Kövess minket!

Médiapiac

„A tévével versenyzünk”

Törökországban a tévétársaságok prémium tartalmai gyorsan és legálisan vándoroltak a netre, ami jó alapot teremtett az online videó szegmens fejlődéséhez. Orkun Tekinnel, az itthon az Adaptive Mediát és immár a Videohouse-t is jegyző Ballroom International igazgatósági tagjával és Özge Erkuttal, a cégcsoporthoz tartozó Vidyoda értékesítési vezetőjével beszélgettünk az egyik legizgalmasabb feltörekvő piacról.

Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap május-júniusi számában, a “Mi újság Digitáliában?” melléklet részeként jelent meg. 2013. szeptember 10-én megrendezésre kerülő Digitália konferenciánk egyik kiemelt témája a digitális videó lesz. Részletek hamarosan!

 

Orkun Tekin

Nemzetközi szereplőkkel beszélgetve végül mindig oda lyukadunk ki, hogy Törökország ígéretes piac. Mi miatt látnak benne ennyien perspektívát?

Orkun Tekin (OT): A teljes népesség nagyobb hányadát fiatalok adják, a zömük Y vagy Z generációs. Szintén fontos tényező, hogy a törökök nagyon interaktívak. Csak néhány adat ennek érzékeltetésére: 32,3 millió fővel hetedikek vagyunk a Facebook-felhasználók számát tekintve az egész világon, emellett 6,5 millióan twitterezünk. Ezek a számok nagyobbak, mint némely ország teljes lakossága.

Nem csupán az internethasználatot határozza meg azonban a törökök azon jellemzője, hogy mindig keresik az újat, a saját helyüket a világban. Van ennek negatív oldala is: a török felhasználók nem túl lojálisak. Különösen igaz ez a digitális szolgáltatásokra. Ha feltűnik egy frissebb verzió, egy újabb, jobb szolgáltatás, már váltanak is.

 

Mekkora a török digitális reklámpiac?

OT: A digitális szegmens 943 millió török lírát, azaz mintegy 392 millió eurót tett ki 2012-ben. A teljes költésből a display jelentős szeletet, 329 millió lírát hasított ki a múlt évben. Az online videóra 45 millió, a mobilra pedig 36 millió líra jutott 2012-ben. Az online apróhirdetés sem jelent kis tételt, körülbelül 85 milliós piac. A maradék, azaz egy rendkívül tekintélyes összeg az olyan automatizált platformokhoz kerül, mint a Google vagy a Facebook.

A digitális költés a teljes reklámtorta 9,5 százalékát adta tavaly, ez az arány idén elérheti a 12 százalékot. A digitális piac minden évben 30 százalék körül bővül. A növekedés nagyrészt még mindig azokból a büdzsékből ered, amelyeket a hagyományos médiatípusokból, többek között a televízióból csoportosítanak át.

 

Az átcsoportosított büdzséken túl tehát nem nagyon folyik be új, kifejezetten a digitális szegmensnek dedikált pénz?

OT: Természetesen jönnek be új pénzek, elsősorban a kis- és közepes vállalakozások révén. Az online médiában könnyen meg tudnak jelenni a rendelkezésükre álló büdzsékből, tévében vagy sajtóban azonban nem igazán.

 

A magyar piac meglehetősen elaludt a kkv-k megszólításával kapcsolatban. Korábban nem hajoltak le a helyi szereplők a fillérekért, majd mikor a válság miatt ez szükségessé vált volna, akkorra már a Google és a Facebook lecsapott a kis hirdetőkre. A török digitális piac szereplői hogyan állnak a kkv-k kiszolgálásával?

OT: Nekünk is van kifejezetten kis- és középvállalkozásokra szakosodott értékesítési csapatunk. Amikor egy ilyen cég marketingre költ, akkor egy dolog számít neki: a mérhető eredmény. Amennyiben megfelelő megoldásokat alkalmazunk az értékesítési céljaik támogatására, fenntartható kapcsolatot lehet kialakítani e vállalati körrel is. A teljes értékesítési volumenünk 40-45 százaléka kis- és középvállalkozásoktól származik, egyáltalán nem elhanyagolható ügyfelek tehát.

 

Melyek a török piacot jelenleg meghatározó főbb trendek?

OT: A piacon három meghatározó trendet látunk: a videó, a mobil, illetve az automatizált hirdetési platformok és a valós idejű licit (RTB) előretörését. Az automatizált rendszerek azért is jók, mert összekötik a megfelelő keresletet és kínálatot, és kiiktatják a hibalehetőségeket.

 

Meg az emberi intuíciót is.

OT: Erről nem nyilatkozom. Komolyra véve: annak nem kellene kikerülnie a rendszerből.

