Kövess minket!

Médiapiac

A semmi és a napsütés – Déri Jánosra emlékeztek

„Vedd észre a napsütést. Helyette a semmit hajtjuk egész életünkben.” Déri János, az egykori közkedvelt tévés április 14-én lett volna 70 esztendős, ám csupán 41 évet adott neki a sors. Fodor János kollégájával emlékezünk rá az utolsó vele készült interjút felidézve.

Fotó: MTVA/YouTube

A Déri. Csak így emlegetik, de az idő múlásával egyre kevesebben. Intellektuális volt, természetes és humoros. A fél ország miatta nézte az Ablak című magazinműsort és fogta a hasát a nevetéstől a Pocsék Áruk Fóruma láttán.

Déri János intézmény volt, az egyik, ha nem a legnépszerűbb televíziós. Éppen ezért döbbentett meg mindenkit, amikor 1991-ben elterjedt a hír, hogy súlyos beteg, tüdőrákot diagnosztizáltak nála. Az orvosok itthon nem vállalták az operációt, sőt, egész Európában is csak egy német orvos, akihez ki is utazott Heidelbergbe – emlékezett a Mandiner.

Fodor János kollégája volt Dérinek. Talán még barátja is. Akkoriban volt egy népszerű beszélgetős műsora, a Csevegés. Empatikus volt, tudott hallgatni is. Ezért gondoltak rá a Magyar Televíziónál, hogy ha már az egész ország Déri betegségéről beszél, készítsen vele egy hosszabb interjút, kimondva-kimondatlanul az utókornak…Fodor János úgy emlékszik,egy közös focizás során látta először Dérin, hogy valami nem stimmel.

Nagyon csúnya köhögőrohamot kapott, nem is tudta folytatni a játékot. Persze tudta mindenki, hogy erős dohányos, de ez a köhögés más volt… Utána nem sokkal jött a letaglózó diagnózis.

„Nem olyan ember vagyok, aki kirohan egy tömegszerencsétlenséghez nézelődni, s mutatja a nézőknek a vért. Az nem az én világom. Először azt mondtam, hagyjatok, nem csinálom meg az interjút, János amúgy is meggyógyul. Persze én is hazudtam magamnak. Aztán Vágó Pistáék addig nyaggattak, hogy mégis felhívtam Jánost, hogy megyek, ha hívsz, ha beszélni szeretnél. Dönts és megyek. Aztán jött egy telefon, már a heidelbergi klinikáról, Németországból, ahová János nagy reményekkel ment ki. Felhívott, és annyit mondott, gyere!” – emlékezett Fodor János.

Déri János akkor már nagyon rosszul volt. Németországban egy három és fél kilós daganatot operáltak ki a tüdejéből. Mindhiába. Az interjú a műtét előtt nem sokkal készült a klinikán. Fodor tudta, hogy élete talán legnehezebb beszélgetésére készül.

„Lehetetlen állapot volt. Mit kérdezel egy végét járó embertől? Hazudsz, hogy jól nézel ki, miközben rosszul? Amikor megérkeztem és bementem az egyágyas szobájába, János pizsamában volt. Felöltözött, megborotválkozott. Emlékszem, közben beletúrt a hajába, és egy csomó hajszál maradt a kezében. Szóval megborotválkozott, majd annyit mondott: na, színpadra!”Az interjú elkészült. Megrázó beszélgetés született.

Déri János őszintén beszélt az érzéseiről, s arról, tudja, hogy nem sok esélye van az életre. Fájdalmas volt hallani, amikor megjegyezte, az a legrosszabb az egészben, hogy három év múlva már senki nem fog emlékezni rá. Fodor János szerint ez az interjú nem Déri János miatt volt fontos, hanem miattunk, akik túléltük őt.

„Ő fogalmazta meg ugyanis, hogy mi a fontos az életben. Idegeskedsz, rohansz a munka miatt? Nem fontos. Hogy mit mondanak a munkádra? Nem fontos. Az a néhány ember a fontos, aki hozzád tartozik. Az a fontos az életben, hogy legyél jóllakva, vedd észre a napsütést. Helyette a semmit hajtjuk egész életünkben. Ezért a gondolatért volt fontos az az interjú, mert helyettünk kimondott valamit, az állapota miatt pedig hiteles volt, hiszen ő már ott állt a kapuban. Ezt az interjút minden évben egyszer meg kell nézni, hallgatni.”

Ez volt az utolsó találkozásuk. Déri János ugyanis Németországból Mexikóba utazott, abban a reményben, hogy ott talán segíteni tudnak rajta. Nem tudtak. Talán még ma is sokan emlékeznek arra a drámai telefonos bejelentkezésre az Erkel Színházban, ahol elbúcsúzott a kollégáitól, a nézőktől. Fodor János szerint az általa készített interjú be volt készítve arra az esetre, ha Déri János örökre elalszik.

A fájdalmas pillanat 1992. április 29-én jött el. Az interjút bekészítették, mégsem adta le a televízió.

„A Magyar Televízió, méltatlan és érthetetlen módon ügy döntött, hogy nem adja le. Pedig akkoriban Déri Jánosnál szeretettebb, híresebb ember kevés volt Magyarországon. Az interjút végül a halálának egyéves évfordulóján láthatták a nézők” – folytatja Fodor János, aki arra kérdésre, hogy szerinte mi volt Déri titka, a következőket válaszolta:„Éleslátású fickó volt, vagány, csibész, de a humora volt a fő fegyvere. Ő mindennek rögtön a fonákját látta.”

Fodor János amúgy hosszú ideje nem látható képernyőn, jelenleg a Rádió Bézs nevű internetes rádió tölti ki az életét. Büszke rá, hiszen hat éve létezik a rádió, pedig egyetlen fillér bevételük sincsen. „Szerintem Magyarország egyik legigényesebb rádiója, nincsenek benne hírek, pártpolitika, ez egy emberi adó, zenével, sok-sok beszélgetéssel.”

Déri János most lenne 70 esztendős. Lassan 29 éve nincs közöttünk, és fokozatosan kopik ki az emlékezetből. Fodor szerint valahol ez rendjén is van. „Ne áltassuk magunkat, harminc év alatt fogalma sincs az embereknek, hogy ki Déri János, de ugyanúgy nem tudják, ki volt Bilicsi Tivadar vagy éppen Psota Irén. Van más, van új, s bármennyire is hozzá tartozott emberek millióinak életéhez Déri, lassan ő is kiesik az emlékezetből. De ne szomorkodjunk ezért. Minek? Inkább örüljünk, hogy volt egy Dérink.”     

Médiapiac

Erőset mondott az alkotmánybíró a médiahelyzetről

A közügyek alakításáról ugyanis a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

Közzétéve:

Juhász Imre alkotmánybíró, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Minden államnak védenie kell saját sajtóviszonyait a külföldi befolyástól – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Juhász Imre. Az alkotmánybíró úgy fogalmazott:

„A sajtó nem önmagáért van, a média felületet kell hogy biztosítson a közügyek megvitatásához. Az államnak pedig garantálnia kell, hogy bárki szabadon kifejthesse véleményét, illetve hogy a sajtótermékek szabadon működhessenek, továbbá azt, hogy az állampolgárok megfelelő információkhoz juthassanak.”

Az alkotmánybíró szerint mindez felfogható szuverenitási kérdésként is, hiszen a közügyek alakításáról a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

– Ennek megfelelően minden valamire való államnak alkotmányos szinten kellene védenie a saját sajtóviszonyait, miként azt a magyar alaptörvény teszi

– összegzett Juhász Imre.

A nemzeti ünnep apropóján készült, a sajtószabadság napjainkbeli kérdéseit érintő interjúban az alkotmánybíró beszélt egyebek mellett a minőségi újságírást leginkább veszélyeztető jelenségekről, a közbeszéd milyenségéről és arról, hogy már 1848-ban kiderült: médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Magyarországon egyedülálló választási műsorral készül a TV2

A TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a csatorna terveiről beszélt a Mandinernek adott interjúban.

Közzétéve:

Mandiner-archív

– A magyar semmiben nem különbözik a külföldi médiahelyzettől. A kritikus hangok a politikai lobbistáktól érkeznek, akiktől aztán végképp távol áll a pártatlanság. Mindig azt szoktam mondani, hogy a TV2 és az RTL Klub híradójának is van egy sajátos hangvétele, de nekünk egyetlen értékmérőnk van, és egyetlen közegnek szeretnénk megfelelni: a nézőnek. Ez a stratégia minket igazol: tavaly az összes korcsoportban a Tényeket, a Tények pluszt, valamint a reggeli műsorunkat, a Mokkát választották a legtöbben az országban. Mi nem foglalkozunk a kívülről ordítozókkal, a munkánkat szeretnénk végezni a legmagasabb minőségben, a szakmaiságot leginkább szem előtt tartva – hangsúlyozta a TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a Mandinernek adott interjúban.

Szalai Vivien kitért arra is, az egész éves átlagot nézve mindhárom kiemelt korcsoportban a teljes napon és főműsoridőben egyaránt a Tv2-t nézték a legtöbben. A csatorna sikerének titkáról a hírigazgató azt mondta:

– Egyszerű hasonlattal élve: egy nagy múltú cukrászdába azért járnak a vendégek, mert évtizedek óta ugyanazt a minőséget kapják – lehet azon vitatkozni, hogy lehet-e másképp készíteni a krémest, a lényeg, hogy azt választják az emberek, mert ismerik és szeretik. A hírműsoraink esetében is pontosan ez az elv működik. Ráadásul az utóbbi években ingyenreklámot is kaptunk. Az, hogy az ellenzék lejárató kampányt folytatott a hírműsorainkkal szemben, visszafelé sült el, mivel ezzel karaktert adott nekünk. Mindemellett egy szakmailag és emberileg kiváló csapat jött össze az elmúlt években, fantasztikus műsorvezetői, szerkesztői és riporteri gárdával dolgozunk, a munkatársak végtelenül tehetségesek és szorgalmasak, nyitottak az innovációra, szeretnek tanulni, és rendkívül lojálisak a munkahelyükhöz és a kollegáikhoz, ami nagy érték – mondta a lapnak.

Arra a gondolatra,hogy idővel minden médium az online felületre helyeződik majd, ez pedig a televíziózás és a nyomtatott sajtó végét jelenti majd, Szalai Vivien elmondta:

– Emlékszem, évekkel ezelőtt volt egy heves vitám a témában. Ezzel határozottan nem értettem egyet akkor és most sem. A magyar ember sok tekintetben jobban rabja a szokásoknak, és kevésbé fogékony az innovációra – mi is ezt tapasztaljuk annál a korosztálynál, amely a Tényeket nézi, és általánosságban szerkesztett tartalmat fogyaszt bármilyen formában. Egyébként egy meglepő jelenség is felütötte a fejét. Mégpedig, hogy A TV2 mindig erősebb volt a 18–59-es, tehát a valamelyest idősebb korosztályon belül, mint az RTL. Egyébként téves az a vélekedés, hogy az RTL Híradóját elsősorban a fővárosiak, a Tényeket pedig a vidéki közönség nézi – mindkettőt alapvetően a vidéki közönség választja, a különbség, hogy minket inkább a kisebb városokban élő és a valamelyest idősebb nézők.

De ez is megváltozott: elkezdtünk erősödni a 18–49-es korosztályban, sőt erősebbek lettünk, mint a 18–59-es korcsoportban, ami minden nemzetközi trenddel szembemegy, hiszen a szerkesztett tévés tartalmat a fiatal korosztály elvileg már kevésbé fogyasztja

– mondta a hírigazgató.

Ettől függetlenül online is erősen jelen van a csatorna: a Tények.hu is jó eredményeket ér el az utóbbi időben.

Ennek az évnek fontos feladata, hogy továbbfejlesszük az online felületünket, hiszen a szerkesztett tartalmat fogyasztó közönség mellett ki kell szolgálnunk a fiatalabb generációt is

– hangsúlyozta.

A választási időszak kapcsán arról beszélt, ez az időszak nyilvánvalóan rengeteg pluszmunkával, felkészüléssel, odafigyeléssel jár, hiszen egyre több a néző ilyenkor, felértékelődik a hírek szerepe.

Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló választási műsorral készülünk, rengeteg exkluzív riporttal, szakértőkkel és számos technikai újítással

– árulta el.

A teljes interjú ITT olvasható.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kiemelkedő munkatársait díjazta a közmédia

Nyolc kategóriában adtak át elismeréseket csütörtökön Budapesten, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában.

Közzétéve:

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a a díjak átadóján, fotó: MTI/Purger Tamás

A közszolgálati tartalomgyártás területén kimagasló szakmai tevékenységet végzők elismerésére alapított díjak átadásán Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: egy évvel ezelőtt ilyenkor már javában ünnepelték a Petőfi-bicentenáriumot, és gőzerővel készültek az atlétikai világbajnokságra, valamint Ferenc pápa látogatására.

Figyeltek arra is, amikor Nagy-Britanniában új király lépett trónra, vagy Marco Rossi magyar állampolgárságot kapott. Tudósítóik ott voltak a mentőcsapatokkal a törökországi és szíriai földrengéseknél, továbbá háborús övezetekben is. De jelen voltak Stockholmban is, ahol két magyar tudós vehetett át Nobel-díjat – mindketten a közmédia „Év Embere” díjazottjai – tette hozzá.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: négy évvel ezelőtt éppen bezárkózni készült a világ, és egy új vírus nevét tanulta meg, amely azóta már mintegy hétmillió áldozatot szedett. A közmédia akkor is tette a dolgát, bár nekik is voltak veszteségeik, akiknek emlékét megőrzik, hasonlóképp a közelmúltban elhunyt alkotókhoz, művészekhez.

Altorjai Anita néhány örömteli pillanatot is felelevenített, köztük Hobo életműdíj-átadóját, Kordáék viccelődéseit, vagy az MR-szimfonikusok koncertjeit, amelyek mind a közmédia emlékezetes pillanatai voltak.

A díjazottakat méltatva a vezérigazgató úgy fogalmazott: szakértelmükkel, hivatástudatukkal, elkötelezettségükkel példát mutatnak nemcsak a kollégáknak, hanem a jövő újságíróinak is. „Ők óramutatók a nemzetünk életében”

– jelentette ki.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: valamennyi díjazott vitathatatlan eredményeket ért el és kimagasló teljesítményt nyújtott. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár a 2023-as év nem volt könnyű, a közmédia mind tartalomban, mind vállalati, intézményi szinten jelentős eredményeket ért el, miközben folyamatosan törekedett a megújulásra is.

„Nem könnyítette a helyzetünket sem a világpolitikai helyzet, sem a szomszédunkban dúló háború” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve:

a feszített tempó ellenére „mindenki nagyon jó, nagyon sok és minőségi munkát végzett”.

Papp Dániel felidézte, hogy 2018-as hivatalba lépésekor elsődleges célja a vállalat modernizálása volt. Mint mondta, vezetőként a piaci cégekhez hasonló „modern, profi szemléletet” szeretett volna meghonosítani a közmédiában.

Ez azt is jelentette – folytatta –, hogy szerette volna elérni, „hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk a munkavállalókra”.

„Nagyon fontos szempontnak tartom, hogy olyan munkahelyet teremtsünk, ahol bár hatalmasak az elvárások, de a cég is tud adni valamit a dolgozóinak”

– hangsúlyozta.

A vezérigazgató a jövőről úgy szólt: ez az év még nehezebb lesz. „Előttünk van két választás, egy uniós elnökség, sportszempontból pedig egy Európa-bajnokság és egy olimpia” – sorolta, kiemelve az együttműködés és a csapatmunka jelentőségét.

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

Papp Dániel végezetül gratulált a díjazottaknak, majd az MTVA valamennyi munkavállalójának megköszönte az egész éves teljesítményét. „Örülök, hogy csapatként működünk együtt” – jelentette ki.

A beszédek után a Titán, A Dal 2023 győztese lépett fel, majd Papp Dániel és Altorjai Anita nyolc kategóriában adott át díjakat.

Az Év Operatőre Nagy András lett.

Az Év Vágója díjat Kántor Zoltán kapta.

Az Év Rendezője elismerésben Bozsánovics Anita részesült.

Az Év Gyártási Szakembere díjat Vancsok Györgynek ítélték oda.

Az Év Riportere díjat Kucsov Renáta kapta.

Az Év Felfedezettjének Jámbor Flórát választották.

Az Év Szerkesztője Pap Tibor lett.

Az Év Műsorvezetője elismerést Morvai Noémi vehette át.

Tovább olvasom