Kövess minket!

Médiapiac

A sajtótermékeknek április 19-éig kell tájékoztatást adniuk a választási hirdetésekről

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) április 19-éig fogadja a sajtótermékek tájékoztatóit az országgyűlési választást és népszavazást megelőző kampányidőszakban közzétett politikai hirdetések adatairól.

Borítókép illusztráció: Újságárus pavilon Győr egyik utcájában, fotó: MTVA/MTI/Jászai Csaba

Az ÁSZ hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a választási eljárásról szóló törvény szerint mindazon sajtótermékeknek, amelyek a választást, illetve népszavazást megelőző kampányidőszakban politikai hirdetést tettek közzé, a voksolást követő 15 napon belül tájékoztatniuk kell az Állami Számvevőszéket a közzétett politikai hirdetésekről. Az ÁSZ április 19-én 16 óráig fogadja a tájékoztatókat.

A tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy az adott sajtótermék az egyes jelöltek és jelölőszervezetek politikai hirdetéseit kinek a megrendelésére, milyen ellenérték fejében, mely időpontban és milyen terjedelemben tette közzé.

Mint írták, az országgyűlési választás előtti kampányidőszakra vonatkozó tájékoztatást elektronikus úton a valasztas@asz.hu címen, postai úton a 1364 Budapest 4. Pf. 54. címen, személyesen pedig hivatali időben a Budapest, V. kerület, Apáczai Csere János utca 10. címen fogadják. A népszavazás tekintetében a tájékoztatások ugyanezen a postai címen, illetve személyesen juttathatók el az ÁSZ-hoz, elektronikus úton pedig a nepszavazas@asz.hu e-mail-címen.

Az ÁSZ azt kérte, ha papíron küldik meg a tájékoztatót, a sajtótermékek a dokumentumon egyértelműen jelöljék meg, hogy a 2022-es választásokra vagy a népszavazásra vonatkozik-e.

A törvény szerint a kampányidőszakban politikai hirdetést csak az a sajtótermék tehet közzé, amely az adott választás kitűzését követő öt munkanapon belül hirdetési árjegyzékét az ÁSZ-nak megküldte.

Médiapiac

Jászai Gellért az igazgatóság elnökeként irányítja tovább a 4iG vállalatcsoportot

Fekete Péter a vállalatcsoport vezérigazgatójaként és Linczényi Aladin az igazgatóság alelnökeként segítik az elnöki munkát.

Közzétéve:

Borítókép: A 4iG Nyrt. informatikai-technológiai vállalat székháza a Szépvölgyi Irodaparkban, a főváros III. kerületében, a Montevideó utca 8. szám alatt, fotó: MTVA/MTI/Róka László

A 4iG Nyrt.-nél szétválik a stratégiai és az operatív irányítás és ezzel az elnöki, valamint a vezérigazgatói pozíció: Jászai Gellért a csoport többségi részvényese, az igazgatóság elnökeként irányítja tovább a vállalatcsoport stratégiáját – közölte a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.

A tájékoztatás szerint Fekete Péter a vállalatcsoport vezérigazgatójaként és Linczényi Aladin az igazgatóság alelnökeként segítik az elnöki munkát és ellátják a 4iG csoport operatív irányítását.

A 4iG igazgatósága szerdán döntött a vállalatcsoport stratégiai, üzleti és operatív irányításának átalakításáról, amelynek célja az üzleti és integrációs folyamatok összehangolása, valamint a telekommunikációs és informatikai divíziók hatékonyabb támogatása.

A 4iG a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) prémium kategóriás kibocsátója. Részvényei szerdán délután 0,66 százalékkal, 754 forintra gyengültek, a papírok árfolyama egy éven belül 632 és 1134 forint között változott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elhunyt Várhelyi András újságíró, volt országgyűlési képviselő

Az újságíró, költő, író, volt kisgazda országgyűlési képviselő 69 éves volt – közölte a család az MTI-vel.

Közzétéve:

Várhelyi András 1953-ban született a Heves megyei Szilvásváradon. 1978-ban szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán, 1982-től tanársegéd volt az ELTE római jogi tanszékén, ezzel párhuzamosan színikritikusként, publicistaként írt. 1986-ban bölcsészdiplomát szerzett, és abban az évben nevezték ki egyetemi adjunktusnak az ELTE római jogi tanszékén.

1991-ben az akkor induló Új Magyarország című napilap igazgatójaként dolgozott, majd a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szóvivője lett, 1992 őszétől pedig a Miniszterelnökségen dolgozott.

1994 őszén belépett a Magyar Demokrata Fórumba, de nyolc hónap után elhagyta a pártot és 1995 júniusában a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöki főtanácsadójaként a kisgazda kabinetrendszer felépítésén dolgozott.

Az 1998-as országgyűlési választáson az FKGP jelöltjeként választották képviselővé, de 2001-ben kizárták a pártól. 2002-ben függetlenként indult, azonban nem szerzett mandátumot.

A család tájékoztatása szerint Várhelyi András hosszan tartó, súlyos betegség után augusztus 9-én hunyt el.

Tovább olvasom

Médiapiac

Rangos elismerést kapott Juhász Judit rádiós újságíró

Államalapító Szent István-emlékérem és -díj kitüntetéssel jutalmazták Juhász Judit rádiós újságírót, Székesfehérvár civil díját kedden adták át.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Spányi Antal megyés püspök, a civil elismerés kuratóriumának elnöke az ünnepségen arra hívta fel a figyelmet, hogy “az igazi érték megmarad, az igazi érték időtálló”. Azt mondta, a kitüntetés 2004-es alapításakor a Szent István-i értékrend hangsúlyozása volt a cél, az, hogy olyan ember kapja a díjat, aki életével és tevékenységével is példát tud mutatni az egész magyar társadalomnak.

Hozzátette: olyan embereket akartak díjazni, akik életükkel, helytállásukkal, küzdelmeikkel, a maguk állhatatos törekvéseivel mindig képesek voltak a Szent István-i, maradandó értékrend mellett kiállni.

A díjazottat Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára méltatta. Ismertette: Juhász Judit a közgazdász diploma megszerzése után elvégezte a Magyar Újságírók Országos Szövetségének újságíró-iskoláját, szakmai pályafutását a Magyar Rádiónál kezdte, ahol csaknem két étvizeden át szerkesztő-riporterként, majd főmunkatársként dolgozott.

Az első szabadon választott magyar kormánynak négy évig szóvivője, majd a Westel Rádiótelefon Kft. PR-igazgatója, később a Magyar Rádió műsorokért felelős alelnöke volt. 2001-től a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtófőnöke, ezt követően a Magyar Katolikus Rádió alapítója és vezérigazgató-helyettese.

A Kazinczy-, Pethő Sándor- és Prima-díjas újságíró munkásságát 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével ismerték el. A Magyar Művészeti Akadémia köztestületté válását követően az akadémia első sajtófőnöke, szóvivője lett. Elhivatott közéleti, közművelődési tevékenysége közül külön méltatást érdemel az Anyanyelvápolók Szövetségének kötelékében végzett áldozatos munkája, mely szervezetnek 2013 decembere óta elnöke, valamint meghatározó személyisége, alelnöke a Magyar Örökség Díjbizottságának is – ismertette az államtitkár.

Soltész Miklós kiemelte: a Szent István-díj a keresztény emberek elkötelezettségét is díjazza, az olyan keresztény emberekét, akik vállalják hitüket a nyilvánosság előtt, ahogyan az Juhász Judit tette és teszi.

Juhász Judit megmutatta – folytatta az államtitkár -, hogy a médiában lehet úgy is dolgozni, hogy “nem durva és közönséges az ember, nem a szennyet terjeszti, pláne nem abból akar népszerűséget szerezni”. “Lehet úgy is érdekes az ember, hogy a szépet mutatja be szelíden és nem harsányan mondja el az igazát” – fűzte hozzá, megjegyezve, “keresztényként igazunkért bátran kiállni a médiában is lehet”.

Ez jellemzi Juhász Juditot. Ez a bátorság és szelídség, egyben határozottság jellemezte a politikában is – mondta.

Soltész Miklós felidézte: a rendszerváltás időszaka bonyolult és összetett volt, tiszta törekvésekkel és gazemberekkel. Úgy fogalmazott:

“Tudjuk, milyen nehéz volt nap mint nap kiállni kormányszóvivőként mindenki elé. A kommunizmus emlőin nevelkedett, de néhány hónap alatt dörzsölt liberális újságírókká vedlettek elé kiállni, akik lázítottak, történelmet hamisítottak, szerecsent mosdattak (.) és jó embereket hurcoltak meg.”

Az államtitkár megköszönte Juhász Juditnak, hogy megmutatta, “ha felkészültek vagyunk, nincs mitől félnünk, ha tudjuk és hisszük az igazunkat, nincs mitől félnünk, bármilyen hangos is a farkasfalka csaholása, (…)  keresztény hitünk mindenben megerősít”. Soltész Miklós hozzátette: “harminc évvel később, ma is hangos az ellen”, amely “kétezer éves igazságot, a teremtett világ valóságát akarja felülírni, a krisztusi békét, a nemzetek közötti egységet akarja ma is szétrombolni”. “A válaszunk megvan, és azt is tudjuk, hogyan” – jelentette ki az államtitkár.

Tovább olvasom