 

Miközben Törökországot az egyik legígéretesebb feltörekvő piacként írják le, az eddig elmondottak számomra inkább egy érett piac kérdéseit és kihívásait mutatják.

OT: Hogy Törökország érett piac lenne?

 

Legalábbis azon dolgokról mondják, hogy hamarosan jönnek, amelyekről Nyugat-Európában is hasonló módon beszélnek.

OT: Valójában ezek a dolgok már itt vannak. Ennyiben igaza van, és ennyiben tényleg azt mondhatjuk, hogy Törökország lassan érett piaccá válik. A nagy népesség, a fiatalok számottevő aránya és a nagymértékű növekedés viszont a feltörekvő piac képét erősítik.

 

Minden piacnak van valamiféle sajátossága. Mi az egyedi a török fejlődésben?

OT: Ha nem kizárólag a reklám- és médiapiacot tekintem, hanem a gazdaság egészét, nem állíthatom, hogy sok ilyet lehetne a helyi szereplőkkel kapcsolatban felsorolni. Amint látunk ugyanis valami izgalmasat, azt lemásoljuk, vagy igyekszünk más módon a részesei lenni.

A médiapiac egy kicsit más: úgy alakult, hogy a prémium tartalmak nagy arányban elérhetőek az interneten. Az online videóra fordított reklámpénzek majdnem 90 százaléka olyan prémium tartalmakhoz vándorol, amelyeknek a nagyobb része eredendően televíziós sorozat.

 

Özge Erkut

Ha már a videónál járunk: nálunk ez a szegmens egyelőre a YouTube-ról szól, bár az önök magyarországi cége, a Videohouse és mások próbálkoznak versenyt támasztani. Hogy van ez a török piacon?

Özge Erkut (ÖE): A YouTube májusban lépett a török piacra, és természetesen egy sor olyan innovatív eszközt kínál a márkáknak, amelyekhez mindenki más is igazodni próbál, illetve amelyeknél jobbat igyekszik kínálni. De ahogyan Orkun is mondta, a videó helyzete Törökországban más, mint a legtöbb piacon. Az online videót nálunk inkább a televízióreklám kiegészítőjének tartják, mintsem internetes eszköznek. Nem kell tehát CTR-rel és hasonlókkal foglalkozni. Az olyan globális cégek, mint a Vodafone, a Procter & Gamble, a Colgate és a médiaügynökségeik, úgy tekintenek az online videóra, mint a tévészpotokra: elérést, ratinget, GRP-t számolnak. Azaz azt nézik, ezek hogyan tudják kiegészíteni a klasszikus tévés elérést, ratinget, GRP-t. Az online videók egy kisebb része nem prémium tartalom: ezek a rövidebb videók, a felhasználók által készített tartalmak. Azokon a site-okon, amelyek ilyesmiket kínálnak, a hirdetők és a médiatervezők magas CTR-ekben, alacsony bounce rate-ekben és hasonlókban gondolkodnak.

Bizonyos szempontból még le vagyunk maradva Európa vagy az Egyesült Államok mögött, a videotartalmak fogyasztása viszont érdekes képet mutat. A TGI múlt őszi adatai szerint 21 millióan televízióznak napi 3 órán át vagy rövidebb ideig, és 11,5 millió olyan ember van, aki minimum 8 órát tölt az interneten, és legalább 2 órán keresztül online videókat néz. Ezek óriási számok, több online videót fogyasztunk, mint bárki más. Tavaly áprilisban 4,5 milliárd videót néztek meg Törökországban, amelyből 3,5 milliárd megtekintést a YouTube mondhatott magáénak. A prémium tartalmak 50 milliós száma ehhez képest elhanyagolható, ha viszont az árképzést és a tervezés módját vesszük szemügyre, akkor azt látjuk, hogy a prémium tartalmak a legkeresettebbek. Ezért aztán az értékesítés során mi nem CPM-ben gondolkodunk, hanem cost per view-ban, sőt, most vezetjük be a piacra a cost per completed view-t is. A tévével versenyzünk.

 

Ez azt jelenti, hogy a médiaügynökségek tényleg integráltan terveznek televíziós és online videotartalmakra?

ÖE: Igen. A török televíziós reklámpiacon jelenleg behatárolt a rendelkezésre álló reklámidő mennyisége, ami azt jelenti, hogy nem minden ügyfél tud megfelelő láthatóságra szert tenni a tévében. Így aztán a prémium videotartalmakra szánt pénz egy részét átcsoportosítják a televízióból az internetre, és így több embert érnek el.

 

Versenyeznek a YouTube-bal?

ÖE: Nem. A YouTube-on Törökországban nincsenek prémium tartalmak, mert nem tudtak megállapodni a tévétársaságokkal. Régi szappanoperák összefoglalói vagy beharangozók elérhetőek rajta, de az új, igazán népszerű tartalmak a televíziótársaságok oldalain nézhetők meg. Ily módon a YouTube kiegészítő felület a Vidyoda mellett.

 

Hogyan lehet hatékony egy márkatulajdonos az online videós közegben?

ÖE: Az egyik legfontosabb kérdés, amit meg kell oldani ahhoz, hogy a megjelenés hatékony legyen, a célzási technológia. Épp eleget tanulmányoztuk a tévét, annak közelébe és ellenében pozicionáltuk magunkat, így látjuk a határait is. Világszerte az a legnagyobb probléma, bármely cég végzi is a közönségmérést, hogy a magas költségek miatt limitált számú mérőkészüléket szerelnek fel, ennek következtében aztán a célzás sem túl pontos. Ez ahhoz vezet, hogy az ügyfelek „túlköltik magukat”.

 

A tévével kapcsolatban még mindig él a „jó öreg” 18–49 évesek alkotta, kereskedelmileg fontos célcsoport képe. Hogyan működik a célzás az online videós közegben?

ÖE: Jelenleg kétféle célzási lehetőséggel dolgozunk. Az alapbeállítás szerint amikor egy felhasználónak a rendszer hirdetést szolgál ki, akkor azt a neme, a kora, a végzettsége és a foglalkozása alapján teszi. Ezen túlmenően viszont vannak egyéb adatgyűjtési módok, amelyekkel további információk szerezhetők a felhasználókról. Feltehetjük például a látogatónak a kérdést, hogy tervez-e idén autóvásárlást, és akkor mutatunk meg neki egy bizonyos filmet, ha a válasz igen. Vagy egy mobilszolgáltató kampányában más filmet játszunk le azoknak, akik már az ügyfelei a hirdetőnek, és azoknak, akiket még csak most szeretne megszerezni.

 

Hogyan tekintenek a médiatervezők az online videóra: márkaépítési eszközként vagy direct-response kampányokban is el tudják képzelni?

OT: Az ügyfelek zöme márkázási eszköznek tekinti, már csak azért is, mert ez egy új típusú hirdetési eszköz, ez azonban változhat, ahogyan érik a piac. A felhasználók által generált, tehát nem prémium kategóriás tartalmakat inkább performance-alapon értékesítik.

 

Milyen növekedési kilátásai vannak az online videós hirdetések piacának Törökországban?

ÖE: 2011-ben 22 millió, 2012-ben viszont már 45 millió török líra fordult meg ezen a piacon. Idén 100 millió körüli, jövőre pedig 150 milliós bevételt vár a szegmens. Tavaly a török médiapiac egésze 8 százalékkal, a digitális szegmens 30 százalékkal, míg az online videó 101 százalékkal nőtt.

Médiapiac

A külpolitikai újságírásba avat be a Magyar Médiafigyelő legújabb száma

A külföldi tudósítók, a haditudósítók és az ’56-os forradalomról tájékoztató sajtómunkások tevékenységéről is sokat megtudhatunk a folyóirat hasábjairól.

Közzétéve:

Borítóképünkön a Magyar Médiafigyelő című folyóirat borítója

A külpolitikai újságírás világába nyújt betekintést a Transzparens Újságírásért Alapítvány Magyar Médiafigyelő című folyóiratának 2023. évi második száma. A lap cikkei ismertetik a téma elméleti hátterét, a hozzá kapcsolódó szakmai és diplomáciai narratívákat, ezt követően pedig felvázolják a külföldi tudósítók munkájának lényegi elemeit és az elmúlt évtizedekben történt változásokat. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a haditudósítás kulisszái mögé is, hogy miként zajlik a különböző katonai műveletekkel kapcsolatos tudósítói tevékenység a háborús vagy egyéb konfliktusövezetekben. A lapszám bemutat néhány híres haditudósítót, majd nyomon követi, hogyan alakult a háborúk tálalása és milyen módon változott az újságírók hozzáférése a kényes információkhoz.

A szerkesztők külön cikket szentelnek azoknak

külföldi tudósítóknak, akik sokszor az életüket, de legalábbis a testi épségüket kockáztatva az 1956-os forradalom sűrűjéből tájékoztatták az általuk képviselt sajtótermékek olvasóközönségét.

Elemzésükben kitérnek arra is, hogy milyen körülmények között végezték munkájukat a forradalom árnyékában, és hogyan látták, majd interpretálták az 1956 októberében lezajlott tragikus eseményeket. A folyóirat következő száma a forradalom külföldi sajtóképének részletesebb rekonstruálásával folytatja majd a téma feldolgozását.

Azt is megvizsgálják, hogy az utóbbi két évtizedben mely országok médiumai rendelkeztek saját magyarországi vagy a szomszédos államok valamelyikében tartózkodó közép-kelet-európai tudósítóval, majd azt is górcső alá veszik, hogy milyen tendenciák fedezhetők fel a hazánkban működő külföldi tudósítói hálózat működésében. Végül azt is bemutatják, hogy kik írják a Magyarországról szóló tudósításokat. A Transzparens Újságírás Alapítvány mottójának megfelelően, miszerint céljuk, hogy „informáljunk azokról, akik informálnak téged”, arra törekszenek, hogy közelebb hozzák az olvasókhoz azon külföldi újságírók személyét, akik a magyar vonatkozású híreket tolmácsolják, munkájukkal pedig önkéntelenül is formálják a Magyarországról alkotott képet.

A folyóirat második száma IDE KATTINTVA érhető el. 

Tovább olvasom

Médiapiac

A Médiatanács jelzésére tett gyermekvédelmi lépéseket a bajor és a cseh médiahatóság

Az Amazon Prime Video és a HBO Max Hungary streamingszolgáltatók kínálatában elérhető filmek közül több alacsonyabb korhatárbesorolást kapott, mint azt a magyar szabályozás megkívánná. A külföldi társhatóságok a magyar megkeresések alapján intézkedtek a szolgáltatókkal szemben.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Médiatanács tájékoztatása szerint a bajor joghatóság alá tartozó Amazon Prime Video műsorkínálatában elérhető tartalmak besorolása több esetben nem felelt meg a magyar szabályozásnak. A bajor médiahatóság a Médiatanács ellenőrzésének eredménye alapján megvizsgálta a műsorszámokat. Arról tájékoztatta a magyar médiahatóságot, hogy

az eljárás nyomán a szolgáltató önkéntesen módosította A bűn éjszakája, a Jason Bourne, az Assassin’s Creed és a Széttörve című műsorszámok korhatár-megjelölését.

A Médiatanács megkeresésére reagálva a cseh médiahatóság felhívta az HBO MAX Hungary Csehországban bejegyzett médiaszolgáltatóját, hogy tegyen eleget a magyar jogszabályban meghatározott szigorúbb klasszifikációs követelményeknek. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a streamingszolgáltató több filmet is a hazai követelményeknél alacsonyabb korhatár-megjelöléssel tett elérhetővé.

Az HBO Max kifogásolt műsorszámai: A kaptár: Raccoon City visszavár, a Démonok között: Az ördög kényszerített, az Eleven kór, a Röfi – Malacka ésa Mortal Kombat című filmek voltak. Ezek a magyar korhatár-besorolási szabályok szerint 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok, míg a szintén a HBO Maxon elérhető Mátrix: Feltámadások című film a IV. korhatári kategóriába tartozik, azaz 16 éven aluliak számára nem ajánlott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Eljárás indul a Dikh TV és két helyi rádió szolgáltatójával szemben

Termékmegjelenítésre vonatkozó szabály be nem tartása és hatósági határozatban megállapított, műsorstruktúrával kapcsolatos követelmények nem megfelelő teljesítése miatt indul eljárás a Dikh TV országos kereskedelmi televízió és két helyi rádiócsatorna szolgáltatójával szemben is – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa az MTI-vel.

Közzétéve:

Flickr

A Dikh TV országos vételkörzetű kereskedelmi televízió május 11-17. közötti adáshetét vizsgálva a Médiatanács megállapította, hogy a médiaszolgáltató nem tett eleget az általa vállalt szórakoztató zenei tematika arányára vonatkozó vállalásának, valamint nem tartotta be a közszolgálati műsorszámok közlésére szánt minimális műsoridőt sem.

Ezenfelül május 12-én a televízió egyik délutáni műsorának tartalma nem felelt meg a termékmegjelenítés szabályainak. A Médiatanács tehát eljárást indít az országos kereskedelmi televízió szolgáltatójával szemben.

A Budaörs Rádió műsorainak hatósági ellenőrzése alapján a június 26-án sugárzott délelőtti – a médiaszolgáltató jelzése alapján termékmegjelenítést tartalmazó – műsorszámban olyan direkt rekláminformációk hangoztak el, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy közvetlenül felhívják a hallgatókat az ismertetett szolgáltatás igénybevételére. Ezért a vizsgálat nyomán a helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió szolgáltatója ellen hatósági eljárás indul.

Az Eger 100,7 MHz-en sugárzó 100,7 – BEST FM néven működő helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió július 22-28. közötti adáshetének vizsgálata alapján a médiaszolgáltató nem tett eleget a közszolgálati célokat szolgáló, a helyi közélettel foglalkozó tartalmak, valamint a szöveg és zene arányára vonatkozó hatósági szerződésben megállapított vállalásának. A Médiatanács közigazgatási hatósági eljárást indít a szolgáltatóval szemben.

A Médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – közölte az NMHH.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom