Kövess minket!

Médiapiac

A terjesztés a királynő

A Kreatív Média 2017 konferenciáján leggyakrabban felmerülő kérdés az volt, hogy vajon még mindig a tartalom-e a király? A szakmai konszenzus szerint ez talán így lehet, de a terjesztés már mindenképpen felzárkózott fontosságban. Szubjektív összefoglalónk a kerekasztal-beszélgetésekről.

A főszerkesztők beszélgetésén mindenki olvasottsági adatokat citált, az azonban egyértelművé vált, hogy a valódi tömegmédia ma már inkább az online, semmint a print, bár előbbiben a sokféle mérés továbbra is káoszt okoz. Ahol egyszerre van jelen a két formátum – mint például a HVG esetében-, ott egyre erősebbek az integrációs törekvések. A versenyhelyzet is erősödik: a Blikk „most fog olyan típusú versenytársat kapni, amilyen a többieknek már van”, egyes megyékben már átfedés mutatkozik a regionális lapok között, a nagy portálok némelyikénél felmerül a vásárolt forgalom gyanúja, míg a Hír TV esetében az irányváltás okozott némi cserélődést a nézőközönségben, de az elvesztett kormánypárti rajongókat bőven pótolta a 40 százaléknyi új, zömmel ellenzéki néző.

A migrációs válság egy érdekes tartalmi hatással is járt: a külpolitikai témák újra elkezdték érdekelni az olvasókat. Erre a közéleti médiumok könnyebben csatlakozhattak, míg a szenzációkba érdekelt bulvársajtó – részben a hirdetők érzékenységétől tartva, részben belátva saját felelősségét – csak óvatosan tudott a témával foglalkozni, a helyi lapokon pedig továbbra is erős volt a nyomás, hogy kizárólag a régióban érdekes vetületekkel foglalkozzanak, hiszen „a halál lenne számukra, ha a világgal kezdenének foglalkozni”.

A nagy „ügyek” kapcsán felmerült, hogy a visszhangjuk általában a vártnál kisebb, a médiumok nem kapják fel egymás sztorijait, egy-két nap alatt elül a botrányok többsége. A Blikknél arra hivatkoztak, hogy a széles olvasótábor politikailag szükségszerűen megosztott, ezért nem mernek ilyen témákhoz nyúlni, viszont a saját oknyomozásról még nem tettek le. A HVG-nél hisznek abban, hogy még lehet „ügyeket nyomni”, ennek kapcsán az együttműködés lehetőségét is felvetették, hiszen jelenleg az egyes szerkesztőségek hermetikusan elzárva működnek.

A Google vagy a Facebook az igazi mumus?

Az üzletfejlesztési vezetők beszélgetésén számos kihívás felmerült. Közös pontok a mobilos forgalom nehéz monetizálhatósága, a politika piaci befolyásának erősödése, valamint az idei év hektikus változásainak, szervezeti átalakulásainak követése. A jövő évtől stabilizálódást és a piaci bevételek növekedését várják. A hirdetők részéről egyre jelentősebb az igény a tartalmi együttműködésekre, viszont itt merült fel először, hogy a content mellett az erőforrások felét a terjesztésre és az analitikai eszközökre kellene fordítani. A résztvevők nem tudták megkerülni a globális versenytársak kérdését sem. A Google saját megközelítésében nem ellenfél, még csak nem is médium, hanem forgalomterelő. Szerintük a piac fejlődik, legfeljebb nem azok a cégek növekednek, mint néhány éve. Ettől függetlenül az új és az erre nyitott régi szereplők számára létrehoztak egy tartalmi innovációs alapot is. A 444 szerint a valódi problémát a forgalmat durvábban terelő és a monetizálását megnehezítő Facebook okozza. De a bevételi modellekben sok újat senki nem tudott felmutatni az elmúlt években, talán a search, az in-app purchase és a játékokban történő vásárlás kivételével. A 8-9 éve még életképtelen élő online közvetítésben viszont egyre inkább fantáziát láttak a beszélgetők, és a többségnek már volt is sikertörténete. Ami a televíziós piacot illeti, a TV2-nél még látnak teret a kábelportfólió bővítésére, de 2017 a stabilizálás éve lesz, míg az RTL teljesnek tekinti a portfólióját. Ezzel együtt az eseteges felvásárlásokat egyik csatornánál sem zárták ki kategorikusan.

