Kövess minket!

Médiapiac

„A tévével versenyzünk”

Törökországban a tévétársaságok prémium tartalmai gyorsan és legálisan vándoroltak a netre, ami jó alapot teremtett az online videó szegmens fejlődéséhez. Orkun Tekinnel, az itthon az Adaptive Mediát és immár a Videohouse-t is jegyző Ballroom International igazgatósági tagjával és Özge Erkuttal, a cégcsoporthoz tartozó Vidyoda értékesítési vezetőjével beszélgettünk az egyik legizgalmasabb feltörekvő piacról.

Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap május-júniusi számában, a “Mi újság Digitáliában?” melléklet részeként jelent meg. 2013. szeptember 10-én megrendezésre kerülő Digitália konferenciánk egyik kiemelt témája a digitális videó lesz. Részletek hamarosan!

 

Orkun Tekin

Nemzetközi szereplőkkel beszélgetve végül mindig oda lyukadunk ki, hogy Törökország ígéretes piac. Mi miatt látnak benne ennyien perspektívát?

Orkun Tekin (OT): A teljes népesség nagyobb hányadát fiatalok adják, a zömük Y vagy Z generációs. Szintén fontos tényező, hogy a törökök nagyon interaktívak. Csak néhány adat ennek érzékeltetésére: 32,3 millió fővel hetedikek vagyunk a Facebook-felhasználók számát tekintve az egész világon, emellett 6,5 millióan twitterezünk. Ezek a számok nagyobbak, mint némely ország teljes lakossága.

Nem csupán az internethasználatot határozza meg azonban a törökök azon jellemzője, hogy mindig keresik az újat, a saját helyüket a világban. Van ennek negatív oldala is: a török felhasználók nem túl lojálisak. Különösen igaz ez a digitális szolgáltatásokra. Ha feltűnik egy frissebb verzió, egy újabb, jobb szolgáltatás, már váltanak is.

 

Mekkora a török digitális reklámpiac?

OT: A digitális szegmens 943 millió török lírát, azaz mintegy 392 millió eurót tett ki 2012-ben. A teljes költésből a display jelentős szeletet, 329 millió lírát hasított ki a múlt évben. Az online videóra 45 millió, a mobilra pedig 36 millió líra jutott 2012-ben. Az online apróhirdetés sem jelent kis tételt, körülbelül 85 milliós piac. A maradék, azaz egy rendkívül tekintélyes összeg az olyan automatizált platformokhoz kerül, mint a Google vagy a Facebook.

A digitális költés a teljes reklámtorta 9,5 százalékát adta tavaly, ez az arány idén elérheti a 12 százalékot. A digitális piac minden évben 30 százalék körül bővül. A növekedés nagyrészt még mindig azokból a büdzsékből ered, amelyeket a hagyományos médiatípusokból, többek között a televízióból csoportosítanak át.

 

Az átcsoportosított büdzséken túl tehát nem nagyon folyik be új, kifejezetten a digitális szegmensnek dedikált pénz?

OT: Természetesen jönnek be új pénzek, elsősorban a kis- és közepes vállalakozások révén. Az online médiában könnyen meg tudnak jelenni a rendelkezésükre álló büdzsékből, tévében vagy sajtóban azonban nem igazán.

 

A magyar piac meglehetősen elaludt a kkv-k megszólításával kapcsolatban. Korábban nem hajoltak le a helyi szereplők a fillérekért, majd mikor a válság miatt ez szükségessé vált volna, akkorra már a Google és a Facebook lecsapott a kis hirdetőkre. A török digitális piac szereplői hogyan állnak a kkv-k kiszolgálásával?

OT: Nekünk is van kifejezetten kis- és középvállalkozásokra szakosodott értékesítési csapatunk. Amikor egy ilyen cég marketingre költ, akkor egy dolog számít neki: a mérhető eredmény. Amennyiben megfelelő megoldásokat alkalmazunk az értékesítési céljaik támogatására, fenntartható kapcsolatot lehet kialakítani e vállalati körrel is. A teljes értékesítési volumenünk 40-45 százaléka kis- és középvállalkozásoktól származik, egyáltalán nem elhanyagolható ügyfelek tehát.

 

Melyek a török piacot jelenleg meghatározó főbb trendek?

OT: A piacon három meghatározó trendet látunk: a videó, a mobil, illetve az automatizált hirdetési platformok és a valós idejű licit (RTB) előretörését. Az automatizált rendszerek azért is jók, mert összekötik a megfelelő keresletet és kínálatot, és kiiktatják a hibalehetőségeket.

 

Meg az emberi intuíciót is.

OT: Erről nem nyilatkozom. Komolyra véve: annak nem kellene kikerülnie a rendszerből.

 

Miközben Törökországot az egyik legígéretesebb feltörekvő piacként írják le, az eddig elmondottak számomra inkább egy érett piac kérdéseit és kihívásait mutatják.

OT: Hogy Törökország érett piac lenne?

 

Legalábbis azon dolgokról mondják, hogy hamarosan jönnek, amelyekről Nyugat-Európában is hasonló módon beszélnek.

OT: Valójában ezek a dolgok már itt vannak. Ennyiben igaza van, és ennyiben tényleg azt mondhatjuk, hogy Törökország lassan érett piaccá válik. A nagy népesség, a fiatalok számottevő aránya és a nagymértékű növekedés viszont a feltörekvő piac képét erősítik.

 

Minden piacnak van valamiféle sajátossága. Mi az egyedi a török fejlődésben?

OT: Ha nem kizárólag a reklám- és médiapiacot tekintem, hanem a gazdaság egészét, nem állíthatom, hogy sok ilyet lehetne a helyi szereplőkkel kapcsolatban felsorolni. Amint látunk ugyanis valami izgalmasat, azt lemásoljuk, vagy igyekszünk más módon a részesei lenni.

A médiapiac egy kicsit más: úgy alakult, hogy a prémium tartalmak nagy arányban elérhetőek az interneten. Az online videóra fordított reklámpénzek majdnem 90 százaléka olyan prémium tartalmakhoz vándorol, amelyeknek a nagyobb része eredendően televíziós sorozat.

 

Özge Erkut

Ha már a videónál járunk: nálunk ez a szegmens egyelőre a YouTube-ról szól, bár az önök magyarországi cége, a Videohouse és mások próbálkoznak versenyt támasztani. Hogy van ez a török piacon?

Özge Erkut (ÖE): A YouTube májusban lépett a török piacra, és természetesen egy sor olyan innovatív eszközt kínál a márkáknak, amelyekhez mindenki más is igazodni próbál, illetve amelyeknél jobbat igyekszik kínálni. De ahogyan Orkun is mondta, a videó helyzete Törökországban más, mint a legtöbb piacon. Az online videót nálunk inkább a televízióreklám kiegészítőjének tartják, mintsem internetes eszköznek. Nem kell tehát CTR-rel és hasonlókkal foglalkozni. Az olyan globális cégek, mint a Vodafone, a Procter & Gamble, a Colgate és a médiaügynökségeik, úgy tekintenek az online videóra, mint a tévészpotokra: elérést, ratinget, GRP-t számolnak. Azaz azt nézik, ezek hogyan tudják kiegészíteni a klasszikus tévés elérést, ratinget, GRP-t. Az online videók egy kisebb része nem prémium tartalom: ezek a rövidebb videók, a felhasználók által készített tartalmak. Azokon a site-okon, amelyek ilyesmiket kínálnak, a hirdetők és a médiatervezők magas CTR-ekben, alacsony bounce rate-ekben és hasonlókban gondolkodnak.

Bizonyos szempontból még le vagyunk maradva Európa vagy az Egyesült Államok mögött, a videotartalmak fogyasztása viszont érdekes képet mutat. A TGI múlt őszi adatai szerint 21 millióan televízióznak napi 3 órán át vagy rövidebb ideig, és 11,5 millió olyan ember van, aki minimum 8 órát tölt az interneten, és legalább 2 órán keresztül online videókat néz. Ezek óriási számok, több online videót fogyasztunk, mint bárki más. Tavaly áprilisban 4,5 milliárd videót néztek meg Törökországban, amelyből 3,5 milliárd megtekintést a YouTube mondhatott magáénak. A prémium tartalmak 50 milliós száma ehhez képest elhanyagolható, ha viszont az árképzést és a tervezés módját vesszük szemügyre, akkor azt látjuk, hogy a prémium tartalmak a legkeresettebbek. Ezért aztán az értékesítés során mi nem CPM-ben gondolkodunk, hanem cost per view-ban, sőt, most vezetjük be a piacra a cost per completed view-t is. A tévével versenyzünk.

 

Ez azt jelenti, hogy a médiaügynökségek tényleg integráltan terveznek televíziós és online videotartalmakra?

ÖE: Igen. A török televíziós reklámpiacon jelenleg behatárolt a rendelkezésre álló reklámidő mennyisége, ami azt jelenti, hogy nem minden ügyfél tud megfelelő láthatóságra szert tenni a tévében. Így aztán a prémium videotartalmakra szánt pénz egy részét átcsoportosítják a televízióból az internetre, és így több embert érnek el.

 

Versenyeznek a YouTube-bal?

ÖE: Nem. A YouTube-on Törökországban nincsenek prémium tartalmak, mert nem tudtak megállapodni a tévétársaságokkal. Régi szappanoperák összefoglalói vagy beharangozók elérhetőek rajta, de az új, igazán népszerű tartalmak a televíziótársaságok oldalain nézhetők meg. Ily módon a YouTube kiegészítő felület a Vidyoda mellett.

 

Hogyan lehet hatékony egy márkatulajdonos az online videós közegben?

ÖE: Az egyik legfontosabb kérdés, amit meg kell oldani ahhoz, hogy a megjelenés hatékony legyen, a célzási technológia. Épp eleget tanulmányoztuk a tévét, annak közelébe és ellenében pozicionáltuk magunkat, így látjuk a határait is. Világszerte az a legnagyobb probléma, bármely cég végzi is a közönségmérést, hogy a magas költségek miatt limitált számú mérőkészüléket szerelnek fel, ennek következtében aztán a célzás sem túl pontos. Ez ahhoz vezet, hogy az ügyfelek „túlköltik magukat”.

 

A tévével kapcsolatban még mindig él a „jó öreg” 18–49 évesek alkotta, kereskedelmileg fontos célcsoport képe. Hogyan működik a célzás az online videós közegben?

ÖE: Jelenleg kétféle célzási lehetőséggel dolgozunk. Az alapbeállítás szerint amikor egy felhasználónak a rendszer hirdetést szolgál ki, akkor azt a neme, a kora, a végzettsége és a foglalkozása alapján teszi. Ezen túlmenően viszont vannak egyéb adatgyűjtési módok, amelyekkel további információk szerezhetők a felhasználókról. Feltehetjük például a látogatónak a kérdést, hogy tervez-e idén autóvásárlást, és akkor mutatunk meg neki egy bizonyos filmet, ha a válasz igen. Vagy egy mobilszolgáltató kampányában más filmet játszunk le azoknak, akik már az ügyfelei a hirdetőnek, és azoknak, akiket még csak most szeretne megszerezni.

 

Hogyan tekintenek a médiatervezők az online videóra: márkaépítési eszközként vagy direct-response kampányokban is el tudják képzelni?

OT: Az ügyfelek zöme márkázási eszköznek tekinti, már csak azért is, mert ez egy új típusú hirdetési eszköz, ez azonban változhat, ahogyan érik a piac. A felhasználók által generált, tehát nem prémium kategóriás tartalmakat inkább performance-alapon értékesítik.

 

Milyen növekedési kilátásai vannak az online videós hirdetések piacának Törökországban?

ÖE: 2011-ben 22 millió, 2012-ben viszont már 45 millió török líra fordult meg ezen a piacon. Idén 100 millió körüli, jövőre pedig 150 milliós bevételt vár a szegmens. Tavaly a török médiapiac egésze 8 százalékkal, a digitális szegmens 30 százalékkal, míg az online videó 101 százalékkal nőtt.

Médiapiac

Új ismeretterjesztő műsor indul a Dunán Mező Misivel

Látványos és elgondolkodtató időutazásra hívja a nézőket Mező Misi Jézus és… címmel szombattól a Duna csatornán induló ismeretterjesztő sorozata, amely tizenkét régi mesterséget mutat be.

Közzétéve:

MTI/Cseke Csilla

Mező Misi, a Magna Cum Laude zenekar frontembere műsorvezetőként mutatkozik be a Duna új ismeretterjesztő műsorában.

A Jézus és… című sorozat címe különleges asszociációra ad lehetőséget: a pontok helyére különböző mesterségek kerülnek, és a műsorvezető nemcsak bemutatja ezeket az ősi szakmákat, hanem testközelből tapasztalja meg, mit jelent az évezredes szakmákat űzni, miközben olyan szakemberek osztják meg vele tapasztalataikat, akik hivatásként tekintenek munkájukra.

Minden “hivatásmese” példa lehet arra, milyen hangsúlyosan hatja át kultúránkat és szakmáinkat hétköznapjainkban a kereszténység – mondta el a műsor keddi budapesti sajtótájékoztatóján Mező Misi, hozzátéve: az ősi foglalkozásokon keresztül a nézők közelebb kerülhetnek a hithez, valláshoz és számos személyes élettörténethez is.

Debrecen, 2022. június 21. Mező Misi zenész, a Magna Cum Laude énekese, a Duna csatorna Jézus és vendégei vallási műsorának házigazdája (j) a sorozat Jézus és a fazekas című részének forgatásán Gál Álmos debreceni fazekasmesterrel a Föld Sója Kerámia Műhelyben 2022. június 21-én. MTI/Cseke Csilla

Mező Misi “élete legszebb kalandjának” nevezte a tizenkét hónapon keresztül forgatott sorozatot, amely a bíró, építőmester, fazekas, földműves, halász, katona, orvos, pásztor, pék, szőlész, tudós és vámszedő mesterségekbe nyújt bepillantást.

Mint a műsorvezető felidézte, a forgatás során eljutottak az olaszországi Pisába, egy gravitációs hullámokat vizsgáló kutatóközpontba, de jártak Erdélyben is, ahol a pásztorokról szóló műsort vették fel.
Különleges élmény volt száz méter magasan, az esztergomi bazilika kupolájának keresztjénél állni, de az is, amikor a sürgősségi osztályon testközelből lehetett megtekinteni egy gyomortükrözést – számolt be élményeiről Mező Misi.

Palkó Áron, a sorozat rendezője elmondta, a Jézus és… célja az, hogy a műsorban szereplőket “hitelesen tudja kibontani”. Mező Misi mellett könnyen megnyíltak az emberek, így a tizenkét mesterségről nem idealizált, hanem valós képet kaphatnak a nézők – jegyezte meg.

Tác, 2022. május 25. Mező Misi zenész, a Magna Cum Laude énekese a Duna csatorna Jézus és… vallási sorozata Jézus és a földműves című epizódjának forgatásán Tácon, a Gorsium Régészeti Parkban 2022. május 25-én. MTI/Szigetváry Zsolt


Filó László zászlós, a műsor katonákról szóló epizódjának szereplője hozzátette: a Jézus és… egyrészt szakmákról, hivatásokról szól, de olyan emberekről is, akik Istent keresik.
Katonának lenni nem szakma, hanem hivatás; benne van az alázat, a kitartás, a hűség és ami az egészet összefogja: az önfeláldozás – hangsúlyozta.

Vukics Adrienn régész, muzeológus, a műsor szakértője azt emelte ki, hogy a sorozatban karizmatikus emberek mutatják be a tizenkét kiválasztott hivatást. Ezen szakmák mindegyike létezett már Jézus idején, de némelyik már az őskorban is – fűzte hozzá.

A Jézus és… sorozat tizenkét epizódja szombat délutánonként 16:20-tól lesz látható a Dunán.

Borítókép: Mező Misi zenész, a Magna Cum Laude énekese a Duna csatorna Jézus és a vámszedő című műsorának egyik házigazdája a sorozat forgatásán Somody Imre vállalkozó vácegresi birtokán 2022. április 11-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Új évaddal folytatódik a Csináljuk a fesztivált!

A Duna nagyszabású show-műsora hamarosan új adásokkal jelentkezik. A folytatásban a nézők még nagyobb szerepet kaptak: öt héten át válogathattak a különböző korszakok slágerei közül.

Közzétéve:

MTI/Máthé Zoltán

Óriási érdeklődéssel, több mint 12 ezer szavazattal ért véget a hirado.hu oldalán futó, öt héten át tartó voksolás, amelyben a Csináljuk a fesztivált! következő évadának slágereit véleményezhették a nézők.

A legnépszerűbb tematikus szavazási kör az Aranykor korszaka volt, amelyben több mint háromezren vettek részt, és akadt olyan dal is a listában, amely kimagasló győztes lett az ezret is meghaladó szavazattal.

A közönség által kiválasztott dalokat október 7-én jelenti be a Duna exkluzív sajtótájékoztató keretében, ahol minden részlet kiderül a Csináljuk a fesztivált! következő évadáról. Nyilvánosságra hozzák néhány sztárelőadó és a műsorvezetők kilétét, valamint azt is leleplezik, kik kapnak helyet majd a zsűriben.

Borítókép: A győztes Peter Sramek a Csináljuk a fesztivált! című nagyszabású show-műsor sajtónyilvános döntőjének felvételén a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai stúdiójában 2022. április 5-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Prima díjjal ismerték el a Bartók Rádió munkáját

A legjobbak közé választották a Bartók Rádiót. A közmédia klasszikuszenei rádióadója az egyik legrangosabb elismerésben részesült: a magyar ismeretterjesztés és média kategóriájának Primájává választották.

Közzétéve:

Borítókép: Devich Márton, a Bartók Rádió Csatornaigazgatója a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA) Kunigunda utcai telephelyén lévõ rádióstúdió elõtt. MTVA Fotó: Zih Zsolt

Bartók Rádió értékőrző és -teremtő munkájával, a kultúra ápolásával és közvetítésével nélkülözhetetlen része a magyar művészeti, komolyzenei életnek – sokrétű szakmai tevékenységét Prima díjjal ismerték el magyar ismeretterjesztés és média kategóriában – közölte a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriuma.

Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója és a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek ügyvezetője elmondta, a Prima díj nagy öröm és nagyon sokat jelent az egész szerkesztőség számára.

„Minden kollégám munkája benne van ebben a díjban, aki az elmúlt évtizedekben a Bartók Rádiónál dolgozott, akik mindent megtettek és megtesznek ma is a csatornáért. Komoly szakmai tudást igényel a hivatásunk, amit szolgálatnak tekintünk. Remek csapat alkotja a szerkesztőséget, és azon dolgozunk, hogy minél színvonalasabb, tartalmasabb és színesebb műsorokat készítsünk, és igényesen szórakoztassuk a hallgatóinkat minél szélesebb körben.

Célunk, hogy a zene erejével reményt adjunk az emberek lelkébe, hogy dokumentáljuk a magyar zenei életet, segítsük a fiatal muzsikusokat és támogassuk a magyar kortárs zenét. Szép és nagy feladat, nagy felelősséggel”

– jelentette ki Devich Márton, hozzátéve, hogy a Prima díj visszaigazolása annak, hogy jó úton járnak.

A kategóriában Prima díjat kapott a Bartók Rádió mellett Hadas Krisztina televíziós újságíró, szerkesztő, riporter és Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser is.

A legjobbnak járó a Prima Primissima Díjat december 2-án, titkos szavazás eredménye alapján hirdetik ki.

Tovább olvasom