Kövess minket!

Médiapiac

A sajtószabadságot kérték számon Joe Bidenen

A The New York Times szerint példátlan hírzárlattal sújtották őket.

Flickr

Az amerikai sajtószabadság „mélységes aláásásával” vádolta meg a Biden-adminisztrációt a hét végén Dean Baquet, a The New York Times (NYT) felelős szerkesztője. David McCraw, a liberális világlap kiadójának ügyvédje szerint pedig példátlan volt a nyilatkozattételi tilalom, amellyel a washingtoni igazságügyi minisztérium az elmúlt három hónapban a munkatársaikat sújtotta. A botrány nyolc hónappal azután tört ki, hogy a NYT a 2020-as választási kampányban lelkendező szerkesztőségi cikkben állt ki nyíltan Joe Biden mellett, és bő egy hónappal azután, hogy Antony Blinken külügyminiszter „a magyarországi médiahelyzet hanyatlása” miatt aggódott egy konferenciabeszélgetésen, amelyre hazánkból a Telex kapott meghívást – idézi fel a Magyar Nemzet.

McCraw azért nyilatkozhatott most ebben az ügyben, mert pénteken egy amerikai szövetségi bíró feloldotta a hírzárlatot. A NYT ekkor címoldalas cikkben számolt be arról, hogy még az előző, Donald Trump vezette kormány indított vizsgálatot, kormányzati kiszivárogtatók után nyomozva.

Négy Pulitzer-díjas újságírójuk mobiltelefon-híváslistájára, illetve e-mail-forgalmára voltak kíváncsiak, ahogyan – mint nemrég szintén kiderült – a The Washington Post és a CNN munkatársainak kapcsolatrendszerét is így akarták bemérni.

A The New York Times esetében a Google – amelynek szolgáltatásához a lap elektronikus levelezőrendszere is kapcsolódik – állítása szerint ellenállt a washingtoni kormánynak, nem akarva kiadni az e-mail-adatokat. (Metaadatokról van szó, azaz a küldő és a címzett közötti forgalmazás adatairól, nem a kommunikáció tényleges tartalmáról.)

“A Google helyesen járt el, de nem lett volna szabad idáig eljutni” – közölte Baquet, hozzátéve, hogy “az igazságügyi minisztérium könyörtelenül nyomozott olyan tudósítások forrásainak kiléte után, amelyekhez pedig világos közérdek fűződött a Trump-adminisztráció utolsó tizenöt napjában. A Biden-adminisztráció pedig tovább folytatta ezt.”

Májusban, amikor már nyilvánosságra került, hogy az igazságügyi tárca felügyelete alatt dolgozó szövetségi ügyészek szimatoltak újságírók után, Biden azt mondta, az “egyszerűen helytelen, és nem fogom megengedni”.

De a The New York Timest érintő hírzárlat érvényben maradt ezután is; a lap egyes vezető munkatársai, akik tudtak a nyomozásról, a felelős szerkesztőnek sem szólhattak erről. A hétvégi címlapsztori megjelenésekor viszont a kormányon belül megkezdődött az egymásra mutogatás. “Péntek éjjelig senki nem tudott a Fehér Házban a hírzárlatról” – közölte Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője. Mint hozzáfűzte, a Fehér Ház ugyan nem avatkozik nyomozásokba, de az újságírók adatainak bekérése nincs összhangban a politikai irányvonallal, amelyet az elnök elvár az igazságügyi minisztériumtól. A Merrick Garland vezette tárcával megígértették, hogy felhagy a gyakorlattal.

Borítókép: a The New York Times szerkesztőségének épülete

Médiapiac

Dől a befektetői pénz Trump médiacégébe

Egymilliárd dollárral támogatják befektetők a volt elnök közösségi platformját.

Közzétéve:

Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök a választási veresége óta tartott első nagygyűlésén az Ohio állambeli Wellingtonban 2021. június 26-án, fotó: MTI/EPA/David Maxwell

Donald Trump volt amerikai elnök új médiacége, a Trump Media & Technology Group (TMTG) bejelentette, hogy megállapodott befektetőkkel egymilliárd dollár invesztálásáról a TMTG-be egy későbbre tervezett tőzsdei megjelenés céljából – írja a Magyar Nemzet.

A társaság jövő tavasszal tervezi piacra dobni a Truth Social nevű médiaalkalmazást, válaszul arra, hogy a Twitter, a Facebook és az Instagram felfüggesztette Trump fiókjait,

miután az akkor éppen leköszönő elnök radikális hívei január 6-án betörtek a törvényhozás épületébe. A blokkolás idején Trumpnak a Twitteren 89 millió, a Facebookon 33 millió, az Instagramon pedig 24,5 millió követője volt.

„Az egymilliárd dollár fontos üzenet a nagy technológiai cégeknek, hogy abba kell hagyniuk a cenzúrázást és a politikai diszkriminációt. Bevételeink növekedésével a Trump Media & Technology Group erősebb pozícióból veheti fel a harcot a Big Tech önkényuralmával. Ha a techóriások cenzúrázhatják az Egyesült Államok elnökét, akkor mindenkit cenzúrázhatnak”

– szögezte le a volt elnök közleményében a BBC brit közszolgálati csatorna portálja szerint. Trump korábban közölte, hogy a Truth Social elindításával elkezdődhet végre a politikai diszkriminációtól mentes nyílt, szabad és őszinte eszmecsere is.

A TMTG egy úgynevezett speciális akvizíciós társasággal, a Digital World Acquisition Corporationnel (DWAC) állt össze a projekt megvalósítása érdekében. E formációk – amelyek ez év elején robbantak be az amerikai tőzsdékre – lényegében ernyőszervezetek, amelyeknek egyetlen céljuk, hogy magántársasággá egyesítsék a társult cégeket, majd nyilvánossá tegyék őket. Lendületük azonban később megcsappant, ugyanis egynémely összeolvadt vállalat nem tudta teljesíteni ambiciózus pénzügyi célkitűzéseit. Trumpék még a múlt szombaton jelentették be, hogy különféle intézményi befektetők egy csoportja egymilliárd dollárt fog biztosítani a TMTG-nek.

Arról nem szól a fáma, kik ezek a befektetők, arról viszont igen, hogy a médiavállalkozás már csaknem négymilliárd dollárt ér. Mindez arra utal, hogy a volt elnök – a hivatali ideje utolsó szakaszának ellentmondásossága ellenére – képes volt jelentős pénzügyi támogatókra szert tenni.

Ugyanakkor az is tény, hogy számos Wall Street-i cég mereven elutasította a részvételt a befektetésben. Több kockázati alap, családi befektetési társaság és milliárdos magánszemély viszont már nem volt ilyen finnyás.

Ugyanakkor több szóbeszéd is járja Donald Trump pénzügyeinek állapotáról. A múlt hónapban például egy kongresszusi bizottság azt állította, hogy a volt elnök erősen eltúlozta washingtoni szállodájának nyereségességét, s ezzel félrevezette a bizottságot. Mások is vizslatnak a TMTG és a DWAC ügye körül: Elizabeth Warren demokrata szenátor, ugyancsak a múlt hónapban, arra kérte az amerikai tőzsdefelügyeleti hatóságot (SEC), ugyan vizsgálja már ki, hogy a tervezett fúziók nem sértik-e a vonatkozó pénzügyi törvényeket. A Truth Social jövő tavaszi indulása egyébként a három közül az első fázisa lesz a Trump Media tervének. Ezt követi majd a TMTG+ névre keresztelt video-on-demand előfizetéses szórakoztató, majd a hír- és podcast-szolgáltatás bevezetése. S mindezt versenyben az Amazon AWS Cloud és a Google Cloud szolgáltatásával.

A miami központú DWAC-ot az RT.com orosz hírportál szerint a Deutsche Bank egyik volt kereskedője alapította tavaly a technológiai és a pénzügyi vonal egyesítésére. A megállapodás értelmében a DWAC 293 millió dollár tőkét tesz a vállalkozásba annak létrejötte után – a folyamat végén pedig, a költségek levonásával, összejön a Truth Social elindításához szükséges egymilliárd dollár. Patrick Orlando vezérigazgató szerint a forrás elegendő lesz ahhoz, hogy a vállalkozás odavonzza a vezető technológiai szolgáltatókat, valamint segítségével jelentős reklám és üzletfejlesztés kampányokat lehessen indítani. Trumpnak novemberben azonban még nem sikerült útjára bocsátania a Truth Social béta változatát szűkebb körű felhasználói csoport számára.

Tovább olvasom

Médiapiac

A CNN kirúgta riporterét

A Demokrata Párt szócsöveként működő CNN amerikai hírtelevízió kirúgta szombaton egyik műsorvezetőjét, Chris Cuomót, mert tanácsot adott bátyjának, Andrew Cuomónak, korábbi New York-i kormányzónak az ellene szexuális zaklatás gyanújával folyó nyomozás ügyében, nevezetesen, hogy miként kezelje azt a nyilvánosság előtt. A bukott riporter megpróbált lejárató információkat is szerezni Demokrata Párthoz tartozó bátyja egyik vádlójáról.

Közzétéve:

Borítókép: Tüntetõk követelik a szexuális zaklatással vádolt Andrew Cuomo New York-i kormányzó lemondását hivatala elõtt 2021. augusztus 4-én. Fotó: MTI/EPA/Justin Lane

Chris Cuomo már májusban beismerte, hogy tanácsokkal látta el bátyját és munkatársait, megpróbált lejárató információkat gyűjteni az egyik vádló ellen. A hírtelevízió akkor még megértő volt, úgy fogalmaztak, figyelembe vették, hogy a műsorvezető a családja érdekét a munkája elé helyezte.

Szerdán aztán a CNN mégis felfüggesztette a riportert, mert újonnan felmerült információk szerint egyértelműen jogsértő módon járt el.

A hírtévé szombaton közölte, azóta megbíztak egy ügyvédi irodát, hogy értékelje az új információt, és ennek alapján döntött úgy a vezetés, hogy kirúgja az alkalmazottat.

Azt nem merte elárulni a baloldali hírcsatorna CNN, hogy mi volt az az új információ, amit miatt nagy nehezen végül kirúgták Cuomót (de csak miután ügyvédekkel egyeztettek.)

Andrew Cuomo exdemokrata kormányzót összesen 11 nő vádolta meg szexuális zaklatással, ezért kényszerült – a tagadás hosszú hónapja után – idén augusztusban végül lemondani. Október vége óta bűnügyi vizsgálat folyik ellene – írta az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újságírókra támadtak Berlinben

Illegális demonstrációt tartott és újságírókra támadt az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltást elutasítók egy több száz fős csoportja szombaton Berlinben.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

A német főváros egyik központi negyedében, Friedrichshainban a rendőrség adatai szerint nagyjából ötszázan gyűltek össze a nem engedélyezett tüntetésen. Több embert őrizetbe vettek a járványügyi előírások megsértése és a rendőrökkel szembeni ellenállás miatt.

A tüntetők több újságírót is megtámadtak. Egyiküktől – aki mobiltelefonjával filmezte az illegális demonstrációt – elvették készülékét, amelyet dulakodás után sikerült visszaszereznie. A feltételezett elkövetőnek rablási kísérlet miatt kell felelnie.

A Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint a megmozdulás idejére, szombat délutánra eredetileg Nemet mondunk az oltási kényszerre címmel szerveztek tüntetést, amelyet azonban a fertőzésvédelmi szabályok várható megsértése miatt nem engedélyeztek, a szervezők mégis igyekeztek mozgósítani támogatóikat az interneten.

Németországban nem oltási kényszer, hanem oltási kötelezettség bevezetését tervezik.

A várhatóan december 8-án hivatalba lépő új kormány tervei szerint felkérik a németek közösségének egészét érintő erkölcsi kérdések vizsgálatával és javaslatok megfogalmazásával foglalkozó független szakértői testületet, a Német Etikai Tanácsot (Deutscher Ethikrat), hogy az év végéig dolgozzon ki állásfoglalást, amelynek alapján meg lehet vitatni és el lehet dönteni az ügyet a szövetségi parlamentben (Bundestag). A kötelezettséget februártól vezethetik be. A kötelezettségszegés nem kényszerintézkedést, hanem szabálysértési bírságot vonna maga után.

Az ügyvezető szövetségi kormány legutóbbi, szombati adatai szerint az oltási kampány eddigi 345 napja alatt 126,6 millió adagot adtak be a Covid-19 elleni védőoltásokból.

Teljes oltással 57,3 millió ember – a lakosság 68,9 százaléka – rendelkezik. A teljes oltás utáni frissítő adagot 13 millióan – a lakosság 15,7 százaléka – kapta meg.

A kampány az utóbbi napokban felgyorsult. A péntekkel zárult héten naponta átlagosan 743 ezer adagot – másodpercenként nagyjából kilenc oltást – adtak be. November elején még 300 ezer körül volt a napi átlag.

Tovább olvasom