Kövess minket!

Médiapiac

″A tévét leírni badarság″

A televíziós piac alaposan felbolydult, és a gazdasági helyzet sem túl rózsás. Ennek ellenére elégedett a tavalyi évvel Vidus Gabriella, az RTL Klub kereskedelmi igazgatója, az R-Time ügyvezető igazgatója. Az RTL-csoport tavaly új tévét indított, és RTL3 néven kereskedelmi újítást vezetett be. Ezek hátteréről és a jövőbeni várakozásokról is szó esett.

A Vidus Gabriellával készült interjú a Médiapiac szaklap 2013 január-februári számában jelent meg elsőként, a Tévépiaci melléklet részeként.

Vidus Gabriella

Hogyan látod a 2012-es évet a tévés piac egésze, illetve az RTL-csoport szempontjából?

Bár még nem állnak rendelkezésre az auditált számok, de az már látható, hogy az a csökkenés, amit a második fél évtől jeleztünk, bekövetkezett.

A kábeltévéket tekintve kettős a kép. Azt szokás mondani, hogy milyen jól megy a kábelpiacnak, ezzel szemben mi úgy láttuk, hogy az elmúlt év volt az első, amikor összességében a kábelcsatornák sem teljesítettek olyan jól. Ez az év tehát nem a két számjegyű növekedésről szólt, bár a szegmens részesedése biztosan nőtt, de nem olyan mértékben, hogy képes legyen ellensúlyozni az összpiaci csökkenést. A piac egészéről pontos adatokat a MEME összesítéséből fogunk megtudni.

A RTL-csoport viszont sikeresen zárta az első kábeles évét, és az a legnagyobb öröm számunkra, hogy az utolsó negyedévben elindult RTL II révén extra bevételeket tudtunk hozni, ami mutatja, hogy van igény jól targetált tartalommal rendelkező kábelcsatornákra. Idén még csak az első két hónap eredményét látjuk, amiből nehéz volna az egész évre következtetéseket levonni, de most úgy tűnik, hogy az RTL3 név alatt futó kereskedelmi újításunk jól átment a piacon.

 

Miközben az RTL-csoport szépen teljesít a kábeltelevíziós piacon, az RTL Klub bevételei nagyot csökkentek. Ebben a piaci helyzetben ez persze logikus, hiszen a piacvezetőnek van honnét esnie.

A publikusan elérhető nettó számok alapján az RTL Klub a múlt évben 15,0, a TV2 pedig 8,2 százalékot esett vissza. Tavalyelőtt viszont a TV2 18,7 százalékot csökkent, míg mi csak 3,6 százalékot. Ha visszamegyünk 2008-ig, az utolsó “aranyévig”, akkor azt látjuk, hogy mi 35,9, a TV2 pedig 46,3 százalékkal zuhant. A piacon egyfajta kiegyenlítődés érvényesül, de összességében még mindig az RTL-csoport jött ki jobban a helyzetből.


A nehéz piaci helyzet ellenére elégedett vagy a 2012-es évvel?

A helyzethez képest abszolút elégedett vagyok. Ráadásul tavaly a TV2 is átállt az átlagáras árképzésre, így végre “almát az almával” lehet összehasonlítani. Jól látszik, hogy a múlt évben nem nagyon csökkentek az áraink, piacvezetőként továbbra is mi vagyunk a legdrágábbak. A TV2-nél a változás azzal járt, hogy a csatorna nagy inventoryt nyitott meg, ami az esetében jelentős áreséshez vezetett. Az idei lesz az első olyan esztendő, amikor ténylegesen éves összehasonlítást lehet majd végezni ugyanazon dimenziók mentén. A képhez még hozzátartozik, hogy az ez évi árképzéseket a 2012 végi piaci változások jelentősen befolyásolják.

 

Helyben is vagyunk: az Atmedia portfóliójába került a Viasat3 és a National Geographic. Ezáltal három erős televíziós sales house versenyez a piacon. Mennyire fáj ez az RTL-csoportnak?

Bár természetesen figyeljük a fejleményeket, nekünk nem fáj ez a változás, és – mivel nem vagyok az ilyesfajta számkommunikáció híve – az sem különösebben foglalkoztat, hogy ki tud nagyobb share-t összelapátolni. A nézettségen túl számít a minőség, az imidzs, a márkaérték és a programkörnyezet is. Ezekről a tényezőkről mérések, kutatások állnak rendelkezésre, amelyeket az ügyfelek is elismernek. Fontos tehát, hogy a számok mögött mi rejtőzik. Az Atmedia nagy év végi hajrája szinte segített nekünk: felértékelődött a stabil, biztos megoldás, ami, azt gondolom, továbbra is mi vagyunk. Hogy a piac érzékenységére hozzak egy példát: mi például az RTL3-ról már augusztus óta folytattunk szakmai beszélgetéseket az ügyfelekkel, hogy ne okozzon bizonytalanságot számukra a változás, és időben elegendő információhoz jussanak.

 

Az újítások közül az RTL II-ről említetted, hogy extra bevételeket hozott. Mekkorát és milyen forrásból?

A korábbi vállalásokon felüli pénzekhez jutottunk, leginkább a meglévő ügyfeleinktől. Három hónap alatt ez több tízmillió forintnyi összeget jelentett.

 

Nézzük a másik újítást, az RTL3-at. Milyen háttérmunka előzte ezt meg, s egyáltalán miért volt szükség az RTL II, a Cool TV és a Film+ reklámértékesítésének az összevonására?

Az RTL3-at tavaly tavasszal találtuk ki a 2012 első negyedévében elindult komoly árversenyre válaszul. Mi híresen nem szeretünk az árversenyekbe belemenni, így azon gondolkodtunk, mit lehetne tenni. A MEME adatai alapján az látszott, hogy a kábelszegmensben már 2006 óta lefelé mentek az árak. Ez azt jelenti, hogy még csak válság sem kellett az árzuhanáshoz, amely, úgy vélem, rossz stratégiai döntések következménye volt. A visszakapaszkodás nehéz, és a gazdasági helyzet sem segít. A kihívás tehát az volt: hogyan lehet jó ár-érték arányt teremteni úgy, hogy az árak ne essenek? A megoldás az, hogy valami minőségi pluszt adunk.

Senki másnak a kezében nincs ekkora csatornaportfólió, mint a miénkben, és ezalatt nemcsak a kereskedelmet, hanem az üzemeltetést is értem. Az általunk RTL3-nak nevezett rendszernek csupán az egyik része a kereskedelem, a másik részét egy nagyon komoly technikai, inventorytervezési folyamat jelenti. Azt azért el kell mondanom, hogy ezt nem volt könnyű házon belül keresztülvinni, a megvalósításához és a működtetéséhez komoly háttérmunkára van szükség.

Szintén egyedi érték, hogy önmagukban is nagy nézettségű kábelcsatornáink vannak. Már tavaly év elején láttuk, hogy a Cool TV jelentősen nőni fog, a Film+ pedig évek óta stabilan teljesít – ez adott alapot. Azt is tudtuk, hogy piacra fog lépni az RTL II, bár az első, 2012 tavaszára kitűzött időponthoz képest később indult el, ami mögött jelentős részben az állt, hogy az első negyedév senkinek sem sikerült fényesen. Mivel az RTL II-vel hosszú távon tervezünk, és tisztában voltunk azzal, hogy egy új csatornára különösen nagy árnyomás nehezedik a bevezetésekor, kerestük a módját, hogy az árakat tartani lehessen.

A megoldást jelentő mirror break (tükörbreak), amelyre az RTL3 épül, nem magyar találmány, az RTL-csoporton belül a horvát és a spanyol piacon is alkalmazzuk. Egyébként mindhárom piacon más-más oka volt a bevezetésének, ez a rendszer többféle cél elérésére is alkalmas. Mi azt reméltük tőle, hogy új alapokra helyezhetjük a versenyt, és ki tudunk lépni a mindenki mindenki ellen helyzetből. Az szerencsés egybeesés volt, hogy az elindításával egy időben nagy változások történtek a piacon, amelyek nekünk dolgoztak.

 

Azt gondolnánk, e három csatorna nézői profilja azért eltér. Ha mégis össze lehetett vonni az értékesítésüket, az arra utal, hogy az ügyfelek jelentős arányban még mindig egyszerűen a 18–49 éves célcsoportra vásárolnak. Igaz ez?

Ökölszabály szintjén igen, de részleteiben már vitatkoznék az állítással. A kábeltévéken komoly célcsoport-optimalizálás zajlik. Az együttes értékesítést éppen az teszi lehetővé, hogy mindhárom csatorna egy kicsit más, és ezért megvan a maga erőssége. Ezáltal ki tudjuk szolgálni mind a tizennyolc számunkra alapvető vásárlási célcsoportot.

 

Voltak komolyabb ellenvetések? Előfordulhat, hogy egy-egy márkatulajdonos céljaihoz csak egyik vagy másik csatorna közönsége és márkaértékei passzolnak.

Szakmai viták mindig vannak, ez rendben is van. Azt is elmondtuk: tisztában vagyunk azzal, hogy elveszíthetünk bizonyos ügyfeleket, akik azért hirdettek egy-egy tévéadón, mert az jól passzolt valamely célcsoporthoz. A csatornák “összetolása” révén sokkal szélesebb, általános célcsoportot megszólítani kívánó hirdetőket tudunk kiszolgálni. Úgy látjuk, a várható nyereségek jóval meghaladják a lehetséges veszteségeket.

 

Visszafordítható-e a tévés reklámpiac csökkenése? Van-e annyi új üzleti lehetőség a láthatáron, hogy ne kelljen a hosszabb távú csökkenésbe vagy az alacsony szinten stabilizálódó árbevételekbe belenyugodni?

A reklámköltést a belső fogyasztás és a GDP alakulása határozza meg. 2009-ben volt az első nagy csodálkozás, mindenki szépen elővehette azokat a modelleket, amelyek megmutatták, hogy a reklámköltés hogyan reagálja túl a GDP adott irányú mozgásait. Eszerint a bruttó hazai termék növekedésének tartósan el kellene érnie ahhoz a 3 százalékot, hogy kimozdítsa a piacot a mínuszból. Az persze jó kérdés, hogy mikor fog Magyarország GDP-je tartósan 3 százalékkal nőni. Hiszem, hogy a negatív tendencia megfordulhat, de legkorábban három-négy éves időtávon.

Ettől függetlenül a tévét leírni badarság. A tévé több, mint pusztán a reklámbevételek összessége, ma már mint az első számú képernyő definiálódik. A médiatulajdonosok azon dolgoznak, hogy a tartalmaik minél több képernyőn hasznosuljanak, ez persze Magyarországon még gyerekcipőben jár. Szerencsére az RTL-csoport rendkívül innovatív az olyan piacokon, mint Németország, Hollandia vagy Franciaország, sokat tudunk tőlük tanulni. Az azonban ezekre a piacokra is igaz, hogy bár arra rájöttek, hogyan lehet a tartalmakat innovatív módon terjeszteni, de azt illetően még csak tapogatózás zajlik, hogy hogyan lesz ebből pénz.

Catch-up site-unk, az RTL Most szépen nőtt az elmúlt évben, látogatószámát és bevételeit tekintve egyaránt. Az online immár második éve külön profitcenterünk, amely nyereséget termel. Ez a magyar viszonyokat tekintve szép teljesítmény. Ettől függetlenül tudjuk, hogy a nemzetközi hálózatok veszélyt jelentenek, bár az az idő még messze van, amikor már magyar nyelvű tartalmat is elő fognak állítani ezek a szereplők. Ez a gyártott videós tartalmak terén nagyobb védelmet nyújt nekünk, mint a német vagy akár a lengyel piacon. Azt a márkaértéket, amelyet az általunk készített magyar televíziós tartalmak képviselnek, kár lenne nem kiaknázni. Az sem véletlen, hogy a tartalmainkat letiltattuk a YouTube-ról, eddig ugyanis nem találtunk olyan üzleti modellt, amely megérte volna nekünk.

 

Eszerint egyértelműen konkurensként tekintetek a YouTube-ra?

A televíziós és az online tartalmak egyelőre jelentősen eltérnek, például a mérés tekintetében. Emellett az inventorynk sem vethető össze, bár inventoryproblémája pillanatnyilag sem a YouTube-nak, sem nekünk nincsen, mivel a magyar piacon a videós hirdetések részaránya borzasztóan alacsony. Egyelőre mindannyian azért küzdünk, hogy nőjön ezek aránya az ügyfelek költésén belül.

 

A legfrissebb Nielsen-adatok szerint 2012 negyedik negyedévében a 4–17 évesek körében éves összehasonlításban 12 perccel csökkent a tévénézésre fordított idő. Meg kell ettől ijednetek?

A fiatal célcsoportok mindig a leginnovatívabbak, de ahogyan öregszenek, nem biztos, hogy megtartják azt a mobilitást és azokat az egyéb médiafogyasztási jellemzőket, amelyeket most tapasztalunk náluk. Ettől függetlenül számolnunk kell a technológiai fejlődéssel, nem tudjuk, hogy hol a folyamat vége. Az RTL Mostnak egy éve még nem volt androidos és iOS-es applikációja, de ma már van, és mindkét platformon toplistás anélkül, hogy promóztuk volna.

 

Mit vársz 2013-ban?

Továbbra is egy számjegyű csökkenést várok a piacon. Számos hirdetőnek ezekben a hetekben válik véglegessé a büdzséje, vannak tehát még kérdőjelek. Az RTL-csoporton belül a kábeltévéknél bőven két számjegyű növekedéssel számolunk, ez az első adatok alapján realizálódni is fog. Az RTL Klub esetében szintén terven vagyunk.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom