Kövess minket!

Médiapiac

A VR önálló médiummá válik

Cory Key-vel, a Discovery Agency, a Discovery Communications házon belüli kreatívügynökségének interaktív tartalmakért felelős alelnökével lengyel, orosz és dél-afrikai újságírók részvételével beszélgettünk telefonkonferencia keretében a virtuális valóságban (virtual reality, VR) rejlő lehetőségekről.

Cory Key a Discovery Agencyn belül a VR-teamet vezeti. Három éve foglalkoznak ezzel a területtel, csapata irányítja a Discovery VR márka építését, az applikációk és a kapcsolódó platformok fejlesztését (iOS– és Android-app, később Facebook és YouTube 360 fokos videók is), és felel a tartalmak előállításáért is. A monetizálás nagyrészt egy másik osztályhoz került, így nekik csak a tartalomra kell koncentrálniuk.

Mennyire válhat mainstreammé a virtuális valóság?

Várakozásaink szerint határozottan mainstreammé fog válni, ebben más lesz, mint például a 3D, ami nem tudott igazán elterjedni. Utóbbihoz nagyon drága eszközök kellettek, miközben nem nyújtott jelentős hozzáadott értéket. Ezzel szemben a VR-nél egyre olcsóbbak az eszközök, és egészen újszerű az élmény.

Mennyivel igényel több emberi és anyagi erőforrást a VR-anyagok és 360 fokos videók elkészítése a hagyományos tartalomnál?

Egy kicsivel drágább. A hagyományos tévés tartalmaknál a produkció előkészítése és a gyártás a költségesebb, az utómunka már kevésbé, míg a VR esetében az előkészítés nem különösebben bonyolult, a forgatáshoz pedig már rendelkezésre állnak egyszerű és olcsó eszközök, vagyis ezek a fázisok gyorsan és olcsón megvalósíthatóak. Becslések szerint percenként hatezer dollárból lehet VR-tartalmat forgatni. A szűk keresztmetszet az utómunka, amikor különböző eszközökkel, időigényes módon, akár kockáról kockára kell összeállítani a filmet a különböző platformokra, és ez sokkal drágább, mint a hagyományos 2D-filmek esetén. Arra számítunk, hogy az előttünk álló egy-két év során fejlődni fognak annyit a kamerák, hogy már automatikusan elvégzik az összeillesztést is.

Hogy zajlik a témák kiválasztása?

Mindenhonnan esnek be projektötletek: a tévécsatornáinktól, a szponzoroktól, a vállalati központtól. Egyelőre nem állítottunk össze szigorú tartalmi naptárat, hanem szinte mindent elkészítünk, amire felkérést kapunk.

A Discovery csatornáin kívül más márkáknak is készítenek anyagokat?

A Discovery portfólióján belül a Discovery Channeltől az ID Xtrán keresztül a TLC-ig és az Animal Planetig minden csatornának állítunk elő tartalmakat, valamint sokat forgatunk a szponzoroknak. Nemrég több anyagot is készítettünk a Toyotának, a Dunkin’ Donutsnak, és máshonnan is érkeztek megbízások az utóbbi időben. Annyira új még a technológia, hogy más márkák is minket kerestek meg, hogy velünk dolgozzanak, teljesen függetlenül a belsős projektjeinktől.

Hogyan változtatja meg a VR a műsorszórást, illetve várható-e, hogy az átlagemberek is készítenek majd ilyen tartalmakat, amelyeket utána terjeszteni lehet?

Biztos vagyok benne, hogy meg fogja változtatni a televíziózást. Egyelőre kiegészítő tartalmakat készítünk a műsorokhoz, amelyek többletélményt nyújtanak a nézőknek. A Harley és a Davidson fiúk esetében például a velodrómverseny-jelenetet külön leforgattuk VR-eszközökkel is, hogy a néző az epizód megtekintése után maga is kipróbálhassa, milyen érzés versenyezni. A letöltések nagy száma minket is meglepett, és rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk az élmény kapcsán. Ami a felhasználók által forgatott anyagokat illeti, a kereskedelmi forgalomban elérhető kamerák, mint például a Samsung Gear 360, már kiváló képet állítanak elő. Sokan készítenek már ezekkel 360 fokos videókat, és osztják meg őket az idővonalukon, és a YouTube is külön felületet hozott létre az ilyen videók támogatására.

Készült arról statisztika, hogy hány visszatérő felhasználója van a Discovery VR-nak, és hányan nézik meg az anyagokat elejétől a végéig?

Az összes platformunkat figyelembe véve eddig százmillió a megtekintések száma, ami jóval túlmutat a legmerészebb elképzeléseinken is. Az applikációkat már kétmillióan töltötték le, az átlagos nézési idő 4 perc 45 másodperc, ami őrületesen jó eredmény ahhoz viszonyítva, hogy a videóink többsége ötperces vagy rövidebb. Még a Facebookon is gyakran végignézik a videóinkat, ami azon a platformon nem jellemző. Sok a visszatérő felhasználónk is. Amikor kikerül egy új anyagunk, a letöltők üzenetet kapnak róla, ami komoly forgalmat generál.

Mitől lesz valami jó VR-tartalom, ami többet ad, mint a hagyományos média?

Próbáljuk nem szem elől téveszteni a média eredeti célját. Minden projektnél az az első kérdésünk, miért érdemes ezt VR-ben elkészíteni. A cégnél is ez most a csillogó újdonság, amit mindenki ki szeretne próbálni, de ha nem hiszünk abban, hogy valami jól fog működni 360 fokban, visszautasítjuk a kérést. A VR arról szól, hogy valakit az adott tér közepébe helyezünk. Ha van értelme a jelenlétnek, akkor van értelme a 360 fokos videónak. A jó VR egyik kulcsa pedig a bejutás, az exkluzív hozzáférés, amivel a Discoverynél jól állunk: olyan helyekre tudjuk elvinni az embereket, ahova másképpen nem jutnának el.

Hogyan illeszkedik a VR a Discovery márkájába és szervezetébe?

Elkezdtünk kísérletezni az új technológiával, és eleinte úgy tűnt, hogy főleg a műsorainkhoz kapcsolódó tartalmak készülnek majd. De olyan gyorsan felívelt a projekt, és akkora nézői bázis épült fel, hogy lassan már önálló csatornaként tekintünk rá. Önálló tartalmakat is előállítunk, amelyek megállják a helyüket 360 fokban. Hosszabb távon is biztosan készíteni fogunk kiegészítő tartalmakat a csatornáink számára, de elképzelhető, hogy önálló csatornává válunk majd saját programminggal.

 

Mi a legnagyobb sikere eddig a VR-nak a Discovery ismeretterjesztő és szórakoztató programjai esetében?

Van néhány személyes kedvencem, de a számok szempontjából az egyik partnerünkkel készített Discovery VR Atlas a legsikeresebb, amelynek epizódjai hat-hétmillió megtekintést értek el, és az utazási tartalmak iránt is felkeltették az érdeklődést. A Toyota új RAV4 hibridjének képességeit bemutató márkázott tartalom, a Let’s Go Places: Austin egyik epizódja is tízmilliónál több megtekintést ért el, ami után az ügyfél újabb sorozatokat rendelt.

Mi a VR-videók ideális hossza?

Jelenleg az öt percet tekintjük annak, több okból kifolyólag. Egyrészt a jelenlegi, egyelőre elég nehéz és kényelmetlen eszközöket sokan még nem akarják hosszabb ideig viselni. Másrészt öt perc fölött a videók mérete átlépi a gigabyte-os határt, miközben sokan mobilon nézik őket. Léteznek ugyan húszperces dokumentumfilmek, de azok szerintem egyelőre elég nagy bátorságra vallanak.

A kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) milyen mértékben különbözik a VR-tól?

Két különböző dologról beszélünk. Egyelőre még a VR lehetőségeit kutatjuk, miközben gondolkodunk azon, hogy az AR hol kacsolódhatna be. Léteznek izgalmas demók, a Cápák hetéhez mi is készítettünk egy alkalmazást, amely révén a szobában cápák ugrálnak ránk. Az AR-t figyelemmel kell kísérni, de egyelőre még a közelében sem vagyunk a tömeges alkalmazásának.

Elképzelhető, hogy egyszer a VR-csapat áll majd elő programmingjavaslattal?

Már látunk arra utaló jeleket, hogy a VR szempontjai egyre fontosabbak. Az előttünk álló néhány év a mind szorosabb integrációról fog szólni, és el tudom képzelni, hogy kifejezetten VR-központú műsorok is készülnek majd. Arra is kíváncsi leszek majd, hogy az új Apple TV 360 fokos applikációval milyen nagy képernyőre szabott élményeket tud majd fejleszteni a Discovery.

Mi volt a Discovery számára a legfontosabb tanulság a VR kapcsán?

A legfontosabb tanulság, amit már említettem, hogy nem minden való VR-ra. Azt is megtapasztaltuk azonban, hogy a rajongóink és a partnereink is szeretik. A technológia a vártnál sokkal gyorsabban terjed, és már önálló médiumként kell tekinteni rá, amelynek tiszteletben kell tartani a saját szabályait.

Az új technológiák és applikációk promóciót igényelnek. Hogyan támogatják a Discovery VR elterjedését?

Bár örülnék neki, ha reklámoznánk magunkat, a korábban említett számokat különösebb promóció nélkül értük el. A videókat posztoltuk a Facebookon, ezáltal tudomást szerezhettek róluk, illetve néhány rendezvényen bemutattuk az applikációt, de ez nem volt tömeges. Lassan ideje lenne külön marketing-költségvetést is rendelni hozzá, ha már van 150 videónk.

Vannak olyan területek, amelyek átlag feletti mértékben vonzódnak a VR-tartalmakhoz?

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után Dél-Afrikában van a legtöbb felhasználónk. Kissé meglepő módon Románia a negyedik, bár náluk már a reptéren is egy hatalmas VR-billboard fogadja az utazót.

Mi lenne a legfontosabb lépés a VR sikeréhez a jövőben?

A legnagyobb kihívás jelenleg az, hogyan lehet hatékonyan történeteket mesélni VR-ban, ez ugyanis nyerő kombináció lenne. A másik fontos terület a forgatott 360 fokos videók mellett a számítógépekkel előállított tartalom, valamint az interaktív VR. A médiumot meg kell őriznünk izgalmasnak, fenn kell tartanunk a kíváncsiságot.

(A cikk elsőként a Médiapiac 2016/11-12. számában jelent meg.)

Médiapiac

Folytatódik a ferencvárosi balos médiaháború

Baranyi Krisztina polgármester azt nevez ki a kerületi médiacég élére, aki neki kedves és szimpatikus – reagált nyilatkozta újságírói megkeresésre Gyurákovics Andrea, a Fidesz–KDNP IX. kerületi képviselője a ferencvárosi médiabotrány legújabb fejleményeivel kapcsolatban. Hagymási Zoltán leváltott ügyvezető véleménye szerint a kerületi vezetés nagy problémát okozott a konfliktussal.

Közzétéve:

Borítókép: Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, fotó: MTI/Balogh Zoltán

– Mindenképpen fordulatot jelent, ha Hoffmann György, Kálmán Olga DK-s országgyűlési képviselő férje visszalépett attól, hogy ő legyen a ferencvárosi önkormányzat által működtetett médiacég vezetője – reagált a Magyar Nemzetnek Gyurákovics Andrea, a Fidesz–KDNP ferencvárosi képviselője arra a hírre, miszerint újabb fordulatot vett a kerületi baloldali médiaháború. A lapnak nyilatkozva kiemelte:

Baranyi Krisztina polgármester képtelen a kompromisszumra, és bár azt hirdeti, hogy független sajtót szeretne, mégis azt nevez ki a kerületi médiacég élére, aki neki kedves és szimpatikus.

Mint ismert, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Ferencvárosi Média Kft. ügyvezető igazgatója, Hagymási Zoltán elbocsátotta a 9 Magazin főszerkesztőjét, Vágvölgyi B. Andrást szerződésszegés miatt. Ferencváros baloldali pártok által támogatott független polgármestere az esetre a Facebook-oldalán akkor úgy reagált: erről a szándékról előzetesen őt nem értesítették. Kijelentette, hogy Hagymási komolytalan indokkal és munkajogilag aggályos módon küldte el Vágvölgyit, ezért javasolta az akkori cégvezető felmentését.

Utóbb kiderült: az ellenzéki képviselőknek sikerült elérniük, hogy Hoffmann György televíziós szakember kerüljön Hagymási helyére. Baranyi ugyanakkor ellenezte a Gyurcsány-párthoz kötődő médiaszakember kinevezését.

A Magyar Nemzet megkereste Hagymási Zoltánt, a leváltott ügyvezetőt, aki a lapnak kifejtette: nem érzi árulásnak az elbocsátását. Szerinte itt a nagyobb probléma az, amit az önkormányzat ezzel okozott: a cég alkalmazottai ugyanis még mindig a pénzüket várják. Hozzátette: mivel a polgármester azt hangoztatta, hogy független médiát szeretne, nem érti, később miért nehezményezte nála, hogy nem értesítette őt Vágvölgyi B. András leváltásáról.

Átmeneti megoldásként Bencsik Márta, a felügyelőbizottság elnöke lenne a vezetője a ferencvárosi médiacégnek. Baranyi csak akkor hajlandó ebbe belemenni, ha az ideiglenes vezető vállalja, hogy Vágvölgyi B. Andrást 2024 ­végéig foglalkoztatja. Azt nem tudjuk, hogy ez a lépés mennyire illik bele a polgármester médiaszabadságról alkotott elképzeléseibe, hiszen ezúttal ő diktálna a testületnek a kerület vezetőjeként. Nem mellékes körülmény, hogy Vágvölgyi többmilliós sérelemdíjat és az elmaradt munkabér kifizetését is követeli a ferencvárosi önkormányzattól – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újra lebukott a Telex

A háború kitörése óta a baloldali sajtó a konfliktusba történő beavatkozás lelkes szószólójaként, majd később az Oroszország-elleni szankciók legnagyobb híveként próbálta meg befolyásolni a magyar közvéleményt. Míg a magyar kormány árstopokkal védi meg a magyar embereket a háborús infláció következményeitől, addig a baloldali újságírók mindent megtesznek, hogy kisebbítsék ezen intézkedések hatásosságát – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

Közzétéve:

Az alábbi friss példán keresztül pedig újból bepillantást nyerhetünk a baloldali médiumok működésébe, amelyek amellett, hogy a hétköznapi emberek életének legapróbb döntéseibe is beleszólnának, a fake news-gyártásban is élen járnak – olvasható a cikket szemléző Magyar Nemzet hasábjain. 

A legutóbbi kormányinfón a 444-től a Telexhez igazolt Sarkadi Zsolt arról értekezett hosszasan, hogy a kormány miért nem kéri az embereket arra, hogy megváltoztassák fogyasztási szokásaikat/kezdjenek el spórolni/ utazzanak kevesebbet.

Ezután az újságíró azt a kérdést szegezte Gulyás Gergelynek, hogy miért nem ingyenes Magyarországon a benzin?

A miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kiemelte, hogy az emberek életére olyan nagymértékben van hatással a háborús infláció, hogy „ahol ettől meg lehet őket óvni, azt tegyük meg.” Tehát a hatóági áras üzemanyag bevezetése és fenntartása egy jó intézkedés, hiszen ennek köszönhetően nem szabadítjuk rá az egyszeri fogyasztókra a magas piaci árakat.

Ezzel itt véget is érhetne a történet, ha a Telex pár napra rá nem jelentetett volna meg egy olyan cikket, amelyben azt sugallják, hogy Gulyás Gergely ingyen adná a benzint, pedig a bolygó védelme érdekében a spórolásra kellene ösztönöznie az embereket.

„Gulyás ingyen is adná a benzint, pedig inkább az autózás visszaszorításán kellene ügyködnie” – áll a telexes cikk címében a félrevezető, Gulyás Gergelynek tulajdonított állítás.

Az alábbi videón (2:35 percnél) látható, hogy az ingyen benzin kérdését a Telex újságírója vetette fel, és nem Gulyás Gergely javasolta. Sőt, félig viccesen reagált a felvetésre, megemlítette, hogy azokban az országokban ingyenes az üzemanyag, amelyek kőolaj-nagyhatalmak.

Ez a videó és az azt követő cikk az egyik legjobb példa arra, hogy milyen elvtelen módszerekkel operál a baloldali média. 

Ha már a szankciók iránt lelkesedő baloldali médiáról beszélünk, akkor érdemes megemlítenünk azt az ominózus esetet is, amikor az egyik 444-es újságíró arról beszélt az ATV-ben, hogy az Oroszország ellen bevezetett gazdasági intézkedések nekünk, magyaroknak is kell hogy fájjanak. Meglepő módon akkor is az olajembargóról volt szó.

A 444-es Vég Márton úgy fogalmazott, hogy „jelenleg olyan szankciót nem lehet bevezetni, amely nem fájna. Szerintem egy kicsit muszáj, hogy fájjon nekünk is. (…) Nyilván Európának fájni fog és Magyarországnak is fájni fog. Gazdasági visszaesést okoz, inflációt okoz és a GDP is visszább fog esni, de morálisan ezt tartom helyesnek!”

– emlékeztetett rá a Tűzfalcsoport.

Tovább olvasom

Médiapiac

Brutálisan veszteséges a Disney+

Közel egy milliárd dollár a streamingszolgáltató vesztesége, a veszteség mértéke 50 százalékot emelkedett tavaly óta.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szerdán éjjel jött ki a Disney+ harmadik negyedéves pénzügyi jelentése. A streamingszolgáltatóhoz tartoznak a Disney, Pixar, Marvel, Star Wars valamint a 20th Century Foxhoz tartozó filmek. Az előfizetők száma 137,7 millióról 152,1 millióra növekedett, az ebből származó bevétel is nőtt 23 százalékot, viszont a nettó veszteség a tavalyi 0,6 milliárdról 0,9 milliárdra nőtt, közel 50 százalékkal.

A veszteség növekedésnek hátterében a saját gyártású produkciók számának valamint ezek gyártási költségeinek emelkedése áll.

Növekvő veszteség = Áremelés

A növekvő veszteségek miatt a Disney+ anyavállalata egy nem túl meglepő megoldást eszelt ki: árat emelnek – számolt be róla a Mandiner.

A hazánkat és Európát érintő új árakról még nincsen információ, viszont az Egyesült Államokban a korábbi $7.99-től $10.99-re emelnek valamint bevezetnek egy új, reklámokkal tarkított csomagot $7.99-ért.

Tovább olvasom