Médiapiac
A tévére szánt időnk 15,8 százalékát mozifilmek tették ki
A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2019 negyedik negyedévében naponta átlagosan 4 óra 53 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők 5 óra 12 percet, míg a férfiak 4 óra 32 percet. A tévére szánt időnk 15,8 százalékát mozifilmek tették ki, de hasonló mennyiségben fogyasztottunk reklámfilmeket is. Naponta átlagosan 138 db reklámfilmet tekintettünk meg a vizsgált időszakban.
2019 negyedik negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 53 percet töltött a képernyők előtt, ami pontosan ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Enyhe növekedés tapasztalható a 4-17 éveseknél és az 50 év felettieknél. A gyerekek egy átlagos napon 3 óra 6 percet szántak tévénézésre, ami 1-1 perccel több, mint 2017 és 2018 végén. Az 50 felettiek átlagosan 6 órát és 47 percet töltöttek a készülékek előtt, amely 5 illetve 2 perc növekedést jelentett az elmúlt 2 évre visszatekintve. A 18-49 éves korosztály tévénézési ideje csupán 1 perccel mérséklődött 2018 ugyanezen időszakához képest, ugyanakkor ez az idő 9 perccel marad alul a 2017 végén mért értéktől.
 |
A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2019 negyedik negyedében a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 38 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek, akik ennek a háromszorosát – átlagosan 7 óra 14 percet – töltötték el a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig a hölgyeké a főszerep: napi átlagos nézett idejük 5 óra 12 perc volt, ami 40 perccel több, mint a férfiaké, és 19 perccel haladja meg a teljes népesség átlagát.
Az időeltolásos tévénézésre alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,6%-át, átlagosan 4,6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2019 negyedik negyedévében. A TSV aránya jellemzően a 18-49 éveseknél a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2%-ot tett hozzá, de nem sokkal maradnak el tőlük a 4-17 éves fiatalok sem, amik a tévénézésre fordított idejük 1,9%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1,3% volt, ami meglehetősen stabilnak mondható a korábbi évek tükrében.
A napi átlagos tévénézési idő közel felét – 49 százalékát – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (29 db a vizsgált 101 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk. Ha ebből kiemeljük a műsoridejük több mint felében sorozatokat kínáló csatornákat, a fennmaradó általános tematikájú csatornák is együttesen naponta átlagosan közel 5,3 millió nézőt értek el, akik több mint 3 órát el is töltöttek ott. Az előbb említett „sorozat csatornák”, melyek a tévénézési idő 8,1 százalékát képviselték, naponta átlagosan 2,2 millió nézőt is elértek, és egy elért néző átlagosan több mint másfél órát töltött el velük, akárcsak a filmcsatornákkal, melyek egyébként a tévénézési idő 11,3 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,9 millió nézőhöz jutottak el. A hírcsatornák 7,4%-os részesedést mondhattak magukénak, amely pontosan megegyezik az egy évvel korábban mért közönségarányukkal. A napi átlagos elérésük 2,3 millió volt, és egy-egy elért néző átlagosan 1 óra 24 percet el is töltött ott.
 |
A tévénézésre fordított idő fennmaradó egyharmadán osztozott az összes többi tematikus csatorna csoport, valamint a DVD/videó/videójáték kategória, amely 3,9%-ról 5,7%-ra növelte részesedését 2018 utolsó negyedéhez képest. A gyerekcsatornák részesedése nem változott, míg a többi tematika esetében 1%-on belüli elmozdulás volt tapasztalható.
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10,4%-os volt, ami meglehetősen stabilnak mondható, és ennek felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségét tükrözi az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt – 15,8%-ot képviselt, melynek több mint fele (12%) akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó részen osztozott az összes többi filmes műfaj – pl. romantikus, western, bűnügyi, sci-fi, stb.
 |
A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 28,3%-ban részesedtek a sugárzási időből, melyből 18,2%-ot sorozatok és szappanoperák tettek ki, a fennmaradó 10% pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. A műsorfogyasztás tekintetében továbbra is a sorozatok és szappanoperák műfaja a legnépszerűbb a nézők körében: összesen 19%-ban részesedtek a tévé előtt töltött időnkből, tehát annak csaknem minden ötödik percét rájuk fordítottuk.
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridőből viszonylag csekély, 3,1%-ot képviselt, de a tévénézési időnkből jóval többet – 10,1%-ot – töltöttünk el velük, ami meglehetősen stabilnak mondható, és alig marad el az akciófilmekre, vígjátékokra vagy akár a szórakoztató műsorokra fordított idő mennyiségétől. A nézők tehát továbbra is aktívan érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen tájékozódnak a napi eseményekről a tévén keresztül.
 |
A kereskedelmi reklámok 15,5%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is. Ha ehhez hozzávesszük a műsorajánlók 7,2%-os fogyasztási arányát is, együttesen a tévénézési idő több mint ötödét tették ki. Ez pedig nagyságrendileg ugyanannyi időt jelent, mint amennyit a legnépszerűbb sorozatok megtekintésével töltöttünk el, és épp a kétszerese a filmekre illetve szórakoztató műsorokra szánt időnek.
A sugárzott reklámok száma évről évre dinamikusan növekszik. 2019. október-december közötti időszakában naponta átlagosan 39 519 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 4 460 db reklámfilmmel több 2018 utolsó negyedévéhez képest, és 9 111 db reklámfilmmel több, mint 2 évvel korábban. Az egy reklámblokkon belül sugárzott reklámfilmek átlagos száma is növekedést mutat: 2017-ben átlagosan 9,6 reklámfilm volt egy blokkban, 2018-ban már 10,5 db, tavaly pedig 11,1-re nőtt. A növekedés kapcsán fontos hozzátennünk, hogy a szpotszinten mért csatornák száma is változott: 2017-ben 67, 2018-ban 69-70, 2019-ben pedig 72-73 csatorna szerepelt a Nielsen reklámfilm adatbázisában.
A reklámfilmek naponta átlagosan 6 089 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami 165 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 38 perc volt 2019 negyedik negyedévében, ami 3 perces növekményt jelent 2018 azonos időszakához képest. Ismét látványosan nőtt az elért nézők által megtekintett reklámfilmek átlagos napi mennyisége is: 2017 negyedik negyedévében egy elért néző 120 db, egy évvel később 130 db, tavaly pedig már 138 db reklámfilmmel találkozott egy átlagos napon.
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsora tükrözi az ünnep hangulatát: az első és második helyre a „bonbon” és a „szeletes csokoládé” kerültek, a harmadik helyen pedig a „sör” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2019 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció