemrég több anyagot is készítettünk a Toyotának, a Dunkin’ Donutsnak, és máshonnan is érkeztek megbízások az utóbbi időben. Annyira új még a technológia, hogy más márkák is minket kerestek meg, hogy velünk dolgozzanak, teljesen függetlenül a belsős projektjeinktől.

Hogyan változtatja meg a VR a műsorszórást, illetve várható-e, hogy az átlagemberek is készítenek majd ilyen tartalmakat, amelyeket utána terjeszteni lehet?

Biztos vagyok benne, hogy meg fogja változtatni a televíziózást. Egyelőre kiegészítő tartalmakat készítünk a műsorokhoz, amelyek többletélményt nyújtanak a nézőknek. A Harley és a Davidson fiúk esetében például a velodrómverseny-jelenetet külön leforgattuk VR-eszközökkel is, hogy a néző az epizód megtekintése után maga is kipróbálhassa, milyen érzés versenyezni. A letöltések nagy száma minket is meglepett, és rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk az élmény kapcsán. Ami a felhasználók által forgatott anyagokat illeti, a kereskedelmi forgalomban elérhető kamerák, mint például a Samsung Gear 360, már kiváló képet állítanak elő. Sokan készítenek már ezekkel 360 fokos videókat, és osztják meg őket az idővonalukon, és a YouTube is külön felületet hozott létre az ilyen videók támogatására.

Készült arról statisztika, hogy hány visszatérő felhasználója van a Discovery VR-nak, és hányan nézik meg az anyagokat elejétől a végéig?

Az összes platformunkat figyelembe véve eddig százmillió a megtekintések száma, ami jóval túlmutat a legmerészebb elképzeléseinken is. Az applikációkat már kétmillióan töltötték le, az átlagos nézési idő 4 perc 45 másodperc, ami őrületesen jó eredmény ahhoz viszonyítva, hogy a videóink többsége ötperces vagy rövidebb. Még a Facebookon is gyakran végignézik a videóinkat, ami azon a platformon nem jellemző. Sok a visszatérő felhasználónk is. Amikor kikerül egy új anyagunk, a letöltők üzenetet kapnak róla, ami komoly forgalmat generál.

Mitől lesz valami jó VR-tartalom, ami többet ad, mint a hagyományos média?

Próbáljuk nem szem elől téveszteni a média eredeti célját. Minden projektnél az az első kérdésünk, miért érdemes ezt VR-ben elkészíteni. A cégnél is ez most a csillogó újdonság, amit mindenki ki szeretne próbálni, de ha nem hiszünk abban, hogy valami jól fog működni 360 fokban, visszautasítjuk a kérést. A VR arról szól, hogy valakit az adott tér közepébe helyezünk. Ha van értelme a jelenlétnek, akkor van értelme a 360 fokos videónak. A jó VR egyik kulcsa pedig a bejutás, az exkluzív hozzáférés, amivel a Discoverynél jól állunk: olyan helyekre tudjuk elvinni az embereket, ahova másképpen nem jutnának el.

Hogyan illeszkedik a VR a Discovery márkájába és szervezetébe?

Elkezdtünk kísérletezni az új technológiával, és eleinte úgy tűnt, hogy főleg a műsorainkhoz kapcsolódó tartalmak készülnek majd. De olyan gyorsan felívelt a projekt, és akkora nézői bázis épült fel, hogy lassan már önálló csatornaként tekintünk rá. Önálló tartalmakat is előállítunk, amelyek megállják a helyüket 360 fokban. Hosszabb távon is biztosan készíteni fogunk kiegészítő tartalmakat a csatornáink számára, de elképzelhető, hogy önálló csatornává válunk majd saját programminggal.

 

Mi a legnagyobb sikere eddig a VR-nak a Discovery ismeretterjesztő és szórakoztató programjai esetében?

Van néhány személyes kedvencem, de a számok szempontjából az egyik partnerünkkel készített Discovery VR Atlas a legsikeresebb, amelynek epizódjai hat-hétmillió megtekintést értek el, és az utazási tartalmak iránt is felkeltették az érdeklődést. A Toyota új RAV4 hibridjének képességeit bemutató márkázott tartalom, a Let’s Go Places: Austin egyik epizódja is tízmilliónál több megtekintést ért el, ami után az ügyfél újabb sorozatokat rendelt.

Mi a VR-videók ideális hossza?

Jelenleg az öt percet tekintjük annak, több okból kifolyólag. Egyrészt a jelenlegi, egyelőre elég nehéz és kényelmetlen eszközöket sokan még nem akarják hosszabb ideig viselni. Másrészt öt perc fölött a videók mérete átlépi a gigabyte-os határt, miközben sokan mobilon nézik őket. Léteznek ugyan húszperces dokumentumfilmek, de azok szerintem egyelőre elég nagy bátorságra vallanak.

A kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) milyen mértékben különbözik a VR-tól?

Két különböző dologról beszélünk. Egyelőre még a VR lehetőségeit kutatjuk, miközben gondolkodunk azon, hogy az AR hol kacsolódhatna be. Léteznek izgalmas demók, a Cápák hetéhez mi is készítettünk egy alkalmazást, amely révén a szobában cápák ugrálnak ránk. Az AR-t figyelemmel kell kísérni, de egyelőre még a közelében sem vagyunk a tömeges alkalmazásának.

Elképzelhető, hogy egyszer a VR-csapat áll majd elő programmingjavaslattal?

