Kövess minket!

Médiapiac

A skandináv csoda nem is annyira titkos receptje

Nyugaton messze már az az idő, amikor az újságírók szerkesztői egyedül döntöttek arról, mely tartalmakat nyújtják ingyen, és melyekért kérnek pénzt. A svédországi és norvégiai fizetőfalas megoldások azt mutatják, hogy az olvasók hajlandók fizetni a cikkekért, ha azokat okosan tálalják nekik.

Izgalmas megállapításokra jutott Earl J. Wilkinson, az International News Media Association (INMA) vezetője, miután részt vett egy skandináviai tanulmányúton, amely a freemium modellek működésével foglalkozott a digitális előfizetői piacon.

Noha a fizetőfalas megoldások már egy évtizede ismertek ebben a térségben, a digitális előfizetések száma a legtöbb médiavállalatnál csak 2015 elejétől kezdett igazán növekedni. Az igazi robbanás annak volt köszönhető, hogy a hirdetési trendek kikényszerítették a fogyasztói bevételekre való áttérést, versenyhelyzet alakult ki, de a one-click technológia egyszerűsödése is segítette a folyamatot.

Megtorpanás majd felívelés

Jótékonyan hatott erre a vállalati kultúra is ezeknél a lapoknál, miként az is, hogy a legjobban bevált gyakorlatokat a vetélytársak megosztották egymással, aminek következtében sokkal érthetőbb lett a digitális előfizetések tudománya. A freemium vagy hibrid modellek felé való elmozdulás persze már régóta trend Európában és a Csendes-óceán déli térségében. A freemium, vagy más néven pluszmodellben a honlapon ingyenes és fizetős tartalom egyaránt található. Az ilyen megoldások hol divatba jöttek, hol lejtmenetbe kerültek, s most úgy látszik, újra találkozhatunk velük.

Öt évvel ezelőtt azért torpant meg ez a trend a médiában, mert a szerkesztők maguk döntöttek arról, milyen tartalmakat tesznek inkább fizetőssé, ez pedig teljesen elszakadt a fogyasztói szokásoktól. Például bizonyos cikkekért pusztán csak azért kellett fizetniük az olvasóknak, mert az adott lap túl sok időt és pénzt áldozott arra, hogy elkészüljenek.

Az is előfordult, hogy csupán azért kértek pénzt egy cikkért, mert a szerkesztő elképzelése szerint az „minőségi” tartalom volt. 2017-re azonban a freemium modell ismét visszatért, méghozzá olyan ad atelemző megoldásokkal, amelyek mélyrehatóan tájékoztatják a szerkesztőket arról, hogy mely cikkeket érdemes előfizetésessé tenni vagy megosztani a közösségi médiában.

A számítógép jobb szerkesztő?

Az elmúlt időszakban egyre több kiadó kísérletezett azzal, hogy különféle algoritmusokkal végeztessék el a szerkesztői feladatokat. Ezek a módszerek sok esetben olyan sikeresek voltak, hogy egyre inkább bebizonyosodott, az algoritmusok jobb honlapokat készítenek, és jobban rangsorolják a cikkeket, mint az emberek. Kitűnő példa erre a svéd Svenska Dagbladet, melynek honlapját már két és fél éve egy algoritmus rendezi, a szerkesztői feladatok közé most már ennek a kezelése is tartozik.

A Svenska Dagbladet versenyelőnynek tekinti ezeket az algoritmusokat, a tartalmakat a lap két tényező, a hírérték és az élettartamérték alapján priorizálja, így a különböző olvasóknak különböző elrendezésű honlapot mutat a nap más és más időszakában. Aki viszont attól fél, hogy az algoritmusok alkalmazásával idővel nem is lesz szükség hús-vér szerkesztőkre, egyelőre megnyugodhat.

Adam Kinney, a Schibsted adattudományi részlegének vezetője néhány éve még meg volt győződve arról, hogy igenis készíthető olyan algoritmus, amely képes priorizálni a híreket. Két évvel ezelőtt azonban be kellett látnia, hogy tévedett. Ma már úgy gondolja, az adatelemzőknek sokkal több időt kellene együtt tölteniük a szerkesztőkkel, hogy megértsék a szerkesztői döntéshozatal árnyalatait. Vagyis végső soron az algoritmusoknak arra kellene szolgálniuk, hogy mélyreható információkkal lássák el a szerkesztőket anélkül, hogy átvennék a funkcióikat.

Az arányok sem mellékesek

Érdekes kérdés a digitális előfizetések ösztönzésénél, hogy milyen arányban legyenek a tartalmak ingyenesek, illetve fizetősek. A svéd Dagens Nyheter esetében például a cikkek 30 százaléka fizetős, a norvég Amediánál pedig 40 és 60 százalék között mozog ez az arány. A Schibsted Media Group tulajdonában lévő Aftenpostennél másféle modellt alkalmaznak: kezdetben eszközönként havonta tíz cikk volt ingyenes, később azonban szigorítottak a szabályokon, hatra csökkentették ezt a számot. Milyen cikkeket tesznek általában fizetőssé?

A Dagens Nyheter rendszerint az oknyomozó írásokért, a hosszabb történetekért, a véleménycikkekért, a magas megosztási számra esélyes anyagokért kér pénzt, továbbá olyan sztorikért, amelyek jobbá teszik az olvasó életét. Az Aftenposten viszont folyamatosan kísérletezik újabb és újabb módszerekkel. Például a választásokkor csökkentették a fizetős tartalmaik arányát, majd újra megemelték, amivel rengeteg előfizetésre tettek szert. Ez világszerte okos módszernek bizonyult, hogy olyan olvasókat szerezzenek, akik fizetnek is a cikkekért. Az Amediánál úgy látják, hogy a közlekedéssel, az egészségügyi ellátással, a társadalmi és jogi témákkal foglalkozó cikkeikért sokan fizetnek, míg – érdekes módon – a kultúra, a politika és a sport esetén a legalacsonyabb az előfizetési arány.

Az élő videók ugyanakkor kulcsfontosságúak voltak az Amedia életében, amelyekkel növelni tudták az előfizetők számát. Csak egy példa: a focimeccseket gyakran egyetlen kamerával közvetítik élőben, mégis rengetegen fizetnek értük.

A kulcs: a mikroszegmentáció

A digitális előfizetések terén a Dagens Nyheter 2017 márciusában azzal szembesült, hogy egyre több előfizetőt veszítenek: a lemorzsolódási arány ekkor 11 és 15 százalék között volt. Egy izraeli vállalkozó azonban pont jókor érkezett. A SparkBeyond nevű cégnek mesterséges intelligenciával és gépi tanulási megoldásokkal sikerült azonosítania az olvasókat. Azóta a svéd lap a széles szegmentációtól egyre inkább eltolódott a mikroszegmentáció felé.

Mit jelent ez? A piac általában nem homogén közösség, hanem különböző fogyasztói csoportok összessége. Mikroszegmentáláskor a piacot megpróbálják a lehető legszűkebb réspiacokra felbontani úgy, hogy az egyes csoportokba akár csak pár százan, pár ezren tartozzanak.

Ezek az emberek nagyon egyforma tulajdonságokkal rendelkeznek, legyen szó akár a lakóhelyükről, egyéb demográfiai adataikról vagy az érdeklődési körükről. Minél több közös tulajdonsága van egy-egy mikroszegmensnek, annál személyre szabottabb tartalmat lehet nekik kínálni – ez pedig tovább növeli az előfizetések arányát.

Napjainkban a Dagens Nyheter már 250 mikroszegmenst kezel, a cég vezetése pedig abban bízik, hogy ez a szám egy éven belül eléri az ezret is. A telekommunikációs cégektől, a kábeltévé-szolgáltatóktól és a közműcégektől pedig bőségesen meríthetnek, amelyeknek gazdag tapasztalataik vannak a mikroszegmentálás területén.

A kultúra szerepe

Mindent összevetve úgy látszik tehát, hogy a svéd és a norvég lapok sikerének titka nem más, mint a fókusz. Ez pedig azt jelenti, hogy a szerkesztőség kezébe veszi az előfizetési politikát, és a teljesítménymutatókat az előfizetések köré szervezik. Vagyis egészségesen viseltetnek a tartalom gazdaságossága iránt.

A szerkesztőség nem követheti a lap üzleti menedzsmentjét, fordítva viszont ez szükségszerű, hiszen a szerkesztőség minden médiavállalat kulturális központja is egyben. Peter Wolodarski, a Dagens Nyheter negyvenéves főszerkesztője is ezen az úton járt: ma már ő a felelős a lap digitális előfizetési üzletágáért is. Ő úgy tartja, hogy alapvetően a szerkesztőségi kultúra az, ami megváltozott. És pontosan ez az, ami a digitális előfizetések piacán megkülönbözteti a skandináv kiadókat a világ többé részétől.

Az International News Media Association 2018-as riportja alapján összeállította: Majláth Ronald.

Majláth Ronald

 

Nézze meg Majláth Ronald teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

A cikk a Médiapiac május-júniusi számában jelent meg. A magyar helyzetről Kovács Illés Bencét, a Lapcom digitális igazgatóját kérdeztük, a vele készült interjút itt olvashatja. A lap megrendelhető itt, illetve megvásárolható ezeken a standokon.

Médiapiac

Elhunyt Tréba Gyula újságíró

Közzétéve:

Életének 79. évében elhunyt Tréba Gyula, az MTI Belpolitikai Főszerkesztőségének volt munkatársa miskolci otthonában csütörtökön – tudatta a család az MTI-vel.

Tréba Gyula 1942. június 5-én született Ózdon. Újságírói pályafutását a Magyar Rádiónál kezdte, ahol először a nyíregyházi stúdió, majd a Miskolci Rádió munkatársa lett, később a rádió Krónika című műsorának Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tudósítójaként dolgozott.

Ezt követően a Magyar Távirati Iroda miskolci szerkesztőségét vezette, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tudósítóként. Közvetlen személyisége, legendás kapcsolatteremtő képessége rendkívül népszerűvé tette környezetében és kollégái körében is.

Élete során számos cikke, tudósítása jelent meg a helyi és az országos sajtóban, évekig kommunikációs és újságírói ismereteket oktatott a Miskolci Bölcsész Egyesület kurzusain.

Két gyermeke született, Ákos (1966) és Eszter (1979).

Tovább olvasom

Médiapiac

A semmi és a napsütés – Déri Jánosra emlékeztek

„Vedd észre a napsütést. Helyette a semmit hajtjuk egész életünkben.” Déri János, az egykori közkedvelt tévés április 14-én lett volna 70 esztendős, ám csupán 41 évet adott neki a sors. Fodor János kollégájával emlékezünk rá az utolsó vele készült interjút felidézve.

Közzétéve:

Fotó: MTVA/YouTube

A Déri. Csak így emlegetik, de az idő múlásával egyre kevesebben. Intellektuális volt, természetes és humoros. A fél ország miatta nézte az Ablak című magazinműsort és fogta a hasát a nevetéstől a Pocsék Áruk Fóruma láttán.

Déri János intézmény volt, az egyik, ha nem a legnépszerűbb televíziós. Éppen ezért döbbentett meg mindenkit, amikor 1991-ben elterjedt a hír, hogy súlyos beteg, tüdőrákot diagnosztizáltak nála. Az orvosok itthon nem vállalták az operációt, sőt, egész Európában is csak egy német orvos, akihez ki is utazott Heidelbergbe – emlékezett a Mandiner.

Fodor János kollégája volt Dérinek. Talán még barátja is. Akkoriban volt egy népszerű beszélgetős műsora, a Csevegés. Empatikus volt, tudott hallgatni is. Ezért gondoltak rá a Magyar Televíziónál, hogy ha már az egész ország Déri betegségéről beszél, készítsen vele egy hosszabb interjút, kimondva-kimondatlanul az utókornak…Fodor János úgy emlékszik,egy közös focizás során látta először Dérin, hogy valami nem stimmel.

Nagyon csúnya köhögőrohamot kapott, nem is tudta folytatni a játékot. Persze tudta mindenki, hogy erős dohányos, de ez a köhögés más volt… Utána nem sokkal jött a letaglózó diagnózis.

„Nem olyan ember vagyok, aki kirohan egy tömegszerencsétlenséghez nézelődni, s mutatja a nézőknek a vért. Az nem az én világom. Először azt mondtam, hagyjatok, nem csinálom meg az interjút, János amúgy is meggyógyul. Persze én is hazudtam magamnak. Aztán Vágó Pistáék addig nyaggattak, hogy mégis felhívtam Jánost, hogy megyek, ha hívsz, ha beszélni szeretnél. Dönts és megyek. Aztán jött egy telefon, már a heidelbergi klinikáról, Németországból, ahová János nagy reményekkel ment ki. Felhívott, és annyit mondott, gyere!” – emlékezett Fodor János.

Déri János akkor már nagyon rosszul volt. Németországban egy három és fél kilós daganatot operáltak ki a tüdejéből. Mindhiába. Az interjú a műtét előtt nem sokkal készült a klinikán. Fodor tudta, hogy élete talán legnehezebb beszélgetésére készül.

„Lehetetlen állapot volt. Mit kérdezel egy végét járó embertől? Hazudsz, hogy jól nézel ki, miközben rosszul? Amikor megérkeztem és bementem az egyágyas szobájába, János pizsamában volt. Felöltözött, megborotválkozott. Emlékszem, közben beletúrt a hajába, és egy csomó hajszál maradt a kezében. Szóval megborotválkozott, majd annyit mondott: na, színpadra!”Az interjú elkészült. Megrázó beszélgetés született.

Déri János őszintén beszélt az érzéseiről, s arról, tudja, hogy nem sok esélye van az életre. Fájdalmas volt hallani, amikor megjegyezte, az a legrosszabb az egészben, hogy három év múlva már senki nem fog emlékezni rá. Fodor János szerint ez az interjú nem Déri János miatt volt fontos, hanem miattunk, akik túléltük őt.

„Ő fogalmazta meg ugyanis, hogy mi a fontos az életben. Idegeskedsz, rohansz a munka miatt? Nem fontos. Hogy mit mondanak a munkádra? Nem fontos. Az a néhány ember a fontos, aki hozzád tartozik. Az a fontos az életben, hogy legyél jóllakva, vedd észre a napsütést. Helyette a semmit hajtjuk egész életünkben. Ezért a gondolatért volt fontos az az interjú, mert helyettünk kimondott valamit, az állapota miatt pedig hiteles volt, hiszen ő már ott állt a kapuban. Ezt az interjút minden évben egyszer meg kell nézni, hallgatni.”

Ez volt az utolsó találkozásuk. Déri János ugyanis Németországból Mexikóba utazott, abban a reményben, hogy ott talán segíteni tudnak rajta. Nem tudtak. Talán még ma is sokan emlékeznek arra a drámai telefonos bejelentkezésre az Erkel Színházban, ahol elbúcsúzott a kollégáitól, a nézőktől. Fodor János szerint az általa készített interjú be volt készítve arra az esetre, ha Déri János örökre elalszik.

A fájdalmas pillanat 1992. április 29-én jött el. Az interjút bekészítették, mégsem adta le a televízió.

„A Magyar Televízió, méltatlan és érthetetlen módon ügy döntött, hogy nem adja le. Pedig akkoriban Déri Jánosnál szeretettebb, híresebb ember kevés volt Magyarországon. Az interjút végül a halálának egyéves évfordulóján láthatták a nézők” – folytatja Fodor János, aki arra kérdésre, hogy szerinte mi volt Déri titka, a következőket válaszolta:„Éleslátású fickó volt, vagány, csibész, de a humora volt a fő fegyvere. Ő mindennek rögtön a fonákját látta.”

Fodor János amúgy hosszú ideje nem látható képernyőn, jelenleg a Rádió Bézs nevű internetes rádió tölti ki az életét. Büszke rá, hiszen hat éve létezik a rádió, pedig egyetlen fillér bevételük sincsen. „Szerintem Magyarország egyik legigényesebb rádiója, nincsenek benne hírek, pártpolitika, ez egy emberi adó, zenével, sok-sok beszélgetéssel.”

Déri János most lenne 70 esztendős. Lassan 29 éve nincs közöttünk, és fokozatosan kopik ki az emlékezetből. Fodor szerint valahol ez rendjén is van. „Ne áltassuk magunkat, harminc év alatt fogalma sincs az embereknek, hogy ki Déri János, de ugyanúgy nem tudják, ki volt Bilicsi Tivadar vagy éppen Psota Irén. Van más, van új, s bármennyire is hozzá tartozott emberek millióinak életéhez Déri, lassan ő is kiesik az emlékezetből. De ne szomorkodjunk ezért. Minek? Inkább örüljünk, hogy volt egy Dérink.”     

Tovább olvasom

Médiapiac

A CNN igazgatója elismerte, hogy propagandát terjesztenek (videó)

Újabb rejtett kamerás videóval állt elő a Project Veritas nevű amerikai oknyomozó portál.

Közzétéve:

Borítókép forrás: Pixabay

Ebben a videóban ezúttal a CNN műszaki igazgatója, Charlie Chester beszél arról, hogy spekulációs propagandával támadták Donald Trump volt amerikai elnököt – számolt be róla a V4NA hírügynökség.

A Project Veritas által közzétett felvételeken Charlie Chester őszintén beszél arról, hogy hogyan buktatták meg Donald Trumpot propagandisztikus eszközökkel.

Nézd, mit tettünk mi [CNN], kitettük Trumpot. Teljes meggyőződéssel mondom, és 100 százalékban hiszem, hogy ha nem lenne a CNN, akkor nem tudom, hogy Trumpot kiszavazták volna-e

– mondta, hozzátéve, hogy azért ment a CNN-be dolgozni, mert “ennek része akart lenni”.

Chester beszélt a módszereikről is. Elmondta, hogy Trump egészségügyi problémáit felnagyították.

Trump keze remegett vagy valami, azt hiszem. Rengeteg orvost hívtunk be, hogy elmondjanak egy olyan történetet, amely csak spekuláció volt – hogy neurológiai problémái vannak és a végét járja. Olyan történetet készítettünk ott, amelyről semmit sem tudtunk. Szerintem ez propaganda

– fogalmazott Chester.

Arra a kérdésre, hogy Joe Biden egészségügyi állapotával foglalkoztak-e, az igazgató azt mondta, hogy szem előtt tartották ez a kérdést is. Elmondása szerint

bemutatták, ahogy Biden kocog, hogy ezzel is eltereljék a figyelmet a koráról és azt sugallják, hogy egészséges.

Az újságírónak az igazgató azt állította, hogy “nem lenne gondja” azzal, ha Biden meghalna, ugyanis szerinte Kamala Harris alelnök is megállná a helyét.

Szóba került az is, amikor Biden többször is megbotlott az Air Force One lépcsőjén, Chester elmondása szerint röviden foglalkoztak az esettel, de nem verték nagy dobra.

Régi-új téma a láthatáron

A műszaki igazgató szerint a CNN a Trump-ellenes szavazókat is célba vette az éghajlatváltozásra összpontosítva, hozzátéve:

“A félelem eladható.”

“Szerintem Covid-fáradtság van. Tehát valahányszor megjelenik egy új történet, a CNN bele fog kapaszkodni. A szerkesztőségben már bejelentették, ha a nyilvánosság nyitott lesz rá, főleg az éghajlatra fogunk koncentrálni” – mondta, hozzátéve, a jövőben az éghajlat kérdése kerül majd a középpontba.

“A következő dolgunk tehát felhívni a figyelmet a klímaváltozásra” – összegzett Charlie Chester. Állítása szerint ezt úgy fogják lebonyolítani, hogy folyamatosan az olvadó jeget és a felmelegedést mutogatják majd, és arról beszélnek, hogy ennek milyen hatásai lesznek a gazdaságra.

A rejtett kamerás felvételből az is kiderül, hogy a CNN-nél a csatorna vezérigazgatója, Jeff Zucker dönti el, hogy miről lehet beszélni.

Korábban a Project Veritasnak sikerült többórányi hangfelvételt szereznie Zucker szerkesztőségi eligazításairól. Ezekből többek között kiderült, hogy a CNN vezetői megbeszélték, nem fognak a Joe Biden és fia, Hunter Biden ukrán korrupciós ügyeit bizonyító kiszivárgott e-mailekkel foglalkozni.

Tovább olvasom