Kövess minket!

Médiapiac

A szaklap szerint nem kell vétójog a szülőknek

A Journal of Medical Ethics szerint a szülőknek nem szabadna beleszólást biztosítani abba, hogy ellenkező neművé műtik-e gyermeküket vagy sem.

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Azt írja a Journal of Medical Ethics című szaklap egy 2020-as tanulmányában, hogy a szülőknek „el kell veszíteniük vétójogukat” a transzneműséggel kapcsolatos beavatkozások felett, azaz a lap szerzői szerint a szülőknek nem lehet beleszólása abba, hogy a gyermekük hormonterápiára megy, lányuk leveteti-e a mellét, vagy épp megpróbálja magát ellenkező neművé műttetni – írja a Mandiner

Ehhez kapcsolódik, hogy Kalifornia biztosításért felelős illetékese 2021 januárjával elrendelte, hogy a biztosítóknak gyermekkorú lányok számára is állni kell a melleltávolítás költségeit. A 2020 december 30-án kelt levél szerint a műtét inkább „helyreállító”, mintsem „kozmetikai”. 

Ricardo Lara szerint ugyanis azért, mert a nemi identitászavarral rendelkező lányok fiúnak érzik magukat, és fiúvá szeretnének válni, a mellek veleszületett rendellenességnek számítanak, legalábbis az ő esetükben „a mellek a test abnormális struktúrái” . 

Az előzmények közé tartozik, hogy 2018-ban 68 női páciens mellét távolították el egy államilag finanszírozott kutatás keretében a Children’s Hospital Los Angelesben. Mindannyian 25 évesnél fiatalabbak voltak, 33 közülük 18 év alatti.  A kutatás célja a „melldiszfória” vizsgálata volt, és a páciensek között szerepelt egy 13 és egy 14 éves is.

Mint arról korábban a Mandiner írt, Nagy-Britanniában és Amerikában transzjárvány tört ki a tinilányok körében. Azaz nem kevesebb mint 4400 százalékkal nőtt azoknak a tinédzser lányoknak az aránya az Egyesült Királyságban 2018-ban, akik „nemváltó” műtétet kívánnak igénybe venni. Amerikában 2016-17 között megnégyszereződött a nőkön végrehajtott ilyesfajta műtétek száma, s ez az összes ilyen műtét 70 százaléka volt. 

A nemváltás azonban valójában lehetetlen (mint arról itt írtak), a nemi identitászavarban szenvedő gyermekek 80-95 százalékánál a jelenség kamaszkorára magától elmúlik, és rengetegen megbánják a visszafordíthatatlan beavatkozást. 

Mandiner megírta annak a kanadai férfinak az esetét is, akit elzárásra ítélt a bíróság, amiért eredeti, női nevén szólította a magát fiúnak képzelő lányát. A bíró azt is kimondta, hogy a szülőknek „kötelessége megerősíteni a kiskorú gyermekük nemi identitását,” mert ha ezt nem teszik meg az „családon belüli erőszaknak” minősül.

Hirdetés

Médiapiac

Elindult a Mediaworks Hírcentrumának podcastja

A Narratíva első adásának vendége Szánthó Miklós, a KESMA elnöke, az Alapjogokért Központ igazgatója és Trombitás Kristóf publicista volt.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Elindult a Mediaworks Hírcentrumának podcastadása. Az első adásban Heiter Dávid Tamás műsorvezető Szánthó Miklóssal, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) elnökével, az Alapjogokért Központ igazgatójával és Trombitás Kristóf publicistával beszélgetett az aktuális médiapiaci viszonyokról, valamint az ehhez kapcsolódó politikai folyamatokról – közölte a Mediaworks Hírcentruma. 

Szánthó Miklós többek között arról értekezett, hogy ugyan

 a 90-es éveket követően formailag biztosítva volt a sajtószabadság, de közéleti és politikai értelemben egy erőteljes balliberális monopólium volt jelen, amely az ehhez tartozó körök szerint a független sajtópiacot jelentette.

 A KESMA elnöke továbbá hangsúlyozta, hogy a jobboldalhoz köthető vállalkozók már korábban is tettek kísérletet arra, hogy új típusú médiafelületek jöhessenek létre, ez a folyamat azonban a 2010-es éveket követően felerősödött. 

A Narratíva első adásának résztvevői, fotó: Mediaworks Hírcentrum

Kiemelte, hogy 

a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány lett a szimbóluma annak, hogy a médiaviszonyokat uraló posztkommunista örökség megroppant, de ez egyáltalán nem a jobboldal térfoglalását jelenti, csupán elindultunk egy kiegyensúlyozott médiapiac felé.

Az első adást itt a Videa.hu videómegosztón vagy itt tudja meghallgatni:

Tovább olvasom

Médiapiac

Elhunyt Balogh Mária, a magyar televíziózás első női riportere

Nyolcvanöt éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Balogh Mária, a magyar televíziózás első női riportere – közölte a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) vasárnap az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A szövetség honlapján is közzétett méltatásában azt írták: Balogh Mária az MTV-ben egész munkássága során az elesettek, a kiszolgáltatottak érdekében készített műsorokat. Hangvétele, közvetlen stílusa évtizedekig szolgált mintául az újabb generációknak.

Ebédszünet című műsorával, amely a munkásemberek érdekvédelmét szolgálta, műfajt teremtett – emelték ki. Vezette az Ifjúsági Osztályt, igazgatója volt a Miskolci televíziós fesztiválnak, 2013 óta a MÚOSZ tiszteletbeli tagja, 2019 óta pedig Aranytoll-díjas volt.

Hozzátették: Balogh Mária egyedül nevelte fel mozgássérült, fogyatékossággal élő unokaöccsét, akiről még betegsége idején is, egészen haláláig gondoskodott.

Halálával a televíziózás hőskorának kiemelkedő személyiségét vesztette el a szakma – fűzték hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Lemondott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke

Október 31-től távozik posztjáról Karas Mónika.

Közzétéve:

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A híradó információi szerint Karas Monika az Állami Számvevőszék alelnökeként folytatja munkáját.

Az M1 úgy tudja, hogy Karas Monika utódja a médiahatóság élén Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lesz.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága a híradónak megerősítette a Karas Monika lemondásáról szóló hírt.

Borítókép: Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság volt elnöke

Tovább olvasom