Már látunk arra utaló jeleket, hogy a VR szempontjai egyre fontosabbak. Az előttünk álló néhány év a mind szorosabb integrációról fog szólni, és el tudom képzelni, hogy kifejezetten VR-központú műsorok is készülnek majd. Arra is kíváncsi leszek majd, hogy az új Apple TV 360 fokos applikációval milyen nagy képernyőre szabott élményeket tud majd fejleszteni a Discovery.

Mi volt a Discovery számára a legfontosabb tanulság a VR kapcsán?

A legfontosabb tanulság, amit már említettem, hogy nem minden való VR-ra. Azt is megtapasztaltuk azonban, hogy a rajongóink és a partnereink is szeretik. A technológia a vártnál sokkal gyorsabban terjed, és már önálló médiumként kell tekinteni rá, amelynek tiszteletben kell tartani a saját szabályait.

Az új technológiák és applikációk promóciót igényelnek. Hogyan támogatják a Discovery VR elterjedését?

Bár örülnék neki, ha reklámoznánk magunkat, a korábban említett számokat különösebb promóció nélkül értük el. A videókat posztoltuk a Facebookon, ezáltal tudomást szerezhettek róluk, illetve néhány rendezvényen bemutattuk az applikációt, de ez nem volt tömeges. Lassan ideje lenne külön marketing-költségvetést is rendelni hozzá, ha már van 150 videónk.

Vannak olyan területek, amelyek átlag feletti mértékben vonzódnak a VR-tartalmakhoz?

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után Dél-Afrikában van a legtöbb felhasználónk. Kissé meglepő módon Románia a negyedik, bár náluk már a reptéren is egy hatalmas VR-billboard fogadja az utazót.

Mi lenne a legfontosabb lépés a VR sikeréhez a jövőben?

A legnagyobb kihívás jelenleg az, hogyan lehet hatékonyan történeteket mesélni VR-ban, ez ugyanis nyerő kombináció lenne. A másik fontos terület a forgatott 360 fokos videók mellett a számítógépekkel előállított tartalom, valamint az interaktív VR. A médiumot meg kell őriznünk izgalmasnak, fenn kell tartanunk a kíváncsiságot.

(A cikk elsőként a Médiapiac 2016/11-12. számában jelent meg.)

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorsdöntő tárgyalás következhet Gyárfásék perében

Komoly előrelépés várható a Fenyő-gyilkosság ügyében folyamatban lévő büntetőper keddi tárgyalásán.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás az egyik korábbi tárgyaláson, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A vádirat szerint Gyárfás Tamás elsőrendű vádlott először Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa megöletésével, aki ezt nem hajtotta végre – írja a Magyar Nemzet. A Nap TV egykori producere ezt követően fordult Portik Tamáshoz, az alvilág egyik meghatározó figurájához.

Az egykori olajbűnöző a szlovák Jozef Roháčot bérelte fel Fenyő János médiamogul megölésére.

Mint köztudott, 1998. február 11-én, nem sokkal este fél hat után Fenyő autójával egy piros lámpánál várakozott a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán, amikor egy ismeretlen fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott, és az anyósülés felőli ablakon keresztül 20-25 lövést adott le a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben indított nyomozás során az már korábban kiderült, hogy Fenyő Jánost egy szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč ölte meg. A férfit ezért 2017-ben jogerősen életfogytiglanra ítélte a bíróság. A felbujtó személy, személyek kiléte ekkor még ismeretlen volt.

Az eljárás akkor kapott újabb lendületet, amikor Gyárfás Tamást ismeretlenek 2018-ban évekkel korábban készített hangfelvételekkel megzsarolták.

A volt producer feljelentést tett, ezt követően a nyomozók a Farkasréti temetőben találták meg azokat az adathordozókat, amelyeken Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetései hallhatók.

Gyárfás és Portik egyelőre tagad, ugyanakkor a bíróság által kirendelt eseti nyelvész szakértői vélemény szerint a rendőrség által a hangfelvételek alátámasztják a vádiratban foglaltakat.

Tovább olvasom

Médiapiac

Széll Tamás a Kossuth Rádió új rovatában is ad konyhai tippeket

Átvitt étterem címmel indul a Főmenü rádiós rovata ma a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A Duna Televízió Michelin-csillagos séfje, Széll Tamás hetente háromszor osztja meg konyhai trükkjeit a hallgatókkal.

Közzétéve:

MTVA

Szeptember 18-án, szombaton nyitott ki ismét a Főmenü konyhája a Duna Televízión. A népszerű gasztroműsor második évadában Széll Tamás, Bocuse d’Or döntős séf új társsal, Böröcz Zsófiával készíti el a fogásokat.

A konyha Átvitt étteremként a Kossuth Rádióban is megnyílik, hogy hétköznap se maradjanak a hallgatók gasztroélmény nélkül. Sőt, a délelőtt hallott tippeket, trükköket hasznosítva akár már este is elkápráztathassák az otthoni vacsoraasztalnál ülőket.

Széll Tamás ugyanis a Kossuth Rádió Napközben című adásában egy héten háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken osztja meg tanácsait, fantasztikus ötleteit

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A Főmenü házigazdája a rádió riporterének, Babucs Krisztának árulja el például, hogy miként és milyen borokat célszerű használni a főzéshez, de segít eligazodni az olajok világában is. Ezen kívül terítékre kerül rengeteg gyakorlati tipp a fokhagymapucolástól, a tökéletes sült cékla készítésén át az édesburgonya sokszínű felhasználásáig.

Tovább olvasom