Médiapiac
A színvonalas közbeszédhez a jogi szabályozás mellett társadalmi normákra is szükség van
A szólásszabadság jogi védelme önmagában nem képes megteremteni a színvonalas közbeszédet, ezért kétségtelenül szükség van társadalmi normákra is – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szólásszabadság című konferenciáján kedden Budapesten.
Koltay András előadásában bemutatta a szólásszabadság jogi kategóriája és valósága közötti különbségeket, és elmondta, hogy
az államnak a szólásszabadságot jogi eszközökkel kell biztosítania, a társadalomban pedig közmegegyezés alapján kulturális normák korlátozzák a szabad beszédet, ideális esetben az egymás iránti kölcsönös tisztelet elvére alapozva.
A szólásszabadság jogi védelme azonban önmagában nem képes megteremteni a színvonalas közbeszédet, kétségtelenül szükség van társadalmi normákra is, amelyek felőli közmegegyezés azonban egyre gyengül – emelte ki az NMHH elnöke.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy
manapság az interneten az győz a vitákban, aki hangosabban kiabál. Az, hogy az interneten mindenki beszélhet, egyszerre áldás és átok
– vélekedett Koltay András, hiszen – mint mondta – így sokkal több ember tud nyilvánossághoz jutni, ugyanakkor rengeteg a kevésbé értékes gondolat, vagy a rosszindulatú megszólaló is.
Úgy értékelt: a közbeszéd állapotát a jogi szabályozás csak egy bizonyos pontig tudja rendezni, és a közbeszéd színvonala, a nyilvánosság állapota egy társadalomban csaknem fontosabb kérdés, mint a szólásszabadság határainak meghúzása.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója kerekasztal-beszélgetésen vitatta meg, mi változott a szólásszabadság tekintetében az 1960-as évek óta.
Schmidt Mária azt mondta, hogy a sajtószabadság a nyilvános sajtó szabályozása, amely a nyilvánosság számára is átlátható, a szólásszabadság pedig azt jelenti, hogy a vélemények elmondhatók.
Van azonban egy “abszurd tendencia”: az állam szerepének teljes visszaszorulása, minden funkciójának kiszervezése magáncégekhez, amelyek aztán szabályozzák, mi fér bele a szólásszabadság keretébe, de ezt nem szabályok alapján teszik – hangoztatta a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Hozzátette, ezek a magáncégek nem csak azt döntik el az emberek helyett, hogy elmondhatják-e a véleményüket, hanem azt is, hogy a véleményük helyes vagy helytelen.
Schmidt Mária arról beszélt, hogy amikor Donald Trumpot, az Egyesült Államok volt elnökét letiltották a Twitterről, az megmutatta, hogy még a választott hatalom felett is áll valaki, akinek sok pénze van; és megmutatta azt is, hogy a mai világban nem esik egybe a választott és a tényleges hatalomgyakorlók köre.
A főigazgató felhívta a figyelmet még egy, szerinte veszélyes tendenciára, miszerint a média veszi át a politikacsinálás feladatát. A politikusok nagy része ötlettelen, “színtelen, szagtalan”, ezért sokszor az újságírók látják el a politikai képviseletet, és a saját meggyőződésüknek megfelelően radikalizálják a társadalmakat annak ellenére, hogy nem rendelkeznek semmilyen felhatalmazással – mondta.
Schmidt Mária szerint “nagy dolog”, hogy Magyarországon minden oldalról lehet véleményeket olvasni, ami a kiegyensúlyozottságot bizonyítja.
Demeter Szilárd arról beszélt, hogy a kultúrafogyasztó passzív, a kultúrahordozó pedig aktív cselekvő, aki részt vesz a kultúra formálásában, mára azonban az embereket “betolták” a kultúrafogyasztói állapotba.
Példaként hozta a Me too-kampányt, amikor megvádoltak embereket azzal, hogy abúzust követtek el a munkahelyükön, és ezért nyilvánosan “kivégezték” őket. Véleménye szerint ez felvet egy problémát: a jog szerint ugyanis csak azután bűnös valaki, ha egy független bíróság annak nyilvánította, ezt azonban felrúgta a Me too, mert nem volt bizonyítás, bemondás alapján ítéltek el embereket.
Ez felveti annak a kérdését, hogy a sajtó negyedik hatalmi ágként kiválthatja-e a többi hatalmi ág működését, eljárhat-e nyomozati és törvénykezési szervként. Ha igen, azzal okafogyottá válna a többi hatalmi ág, amely diktatúrát jelentene – mondta az igazgató.
Demeter Szilárd arról is beszélt, hogy akkor lehet vitatkozni, ha van egy közös premissza, ez azonban kezd eltűnni, mindenki csak kinyilatkoztatja a gondolatait, amelyek azonban nem érnek össze.
Borítókép: Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és Médiatanács elnöke előadást tart a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szólásszabadság című konferenciáján a budapesti Várkert Bazárban 2024. február 20-án
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás