Kövess minket!

Médiapiac

A skandináv csoda nem is annyira titkos receptje

Nyugaton messze már az az idő, amikor az újságírók szerkesztői egyedül döntöttek arról, mely tartalmakat nyújtják ingyen, és melyekért kérnek pénzt. A svédországi és norvégiai fizetőfalas megoldások azt mutatják, hogy az olvasók hajlandók fizetni a cikkekért, ha azokat okosan tálalják nekik.

Izgalmas megállapításokra jutott Earl J. Wilkinson, az International News Media Association (INMA) vezetője, miután részt vett egy skandináviai tanulmányúton, amely a freemium modellek működésével foglalkozott a digitális előfizetői piacon.

Noha a fizetőfalas megoldások már egy évtizede ismertek ebben a térségben, a digitális előfizetések száma a legtöbb médiavállalatnál csak 2015 elejétől kezdett igazán növekedni. Az igazi robbanás annak volt köszönhető, hogy a hirdetési trendek kikényszerítették a fogyasztói bevételekre való áttérést, versenyhelyzet alakult ki, de a one-click technológia egyszerűsödése is segítette a folyamatot.

Megtorpanás majd felívelés

Jótékonyan hatott erre a vállalati kultúra is ezeknél a lapoknál, miként az is, hogy a legjobban bevált gyakorlatokat a vetélytársak megosztották egymással, aminek következtében sokkal érthetőbb lett a digitális előfizetések tudománya. A freemium vagy hibrid modellek felé való elmozdulás persze már régóta trend Európában és a Csendes-óceán déli térségében. A freemium, vagy más néven pluszmodellben a honlapon ingyenes és fizetős tartalom egyaránt található. Az ilyen megoldások hol divatba jöttek, hol lejtmenetbe kerültek, s most úgy látszik, újra találkozhatunk velük.

Öt évvel ezelőtt azért torpant meg ez a trend a médiában, mert a szerkesztők maguk döntöttek arról, milyen tartalmakat tesznek inkább fizetőssé, ez pedig teljesen elszakadt a fogyasztói szokásoktól. Például bizonyos cikkekért pusztán csak azért kellett fizetniük az olvasóknak, mert az adott lap túl sok időt és pénzt áldozott arra, hogy elkészüljenek.

Az is előfordult, hogy csupán azért kértek pénzt egy cikkért, mert a szerkesztő elképzelése szerint az „minőségi” tartalom volt. 2017-re azonban a freemium modell ismét visszatért, méghozzá olyan ad atelemző megoldásokkal, amelyek mélyrehatóan tájékoztatják a szerkesztőket arról, hogy mely cikkeket érdemes előfizetésessé tenni vagy megosztani a közösségi médiában.

A számítógép jobb szerkesztő?

Az elmúlt időszakban egyre több kiadó kísérletezett azzal, hogy különféle algoritmusokkal végeztessék el a szerkesztői feladatokat. Ezek a módszerek sok esetben olyan sikeresek voltak, hogy egyre inkább bebizonyosodott, az algoritmusok jobb honlapokat készítenek, és jobban rangsorolják a cikkeket, mint az emberek. Kitűnő példa erre a svéd Svenska Dagbladet, melynek honlapját már két és fél éve egy algoritmus rendezi, a szerkesztői feladatok közé most már ennek a kezelése is tartozik.

A Svenska Dagbladet versenyelőnynek tekinti ezeket az algoritmusokat, a tartalmakat a lap két tényező, a hírérték és az élettartamérték alapján priorizálja, így a különböző olvasóknak különböző elrendezésű honlapot mutat a nap más és más időszakában. Aki viszont attól fél, hogy az algoritmusok alkalmazásával idővel nem is lesz szükség hús-vér szerkesztőkre, egyelőre megnyugodhat.

Adam Kinney, a Schibsted adattudományi részlegének vezetője néhány éve még meg volt győződve arról, hogy igenis készíthető olyan algoritmus, amely képes priorizálni a híreket. Két évvel ezelőtt azonban be kellett látnia, hogy tévedett. Ma már úgy gondolja, az adatelemzőknek sokkal több időt kellene együtt tölteniük a szerkesztőkkel, hogy megértsék a szerkesztői döntéshozatal árnyalatait. Vagyis végső soron az algoritmusoknak arra kellene szolgálniuk, hogy mélyreható információkkal lássák el a szerkesztőket anélkül, hogy átvennék a funkcióikat.

Az arányok sem mellékesek

Érdekes kérdés a digitális előfizetések ösztönzésénél, hogy milyen arányban legyenek a tartalmak ingyenesek, illetve fizetősek. A svéd Dagens Nyheter esetében például a cikkek 30 százaléka fizetős, a norvég Amediánál pedig 40 és 60 százalék között mozog ez az arány. A Schibsted Media Group tulajdonában lévő Aftenpostennél másféle modellt alkalmaznak: kezdetben eszközönként havonta tíz cikk volt ingyenes, később azonban szigorítottak a szabályokon, hatra csökkentették ezt a számot. Milyen cikkeket tesznek általában fizetőssé?

A Dagens Nyheter rendszerint az oknyomozó írásokért, a hosszabb történetekért, a véleménycikkekért, a magas megosztási számra esélyes anyagokért kér pénzt, továbbá olyan sztorikért, amelyek jobbá teszik az olvasó életét. Az Aftenposten viszont folyamatosan kísérletezik újabb és újabb módszerekkel. Például a választásokkor csökkentették a fizetős tartalmaik arányát, majd újra megemelték, amivel rengeteg előfizetésre tettek szert. Ez világszerte okos módszernek bizonyult, hogy olyan olvasókat szerezzenek, akik fizetnek is a cikkekért. Az Amediánál úgy látják, hogy a közlekedéssel, az egészségügyi ellátással, a társadalmi és jogi témákkal foglalkozó cikkeikért sokan fizetnek, míg – érdekes módon – a kultúra, a politika és a sport esetén a legalacsonyabb az előfizetési arány.

Az élő videók ugyanakkor kulcsfontosságúak voltak az Amedia életében, amelyekkel növelni tudták az előfizetők számát. Csak egy példa: a focimeccseket gyakran egyetlen kamerával közvetítik élőben, mégis rengetegen fizetnek értük.

A kulcs: a mikroszegmentáció

A digitális előfizetések terén a Dagens Nyheter 2017 márciusában azzal szembesült, hogy egyre több előfizetőt veszítenek: a lemorzsolódási arány ekkor 11 és 15 százalék között volt. Egy izraeli vállalkozó azonban pont jókor érkezett. A SparkBeyond nevű cégnek mesterséges intelligenciával és gépi tanulási megoldásokkal sikerült azonosítania az olvasókat. Azóta a svéd lap a széles szegmentációtól egyre inkább eltolódott a mikroszegmentáció felé.

Mit jelent ez? A piac általában nem homogén közösség, hanem különböző fogyasztói csoportok összessége. Mikroszegmentáláskor a piacot megpróbálják a lehető legszűkebb réspiacokra felbontani úgy, hogy az egyes csoportokba akár csak pár százan, pár ezren tartozzanak.

Ezek az emberek nagyon egyforma tulajdonságokkal rendelkeznek, legyen szó akár a lakóhelyükről, egyéb demográfiai adataikról vagy az érdeklődési körükről. Minél több közös tulajdonsága van egy-egy mikroszegmensnek, annál személyre szabottabb tartalmat lehet nekik kínálni – ez pedig tovább növeli az előfizetések arányát.

Napjainkban a Dagens Nyheter már 250 mikroszegmenst kezel, a cég vezetése pedig abban bízik, hogy ez a szám egy éven belül eléri az ezret is. A telekommunikációs cégektől, a kábeltévé-szolgáltatóktól és a közműcégektől pedig bőségesen meríthetnek, amelyeknek gazdag tapasztalataik vannak a mikroszegmentálás területén.

A kultúra szerepe

Mindent összevetve úgy látszik tehát, hogy a svéd és a norvég lapok sikerének titka nem más, mint a fókusz. Ez pedig azt jelenti, hogy a szerkesztőség kezébe veszi az előfizetési politikát, és a teljesítménymutatókat az előfizetések köré szervezik. Vagyis egészségesen viseltetnek a tartalom gazdaságossága iránt.

A szerkesztőség nem követheti a lap üzleti menedzsmentjét, fordítva viszont ez szükségszerű, hiszen a szerkesztőség minden médiavállalat kulturális központja is egyben. Peter Wolodarski, a Dagens Nyheter negyvenéves főszerkesztője is ezen az úton járt: ma már ő a felelős a lap digitális előfizetési üzletágáért is. Ő úgy tartja, hogy alapvetően a szerkesztőségi kultúra az, ami megváltozott. És pontosan ez az, ami a digitális előfizetések piacán megkülönbözteti a skandináv kiadókat a világ többé részétől.

Az International News Media Association 2018-as riportja alapján összeállította: Majláth Ronald.

Majláth Ronald

 

Nézze meg Majláth Ronald teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

A cikk a Médiapiac május-júniusi számában jelent meg. A magyar helyzetről Kovács Illés Bencét, a Lapcom digitális igazgatóját kérdeztük, a vele készült interjút itt olvashatja. A lap megrendelhető itt, illetve megvásárolható ezeken a standokon.

Médiapiac

Tovább szólhat az Első Pesti Egyetemi Rádió

Két adóval is ideiglenes hatósági szerződést kötött a Médiatanács.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Hatvannapos ideiglenes hatósági szerződést köt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Media Universalis Alapítvánnyal, így az Első Pesti Egyetemi Rádió augusztus 1. és szeptember 29. között továbbra is hallható lesz a kisközösségi Budapest 97,0 MHz-es frekvencián – tájékoztatta az NMHH Kommunikációs Igazgatósága az MTI-t.

A Budapest – Astoria telephelyre vonatkozó eljárásban pályázott a Media Universalis Alapítvány, erre tekintettel született a hatvannapos ideiglenes hatósági szerződés.

Szolgáltatói kérelem alapján szintén ideiglenes, 180 napra szóló hatósági szerződés megkötéséről döntött a grémium a Golden Talk Hungary Kft.-vel, amely így szeptember 1. és 2022. február 27. között a Marcali 88,0 MHz-es helyi frekvencián működhet kereskedelmi jelleggel, Rádió Plusz néven.

A szolgáltató kérelmére a Médiatanács engedélyezte, hogy a Karc FM Média Kft. szolnoki, veszprémi, békéscsabai, egri, szekszárdi, salgótarjáni, szentesi és keszthelyi jogosultságai hálózatba kapcsolódjanak a Nyíregyháza 102,6 MHz-es jogosultsággal.

Szintén a szolgáltatók kérelmére engedélyezte a tanács, hogy a Best Radio Kft. Budapest 99,5 MHz – BEST FM és a P1 Rádió Kft. Pécs 101,7 MHz – 101,7 Pécs FM jogosultságai hálózatba kapcsolódjanak, így utóbbi augusztustól már 101,7 Best FM néven sugároz.

A testület elvégezte a Székesfehérvár 96,1 MHz és a Kiskőrös 91,7 MHz helyi frekvenciák közösségi jellegű használatára beadott ajánlatok alaki vizsgálatát, és mindkét esetben hiánypótlásra szólította fel az egyedül pályázó Katolikus Rádió Zrt.-t.

Véglegesítette a tanács a körzeti Budapest 105,9 MHz és a helyi Veszprém 94,6 MHz rádiós frekvencia közösségi használatát célzó, valamint egy gyöngyösi telephely kisközösségi célú pályázati felhívását.

Elfogadta a Médiatanács a Budapest 102,1 MHz körzeti, valamint a Sopron 104,6 MHz és a Komló 91,4 MHz helyi vételkörzetre szóló pályázati felhívások tervezetét közösségi jellegű használatra.

A grémium figyelmeztette a FIX televízió szolgáltatóját, miután március közepén a Bóta café egyik adásában a műsort támogató, kávét forgalmazó cég termékeinek megvásárlására ösztönözte a nézőket, ami jogszabályellenes, emellett a műsorszám végén nem tüntette fel a termékmegjelenítésről szóló tájékoztatást sem.

A cseh társhatóság, az RRTV a Médiatanács által továbbított bejelentés alapján indított eljárásában megállapította a kiskorúakat védő cseh jogszabályok megsértését az AMC csatorna szolgáltatójánál. A cseh joghatóság alá tartozó, de Magyarországon sugárzó televízió júniusban A szem című filmet 19 órakor adta le a 22 óra és 6 óra közötti idősáv helyett, így veszélyeztette a gyermekek szellemi fejlődését, nyugtalanságot, félelmet, tartós szorongást okozhattak a film egyes részei.

Tovább olvasom

Médiapiac

Halló, itt Tokió! – Olimpiai műsorfolyam a Kossuth Rádióban

Élő tokiói helyszíni kapcsolás és sportos témák minden nap az ötkarikás játékok ideje alatt a Kossuth Rádióban, július 24-től két héten keresztül, hajnaltól délutánig.

Közzétéve:

Pixabay

Július 24-től az ötkarikás játékok ideje alatt minden nap hajnal 3 és 6 óra, valamint reggel 9 és délután 16 óra között jelentkezik a Kossuth Rádió Halló, itt Tokió! című műsora, amely egy több órás műsorfolyam lesz az olimpia ideje alatt.

„Ez idő alatt a Kossuth Rádió helyszínen tartózkodó négy kommentátora közvetíti majd a hallgatóknak az olimpiai eseményeket, főként a magyar vonatkozásúakat. Rugalmasan kezeljük a műsoridőt, hiszen változó hosszúságú lehet egy-egy kapcsolás, nem mindegy ugyanis, hogy egy hosszabb kézilabdamérkőzés, vagy egy rövidebb úszószám zajlik majd a helyszínen. Számítani lehet körkapcsolásokra is, kommentátoraink ugyanis más-más sportprogramra várják a Kossuth Rádió hallgatóit” – mondta Siklósi Beatrix csatornaigazgató.

A rádió magazinműsorai is igazodnak e jelentős eseményhez, tematikájukban a sport, az egészséges életmód, az olimpiák története, magyar vonatkozású sikerek is szerepelnek, de a rendező ország kultúrájához tartozó érdekességekről, történelméről, gasztronómiájáról is hallhatnak a Kossuth Rádióban.

A játék sem marad el, minden nap valamilyen olimpiai témájú kérdés hangzik el a műsorfolyamban, a leggyorsabb helyest választ adó hallgató pedig ajándékot kap.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A nyár legizgalmasabb fesztiváljairól tudósít a Petőfi Rádió és az M2 Petőfi TV

Villáminterjúk, kulisszatitkok és élő pillanatok várják az M2 Petőfi TV és Petőfi Rádió közönségét az elkövetkezendő hetekben.

Közzétéve:

Pixabay

A csatornák a megszokott napi műsorterv mellett élőben jelentkeznek be a legszínesebb hazai fesztiválokról. A főpróba már megvolt: július 8. és 10. között a Bánkitó Fesztiválról adtak hangulatjelentést a nézőknek, a folytatás pedig még több izgalmas pillanatot ígér. A héten a Campus Fesztiválon, július 23. és 31. között a Művészetek Völgyében, július 29-én a Paloznaki Jazzpikniken, augusztus 25. és 28. között a Szegedi Ifjúsági Napokon, augusztus 18. és 21., valamint augusztus 25. és 28. között a 10 Nap Strandon lesz jelen az M2 Petőfi TV csapata.

A Petőfi Rádió ezek közül két helyszínen, a kapolcsi Művészetek Völgyében, valamint a balatonvilágosi 10 Nap Strand rendezvényen vesz részt – mondta el a Duna Televízió NYÁR 21 című műsorának vendégeként Béli Ádám, a Petőfi Rádió és az M2 Petőfi TV csatornaigazgatója. Hozzátette, hogy együttműködnek a Hangfoglaló Programmal, amely felhívja a figyelmüket a fiatal tehetségekre.

A fesztiválokon egyfelől keressük a jövő előadóit és kapcsolódási pontot építünk ki velük a közmédiához. Szerettünk volna minél több helyre eljutni, miközben a tartalomszolgáltatásra helyezzük a hangsúlyt. A másik fontos célunk, hogy a közönség megismerje a saját arcainkat is, kiváltképp fontos ez a rádiós részről, hiszen ők a legtöbbször csak a hangjukkal szerepelnek. Majoros Rita és Bekker Dávid műsorvezetőinkkel találkozhatnak majd személyesen a fesztiválok látogatói

– tette hozzá Béli Ádám.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom