Kövess minket!

Médiapiac

A szerzői középosztály stabilan tartja magát

Több mint tizenhétezer új dal, 13,5 ezer jogdíjban részesülő hazai szerző és jogutód – az Artisjus közzétette a 2018-ra vonatkozó éves zenepiaci statisztikáját. Az egyesület 8,6 milliárd forint jogdíjat osztott fel tavaly a dalok, zeneművek alkotói között. A jogdíjak fele jutott magyar szerzőkhöz.

Az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként hatalmas zenei adatbázist gondoz, és minden évben több millió elhangzási adatot vizsgál meg. A zeneművek lejátszását felhasználási csatornánként méri – rádió, televízió, élőzenés rendezvények, hangfelvételek, online zenehallgatás – majd ezek alapján végzi el a jogdíjfelosztást.

A szerzői egyesület 13580 magyar szerző és jogutód számára osztott fel jogdíjat 2018-ban, és ugyanebben az évben1357 új szerző (zeneszerző, szövegíró) regisztrált az Artisjusnál. Az elmúlt három évben összesen közel 4000 új alkotó jelentkezett az egyesületnél.

2018-ban hivatalosan 17413 új zenemű (dal, komolyzenei mű) született. Ez azt jelenti, hogy ha az új szerzeményeket egyhuzamban játszanánk le, 50 napon keresztül zenét hallgatnánk éjjel-nappal, megállás nélkül. Az új daloknak bevétel szempontjából is komoly jelentősége van egy dalszerző életében: a jogdíjkifizetések 40 százaléka ugyanis 5 évnél nem régebbi szerzeményből – azaz a friss slágerekből – származik.

Az elhangzások után járó jogdíjakat az Artisjus kifizette a jogosultaknak – összesen 8,6 milliárd forintot osztott fel a dalok, zeneművek szerzői, illetve a jogutódok részére az év során. Ez az összeg az előző évinél 13,2%-kal magasabb.

Az emelkedés oka az, hogy a beszedett jogdíj is emelkedni tudott a piaci változásoknak köszönhetően. Például a rádiók, televíziók több jogdíjat fizettek be a nagyobb reklámbevételükkel arányban, és az online bevételek is lassú növekedésbe kezdtek. A kifizetett jogdíjak fele (49,8%) került magyar alkotókhoz.

Aki havi 5 ezer és 50 ezer Ft közötti jogdíjat kap – ami éves szinten 60 – 600 ezer forintnyi „fizetést” jelent –, már részben tudja finanszírozni a zenélést a jogdíjból, hiszen a bevételt hangszer vagy hangtechnika vásárlására fordíthatja. Ők képviselik a hazai szerzők egyötödét (21%). A havi bruttó 50 ezer és 500 ezer forintos jogdíjbevételhez jutó szerzői középosztály stabilan tartja magát az elmúlt években, 2017-hez képest arányuk 1%-kal növekedett (7,6%-ról 8,7%-ra). A piramis csúcsán a szerzők 0,7%-a található – ők minimum havi bruttó 500 ezer Ft jogdíjhoz jutnak sikeres műveik után.

Médiapiac

Klasszikus filmek “újrahangolva” – szinkronokat restaurált a Rádióarchívum

Elkészültek a közmédia első, hangban restaurált, régi szinkronos filmjei. A Rádióarchívum munkájával A hét mesterlövész, a West Side Story és a Legénylakás hangsávjai újulhattak meg.

Közzétéve:

Flickr

A kulturális értékmegőrzés mindenkori igényét szem előtt tartva elkészültek a közmédia első hangfelújítással korszerűsített külföldi filmjei. A digitális innovációk nemcsak az új filmek elkészítésénél, hanem a restaurálási technológiában is segítségek nyújtanak abban, hogy a felújított filmklasszisokat még generációk hosszú sora élvezhesse a kor fejlett igényeinek megfelelően – ismerteti az MTVA.

Az MTVA Rádióarchívuma elsőként A hét mesterlövész, a West Side Story és a Legénylakás című filmek hangsávjainak felújítását végezte el, az archívum restaurátor hangmérnökeivel.

A restaurálással nemcsak az általános hangminőséget sikerült feljavítani, hanem a teljes hanganyagot átdolgozták. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az új HD kópia eredeti hangjából, az újonnan megszerzett nemzetközi hangból, a régi magyar szinkronból és esetlegesen filmzenei lemezekből építették újjá a hanganyagot. A felújításnak köszönhetően a három mestermű ezelőtt még soha nem szólalhatott meg olyan minőségben, mint ahogyan mostantól lesznek hallhatók. Az átalakulást a nézők saját fülükkel is megtapasztalhatják; a közmédia csatornáin hamarosan bemutatják a szinkronrestaurált klasszikusokat – közölte az MTVA.

Borítókép: jelenet a West Side Story című filmből

Tovább olvasom

Egyéb kategória

A bíróságon támadták meg az RT és a Szputnyik uniós betiltását

A holland újságírók szövetsége (NVJ) több jogvédő szervezettel és internetszolgáltatóval együtt pert indít az Európai Unió Bíróságán a RT és a Szputnyik orosz tévécsatorna uniós betiltása ellen, mivel az véleményük szerint, ez sérti az európai polgárok információszabadsághoz való jogát – jelentette a NOS hollandiai műsorszolgáltató.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az EU március elején függesztette fel a Szputnyik és az RT orosz állami médiavállalat műsorszórási tevékenységét az unió területén, válaszul az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra. Az unió szerint az érintett csatornák dezinformációs és manipulációs tevékenységet végeznek.

A médiabojkott ellen tiltakozók keresete az uniós bíróság felé arra hivatkozik, hogy a tilalom “túlságosan széleskörű, továbbá elviekben helytelen, hogy politikusok egyik napról a másikra cenzúrát vezethetnek be”.

“Nem vagyunk rajongói az RT-nek, sem a Szputnyiknak, mindegyikük állami propagandát sugároz. Az azonban jogállamisági kérdéseket vet fel, hogy politikusok betiltják az információk terjesztését” – hangsúlyozta a NOS-nak adott nyilatkozatában Thomas Bruning, az NVJ titkára.

Bruning hozzátette: a tiltás megakadályozza, hogy az emberek hozzájussanak az információkhoz. “Nem gondoljuk, hogy az európai kormányzati vezetőkre tartozik annak meghatározása, hogy mi lehet hozzáférhető az interneten és mi nem” – jelentette ki.

Anco Scholte ter Horst, a Freedom Internet internetszolgáltató igazgatója szerint, mint szolgáltatónak kötelessége a semlegesség biztosítása és az internetes tartalmakba történő beavatkozás elkerülése. “Az RT és a Szputnyik bojkottja az első alkalom, hogy a hálózatsemlegesség elve a dezinformáció miatt sérül. Ez veszélyt jelent a nyílt és szabad internetes információ-hozzáférésre” – hívta fel a figyelmet.

Tovább olvasom

Médiapiac

30 éves lett a Vendég a háznál, a Kossuth Rádió műsora

Dupla műsorral és visszaemlékezésekkel ünnepli a Vendég a háznál című családi műsorának 30 éves jubileumát a Kossuth Rádió.

Közzétéve:

MTI Fotó: Bruzák Noémi

1992. május 4. óta szól a Vendég a háznál, a Kossuth Rádió családi műsora, ami jelenleg minden hétköznap, 11:32-től hallható. A műsor középpontjában a kezdetektől fogva a gyermek és az őt körülvevő család áll, ezért is kapta a “Gyerekekről felnőtteknek” alcímet.

A Vendég a háznál immáron három évtizede kíséri és segíti a szülőket, nagyszülőket, pedagógusokat a nevelésben és a gyermekgondozásban; iránytűként szolgál a családi kapcsolatok, az egészségügy, az oktatás és a családpolitikai döntések területén.

Kossuth Rádió népszerű műsorát ünnepelve május 25-én, szerdán dupla adással készül a hallgatóknak: utánajárnak, hogyan alakult néhány egykori riportalanyuk sorsa, és az is kiderül, melyek a szerkesztők legkedvesebb témái. A rádió közösségi média oldala is tartogat meglepetést: rövid hangképekkel, bejátszókkal, a hallgatók visszajelzéseiből és a legjobb pillanatokból idézik meg a műsor indulása óta eltelt 30 évet.

Borítókép: A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított Tőkéczki László-díj első kitüntetettje, Keresztes Ilona, a Kossuth Rádió szerkesztője, a Vendég a háznál című műsor gazdája az elismerés átadása után a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kunigunda utcai székházában 2018. szeptember 24-én

Tovább olvasom