Kövess minket!

Médiapiac

„A tévével versenyzünk”

Törökországban a tévétársaságok prémium tartalmai gyorsan és legálisan vándoroltak a netre, ami jó alapot teremtett az online videó szegmens fejlődéséhez. Orkun Tekinnel, az itthon az Adaptive Mediát és immár a Videohouse-t is jegyző Ballroom International igazgatósági tagjával és Özge Erkuttal, a cégcsoporthoz tartozó Vidyoda értékesítési vezetőjével beszélgettünk az egyik legizgalmasabb feltörekvő piacról.

Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap május-júniusi számában, a “Mi újság Digitáliában?” melléklet részeként jelent meg. 2013. szeptember 10-én megrendezésre kerülő Digitália konferenciánk egyik kiemelt témája a digitális videó lesz. Részletek hamarosan!

 

Orkun Tekin

Nemzetközi szereplőkkel beszélgetve végül mindig oda lyukadunk ki, hogy Törökország ígéretes piac. Mi miatt látnak benne ennyien perspektívát?

Orkun Tekin (OT): A teljes népesség nagyobb hányadát fiatalok adják, a zömük Y vagy Z generációs. Szintén fontos tényező, hogy a törökök nagyon interaktívak. Csak néhány adat ennek érzékeltetésére: 32,3 millió fővel hetedikek vagyunk a Facebook-felhasználók számát tekintve az egész világon, emellett 6,5 millióan twitterezünk. Ezek a számok nagyobbak, mint némely ország teljes lakossága.

Nem csupán az internethasználatot határozza meg azonban a törökök azon jellemzője, hogy mindig keresik az újat, a saját helyüket a világban. Van ennek negatív oldala is: a török felhasználók nem túl lojálisak. Különösen igaz ez a digitális szolgáltatásokra. Ha feltűnik egy frissebb verzió, egy újabb, jobb szolgáltatás, már váltanak is.

 

Mekkora a török digitális reklámpiac?

OT: A digitális szegmens 943 millió török lírát, azaz mintegy 392 millió eurót tett ki 2012-ben. A teljes költésből a display jelentős szeletet, 329 millió lírát hasított ki a múlt évben. Az online videóra 45 millió, a mobilra pedig 36 millió líra jutott 2012-ben. Az online apróhirdetés sem jelent kis tételt, körülbelül 85 milliós piac. A maradék, azaz egy rendkívül tekintélyes összeg az olyan automatizált platformokhoz kerül, mint a Google vagy a Facebook.

A digitális költés a teljes reklámtorta 9,5 százalékát adta tavaly, ez az arány idén elérheti a 12 százalékot. A digitális piac minden évben 30 százalék körül bővül. A növekedés nagyrészt még mindig azokból a büdzsékből ered, amelyeket a hagyományos médiatípusokból, többek között a televízióból csoportosítanak át.

 

Az átcsoportosított büdzséken túl tehát nem nagyon folyik be új, kifejezetten a digitális szegmensnek dedikált pénz?

OT: Természetesen jönnek be új pénzek, elsősorban a kis- és közepes vállalakozások révén. Az online médiában könnyen meg tudnak jelenni a rendelkezésükre álló büdzsékből, tévében vagy sajtóban azonban nem igazán.

 

A magyar piac meglehetősen elaludt a kkv-k megszólításával kapcsolatban. Korábban nem hajoltak le a helyi szereplők a fillérekért, majd mikor a válság miatt ez szükségessé vált volna, akkorra már a Google és a Facebook lecsapott a kis hirdetőkre. A török digitális piac szereplői hogyan állnak a kkv-k kiszolgálásával?

OT: Nekünk is van kifejezetten kis- és középvállalkozásokra szakosodott értékesítési csapatunk. Amikor egy ilyen cég marketingre költ, akkor egy dolog számít neki: a mérhető eredmény. Amennyiben megfelelő megoldásokat alkalmazunk az értékesítési céljaik támogatására, fenntartható kapcsolatot lehet kialakítani e vállalati körrel is. A teljes értékesítési volumenünk 40-45 százaléka kis- és középvállalkozásoktól származik, egyáltalán nem elhanyagolható ügyfelek tehát.

 

Melyek a török piacot jelenleg meghatározó főbb trendek?

OT: A piacon három meghatározó trendet látunk: a videó, a mobil, illetve az automatizált hirdetési platformok és a valós idejű licit (RTB) előretörését. Az automatizált rendszerek azért is jók, mert összekötik a megfelelő keresletet és kínálatot, és kiiktatják a hibalehetőségeket.

 

Meg az emberi intuíciót is.

OT: Erről nem nyilatkozom. Komolyra véve: annak nem kellene kikerülnie a rendszerből.

 

Miközben Törökországot az egyik legígéretesebb feltörekvő piacként írják le, az eddig elmondottak számomra inkább egy érett piac kérdéseit és kihívásait mutatják.

OT: Hogy Törökország érett piac lenne?

 

Legalábbis azon dolgokról mondják, hogy hamarosan jönnek, amelyekről Nyugat-Európában is hasonló módon beszélnek.

OT: Valójában ezek a dolgok már itt vannak. Ennyiben igaza van, és ennyiben tényleg azt mondhatjuk, hogy Törökország lassan érett piaccá válik. A nagy népesség, a fiatalok számottevő aránya és a nagymértékű növekedés viszont a feltörekvő piac képét erősítik.

 

Minden piacnak van valamiféle sajátossága. Mi az egyedi a török fejlődésben?

OT: Ha nem kizárólag a reklám- és médiapiacot tekintem, hanem a gazdaság egészét, nem állíthatom, hogy sok ilyet lehetne a helyi szereplőkkel kapcsolatban felsorolni. Amint látunk ugyanis valami izgalmasat, azt lemásoljuk, vagy igyekszünk más módon a részesei lenni.

A médiapiac egy kicsit más: úgy alakult, hogy a prémium tartalmak nagy arányban elérhetőek az interneten. Az online videóra fordított reklámpénzek majdnem 90 százaléka olyan prémium tartalmakhoz vándorol, amelyeknek a nagyobb része eredendően televíziós sorozat.

 

Özge Erkut

Ha már a videónál járunk: nálunk ez a szegmens egyelőre a YouTube-ról szól, bár az önök magyarországi cége, a Videohouse és mások próbálkoznak versenyt támasztani. Hogy van ez a török piacon?

Özge Erkut (ÖE): A YouTube májusban lépett a török piacra, és természetesen egy sor olyan innovatív eszközt kínál a márkáknak, amelyekhez mindenki más is igazodni próbál, illetve amelyeknél jobbat igyekszik kínálni. De ahogyan Orkun is mondta, a videó helyzete Törökországban más, mint a legtöbb piacon. Az online videót nálunk inkább a televízióreklám kiegészítőjének tartják, mintsem internetes eszköznek. Nem kell tehát CTR-rel és hasonlókkal foglalkozni. Az olyan globális cégek, mint a Vodafone, a Procter & Gamble, a Colgate és a médiaügynökségeik, úgy tekintenek az online videóra, mint a tévészpotokra: elérést, ratinget, GRP-t számolnak. Azaz azt nézik, ezek hogyan tudják kiegészíteni a klasszikus tévés elérést, ratinget, GRP-t. Az online videók egy kisebb része nem prémium tartalom: ezek a rövidebb videók, a felhasználók által készített tartalmak. Azokon a site-okon, amelyek ilyesmiket kínálnak, a hirdetők és a médiatervezők magas CTR-ekben, alacsony bounce rate-ekben és hasonlókban gondolkodnak.

Bizonyos szempontból még le vagyunk maradva Európa vagy az Egyesült Államok mögött, a videotartalmak fogyasztása viszont érdekes képet mutat. A TGI múlt őszi adatai szerint 21 millióan televízióznak napi 3 órán át vagy rövidebb ideig, és 11,5 millió olyan ember van, aki minimum 8 órát tölt az interneten, és legalább 2 órán keresztül online videókat néz. Ezek óriási számok, több online videót fogyasztunk, mint bárki más. Tavaly áprilisban 4,5 milliárd videót néztek meg Törökországban, amelyből 3,5 milliárd megtekintést a YouTube mondhatott magáénak. A prémium tartalmak 50 milliós száma ehhez képest elhanyagolható, ha viszont az árképzést és a tervezés módját vesszük szemügyre, akkor azt látjuk, hogy a prémium tartalmak a legkeresettebbek. Ezért aztán az értékesítés során mi nem CPM-ben gondolkodunk, hanem cost per view-ban, sőt, most vezetjük be a piacra a cost per completed view-t is. A tévével versenyzünk.

 

Ez azt jelenti, hogy a médiaügynökségek tényleg integráltan terveznek televíziós és online videotartalmakra?

ÖE: Igen. A török televíziós reklámpiacon jelenleg behatárolt a rendelkezésre álló reklámidő mennyisége, ami azt jelenti, hogy nem minden ügyfél tud megfelelő láthatóságra szert tenni a tévében. Így aztán a prémium videotartalmakra szánt pénz egy részét átcsoportosítják a televízióból az internetre, és így több embert érnek el.

 

Versenyeznek a YouTube-bal?

ÖE: Nem. A YouTube-on Törökországban nincsenek prémium tartalmak, mert nem tudtak megállapodni a tévétársaságokkal. Régi szappanoperák összefoglalói vagy beharangozók elérhetőek rajta, de az új, igazán népszerű tartalmak a televíziótársaságok oldalain nézhetők meg. Ily módon a YouTube kiegészítő felület a Vidyoda mellett.

 

Hogyan lehet hatékony egy márkatulajdonos az online videós közegben?

ÖE: Az egyik legfontosabb kérdés, amit meg kell oldani ahhoz, hogy a megjelenés hatékony legyen, a célzási technológia. Épp eleget tanulmányoztuk a tévét, annak közelébe és ellenében pozicionáltuk magunkat, így látjuk a határait is. Világszerte az a legnagyobb probléma, bármely cég végzi is a közönségmérést, hogy a magas költségek miatt limitált számú mérőkészüléket szerelnek fel, ennek következtében aztán a célzás sem túl pontos. Ez ahhoz vezet, hogy az ügyfelek „túlköltik magukat”.

 

A tévével kapcsolatban még mindig él a „jó öreg” 18–49 évesek alkotta, kereskedelmileg fontos célcsoport képe. Hogyan működik a célzás az online videós közegben?

ÖE: Jelenleg kétféle célzási lehetőséggel dolgozunk. Az alapbeállítás szerint amikor egy felhasználónak a rendszer hirdetést szolgál ki, akkor azt a neme, a kora, a végzettsége és a foglalkozása alapján teszi. Ezen túlmenően viszont vannak egyéb adatgyűjtési módok, amelyekkel további információk szerezhetők a felhasználókról. Feltehetjük például a látogatónak a kérdést, hogy tervez-e idén autóvásárlást, és akkor mutatunk meg neki egy bizonyos filmet, ha a válasz igen. Vagy egy mobilszolgáltató kampányában más filmet játszunk le azoknak, akik már az ügyfelei a hirdetőnek, és azoknak, akiket még csak most szeretne megszerezni.

 

Hogyan tekintenek a médiatervezők az online videóra: márkaépítési eszközként vagy direct-response kampányokban is el tudják képzelni?

OT: Az ügyfelek zöme márkázási eszköznek tekinti, már csak azért is, mert ez egy új típusú hirdetési eszköz, ez azonban változhat, ahogyan érik a piac. A felhasználók által generált, tehát nem prémium kategóriás tartalmakat inkább performance-alapon értékesítik.

 

Milyen növekedési kilátásai vannak az online videós hirdetések piacának Törökországban?

ÖE: 2011-ben 22 millió, 2012-ben viszont már 45 millió török líra fordult meg ezen a piacon. Idén 100 millió körüli, jövőre pedig 150 milliós bevételt vár a szegmens. Tavaly a török médiapiac egésze 8 százalékkal, a digitális szegmens 30 százalékkal, míg az online videó 101 százalékkal nőtt.

Médiapiac

Még lehet jelentkezni a Mediaworks tehetséggondozó programjára

November 15-ig még beadhatók a jelentkezések.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A nagy érdeklődésre tekintettel november 15-ig meghosszabbították a Mediaworks Tehetséggondozó Programjának jelentkezési határidejét. A képzésre elsősorban főiskolásokat, egyetemistákat várnak.

Ahogyan arról korábban a Médiapiac is beszámolt, gyakorlatorientált tehetséggondozó programot indít a Mediaworks Hungary Zrt., hazánk legnagyobb médiavállalata. A képzés résztvevői a magyar konzervatív sajtó kiemelkedő szereplőiből összeállított előadói és mentori gárdával dolgozhatnak együtt.

Utóbbiak rövid megszólalásait az alábbi videóban tekintheti meg:

A jelentkezés részleteiről a program Facebook-oldalán lehet tájékozódni.

Tovább olvasom

Médiapiac

Frissítette a kínai kiberhatóság az idézhető internetes hírforrások listáját

Frissített listát adott ki a kínai kiberhatóság szerdán azokról az internetes hírszolgáltatókról, amelyek anyagait leközölheti a kínai sajtó.

Közzétéve:

Pixabay

A Kínai Kibertér Felügyelet (Cyberspace Administration of China, CAC) hivatalos internetes oldalán közzétett közlemény szerint az új listán szereplő források száma mintegy négyszeresére nőtt az előző, 2016-ban kiadott listához képest. Újdonságként ismertették továbbá, hogy

a szerdán közzétett, 1358 elemet tartalmazó listán most először szerepelnek a közösségi média hivatalos oldalai, valamint okoseszköz-applikációk.

A közlemény szerint azokat a hírközlőket, akik a listán kívüli forrásból vesznek át híranyagot, büntetésben részesítik. Hozzátették továbbá: a hatóság a listát folyamatosan felülvizsgálja, és bármikor eltávolíthat vagy hozzáadhat hírszolgáltatókat.

Kínában, ahol az olyan, külföldi internetes platformok, mint a Facebook, a Twitter vagy a Google nem érhetőek el a felhasználók számára, és jelentősen korlátozzák a hozzáférést a külföldi sajtóorgánumok oldalaihoz is, a hatóságok az utóbbi időben a belföldi internetes tartalmak “megtisztítására” helyezték át a hangsúlyt.

Szeptember közepén a kiberhatóság új iránymutatást adott ki arra vonatkozóan, hogy az internetes platformoknak ki kell iktatniuk az “egészségtelennek” ítélt tartalmakat. Az iránymutatás szerint az internetes portáloknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a felületeiken közzétett tartalmakért, beleértve a felhasználók által megosztott bejegyzéseket is. A kínai hatóságok az utóbbi időben a társadalomra nézve károsnak ítélt témák közé kezdtek sorolni több, nem politikai jellegű tartalmat, egyebek mellett a tőzsdei elemzéseket és az ismert emberekről szóló pletykákat – írta egy szeptemberi cikkében a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

A tőzsdei elemzések esetében elsősorban olyan internetes kommentátorok tevékenységét igyekeznek visszaszorítani, akik az interneten közzétett bejegyzések segítségével próbálják befolyásolni a tőzsdei árfolyamok alakulását. A Tencent kínai technológiai óriáscég az útmutatás alapján több ezer független pénzügyi híroldalt számolt fel, és több mint 20 ezer bejegyzést törölt az általa működtetett, Kínában népszerű WeChat nevű közösségi médiaplatformról.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Kirúgták a Bild főszerkesztőjét

Julian Reichelt többek között női kollégáit zaklatta szexuálisan.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Kirúgták Németország egyik legnagyobb bulvárlapjának főszerkesztőjét. Julian Reicheltről kiderült, hogy a vádak szerint visszaélt a hatalmával, szexuálisan zaklatott női kollégákat, viszonyt folytatott egy kezdő újságíróval, akit aztán olyan pozícióba helyezett, amelyet a nő maga is túl nagy feladatnak tartott – írja a New York Times nyomán a Mandiner

A Bild kiadója, az Axel Springer hétfőn jelentette be, hogy kirúgta a Bild főszerkesztőjét, a hivatalos indoklás szerint azért, mert nem tudta meghúzni a határt a privát és a szakmai dolgai között.

A kiadóvállalat egy ügyvédi irodát bízott meg azzal, hogy kivizsgálja a Reichelt ellen felhozott vádakat. Először nem találtak kirúgást megalapozó bizonyítékokat a viselkedésére, nemrég azonban ez megváltozott. Az Axel Springer szóvivője ugyanakkor nem akarta részletezni, hogy milyen bizonyítékokról van szó.

A New York Times cikke szerint Reichelt viszonyt folytatott a lap egyik kezdő újságírójával – a főszerkesztő akkor 36, az újságíró 25 éves volt.

A nőnek hamarosan vezető newsroomos pozíciót adott, a nyomozás során adott vallomásában azonban a nő azt mondta, nem állt készen erre a feladatra. Mindeközben a főszerkesztő rendszeresen hotelszobákba rendelte.

Tovább olvasom