Kövess minket!

Médiapiac

A tévére szánt időnk 15,8 százalékát mozifilmek tették ki

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2019 negyedik negyedévében naponta átlagosan 4 óra 53 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők 5 óra 12 percet, míg a férfiak 4 óra 32 percet. A tévére szánt időnk 15,8 százalékát mozifilmek tették ki, de hasonló mennyiségben fogyasztottunk reklámfilmeket is. Naponta átlagosan 138 db reklámfilmet tekintettünk meg a vizsgált időszakban.

2019 negyedik negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 53 percet töltött a képernyők előtt, ami pontosan ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Enyhe növekedés tapasztalható a 4-17 éveseknél és az 50 év felettieknél. A gyerekek egy átlagos napon 3 óra 6 percet szántak tévénézésre, ami 1-1 perccel több, mint 2017 és 2018 végén. Az 50 felettiek átlagosan 6 órát és 47 percet töltöttek a készülékek előtt, amely 5 illetve 2 perc növekedést jelentett az elmúlt 2 évre visszatekintve. A 18-49 éves korosztály tévénézési ideje csupán 1 perccel mérséklődött 2018 ugyanezen időszakához képest, ugyanakkor ez az idő 9 perccel marad alul a 2017 végén mért értéktől.

A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2019 negyedik negyedében a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 38 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek, akik ennek a háromszorosát – átlagosan 7 óra 14 percet – töltötték el a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig a hölgyeké a főszerep: napi átlagos nézett idejük 5 óra 12 perc volt, ami 40 perccel több, mint a férfiaké, és 19 perccel haladja meg a teljes népesség átlagát.

Az időeltolásos tévénézésre alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,6%-át, átlagosan 4,6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2019 negyedik negyedévében. A TSV aránya jellemzően a 18-49 éveseknél a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2%-ot tett hozzá, de nem sokkal maradnak el tőlük a 4-17 éves fiatalok sem, amik a tévénézésre fordított idejük 1,9%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1,3% volt, ami meglehetősen stabilnak mondható a korábbi évek tükrében.

2019 áprilisától a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. A negyedik negyedév adatai alapján a vendégek átlagosan 3,6 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ugyanakkor a 4-17 éves vendégek voltak a legaktívabbak: 9 perccel egészítették ki az alap 4-17 éves célcsoport nézési idejét.

A napi átlagos tévénézési idő közel felét – 49 százalékát – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (29 db a vizsgált 101 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk. Ha ebből kiemeljük a műsoridejük több mint felében sorozatokat kínáló csatornákat, a fennmaradó általános tematikájú csatornák is együttesen naponta átlagosan közel 5,3 millió nézőt értek el, akik több mint 3 órát el is töltöttek ott. Az előbb említett „sorozat csatornák”, melyek a tévénézési idő 8,1 százalékát képviselték, naponta átlagosan 2,2 millió nézőt is elértek, és egy elért néző átlagosan több mint másfél órát töltött el velük, akárcsak a filmcsatornákkal, melyek egyébként a tévénézési idő 11,3 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,9 millió nézőhöz jutottak el. A hírcsatornák 7,4%-os részesedést mondhattak magukénak, amely pontosan megegyezik az egy évvel korábban mért közönségarányukkal. A napi átlagos elérésük 2,3 millió volt, és egy-egy elért néző átlagosan 1 óra 24 percet el is töltött ott.

A tévénézésre fordított idő fennmaradó egyharmadán osztozott az összes többi tematikus csatorna csoport, valamint a DVD/videó/videójáték kategória, amely 3,9%-ról 5,7%-ra növelte részesedését 2018 utolsó negyedéhez képest. A gyerekcsatornák részesedése nem változott, míg a többi tematika esetében 1%-on belüli elmozdulás volt tapasztalható.

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10,4%-os volt, ami meglehetősen stabilnak mondható, és ennek felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségét tükrözi az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt – 15,8%-ot képviselt, melynek több mint fele (12%) akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó részen osztozott az összes többi filmes műfaj – pl. romantikus, western, bűnügyi, sci-fi, stb.

A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 28,3%-ban részesedtek a sugárzási időből, melyből 18,2%-ot sorozatok és szappanoperák tettek ki, a fennmaradó 10% pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. A műsorfogyasztás tekintetében továbbra is a sorozatok és szappanoperák műfaja a legnépszerűbb a nézők körében: összesen 19%-ban részesedtek a tévé előtt töltött időnkből, tehát annak csaknem minden ötödik percét rájuk fordítottuk.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridőből viszonylag csekély, 3,1%-ot képviselt, de a tévénézési időnkből jóval többet – 10,1%-ot – töltöttünk el velük, ami meglehetősen stabilnak mondható, és alig marad el az akciófilmekre, vígjátékokra vagy akár a szórakoztató műsorokra fordított idő mennyiségétől. A nézők tehát továbbra is aktívan érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen tájékozódnak a napi eseményekről a tévén keresztül.

A kereskedelmi reklámok 15,5%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is. Ha ehhez hozzávesszük a műsorajánlók 7,2%-os fogyasztási arányát is, együttesen a tévénézési idő több mint ötödét tették ki. Ez pedig nagyságrendileg ugyanannyi időt jelent, mint amennyit a legnépszerűbb sorozatok megtekintésével töltöttünk el, és épp a kétszerese a filmekre illetve szórakoztató műsorokra szánt időnek.

A sugárzott reklámok száma évről évre dinamikusan növekszik. 2019. október-december közötti időszakában naponta átlagosan 39 519 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 4 460 db reklámfilmmel több 2018 utolsó negyedévéhez képest, és 9 111 db reklámfilmmel több, mint 2 évvel korábban. Az egy reklámblokkon belül sugárzott reklámfilmek átlagos száma is növekedést mutat: 2017-ben átlagosan 9,6 reklámfilm volt egy blokkban, 2018-ban már 10,5 db, tavaly pedig 11,1-re nőtt. A növekedés kapcsán fontos hozzátennünk, hogy a szpotszinten mért csatornák száma is változott: 2017-ben 67, 2018-ban 69-70, 2019-ben pedig 72-73 csatorna szerepelt a Nielsen reklámfilm adatbázisában.

A reklámfilmek naponta átlagosan 6 089 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami 165 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 38 perc volt 2019 negyedik negyedévében, ami 3 perces növekményt jelent 2018 azonos időszakához képest. Ismét látványosan nőtt az elért nézők által megtekintett reklámfilmek átlagos napi mennyisége is: 2017 negyedik negyedévében egy elért néző 120 db, egy évvel később 130 db, tavaly pedig már 138 db reklámfilmmel találkozott egy átlagos napon.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsora tükrözi az ünnep hangulatát: az első és második helyre a „bonbon” és a „szeletes csokoládé” kerültek, a harmadik helyen pedig a „sör” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2019 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Médiapiac

Lemondott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke

Október 31-től távozik posztjáról Karas Mónika.

Közzétéve:

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A híradó információi szerint Karas Monika az Állami Számvevőszék alelnökeként folytatja munkáját.

Az M1 úgy tudja, hogy Karas Monika utódja a médiahatóság élén Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lesz.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága a híradónak megerősítette a Karas Monika lemondásáról szóló hírt.

Borítókép: Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság volt elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Nyerteseket hirdettek két vidéki és két fővárosi rádiós frekvenciapályázaton

A Mór 89,0 MHz és a Szekszárd 102,5 MHz frekvenciát a KAtolikus Rádió, a Budapest 100,3 MHz és a Budapest 105,9 MHz frekvenciát a Roma Rádió kapta meg.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Nyertest hirdetett a Mór 89,0 MHz és a Szekszárd 102,5 MHz helyi, valamint a Budapest 100,3 MHz és a Budapest 105,9 MHz körzeti vételkörzetű médiaszolgáltatási lehetőségek közösségi jellegű használatára kiírt pályázati eljárásokban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa – tájékoztatta az NMHH pénteken az MTI-t.

A közlemény szerint a két vidéki médiaszolgáltatási lehetőségre irányuló pályázati eljárás nyertese az egyedül pályázó Katolikus Rádió Zrt., míg a fővárosiakat a szintén egyedül pályázó Roma Rádió Kft. és az LBK Sport Kft. nyerte.

A testület a Dunaújváros 99,1 MHz, a Dunaföldvár 104,1 MHz, a Kalocsa 94,5 MHz és a Székesfehérvár 106,6 MHz helyi vételkörzetű médiaszolgáltatási lehetőségek közösségi jellegű használatára benyújtott ajánlatok alaki vizsgálata során a dunaújvárosi pályázati eljárásban hiánypótlásra szólította fel, míg a székesfehérvári pályázati eljárásban nyilvántartásba vette az egyedül pályázó Karc FM Média Kft.-t.

A Dunaföldvár 104,1 MHz és a Kalocsa 94,5 MHz pályázati eljárásában nyilvántartásba vette az ugyancsak egyedül pályázó Katolikus Rádió Zrt.-t. A Szeged 87,9 MHz körzeti vételkörzetű médiaszolgáltatási lehetőség kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat alaki vizsgálata során viszont a grémium megtagadta az egyedül pályázó Radio Plus Kft. nyilvántartásba vételét, ugyanis alakilag érvénytelen volt a pályázata – írták.

Közölték, a médiatanács ugyanakkor véglegesítette az Esztergom 92,5 MHz helyi vételkörzetű, közösségi jellegű, a Debrecen 104,6 MHz és a Nyíregyháza 91,1 MHz körzeti vételkörzetű, kereskedelmi jellegű, továbbá a Gyöngyös telephelyű kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség elvi használatára szóló pályázati felhívásokat.

A testület az X AND A Kft. kérelme alapján 180 napra szóló ideiglenes hatósági szerződés megkötéséről döntött a körzeti vételkörzetű Budapest 92,9 MHz tekintetében – olvasható az NMHH közleményében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírságolt és figyelmeztetett a médiatanács

A szerződéses vállalások és a termékmegjelenítésre, támogatásra vonatkozó szabályok megszegése miatt szabott ki bírságot, valamint figyelmeztetett műsorszolgáltatókat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.

Közzétéve:

Az NMHH Kommunikációs Igazgatósága által pénteken az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál.

A velencei 90.4 Best FM kevesebb magyar zenét, míg a kiskunfélegyházi Rádió Smile kevesebb szöveget, magyar zenét, illetve a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsort, továbbá közszolgálati műsorszámot tett közzé, e tekintetben megsértette a vonatkozó törvényi rendelkezést is, valamint több zenét, ismétlést és reklámot tett közzé a megengedettnél, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

A kaposvári 99,9 Rádió 1 szolgáltatójára és vezető tisztségviselőjére összesen 20 ezer forint bírságot rótt ki a tanács, mert az adó kevesebb zenét sugárzott szerződéses vállalásaihoz képest – írták.

Közölték, a médiatanács 100 ezer forint bírságot szabott ki a Balaton Televízió szolgáltatójára és figyelmeztette a Somogy TV-t. Előbbi médiaszolgáltató az egyik áprilisi, termékmegjelenítést tartalmazó műsorában olyan reklámértékű információkat közölt egy bemutatott termékről, amelyek közvetlen vásárlásra ösztönözhették a nézőket. Egy másik adásban pedig a műsort támogató cég termékeinek bemutatása ugyancsak vásárlásra buzdító hatású lehetett, amit a jogszabályok nem tesznek lehetővé.
Utóbbi szolgáltató a vizsgált augusztusi adáshéten nyolc alkalommal elmulasztotta közzétenni a termékmegjelenítésről szóló tájékoztatást a műsorszámok végén, emellett két esetben a műsorszámot támogató vállalkozások termékeiről reklámértékű információkat tett közzé – olvasható.

A közleményben kiemelték, a médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét.

Közölték: bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat.

Augusztusban az RTL Klub Survivor – Celebek a civilek ellen! című műsor egyik epizódjában, valamint a TV2-n sugárzott Bohém rapszódia című filmben nem volt olyan tartalom, amely indokolta volna első esetben a 12-esnél magasabb, 16-os, míg a második esetben a 16-osnál magasabb, 18-as korhatár-besorolást.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete eljárása nyomán, amely állampolgári bejelentésre indult a Magyar Nemzet online felületén februárban megjelent cikkel kapcsolatban, a médiatanács hatósági eljárást indított – írták a kommünikében.

.

Tovább olvasom