Kövess minket!

Médiapiac

A szerkesztőségek szétverésétől a rendszerváltozás mulasztásáig

A tájékoztatás különféle formákban mindig is része volt az emberiség történetének, hiszen az emberi kommunikáció valójában a létfeltételek közé tartozik – így vélekedett a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Horváth Attila alkotmánybíró.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A jogtörténész hozzátette: a polgári újságírás természetesen későbbi keletű, ezzel függ össze, hogy Magyarországon 1848 márciusában, a forradalom idején vált a 12 pont első pontjává: „Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését.” – A márciusi fiatalok által megfogalmazott 12 pont – amely aztán a pozsonyi országgyűlés után törvényerőre emelkedett – valójában egy új társadalmi rend alapja volt, ma pedig már része az úgynevezett történeti alkotmánynak – fogalmazott a jogtörténész.

Persze a sajtó is nagy utat tett meg az elmúlt időszakban – az alkotmánybíró bemutatta az út főbb pontjait. Felelevenítette például, hogy eleinte, a XIX. század közepén még csak előfizetéses lapok voltak, és a könyvek is kisebb példányszámban jelentek meg. Idehaza a kiegyezés után, a dualizmus korszakára alakult ki a tömegsajtó, akkor már az utcán is árusították az újságokat. Sokféle lap jelent meg, számos példányban. Napvilágot láttak a karikatúrával ellátott sajtótermékek is, köztük például a Borsszem Jankó. A dualizmus korszakában a sajtószabadság széles körű volt.

A szakember részletesen beszélt a két világháború és a közöttük eltelt időszak sajtóviszonyairól is, megemlítve például, hogy az első világégés után nemegyszer brutális módon avatkoztak be a hazai sajtó működésébe.

– Ha valamely kiadó a szociáldemokrata vagy a kommunista párttal szemben próbált meg cikkeket megjelentetni, egyesek egyszerűen bementek és szétverték a szerkesztőséget. Ehhez képest a tanácsköztársaság annyiban teremtett új helyzetet, hogy akkor már csak a vörös diktatúrát támogató kiadványok jelenhettek meg – mondta a szakember.

A jogtörténész ezután arról beszélt, hogy 1945 után az első nagy átalakulás az volt, hogy – igaz, egy rövid időre – többpárti sajtó jött létre Magyarországon. Minden párt kapott valamilyen, jelentősnek mondható sajtóterméket. Mivel a folyamatot a kommunista párt irányította, ezért nekik jut a legnagyobb szerep, holott nem az volt a legtámogatottabb párt. A legjelentősebb társadalmi bázis a kisgazdapárt mögött állt, mégis a kommunistáknak jutott a legtöbb újság, hetilap, folyóirat, és a legnagyobb példányszámban a kommunista párt kiadványai jelenhetnek meg 1945-től kezdve.

Az 1949-es fordulat után az állampárti diktatúra sajtópolitikája jelent meg idehaza. Nem volt kifejezett cenzúra, ehelyett az úgynevezett tulajdonosi igazgatás működött. Megfordult a kérdés: már nem arról volt szó, hogy mit engednek és mit nem, hanem a szerzők utasítást kaptak, hogy milyen műveket, publikációkat vár el tőlük a hatalom.

– Ezzel együtt is elfordult, hogy megjelentek nemkívánatos kiadványok, ezek persze botrányokhoz vezettek – jegyezte meg a szakember. Bezúztak folyóiratokat, visszavontak könyveket, egyes kiadványokat a boltok polcairól, az újságosstandokról vettek le, de arra is volt példa, hogy pengével vágtak ki cikkeket folyóiratokból. Ebben az időben jelent meg a média új felületeként a televízió és a rádió, ahol szintén hasonló módszereket alkalmazott a diktatúra.

A rendszerváltás részben új médiaviszonyokat hozott. A szakember szerint a hirtelen jött szabadságot nem mindenki tudta kellőképpen értékelni és feldolgozni, ami egészen új kihívást jelentett a sajtó, a média számára. Nem véletlen, hogy 1990 óta több médiatörvény is született.

– A rendszerváltás egyik problémája, hogy a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon meghiúsult a médiatörvény elfogadása, így az nem került be a 1989-es alkotmánymódosítások, fontos törvények közé. Csak évekkel később, 1995-ben jött létre az első, sokat vitatott médiatörvény, a késlekedés pedig nagyon nagy károkat okozott: emiatt is durvulhatott el ilyen mértékben a médiahelyzet – vélekedett az alkotmánybíró.

A sajtó története a jelenleg érvényes jogi szabályozással természetesen nem ért véget. Előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz a tulajdonos, különösen a globális tulajdonos szerepének pontos tisztázása, ezen túl annak meghatározása is, milyen helyet foglaljon el a világ nagy részét átfogó közösségi média a médiumok sorában.

A sajtó – zárul a cikk – ugyan nem az államhatalom része, mégis bátran nevezhető a negyedik hatalmi ágnak, hiszen – miként azt az alkotmányjog is hangsúlyozza – a közügyek megismerése, megvitatása a hírközlő orgánumok segítségével történhet meg. Enélkül pedig nem létezhet demokratikus társadalom.

(Jakubász Tamás)

Médiapiac

Erőset mondott az alkotmánybíró a médiahelyzetről

A közügyek alakításáról ugyanis a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

Közzétéve:

Juhász Imre alkotmánybíró, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Minden államnak védenie kell saját sajtóviszonyait a külföldi befolyástól – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Juhász Imre. Az alkotmánybíró úgy fogalmazott:

„A sajtó nem önmagáért van, a média felületet kell hogy biztosítson a közügyek megvitatásához. Az államnak pedig garantálnia kell, hogy bárki szabadon kifejthesse véleményét, illetve hogy a sajtótermékek szabadon működhessenek, továbbá azt, hogy az állampolgárok megfelelő információkhoz juthassanak.”

Az alkotmánybíró szerint mindez felfogható szuverenitási kérdésként is, hiszen a közügyek alakításáról a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

– Ennek megfelelően minden valamire való államnak alkotmányos szinten kellene védenie a saját sajtóviszonyait, miként azt a magyar alaptörvény teszi

– összegzett Juhász Imre.

A nemzeti ünnep apropóján készült, a sajtószabadság napjainkbeli kérdéseit érintő interjúban az alkotmánybíró beszélt egyebek mellett a minőségi újságírást leginkább veszélyeztető jelenségekről, a közbeszéd milyenségéről és arról, hogy már 1848-ban kiderült: médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Magyarországon egyedülálló választási műsorral készül a TV2

A TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a csatorna terveiről beszélt a Mandinernek adott interjúban.

Közzétéve:

Mandiner-archív

– A magyar semmiben nem különbözik a külföldi médiahelyzettől. A kritikus hangok a politikai lobbistáktól érkeznek, akiktől aztán végképp távol áll a pártatlanság. Mindig azt szoktam mondani, hogy a TV2 és az RTL Klub híradójának is van egy sajátos hangvétele, de nekünk egyetlen értékmérőnk van, és egyetlen közegnek szeretnénk megfelelni: a nézőnek. Ez a stratégia minket igazol: tavaly az összes korcsoportban a Tényeket, a Tények pluszt, valamint a reggeli műsorunkat, a Mokkát választották a legtöbben az országban. Mi nem foglalkozunk a kívülről ordítozókkal, a munkánkat szeretnénk végezni a legmagasabb minőségben, a szakmaiságot leginkább szem előtt tartva – hangsúlyozta a TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a Mandinernek adott interjúban.

Szalai Vivien kitért arra is, az egész éves átlagot nézve mindhárom kiemelt korcsoportban a teljes napon és főműsoridőben egyaránt a Tv2-t nézték a legtöbben. A csatorna sikerének titkáról a hírigazgató azt mondta:

– Egyszerű hasonlattal élve: egy nagy múltú cukrászdába azért járnak a vendégek, mert évtizedek óta ugyanazt a minőséget kapják – lehet azon vitatkozni, hogy lehet-e másképp készíteni a krémest, a lényeg, hogy azt választják az emberek, mert ismerik és szeretik. A hírműsoraink esetében is pontosan ez az elv működik. Ráadásul az utóbbi években ingyenreklámot is kaptunk. Az, hogy az ellenzék lejárató kampányt folytatott a hírműsorainkkal szemben, visszafelé sült el, mivel ezzel karaktert adott nekünk. Mindemellett egy szakmailag és emberileg kiváló csapat jött össze az elmúlt években, fantasztikus műsorvezetői, szerkesztői és riporteri gárdával dolgozunk, a munkatársak végtelenül tehetségesek és szorgalmasak, nyitottak az innovációra, szeretnek tanulni, és rendkívül lojálisak a munkahelyükhöz és a kollegáikhoz, ami nagy érték – mondta a lapnak.

Arra a gondolatra,hogy idővel minden médium az online felületre helyeződik majd, ez pedig a televíziózás és a nyomtatott sajtó végét jelenti majd, Szalai Vivien elmondta:

– Emlékszem, évekkel ezelőtt volt egy heves vitám a témában. Ezzel határozottan nem értettem egyet akkor és most sem. A magyar ember sok tekintetben jobban rabja a szokásoknak, és kevésbé fogékony az innovációra – mi is ezt tapasztaljuk annál a korosztálynál, amely a Tényeket nézi, és általánosságban szerkesztett tartalmat fogyaszt bármilyen formában. Egyébként egy meglepő jelenség is felütötte a fejét. Mégpedig, hogy A TV2 mindig erősebb volt a 18–59-es, tehát a valamelyest idősebb korosztályon belül, mint az RTL. Egyébként téves az a vélekedés, hogy az RTL Híradóját elsősorban a fővárosiak, a Tényeket pedig a vidéki közönség nézi – mindkettőt alapvetően a vidéki közönség választja, a különbség, hogy minket inkább a kisebb városokban élő és a valamelyest idősebb nézők.

De ez is megváltozott: elkezdtünk erősödni a 18–49-es korosztályban, sőt erősebbek lettünk, mint a 18–59-es korcsoportban, ami minden nemzetközi trenddel szembemegy, hiszen a szerkesztett tévés tartalmat a fiatal korosztály elvileg már kevésbé fogyasztja

– mondta a hírigazgató.

Ettől függetlenül online is erősen jelen van a csatorna: a Tények.hu is jó eredményeket ér el az utóbbi időben.

Ennek az évnek fontos feladata, hogy továbbfejlesszük az online felületünket, hiszen a szerkesztett tartalmat fogyasztó közönség mellett ki kell szolgálnunk a fiatalabb generációt is

– hangsúlyozta.

A választási időszak kapcsán arról beszélt, ez az időszak nyilvánvalóan rengeteg pluszmunkával, felkészüléssel, odafigyeléssel jár, hiszen egyre több a néző ilyenkor, felértékelődik a hírek szerepe.

Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló választási műsorral készülünk, rengeteg exkluzív riporttal, szakértőkkel és számos technikai újítással

– árulta el.

A teljes interjú ITT olvasható.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kiemelkedő munkatársait díjazta a közmédia

Nyolc kategóriában adtak át elismeréseket csütörtökön Budapesten, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában.

Közzétéve:

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a a díjak átadóján, fotó: MTI/Purger Tamás

A közszolgálati tartalomgyártás területén kimagasló szakmai tevékenységet végzők elismerésére alapított díjak átadásán Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: egy évvel ezelőtt ilyenkor már javában ünnepelték a Petőfi-bicentenáriumot, és gőzerővel készültek az atlétikai világbajnokságra, valamint Ferenc pápa látogatására.

Figyeltek arra is, amikor Nagy-Britanniában új király lépett trónra, vagy Marco Rossi magyar állampolgárságot kapott. Tudósítóik ott voltak a mentőcsapatokkal a törökországi és szíriai földrengéseknél, továbbá háborús övezetekben is. De jelen voltak Stockholmban is, ahol két magyar tudós vehetett át Nobel-díjat – mindketten a közmédia „Év Embere” díjazottjai – tette hozzá.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: négy évvel ezelőtt éppen bezárkózni készült a világ, és egy új vírus nevét tanulta meg, amely azóta már mintegy hétmillió áldozatot szedett. A közmédia akkor is tette a dolgát, bár nekik is voltak veszteségeik, akiknek emlékét megőrzik, hasonlóképp a közelmúltban elhunyt alkotókhoz, művészekhez.

Altorjai Anita néhány örömteli pillanatot is felelevenített, köztük Hobo életműdíj-átadóját, Kordáék viccelődéseit, vagy az MR-szimfonikusok koncertjeit, amelyek mind a közmédia emlékezetes pillanatai voltak.

A díjazottakat méltatva a vezérigazgató úgy fogalmazott: szakértelmükkel, hivatástudatukkal, elkötelezettségükkel példát mutatnak nemcsak a kollégáknak, hanem a jövő újságíróinak is. „Ők óramutatók a nemzetünk életében”

– jelentette ki.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: valamennyi díjazott vitathatatlan eredményeket ért el és kimagasló teljesítményt nyújtott. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár a 2023-as év nem volt könnyű, a közmédia mind tartalomban, mind vállalati, intézményi szinten jelentős eredményeket ért el, miközben folyamatosan törekedett a megújulásra is.

„Nem könnyítette a helyzetünket sem a világpolitikai helyzet, sem a szomszédunkban dúló háború” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve:

a feszített tempó ellenére „mindenki nagyon jó, nagyon sok és minőségi munkát végzett”.

Papp Dániel felidézte, hogy 2018-as hivatalba lépésekor elsődleges célja a vállalat modernizálása volt. Mint mondta, vezetőként a piaci cégekhez hasonló „modern, profi szemléletet” szeretett volna meghonosítani a közmédiában.

Ez azt is jelentette – folytatta –, hogy szerette volna elérni, „hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk a munkavállalókra”.

„Nagyon fontos szempontnak tartom, hogy olyan munkahelyet teremtsünk, ahol bár hatalmasak az elvárások, de a cég is tud adni valamit a dolgozóinak”

– hangsúlyozta.

A vezérigazgató a jövőről úgy szólt: ez az év még nehezebb lesz. „Előttünk van két választás, egy uniós elnökség, sportszempontból pedig egy Európa-bajnokság és egy olimpia” – sorolta, kiemelve az együttműködés és a csapatmunka jelentőségét.

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

Papp Dániel végezetül gratulált a díjazottaknak, majd az MTVA valamennyi munkavállalójának megköszönte az egész éves teljesítményét. „Örülök, hogy csapatként működünk együtt” – jelentette ki.

A beszédek után a Titán, A Dal 2023 győztese lépett fel, majd Papp Dániel és Altorjai Anita nyolc kategóriában adott át díjakat.

Az Év Operatőre Nagy András lett.

Az Év Vágója díjat Kántor Zoltán kapta.

Az Év Rendezője elismerésben Bozsánovics Anita részesült.

Az Év Gyártási Szakembere díjat Vancsok Györgynek ítélték oda.

Az Év Riportere díjat Kucsov Renáta kapta.

Az Év Felfedezettjének Jámbor Flórát választották.

Az Év Szerkesztője Pap Tibor lett.

Az Év Műsorvezetője elismerést Morvai Noémi vehette át.

Tovább olvasom