Kövess minket!

Médiapiac

A sajtószabadságot kérték számon Joe Bidenen

A The New York Times szerint példátlan hírzárlattal sújtották őket.

Flickr

Az amerikai sajtószabadság „mélységes aláásásával” vádolta meg a Biden-adminisztrációt a hét végén Dean Baquet, a The New York Times (NYT) felelős szerkesztője. David McCraw, a liberális világlap kiadójának ügyvédje szerint pedig példátlan volt a nyilatkozattételi tilalom, amellyel a washingtoni igazságügyi minisztérium az elmúlt három hónapban a munkatársaikat sújtotta. A botrány nyolc hónappal azután tört ki, hogy a NYT a 2020-as választási kampányban lelkendező szerkesztőségi cikkben állt ki nyíltan Joe Biden mellett, és bő egy hónappal azután, hogy Antony Blinken külügyminiszter „a magyarországi médiahelyzet hanyatlása” miatt aggódott egy konferenciabeszélgetésen, amelyre hazánkból a Telex kapott meghívást – idézi fel a Magyar Nemzet.

McCraw azért nyilatkozhatott most ebben az ügyben, mert pénteken egy amerikai szövetségi bíró feloldotta a hírzárlatot. A NYT ekkor címoldalas cikkben számolt be arról, hogy még az előző, Donald Trump vezette kormány indított vizsgálatot, kormányzati kiszivárogtatók után nyomozva.

Négy Pulitzer-díjas újságírójuk mobiltelefon-híváslistájára, illetve e-mail-forgalmára voltak kíváncsiak, ahogyan – mint nemrég szintén kiderült – a The Washington Post és a CNN munkatársainak kapcsolatrendszerét is így akarták bemérni.

A The New York Times esetében a Google – amelynek szolgáltatásához a lap elektronikus levelezőrendszere is kapcsolódik – állítása szerint ellenállt a washingtoni kormánynak, nem akarva kiadni az e-mail-adatokat. (Metaadatokról van szó, azaz a küldő és a címzett közötti forgalmazás adatairól, nem a kommunikáció tényleges tartalmáról.)

“A Google helyesen járt el, de nem lett volna szabad idáig eljutni” – közölte Baquet, hozzátéve, hogy “az igazságügyi minisztérium könyörtelenül nyomozott olyan tudósítások forrásainak kiléte után, amelyekhez pedig világos közérdek fűződött a Trump-adminisztráció utolsó tizenöt napjában. A Biden-adminisztráció pedig tovább folytatta ezt.”

Májusban, amikor már nyilvánosságra került, hogy az igazságügyi tárca felügyelete alatt dolgozó szövetségi ügyészek szimatoltak újságírók után, Biden azt mondta, az “egyszerűen helytelen, és nem fogom megengedni”.

De a The New York Timest érintő hírzárlat érvényben maradt ezután is; a lap egyes vezető munkatársai, akik tudtak a nyomozásról, a felelős szerkesztőnek sem szólhattak erről. A hétvégi címlapsztori megjelenésekor viszont a kormányon belül megkezdődött az egymásra mutogatás. “Péntek éjjelig senki nem tudott a Fehér Házban a hírzárlatról” – közölte Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője. Mint hozzáfűzte, a Fehér Ház ugyan nem avatkozik nyomozásokba, de az újságírók adatainak bekérése nincs összhangban a politikai irányvonallal, amelyet az elnök elvár az igazságügyi minisztériumtól. A Merrick Garland vezette tárcával megígértették, hogy felhagy a gyakorlattal.

Borítókép: a The New York Times szerkesztőségének épülete

Médiapiac

Kémkedés gyanújával fogtak el egy orosz újságírót

Kémkedés gyanújával őrizetbe vettek egy orosz újságírót a koszovói határon – jelentette be helyi idő szerint szombaton a koszovói belügyminiszter.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Xhelal Sevcla közleményben tájékoztatott, hogy a Daria Aszlamova nevű újságíróról „több országban bebizonyosodott, hogy az orosz hadsereg és hírszerzés számára végez kémtevékenységet”. A Komszomolszkaja Pravda című orosz lap később Aszlamovára hivatkozva azt közölte, hogy az alkalmazásukban álló újságíró azóta kiszabadult, és jelenleg a szerbiai Raska városában tartózkodik. Aszlamova és a lap nem tértek ki a hatóságok által említett kémkedés gyanújára.

A múlt héten ismét fellángolt a feszültség Koszovó és Szerbia között. Moszkva a héten támogatásáról biztosította Belgrádot a koszovói konfliktusban, amely azt követően lángolt fel, hogy a koszovói kormány szombaton bejelentette: augusztus 1-jétől azok, akik szerbiai dokumentumokkal akarnak belépni Koszovóba, kilépési és belépési igazolást kapnak az átkelőknél, valamint a szerb rendszámtáblájukat is le kell cserélniük a belépésnél ideiglenes koszovói táblára – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kihagyta hírügynökségi cégét Kálmán Olga a vagyonnyilatkozatából

A DK politikusa is kitöltötte vagyonnyilatkozatát, nem is akárhogy.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Mohai Balázs

A DK országgyűlési képviselője, Kálmán Olga élt az új vagyonnyilatkozati rendszer nyújtotta lehetőséggel, s rögtön kihagyta a vagyonnyilatkozatból a hírügynökségi cégét 

– hívta fel a figyelmet a Mandiner

A Magyar Nemzet által szemlézett cikk kiemelte, hogy Kálmán Olga korábbi vagyonnyilatkozatában a szabályozásnak megfelelően minden gazdasági érdekeltségéről, így a K.O. Press Hírszolgáltató Bt.-ről is beszámolt, legfrissebb vagyonnyilatkozatából viszont – vélhetően az új vagyonnyilatkozati rendszer nyújtotta lehetőséggel élve – a Gyurcsány-párt képviselője immár kihagyta hírügynökségi cégét. 

A Mandiner részletezi, hogy Kálmán Olga cége egyébként többek között hírügynökségi tevékenységgel, könyvkiadással, napilapkiadással, egyéb időszaki kiadványok kiadásával, világhálóportál-szolgáltatással, vezetési tanácsadással és kommunikációval foglalkozik. 

Ez a tevékenységi kör egyébként bizonyos esetekben a jelenlegi szabályozás szerint határterületnek is minősülhet, hiszen ha például politikai kommunikációs tanácsadást vagy közéleti, politikai tematikájú napilapot, könyvet, kiadványt ad ki a cég, az akár bele is eshet azon bevallani köteles gazdasági társaságok körébe, amelyek befolyást gyakorolhatnak a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre

– hangsúlyozta a Mandiner cikke.

Hozzáteszik: kérdés az is, hogy ha a Gyurcsány-párt képviselője is él az új vagyonnyilatkozati rendszer nyújtotta lehetőséggel, mennyire hiteles a baloldali pártok és média eddigi narratívája, amely igencsak szájhúzva fogadta az új vagyonnyilatkozati rendszer bevezetését.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elérhetetlenné vált a jellegzetes ellenzéki Facebook-oldal

Az előadó Youtube-csatornájáról is törölte korábbi politikai tartalmú videóit.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A sajátos ellenzéki előadó, a kormányellenes tüntetések jól Ismert arca, Antsi, Vasárnap még azt írta közösségi oldalán, hogy:„Nem látok jövőt a jelenlegi ellenzékben”.

Csalódottságát az okozta, hogy a szombat délutánra, a Kossuth térre hirdetett Márki-Zay Péter nevével is fémjelzett tüntetés a szervezők szerint is kudarcba fulladt. Bár a Facebook-eseménynél több mint 2500-an jelezték a részvételüket, a rendezvényen egyes becslések szerint mindössze 100 ember jelent meg.

Törölte több korábbi videóját is

Alig pár órával a bejegyzés megjelenése után azonban elérhetetlenné vált Antsi Facebook-oldala. Ugyanakkor a Youtube-csatornája még elérhető, viszont időközben arról is lekerültek a korábbi, kormánykritikus szerzeményei. Így már csak 16 videó érhető el nála – számolt be róla a Mandiner.

Tovább olvasom