Lenyomja-e a hirdetői és amatőr tartalom a profikat?

Az értékesítési vezetők beszélgetésén is felmerült, hogy a koncentrálódás és az élesedő verseny okozta árcsökkenés mellett már a tartalmak keresik a disztribúciós platformot, a hagyományos irány megfordult. A hirdetői tartalom igénye azonban egyelőre még inkább csak a konferenciákon jelenik meg, a mindennapokban egyelőre jól működnek – és olcsók – a hagyományos reklámok. A televíziós piacon „tartalom nélkül meg is haltál”, igaz, a magyar nyelvű csatornák jelentős része „a kutyát sem érdekli” és csak csomagban értékesíthetők. Az RTL-nek ezzel a kijelentésével többen vitába szálltak, mondván, a nézettség háromnegyedét az 5% alatti csatornák képezik – igaz, éles a határvonal a tizedszázalékos adók és a közepes versenyzők ligája között. Az RTL-nél a digitális térre újragondolt koncepciókban, illetve a talent együttműködésekben látják a fejlődési lehetőséget. Ami a YouTube-ot illeti, jól összeválogatott vlogger-csoportokkal – mint ahogy a CM Sales teszi – már el lehet érni a nagy televíziók reachét, ugyanakkor a platform legnagyobb tartalomgyártója még mindig a Bertelsmann-csoport. A márkázott tartalmak is sok kérdést vetettek fel: mikor fogjuk úgy túltolni, hogy már irritálja a nézőt, megérheti-e a gyártás a hirdetőknek, lesz-e valódi súlya a felhasználói tartalomnak vagy mindig a profik kezében marad az irányítás?

A piacon a politikai befolyásra fellépő munkaerőhiány, az ügyfelek oldaláról a beszerzői szemlélet terjedése, valamint a gyors technológiai változások megértése és követése jelenti a legnagyobb kihívást. Az MEC már várja azt a pillanatot, amikor széles körben elterjed, hogy nem médiát, hanem közönséget vásárol a hirdető, ugyanakkor számítanak rá, hogy a vásárolt forgalom a digitális média után más csatornákon is megjelenik majd. A rádiós piacon lehet, hogy rövid távon nyernek a versenytársak a Class FM kiesésével, de már középtávon is kihívás lesz, hogy elkerüljék a hirdetők bizalomvesztését és a médiumnál tartsák a reklámpénzeket.

Tényleg annyira problémás az új generáció?

A médiás HR vezetők és a Profession.hu képviselőjének beszélgetésén természetesen megkerülhetetlen téma volt a munkaerő-probléma, illetve a motivált és komoly munkabírású, ugyanakkor kellő alázattal bíró fiatalok észlelt hiánya. A média ma már kifelé egy „nem látható” szegmens, a pályakezdőknek nincs képe róla, miközben az egyes cégeknek is sokat kell tenni azért, hogy vonzóak legyenek az értékes pályázók számára. A szerkesztőségekben az online hatására a hagyományos munkarend és ütemezés felborul, és kihívást jelent, hogy a fiatalok úgy rázzák fel a szervezeteket, hogy közben nem rombolják le a hierarchikus struktúrákat.

Mire költhetnénk a reklámadót?

A vezérigazgatók kerekasztalán az RTL részéről elhangzott, hogy most csökkent először jelentősen a tévénézésre fordított idő, és már csak ezért sem halogatható sokáig az integrált mérés bevezetése, míg a JC Decaux a kreatív outdoor megoldások iránt megnövekedett igényt kielégíteni képes kínálatban látja a kihívást. A print egyelőre tényleg nem halt meg, viszont az MTVA szerint a nagy nemzetközi szereplők nyomulása az online piac tönkretétele után már az egész médiapiacot fenyegeti. A többiek szerint erre lokális szinten nem lehet megoldást találni, viszont a reklámadó-pénzeket szívesen fordítanák fejlesztésre. Az AMC az egészségesebb reklámpiaci árazásra vár, és ebben az RTL is partner lenne, de már másfél évtizede csak beszélünk a túl olcsó televízióról. A számos új csatorna esetében a szélesedő-színesedő kínálatot támogatják, a kiszorítósdit viszont nem, és ebben óriási a disztribútorok felelőssége is. Ami a hirdetői tartalmakat illeti, itt elsősorban a reklámozóktól várnák a befektetéseket és az érettebb hozzáállást, de például az RTL-en jól működnek a tenderen kiválasztott szponzorfinanszírozott tartalmi blokkok.

 

Azt, hogy a hirdetők hogyan látják a médiapiac egészségi állapotát, elég jól szemlélteti a következő párbeszéd:

„Szívesen mondanám, hogy van rá gyógyszerünk.” (Paplanos Péter, Teva)

„Orsiéknak (ti. Molnár Orsolya, Heineken) van.”

 

A nagyvállalatok a maguk részéről a hatékonyság-alapú döntésekkel, minden szereplő versenyben tartásával és a mindennapos korrekt szakmai munkakapcsolat fenntartásával járulhatnak hozzá a médiapiac normalizálódásához.

A Telekomnál 2016-ban a digitális költések már meghaladták a tévés büdzsét. A print erősödésére utaló jeleket nemigen látnak és félő, hogy a rádióról le fognak szokni. Az outdoor inventory esetleges szűkülése érzékenyen érintené őket, különösen a regionális kampányok esetében. A Heinekennél továbbra is a televízió az alap, de már az idősebb célcsoportok esetében is megjelenik a kiegészítő online elérés. A kreatív márkázott tartalmakra nyitottak lennének, de nem érzékelik, hogy a média ehhez megfelelő minőségű anyagokkal járulna hozzá.

A prezentáló médiacégektől az ügyfelek – akár megalapozó kutatással – a vállalatra szabott prezentációt és konkrét, kreatív javaslatokat, adatvezérelt gondolkodást és mérhetőséget várnak, valamint azt, hogy a tenderen elhangzó ígéreteknek később a napi munka során is feleljenek meg.

A konferenciát Frederik Obermaier, a Panama Papers oknyomozó projektet vezető újságíró nyitotta meg. Az ő előadását ebben a cikkben foglaltuk össze.

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom

Médiapiac

Álinterjút közölt a Nők Lapja, kirúgták Návai Anikót

A hollywoodi tudósító elismerte, hogy máshonnan származó idézeteket felhasználó interjút adott le a Nők Lapjának Scarlett Johanssonnal. A lap a baloldali Central Médiacsoport tulajdonába tartozik, tulajdonosa a milliárdos Varga Zoltán.

Közzétéve:

MTI Fotó: Beliczay László

Az Origo azt írja, hogy Návai Anikó, a Hollywood Foreign Press Association (HFPA) tagja elismerte, hogy plagizált interjút adott le a Nők Lapja címlapsztorijához. A tudósító Scarlett Johanssonnal “készített” interjút, ám valójában korábbi nyilatkozatokból és máshonnan engedély nélkül átvett részleteket ollózott össze. A Kreatív arról ír, Návai nem a Nők Lapja szerkesztőségének tagja, hanem külső munkatárs.

A Nők Lapja főszerkesztője, Vass Virág a TheWrap-nek azt nyilatkozta:

Návai hatalmas hibát követett el, minden kapcsolatot megszakítanak vele.

Hozzátette, tájékoztatni fogják olvasóikat az ügyről és minden érintettől elnézést kérnek a kellemetlenségért.

Borítókép: Návai Anikó interjút készít Angelina Jolie (j) amerikai színésznő, rendezővel a Magyar Televízió számára 2011. október 29-én a Kiscelli Múzeum kertjében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Itt vannak a Médiatanács legfrissebb döntései

Figyelmeztetést kapott több médium és bírságot is kiszabtak.

Közzétéve:

Pixabay

Nem megfelelő korhatár-besorolás és a műsortámogatási előírások megsértése miatt 1,75 millió, illetve 300 ezer forintos bírságot rótt ki a TV2 szolgáltatójára a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa

– tájékoztatott az NMHH Kommunikációs Igazgatósága.

A bírságot azért szabta ki a testület, mert a Tények Plusz egy májusi epizódját 16-os korhatár-besorolás helyett 12 éven aluliaknak nem ajánlottként tették közzé, és – a 21 és hajnali 5 óra közötti idősáv helyett – 18 óra után sugározták. A műsorban a plasztikai műtétekhez kapcsolódóan olyan videók és fotók jelentek meg, amelyek a beavatkozások ijesztő, torz, túlzásba vitt példáit mutatták be, és több illusztráció szexuális töltetű volt, így azok a 16 éven aluliak számára káros hatással lehettek.

A testület 300 ezer forintos bírságot is kirótt a szolgáltatóra, amiért az áprilisban az Életmódi című műsorban olyan táplálékkiegészítőket mutatott be, amelyeket az egyik szponzorcég forgalmazott, azok megvásárlására ösztönözve a nézőket.

A médiatanács burkolt reklámok miatt figyelmeztette a szegedi egyetem televízió szolgáltatóját, mert egy áprilisi adást követő támogatói üzenetben megjelent a műsort szponzoráló cég pontos elérhetősége. Továbbá márciusban megkülönböztető jelzés nélkül adtak reklámot, ami megtévesztő lehetett a nézők számára.

A testület a szerződéses vállalásoktól való eltérés miatt figyelmeztetett három rádiót.

A dunaújvárosi 93.1 Best FM kevesebb magyar zenét, a Rábaköz Rádió FM 94,5 kevesebb közszolgálati, a helyi közélettel foglalkozó és a helyi mindennapi életet segítő műsort, hírműsorszámot és szöveget, míg a székesfehérvári 101,8 Best FM kevesebb közszolgálati, a helyi közélettel foglalkozó és a helyi mindennapi életet segítő műsort, valamint magyar zenét tett közzé.

Emellett a műsorkvótákra vonatkozó 2020-as kötelezettségek elégtelen teljesítése miatt 10 ezertől 90 ezer forintig terjedő bírságokat szabtak ki hat televízió, négy rádió és egy lekérhető médiaszolgáltatás szolgáltatójára.

A testület megvizsgálta a 2020-ra vonatkozó beszámolási kötelezettség teljesítését is az arra kötelezett rádiók, televíziók körében; harminc médiaszolgáltatás szolgáltatója ezt nem végezte el határidőn belül.

Nyolc szolgáltató 25 ezer és 105 ezer forint közötti bírságot kapott, huszonkettőt pedig felhívásban szólítottak fel jogkövető magatartásra.

Rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatosan is hoztak döntéseket. A médiatanács folytatja a Budapest 98,0 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt pályáztatását. A Mosonmagyaróvár 90,9 MHz helyi frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt pályázat nyertese az egyedül pályázó Karc FM Média Kft. A Budapest – Astoria (belváros) elvi telephelyű kisközösségi rádiós lehetőség pályázati felhívására egyetlen ajánlat érkezett; a testület nyilvántartásba vette a benyújtót, az Első Pesti Egyetemi Rádiót működtető Media Universalis Alapítványt.

A tanács véglegesítette a Székesfehérvár 106,6 MHz, a Tatabánya 107,0 MHz, a Dunaújváros 99,1 MHz, a Mór 89,0 MHz és a Szekszárd 102,5 MHz helyi frekvencia közösségi jellegű pályázati felhívásait, valamint elfogadta a Szolnok 102,4 MHz helyi és a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű pályázati kiírásait.

A grémium pályázati felhívások tervezeteit fogadta el Berettyóújfalu, Mezőtúr, Székesfehérvár, Szombathely és Törökszentmiklós telephelyű kisközösségi rádiós lehetőségekre, valamint a helyi vételkörzetű Kaposvár 97,5 MHz közösségi jellegű használatára szólóan.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom