Kövess minket!

Médiapiac

A skandináv csoda nem is annyira titkos receptje

Nyugaton messze már az az idő, amikor az újságírók szerkesztői egyedül döntöttek arról, mely tartalmakat nyújtják ingyen, és melyekért kérnek pénzt. A svédországi és norvégiai fizetőfalas megoldások azt mutatják, hogy az olvasók hajlandók fizetni a cikkekért, ha azokat okosan tálalják nekik.

Izgalmas megállapításokra jutott Earl J. Wilkinson, az International News Media Association (INMA) vezetője, miután részt vett egy skandináviai tanulmányúton, amely a freemium modellek működésével foglalkozott a digitális előfizetői piacon.

Noha a fizetőfalas megoldások már egy évtizede ismertek ebben a térségben, a digitális előfizetések száma a legtöbb médiavállalatnál csak 2015 elejétől kezdett igazán növekedni. Az igazi robbanás annak volt köszönhető, hogy a hirdetési trendek kikényszerítették a fogyasztói bevételekre való áttérést, versenyhelyzet alakult ki, de a one-click technológia egyszerűsödése is segítette a folyamatot.

Megtorpanás majd felívelés

Jótékonyan hatott erre a vállalati kultúra is ezeknél a lapoknál, miként az is, hogy a legjobban bevált gyakorlatokat a vetélytársak megosztották egymással, aminek következtében sokkal érthetőbb lett a digitális előfizetések tudománya. A freemium vagy hibrid modellek felé való elmozdulás persze már régóta trend Európában és a Csendes-óceán déli térségében. A freemium, vagy más néven pluszmodellben a honlapon ingyenes és fizetős tartalom egyaránt található. Az ilyen megoldások hol divatba jöttek, hol lejtmenetbe kerültek, s most úgy látszik, újra találkozhatunk velük.

Öt évvel ezelőtt azért torpant meg ez a trend a médiában, mert a szerkesztők maguk döntöttek arról, milyen tartalmakat tesznek inkább fizetőssé, ez pedig teljesen elszakadt a fogyasztói szokásoktól. Például bizonyos cikkekért pusztán csak azért kellett fizetniük az olvasóknak, mert az adott lap túl sok időt és pénzt áldozott arra, hogy elkészüljenek.

Az is előfordult, hogy csupán azért kértek pénzt egy cikkért, mert a szerkesztő elképzelése szerint az „minőségi” tartalom volt. 2017-re azonban a freemium modell ismét visszatért, méghozzá olyan ad atelemző megoldásokkal, amelyek mélyrehatóan tájékoztatják a szerkesztőket arról, hogy mely cikkeket érdemes előfizetésessé tenni vagy megosztani a közösségi médiában.

A számítógép jobb szerkesztő?

Az elmúlt időszakban egyre több kiadó kísérletezett azzal, hogy különféle algoritmusokkal végeztessék el a szerkesztői feladatokat. Ezek a módszerek sok esetben olyan sikeresek voltak, hogy egyre inkább bebizonyosodott, az algoritmusok jobb honlapokat készítenek, és jobban rangsorolják a cikkeket, mint az emberek. Kitűnő példa erre a svéd Svenska Dagbladet, melynek honlapját már két és fél éve egy algoritmus rendezi, a szerkesztői feladatok közé most már ennek a kezelése is tartozik.

A Svenska Dagbladet versenyelőnynek tekinti ezeket az algoritmusokat, a tartalmakat a lap két tényező, a hírérték és az élettartamérték alapján priorizálja, így a különböző olvasóknak különböző elrendezésű honlapot mutat a nap más és más időszakában. Aki viszont attól fél, hogy az algoritmusok alkalmazásával idővel nem is lesz szükség hús-vér szerkesztőkre, egyelőre megnyugodhat.

Adam Kinney, a Schibsted adattudományi részlegének vezetője néhány éve még meg volt győződve arról, hogy igenis készíthető olyan algoritmus, amely képes priorizálni a híreket. Két évvel ezelőtt azonban be kellett látnia, hogy tévedett. Ma már úgy gondolja, az adatelemzőknek sokkal több időt kellene együtt tölteniük a szerkesztőkkel, hogy megértsék a szerkesztői döntéshozatal árnyalatait. Vagyis végső soron az algoritmusoknak arra kellene szolgálniuk, hogy mélyreható információkkal lássák el a szerkesztőket anélkül, hogy átvennék a funkcióikat.

Az arányok sem mellékesek

Érdekes kérdés a digitális előfizetések ösztönzésénél, hogy milyen arányban legyenek a tartalmak ingyenesek, illetve fizetősek. A svéd Dagens Nyheter esetében például a cikkek 30 százaléka fizetős, a norvég Amediánál pedig 40 és 60 százalék között mozog ez az arány. A Schibsted Media Group tulajdonában lévő Aftenpostennél másféle modellt alkalmaznak: kezdetben eszközönként havonta tíz cikk volt ingyenes, később azonban szigorítottak a szabályokon, hatra csökkentették ezt a számot. Milyen cikkeket tesznek általában fizetőssé?

A Dagens Nyheter rendszerint az oknyomozó írásokért, a hosszabb történetekért, a véleménycikkekért, a magas megosztási számra esélyes anyagokért kér pénzt, továbbá olyan sztorikért, amelyek jobbá teszik az olvasó életét. Az Aftenposten viszont folyamatosan kísérletezik újabb és újabb módszerekkel. Például a választásokkor csökkentették a fizetős tartalmaik arányát, majd újra megemelték, amivel rengeteg előfizetésre tettek szert. Ez világszerte okos módszernek bizonyult, hogy olyan olvasókat szerezzenek, akik fizetnek is a cikkekért. Az Amediánál úgy látják, hogy a közlekedéssel, az egészségügyi ellátással, a társadalmi és jogi témákkal foglalkozó cikkeikért sokan fizetnek, míg – érdekes módon – a kultúra, a politika és a sport esetén a legalacsonyabb az előfizetési arány.

Az élő videók ugyanakkor kulcsfontosságúak voltak az Amedia életében, amelyekkel növelni tudták az előfizetők számát. Csak egy példa: a focimeccseket gyakran egyetlen kamerával közvetítik élőben, mégis rengetegen fizetnek értük.

A kulcs: a mikroszegmentáció

A digitális előfizetések terén a Dagens Nyheter 2017 márciusában azzal szembesült, hogy egyre több előfizetőt veszítenek: a lemorzsolódási arány ekkor 11 és 15 százalék között volt. Egy izraeli vállalkozó azonban pont jókor érkezett. A SparkBeyond nevű cégnek mesterséges intelligenciával és gépi tanulási megoldásokkal sikerült azonosítania az olvasókat. Azóta a svéd lap a széles szegmentációtól egyre inkább eltolódott a mikroszegmentáció felé.

Mit jelent ez? A piac általában nem homogén közösség, hanem különböző fogyasztói csoportok összessége. Mikroszegmentáláskor a piacot megpróbálják a lehető legszűkebb réspiacokra felbontani úgy, hogy az egyes csoportokba akár csak pár százan, pár ezren tartozzanak.

Ezek az emberek nagyon egyforma tulajdonságokkal rendelkeznek, legyen szó akár a lakóhelyükről, egyéb demográfiai adataikról vagy az érdeklődési körükről. Minél több közös tulajdonsága van egy-egy mikroszegmensnek, annál személyre szabottabb tartalmat lehet nekik kínálni – ez pedig tovább növeli az előfizetések arányát.

Napjainkban a Dagens Nyheter már 250 mikroszegmenst kezel, a cég vezetése pedig abban bízik, hogy ez a szám egy éven belül eléri az ezret is. A telekommunikációs cégektől, a kábeltévé-szolgáltatóktól és a közműcégektől pedig bőségesen meríthetnek, amelyeknek gazdag tapasztalataik vannak a mikroszegmentálás területén.

A kultúra szerepe

Mindent összevetve úgy látszik tehát, hogy a svéd és a norvég lapok sikerének titka nem más, mint a fókusz. Ez pedig azt jelenti, hogy a szerkesztőség kezébe veszi az előfizetési politikát, és a teljesítménymutatókat az előfizetések köré szervezik. Vagyis egészségesen viseltetnek a tartalom gazdaságossága iránt.

A szerkesztőség nem követheti a lap üzleti menedzsmentjét, fordítva viszont ez szükségszerű, hiszen a szerkesztőség minden médiavállalat kulturális központja is egyben. Peter Wolodarski, a Dagens Nyheter negyvenéves főszerkesztője is ezen az úton járt: ma már ő a felelős a lap digitális előfizetési üzletágáért is. Ő úgy tartja, hogy alapvetően a szerkesztőségi kultúra az, ami megváltozott. És pontosan ez az, ami a digitális előfizetések piacán megkülönbözteti a skandináv kiadókat a világ többé részétől.

Az International News Media Association 2018-as riportja alapján összeállította: Majláth Ronald.

Majláth Ronald

 

Nézze meg Majláth Ronald teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

A cikk a Médiapiac május-júniusi számában jelent meg. A magyar helyzetről Kovács Illés Bencét, a Lapcom digitális igazgatóját kérdeztük, a vele készült interjút itt olvashatja. A lap megrendelhető itt, illetve megvásárolható ezeken a standokon.

Médiapiac

Ez lesz a karácsonyi műsorkínálat a TV2 Csoport csatornáin

A TV2 Csoport csatornái a karácsonyi időszakban változatos műsorokkal várják a nézőket. Családi filmek a közös tévénézős estékhez, karácsonyi mesék, romantikus és lebilincselő mozik, klasszikusok, akció, szerelem, humor – ez mind megtalálható a TV2-n és a kábelcsatornákon. És persze, ami mindenkit érdekel: nincs karácsony Kevin nélkül, LESZ Reszkessetek betörők!

Közzétéve:

Flickr

A TV2 – ahogy a korábbi években, úgy idén is – különleges ajánlót készít a Reszkessetek betörők! című filmtrilógiához. A 2021-es kisfilm egy idilli kertvárosban játszódik, a főszereplője pedig Badár Sándor. Ő alakítja a kicsit zsémbes, mindig mindenre megjegyzéssel reagáló, mogorva szomszédot. A házsártos bácsi magányosan ballag hazafelé, karácsonyfáját maga után húzva, miközben körülötte életre kel a kertváros és akaratlanul is meglátja a kedves helybéli lakók karácsonyi készülődését. A szomszédok szerepében a TV2 műsorvezetői, ikonikus arcai: Ördög Nóra, Lékai-Kiss Ramóna, Till Attila, Stohl András, Krausz Gábor és Vomberg Frigyes láthatók. És hogy kerül a képbe Kevin? A promó végén ez is kiderül!

A Reszkessetek betörők! trilógia első részét szenteste 20:25-től, a másodikat 25-én 20:25-től, a harmadik filmet pedig 26-án 20:40-től láthatják a TV2 nézői.

Kevin megunhatatlan kalandjai mellett azonban még számos kiváló film, köztük országos tévépremierek is terítéken lesznek az ünnepek alatt a TV2 műsorán. Elsőként rögtön december 24-én kora délután az Abominable – Jetikölyök, ami most először látható országos kereskedelmi csatornán. A 2019-es amerikai-kínai animációs filmben három tinédzser kis jeti barátjuk családját próbálja meg előkeríteni, miközben megannyi kalandban lesz részük. Szintén 24-én, 18:45-től a Kiskedvencek titkos életének második részébe nyerhetnek bepillantást kicsik és nagyok. Szintén országos premierként először lesz látható a TV2-n A Grincs 2018-as verziója, amiben a barlangja magányában élő Grincsnek továbbra is eltökélt szándéka, hogy saját nyugalma érdekében ellopja Kifalva lakóitól a karácsonyt. A december 26-i premier Jim Carrey 2020-as filmje, a Sonic, a sündisznó, aminek címszereplője teljesen véletlenül varázserő birtokosa lesz. A Földre menekül, ahol csak arra kell ügyelnie, hogy senki ne tudjon a létezéséről. Ez azonban nem könnyű, ha a nyomában egy mániákus tudós, Dr Robotnyik (Jim Carrey) lohol a fél világon keresztül.

A TV2 reggeli infotainment műsora, a Mokka december 24-én reggel ünnepi, élő adással jelentkezik, szilveszterkor pedig egy best of különkiadás várja majd a nézőket.

A Mozi+ ünnepi kínálata azokat célozza, akik nem szeretnék, ha a tévéből is a karácsony folyna, így nekik akciófilmekkel, vígjátékokkal készül a csatorna, “Deadpool ajánlásával”. December 23-án 21 órától Will Smith látványos sci-fi akcióthrillerje, a Gemini man nyitja a szuperfilmek sorát, amit 24-én és 25-én 21:20-tól a Ryan Reynolds-féle Deadpool 1-2 követ. December 26-án az esti film a Halálos iramban – Ötödik sebesség lesz, Vin Diesel, Paul Walker és Dwayne Johnson legendás hármasával.

A Moziverzum közönségkedvencekkel színesíti az ünnepi műsorkínálatot: Szenteste 18 órától Will Smith fia, Jaden Smith és Jackie Chan főszereplésével a Karate kölyök 2010-es feldolgozása, 21 órától pedig Dwayne Johnson és a Jumanji: Vár a dzsungel látható majd. December 25-én kora este a The Holiday csetlő-botló főhőseinek egymásra találásáért szoríthatnak a nézők, míg 21 órától a Bohém rapszódiát és benne Rami Malek Oscar-díjas Freddie Mercury alakítását nézhetik meg, akik a Moziverzumra kapcsolnak. Karácsony másnapján este héttől a Ferdinánd című amerikai animációs vígjáték indítja az estét, amiben a címszereplő bika arról szeretné meggyőzni a világot, hogy társaival ellentétben őt cseppet sem érdekli a bikaviadalok világa, sokkal inkább szereti a békességet és a természetet. Este kilenctől a Nagyfater elszabadul című vígjátékban Robert de Niro és Zac Efron egy nagyapa-unoka párost alakítanak, akik a nagymama halála után egy mindent megváltoztató közös utazásra indulnak.

A SuperTV2 karácsonyi kínálatában a főszerep a filmsorozatoké lesz, de helyet kapnak a képernyőn olyan mozisikerek is, mint december 24-én délelőtt a Titanic, 25-én és 26-án rögtön dél után a Bridget Jones-sorozat két része. Három napon keresztül, 24-25-26-án 16:45-től Nia Vardalosé a képernyő: a Bazi nagy görög lagzi, majd a Görögbe fogadva és a Bazi nagy görög lagzi 2 filmekben. Szintén ezeken a napokon 18:45-től az elmaradhatatlan klasszikus Sissi trilógia látható majd a SuperTV2 műsorán, amit 24-én 21 órától a Rossz anyák, 25-én az Életrevalók, 26-án pedig a Gladiátor követ a műsorrendben.

Az Izaura TV kínálatában december 24-január 2. között számos országos TV premier, romantikus és karácsonyi film is található. Idén december 24-31 között délelőttönként az Izaura TV műsorán látható Anna édes-bús története, akit Marilla és Matthew fogadnak örökbe a Zöld-oromban, és akinek felnőtté válását követhetik nyomon a sorozatban a nézők. December 24-én este a Karácsonyi fényekben Thomas Kinkade, Amerika egyik népszerű, elismert festőjének pályakezdő éveibe enged bepillantást, ezután a Karácsonyi meglepetések története következik. December 25-én este először a Karácsonyi kívánságok látható, amiben az életéből kiábrándult Melody barátnője unszolására megírja karácsonyi kívánságlistáját és csodák csodájára, óhajai sorra valósággá válnak. Ezután este kilenctől az Ezüst száncsengőt vetíti a csatorna.

A TV2 Csoport női csatornája is átadja magát az ünnepi hangulatnak. a FEM3 műsorán december 24-26 között este héttől a Kastélyból álomotthon karácsonyi epizódjai, december 20-24 között este kilenctől a Bates-család országos TV premier epizódjai következnek, amiben egy 19 tagú família mindennapi kaotikus életébe nyerhetnek bepillantást a nézők. December 20-26 között este hattól a legendás doku-reality, A nagy házalakítás ünnepi kiadása látható a csatornán. December 25-26-án 17 órától a Liliputi házikók, 20 órától pedig a Bizarr gyűjtemények karácsonyi adásait tűzi képernyőre a FEM3.

A legkisebbek örömére a TV2 Kids december folyamán egészestés animációs filmekkel szórakoztat, az ünnepi héten este héttől Tad, az utolsó felfedező, Croodék, Bébi úr, az Énekelj!, a Lúdas Matyi (december 24.) és az Óriásláb fia (december 26.) meséket nézhetik meg a kicsik. December 24-26 között a már jól ismert mesesorozatok karácsonyi epizódjaival hangolódhatnak az ünnepekre a gyerekek, olyan jól ismert címekkel, mint a Hupikék törpikék, Eperke legújabb kalandjai, Mása meséi, Trükkös Tom, Sam, a tűzoltó, az Én kicsi pónim, Garfield és még sok-sok kedves kis mesehős.

A december a családi sütés-főzés egyik csúcsidőszaka, melyhez ezúttal a TV2 Séf szállítja a jobbnál-jobb tartalmakat. A csatorna műsorai segítenek az ünnepi menü összeállításában, a legjobb levesek, húsok, köretek és desszertek, tradicionális és modern fogások elkészítésében. December 13-tól minden este a Karácsonyi sütimester versenyzőinek desszertkölteményeit csodálhatják meg az édesszájúak, december 18-án 17:55-ös kezdéssel a Karácsony River Cottage-ban különkiadása kerül képernyőre, Hugh pedig garantálja, hogy ezúttal is a környék terményeinek és saját kertjének legjavát teríti az ünnepi asztalra. December 19-én 13:30-tól Nigella Lawson – Nigellissima műsorának Karácsonyi finomságok epizódja ad ihletet a sütéshez, 24-én 18 órától pedig Jamie Oliver karácsonyi receptjeit készíti el.

A Zenebutik csatorna szenteste 18:15-től Márió, a harmonikás karácsonyi koncertjével színesíti az ünnepi műsorkínálatot, amit este nyolctól a Magyar Dal című műsor karácsonyi operett-különkiadása követ, olyan neves fellépőkkel, mint Leblanc Győző, Maros Gábor, Tóth Éva, Teremi Trixi és még sokan mások.

A TV2 Comedy-n szenteste a Lee szerint a világ két ünnepi epizódja, a Szellemes karácsony és a Karácsony az áruházban lesznek műsoron, míg december 25-én 21 órától a Men in Black – Sötét zsaruk harmadik részét tűzi képernyőre a csatorna.

Borítókép: kivágás a Reszkessetek betörők! című filmből

Tovább olvasom

Médiapiac

Ő lesz Donald Trump új médiacsoportjának vezetője

Donald Trump korábbi amerikai elnök új médiavállalatának lesz a vezetője Devin Nunes amerikai republikánus képviselő, aki ezért még az év vége előtt lemond kongresszusi posztjáról – jelentette a The Washington Times hétfő éjszaka.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Fehér Ház

Az amerikai jobboldali-konzervatív napilap online tudósítása szerint a jelenlegi kaliforniai képviselő a Trump Media & Technology Group vezérigazgatója lesz. A cég hétfőn jelentette be közleményben hogy Nunes lesz a vállalat vezetője, s januárban nevezik ki.

Devin Nunes 2016-ban elsők között vonta nyilvánosan kétségbe a Trump-kampány munkatársai és Oroszország közötti állítólagos összejátszásról szóló politikai hírt.

2019-ben “Az összeesküvés az elnök ellen” címmel könyvet jelentetett meg az ügyről. Amelyről később ki is derült, hogy megkonstruált hírek sorozatáról volt szó az elnök megbuktatása érdekében, és a Demokrata Párt Országos Bizottsága valamint Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje finanszírozta az erről szóló dosszié összeállítását.

A 48 éves Devin Nunes ezt követően az akkori elnök egyik legrendíthetetlenebb védelmezőjévé és támogatójává vált.

Donald Trump új internetes közösségimédia-platformot kíván indítani TRUTH (Igazság) néven a Trump Media vállalatcsoport irányításával.

A korábbi amerikai elnök Facebook- és Twitter-fiókjait korábban letiltották a közösségi médiumok felhasználási szabályainak megsértése miatt – emlékeztetett a The Washington Times cikke.

Tovább olvasom

Médiapiac

Bizarr videóhívásban építette le 900 dolgozóját a Better.com

Ennél kevés kegyetlenebb videó kering a neten, hallani lehet, ahogy a videót felvevő női alkalmazott szívszaggatóan könyörög a monitornak, hogy ne rúgják ki.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Better.com-nál nem volt túl fényes a hangulat, amikor Vishal Garg vezérigazgató 900 alkalmazottat bocsátott el egy Zoom megbeszélésen, amelyről a videót szombaton töltötte fel az egyik pórul járt exdolgozó.

A kiszivárgott videofelvételen Garg azt mondja, hogy a vállalat a munkaerő 15 százalékát fogja elbocsátani, bár később tisztázták, hogy az elbocsátások az alkalmazottak 9 százalékát érintik – írja az Entrepreneur gazdasági lap.

„A piac, mint tudják, megváltozott, és a túlélés érdekében együtt kell haladnunk vele” – mondta. „Ez nem olyan hír, amit hallani szeretnének, de végül is ez az én döntésem volt, és azt akartam, hogy tőlem hallják. Ez egy nagyon-nagyon nehéz döntés volt” – vezette fel az igazgató a fájdalmas elhatározást.

Garg elmondta a dolgozóknak, hogy karrierje során ez a második alkalom, hogy tömeges elbocsátásokat kellett végrehajtania, és azt mondta, hogy reméli, ezúttal nem lesz sírás a folyamat során.„Ha önök is részt vesznek ebben a hívásban, akkor önök is azon szerencsétlen csoport tagjai, akiket elbocsátanak”

– magyarázta Garg a videóban. „Az önök munkaviszonya itt azonnali hatállyal megszűnik” – közölte az érintettekkel.

A Mandiner szerint hallani lehet, ahogy a videót felvevő női alkalmazott szívszaggatóan könyörög a monitornak, hogy ne rúgják ki.

„Ez nem lehet igaz! Mindazok után, amit megtettünk!” – fakadt ki szívszorítóan az alkalmazott.

A Better.com egy 2016-ban indult digitális hitelezéssel foglalkozó weboldal.

A jelentések szerint a céget 7 milliárd dollárra értékelik, miután 750 millió dolláros „készpénzinjekciót” kapott néhány nappal ezelőtt – fedte fel az Entrepreneur.

Tovább olvasom