Kövess minket!

Médiapiac

„A releváns témákat és szereplőket kutatjuk”

Május végén érkezett a hír, amely szerint új hetilapot alapított a 168 Óra egykori főszerkesztő-helyettese. Lakner Zoltán és két korábbi szerkesztőtársa, Tóth Ákos és Krajczár Gyula Jelen címmel megjelenő hetilapjának indulásakor azt mondták, szaltóra és nem halálugrásra készülnek, és féléves előkészítés után jutottak el odáig, hogy a tervekből valóság legyen. De mi történt azóta? Kiderül Lakner Zoltán főszerkesztő a Médiapiacnak adott interjújából.

Május végén jelent meg az első Jelen. Milyen üzleti stratégiai döntés indokolta a print és az online kiadvány elindulását?

Az online térben nem létezni szinte képtelenség a mai viszonyok között, fontos, hogy a közösségi médiában, saját honlapon, YouTube-csatornán, Instagramon egyaránt elérhetők legyünk, ha ránk keresnek, megtaláljanak. Ugyanakkor, úgy véltük, bármennyire csökkent is a print termékek iránti érdeklődés az elmúlt évtizedben, ma is széles réteg igényli a hagyományos olvasásélményt. Nekünk őket kell megtalálnunk, és az első tapasztalatok szerint tényleg létezik ez a közönség. És, igen, a nyomtatott újság olyan termék, amelyért, hogy úgy mondjam, könnyebb pénzt kérni, sokkal inkább benne van a köztudatban, hogy az ilyesmi pénzbe kerül, ellentétben az elektronikus tartalmakkal. Ettől kezdve pedig már a mi feladatunk, hogy minden felületünket külön-külön vonzóvá tudjuk tenni.

Hogyan és miben kívánnak a kiadvánnyal új színt hozni a lappiac palettájára?

Olvasmányosságban, elemzésben, dizájnban, később közösségformálással, az olvasóinkkal kialakított személyes viszonnyal szeretnénk kitűnni. Rengeteg munka áll még előttünk, de az a célunk, hogy a saját közegünket alakítsuk és szolgáljuk ki.

Milyen rovatok, témák azok, amelyekre hosszú távon számíthatnak a kiadvány olvasói?

Először is, nagyon rugalmas rovatszerkezetben gondolkodunk, nem célunk, hogy például minden héten ugyanúgy nyolc oldal külpolitikát kínáljunk: helyzet- és témafüggő a szerkesztés súlyozása. Állandó viszont az a törekvés, hogy minél több riport, lehetőleg vidéki, és még inkább kistelepülési riport jelenjen meg.

A Jelen független hetilap, amelynek célja, hogy friss újságírói eszközökkel és szeriőz tartalommal közelítse meg Magyarország legégetőbb problémáit – írják. Mit értenek friss újságírói eszközökön, és melyek az ország legégetőbb problémái a szerkesztőség szerint?

Nyilván nem arról van szó, hogy új műfajokat találtunk fel, de arról igen, hogy ezeket hogyan és milyen arányban kombináljuk.

Én személy szerint kevesebb önmagáért való politikusinterjút, beszélő fejet szeretnék látni, s nem azért, mert nem politizálunk, vagy kerüljük a konfliktusokat. Ellenkezőleg, a releváns témákat és szereplőket kutatjuk, és az nem feltétlenül az a személy, akinek valamilyen stalluma van.

Adott esetben egy fontos kutatás bemutatása, egy hétköznapinak látszó szituáció kibontása sokkal informatívabb, mint egy sokadik politikusi deklaráció. Amikor bejelentkeztünk, a társadalmi igazságosság, az emberi jogok, a demokrácia és a szabad média iránti elkötelezettségünket határoztuk meg krédóként, újságírói érdeklődésünk is ezek körül forog. Ugyanakkor nagyon szeretném, hogy a következő hónapokban nagyon megerősödjön a kulturális tartalom, szerintem ebben is lehet újat mondani a témák és a megszólalók körének tudatos alakításával.

Milyen eszközökkel igyekeznek bővíteni az előfizetők körét?

A mi helyzetünk talán annyiból különleges, hogy a közösségi média felől próbáljuk megközelíteni azokat is, akiktől nyomtatott előfizetést remélünk. De annyiból szerencsés a helyzetünk, hogy munkatársaink egy része úgymond saját jogán szerepel a legkülönbözőbb médiafelületeken, így a nevünk akkor is forog, ha valamelyikünk a saját szakterületén megnyilvánul. Ami szintén fontos, hogy arra biztatjuk a velünk rokonszenvezőket, hogy aki közülük megteheti, fizessen elő mások számára. Települési programunk, a Jelen mindenütt, arra hívja fel a figyelmet, hogy nagy segítség, ha valaki egy település számára előfizet, vagyis egy általa választott város, község valamelyik egyesülete, klubja, baráti társasága vagy véleményvezére számára. Ilyenformán nem adományt kérünk, hanem anyagi segítséget ahhoz, hogy a print lap eljuthasson minél több helyre – lehetőleg oda is, ahol kutatások által kimutathatóan sokkal alacsonyabb az online médiafogyasztás.

Lakner Zoltán

Hogyan áll a támogató program bevezetése? Milyen modellben gondolkodnak?

Vannak már kezdeti lépések, sőt kifejezetten váratlan és megható előfizetési felajánlások, de ennek a lehetőségnek a reklámját is erősen fel kell pörgetnünk. A már elmondottakon túl az a tervünk, hogy a kiemelt támogatóinknak speciális programokat szervezzünk, olyan exkluzív vendégekkel, akikkel találkozni nekik is presztízst jelent. Ugyanakkor nem szeretnénk mereven elválasztani egymástól a közönségrétegeinket, igyekszünk megtalálni annak is a formáit, hogyan lehetne minél színesebb rendezvényeket tartani. Az is öröm, hogy néhány helyen spontán létrejöttek már Jelen klubok, ahol egy baráti társaság a lap ürügyén szervez magának valamilyen plusz programot, és erről bennünket értesít. Ezt mi szeretnénk ösztönözni, de tulajdonképpen megelőztek minket az olvasóink.

Tervezik a jövőben önálló, tematikus időszakos kiadvány piacra kerülését?

Vannak ötleteink, de az őszinte válasz az, hogy egy hónapnyi létezés után egyelőre a napi működés beállításával, valamint az offline eseményeink megszervezésével vagyunk elfoglalva.

A 168 Óra kiadójával fennálló ellentétek miatt a közelmúltban távozott a szerkesztőségből Tóth Ákossal és Krajczár Gyulával együtt, akik szintén a Jelen munkatársai. Mi indokolta az akkori döntésüket, és az mennyiben járult hozzá a Jelen megalapításához?

Igazán nem szívesen beszélnék a múltról, hiszen az elmúlt hónapokban minden igyekezetünkkel próbáltuk lezárni a nyitva maradt ügyeket. Legfeljebb annyiban utalnék rá, hogy ha nem úgy alakulnak a dolgok a múltban, ahogyan alakultak, és ebbe a Népszabadság megszűnését is fokozottan bele kell érteni – kollégáim nagyságrenddel több időt töltöttek ott, mint bárhol másutt a hazai piacon –, mindezek hátterében az ország folyamataival, akkor a Jelen ebben a formában valószínűleg nem működne.

Meggyőződésem viszont, hogy ez a társaság más keretek között együtt dolgozna. De ez nem egy ellenlap, inkább kísérlet, hogy ha már így alakult, mit tudunk kihozni magunkból, ha kézbe vesszük a saját sorsunkat.

Az új lap abból a szempontból nem semleges „amennyiben az emberi jogokról, a társadalmi igazságosságról, a demokráciáról és a szabad médiáról esik szó”. Mennyire látják biztosítottnak egy független közéleti sajtótermék helyzetét a mai magyar médiapiacon? Hogyan látják a magyar print lappiac helyzetét, és benne a Jelenét?

Nyilván tudjuk, hol élünk, hiszen a magyar közélettel való foglalkozás a szakmánk, és az a legfőbb motivációnk, hogy változtatni tudjunk rajta. Meggyőződésem, hogy minél többen vállalják a miénkhez hasonló rizikót az elindulással – és minél több értékes újság marad fenn –, annál többet tehetünk az általunk is vállalt értékekért. A mi üzleti tervünk is sok tekintetben a hátrányok és hiányok megfordításából, ezek által meghagyott tér bejátszhatóságából indul ki. Elkötelezett, de nem mozgalmi lap vagyunk, abból a szempontból is, hogy a naivitás luxusát nem engedhetjük meg magunknak, olvasóink és kollégáink érdekében üzemeltetnünk kell tudni azt a műhelyt, amit létrehoztunk.

Médiapiac

Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél

Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.

Közzétéve:

Flickr

Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.

A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

A jogszabály szerint

amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.

Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.

Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.

A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban

A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.

A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására

– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.

A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.

A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért

a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.

Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.

Pályázati beszámoló

Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.

A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.

Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius

A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.

Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.

Elmarasztalták a Forrás Rádiót

Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.

A TV2 Comedy is hibázott

Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)

Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.

Közzétéve:

MTI/EPA/Adam Vaughan

A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.

„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.

Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.

Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.

Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én

Tovább olvasom