Médiapiac
A sajtószabadságot kérték számon Joe Bidenen
A The New York Times szerint példátlan hírzárlattal sújtották őket.
Az amerikai sajtószabadság „mélységes aláásásával” vádolta meg a Biden-adminisztrációt a hét végén Dean Baquet, a The New York Times (NYT) felelős szerkesztője. David McCraw, a liberális világlap kiadójának ügyvédje szerint pedig példátlan volt a nyilatkozattételi tilalom, amellyel a washingtoni igazságügyi minisztérium az elmúlt három hónapban a munkatársaikat sújtotta. A botrány nyolc hónappal azután tört ki, hogy a NYT a 2020-as választási kampányban lelkendező szerkesztőségi cikkben állt ki nyíltan Joe Biden mellett, és bő egy hónappal azután, hogy Antony Blinken külügyminiszter „a magyarországi médiahelyzet hanyatlása” miatt aggódott egy konferenciabeszélgetésen, amelyre hazánkból a Telex kapott meghívást – idézi fel a Magyar Nemzet.
McCraw azért nyilatkozhatott most ebben az ügyben, mert pénteken egy amerikai szövetségi bíró feloldotta a hírzárlatot. A NYT ekkor címoldalas cikkben számolt be arról, hogy még az előző, Donald Trump vezette kormány indított vizsgálatot, kormányzati kiszivárogtatók után nyomozva.
Négy Pulitzer-díjas újságírójuk mobiltelefon-híváslistájára, illetve e-mail-forgalmára voltak kíváncsiak, ahogyan – mint nemrég szintén kiderült – a The Washington Post és a CNN munkatársainak kapcsolatrendszerét is így akarták bemérni.
A The New York Times esetében a Google – amelynek szolgáltatásához a lap elektronikus levelezőrendszere is kapcsolódik – állítása szerint ellenállt a washingtoni kormánynak, nem akarva kiadni az e-mail-adatokat. (Metaadatokról van szó, azaz a küldő és a címzett közötti forgalmazás adatairól, nem a kommunikáció tényleges tartalmáról.)
“A Google helyesen járt el, de nem lett volna szabad idáig eljutni” – közölte Baquet, hozzátéve, hogy “az igazságügyi minisztérium könyörtelenül nyomozott olyan tudósítások forrásainak kiléte után, amelyekhez pedig világos közérdek fűződött a Trump-adminisztráció utolsó tizenöt napjában. A Biden-adminisztráció pedig tovább folytatta ezt.”
Májusban, amikor már nyilvánosságra került, hogy az igazságügyi tárca felügyelete alatt dolgozó szövetségi ügyészek szimatoltak újságírók után, Biden azt mondta, az “egyszerűen helytelen, és nem fogom megengedni”.
De a The New York Timest érintő hírzárlat érvényben maradt ezután is; a lap egyes vezető munkatársai, akik tudtak a nyomozásról, a felelős szerkesztőnek sem szólhattak erről. A hétvégi címlapsztori megjelenésekor viszont a kormányon belül megkezdődött az egymásra mutogatás. “Péntek éjjelig senki nem tudott a Fehér Házban a hírzárlatról” – közölte Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője. Mint hozzáfűzte, a Fehér Ház ugyan nem avatkozik nyomozásokba, de az újságírók adatainak bekérése nincs összhangban a politikai irányvonallal, amelyet az elnök elvár az igazságügyi minisztériumtól. A Merrick Garland vezette tárcával megígértették, hogy felhagy a gyakorlattal.
Borítókép: a The New York Times szerkesztőségének épülete
Médiapiac
A külpolitikai újságírásba avat be a Magyar Médiafigyelő legújabb száma
A külföldi tudósítók, a haditudósítók és az ’56-os forradalomról tájékoztató sajtómunkások tevékenységéről is sokat megtudhatunk a folyóirat hasábjairól.
A külpolitikai újságírás világába nyújt betekintést a Transzparens Újságírásért Alapítvány Magyar Médiafigyelő című folyóiratának 2023. évi második száma. A lap cikkei ismertetik a téma elméleti hátterét, a hozzá kapcsolódó szakmai és diplomáciai narratívákat, ezt követően pedig felvázolják a külföldi tudósítók munkájának lényegi elemeit és az elmúlt évtizedekben történt változásokat. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a haditudósítás kulisszái mögé is, hogy miként zajlik a különböző katonai műveletekkel kapcsolatos tudósítói tevékenység a háborús vagy egyéb konfliktusövezetekben. A lapszám bemutat néhány híres haditudósítót, majd nyomon követi, hogyan alakult a háborúk tálalása és milyen módon változott az újságírók hozzáférése a kényes információkhoz.
A szerkesztők külön cikket szentelnek azoknak
a külföldi tudósítóknak, akik sokszor az életüket, de legalábbis a testi épségüket kockáztatva az 1956-os forradalom sűrűjéből tájékoztatták az általuk képviselt sajtótermékek olvasóközönségét.
Elemzésükben kitérnek arra is, hogy milyen körülmények között végezték munkájukat a forradalom árnyékában, és hogyan látták, majd interpretálták az 1956 októberében lezajlott tragikus eseményeket. A folyóirat következő száma a forradalom külföldi sajtóképének részletesebb rekonstruálásával folytatja majd a téma feldolgozását.
Azt is megvizsgálják, hogy az utóbbi két évtizedben mely országok médiumai rendelkeztek saját magyarországi vagy a szomszédos államok valamelyikében tartózkodó közép-kelet-európai tudósítóval, majd azt is górcső alá veszik, hogy milyen tendenciák fedezhetők fel a hazánkban működő külföldi tudósítói hálózat működésében. Végül azt is bemutatják, hogy kik írják a Magyarországról szóló tudósításokat. A Transzparens Újságírás Alapítvány mottójának megfelelően, miszerint céljuk, hogy „informáljunk azokról, akik informálnak téged”, arra törekszenek, hogy közelebb hozzák az olvasókhoz azon külföldi újságírók személyét, akik a magyar vonatkozású híreket tolmácsolják, munkájukkal pedig önkéntelenül is formálják a Magyarországról alkotott képet.
A folyóirat második száma IDE KATTINTVA érhető el.
Médiapiac
A Médiatanács jelzésére tett gyermekvédelmi lépéseket a bajor és a cseh médiahatóság
Az Amazon Prime Video és a HBO Max Hungary streamingszolgáltatók kínálatában elérhető filmek közül több alacsonyabb korhatárbesorolást kapott, mint azt a magyar szabályozás megkívánná. A külföldi társhatóságok a magyar megkeresések alapján intézkedtek a szolgáltatókkal szemben.
A Médiatanács tájékoztatása szerint a bajor joghatóság alá tartozó Amazon Prime Video műsorkínálatában elérhető tartalmak besorolása több esetben nem felelt meg a magyar szabályozásnak. A bajor médiahatóság a Médiatanács ellenőrzésének eredménye alapján megvizsgálta a műsorszámokat. Arról tájékoztatta a magyar médiahatóságot, hogy
az eljárás nyomán a szolgáltató önkéntesen módosította A bűn éjszakája, a Jason Bourne, az Assassin’s Creed és a Széttörve című műsorszámok korhatár-megjelölését.
A Médiatanács megkeresésére reagálva a cseh médiahatóság felhívta az HBO MAX Hungary Csehországban bejegyzett médiaszolgáltatóját, hogy tegyen eleget a magyar jogszabályban meghatározott szigorúbb klasszifikációs követelményeknek. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a streamingszolgáltató több filmet is a hazai követelményeknél alacsonyabb korhatár-megjelöléssel tett elérhetővé.
Az HBO Max kifogásolt műsorszámai: A kaptár: Raccoon City visszavár, a Démonok között: Az ördög kényszerített, az Eleven kór, a Röfi – Malacka ésa Mortal Kombat című filmek voltak. Ezek a magyar korhatár-besorolási szabályok szerint 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok, míg a szintén a HBO Maxon elérhető Mátrix: Feltámadások című film a IV. korhatári kategóriába tartozik, azaz 16 éven aluliak számára nem ajánlott.
Médiapiac
Eljárás indul a Dikh TV és két helyi rádió szolgáltatójával szemben
Termékmegjelenítésre vonatkozó szabály be nem tartása és hatósági határozatban megállapított, műsorstruktúrával kapcsolatos követelmények nem megfelelő teljesítése miatt indul eljárás a Dikh TV országos kereskedelmi televízió és két helyi rádiócsatorna szolgáltatójával szemben is – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa az MTI-vel.
A Dikh TV országos vételkörzetű kereskedelmi televízió május 11-17. közötti adáshetét vizsgálva a Médiatanács megállapította, hogy a médiaszolgáltató nem tett eleget az általa vállalt szórakoztató zenei tematika arányára vonatkozó vállalásának, valamint nem tartotta be a közszolgálati műsorszámok közlésére szánt minimális műsoridőt sem.
Ezenfelül május 12-én a televízió egyik délutáni műsorának tartalma nem felelt meg a termékmegjelenítés szabályainak. A Médiatanács tehát eljárást indít az országos kereskedelmi televízió szolgáltatójával szemben.
A Budaörs Rádió műsorainak hatósági ellenőrzése alapján a június 26-án sugárzott délelőtti – a médiaszolgáltató jelzése alapján termékmegjelenítést tartalmazó – műsorszámban olyan direkt rekláminformációk hangoztak el, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy közvetlenül felhívják a hallgatókat az ismertetett szolgáltatás igénybevételére. Ezért a vizsgálat nyomán a helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió szolgáltatója ellen hatósági eljárás indul.
Az Eger 100,7 MHz-en sugárzó 100,7 – BEST FM néven működő helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió július 22-28. közötti adáshetének vizsgálata alapján a médiaszolgáltató nem tett eleget a közszolgálati célokat szolgáló, a helyi közélettel foglalkozó tartalmak, valamint a szöveg és zene arányára vonatkozó hatósági szerződésben megállapított vállalásának. A Médiatanács közigazgatási hatósági eljárást indít a szolgáltatóval szemben.
A Médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – közölte az NMHH.
Borítókép: illusztráció