Kövess minket!

Médiapiac

A reklám ma

A Magyar Reklámszövetség jubileumi rendezvényén Hivatal Péter alelnök mutatta be a szövetség legújabb, a reklámpiac mai összetett helyzetét felmérő szakmai tanulmányát.

Az EY részvételével készült, A reklám ma című anyag főbb megállapításai:

A magyarországi médiapiac mérete a gazdasági válság kibontakozása óta folyamatosan csökken.

A WhiteReport adatai szerint több mint 1000 médiaszolgáltató működik ma Magyarországon, ugyanakkor a médiapiac árbevételének 90 százalékát 100 médiaszolgáltató adja. Ezen vállalatok összesített árbevétele 2008 és 2013 között több mint 15 százalékkal csökkent és jelentős részük üzemi eredmény szintjén veszteséges volt. Az árbevétel trendje még drámaibb képet mutat az 500 millió forint alatti árbevétellel rendelkező médiaszolgáltatók esetében.

A 2013-ban egymilliárd forint feletti árbevétellel rendelkező, legnagyobb médiaügynökségek és online ügynökségek nettó árbevétele 2008 és 2013 között összesen 29 százalékkal esett vissza. A vizsgált ügynökségek összesített üzemi eredménye a vizsgált időszakban 32 százalékkal csökkent és 2013-ra 2,53 milliárd forintra esett vissza.

A hazai médiapiac – mind szereplőit, mind finanszírozási formáit tekintve – egy több évtized alatt kialakult komplex és működőképes rendszert alkot, amit intézményes jellege és tömegkommunikációs ereje miatt törvények szabályoznak. A nemzetközi trendek irányt mutatnak a „jó szabályozás” alapelveit illetően, és felhívják a figyelmet az önszabályozás, illetve szakmai párbeszéd fontosságára.

Nemzeti Kommunikációs Hivatal: Az új szereplő belépésének hatásai

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)– mely összehangolja és ellenőrzi a kormányzat reklámokkal és PR kommunikációval kapcsolatos közbeszerzéseit – operatív működésének megkezdése a piaci szereplők szemszögéből számos kérdés merül fel: (1) milyen alapfeltételekkel indulhatnak a piaci szereplők a közbeszerzésen, (2) milyen bírálati szempontok érvényesülnek majd és (3) az NKH hogyan fogja kezelni az állami médiumok részesedését a médiamixben. Az NKH gyakorlati működése fog arra választ adni, hogy a médiabüdzsék nagyfokú koncentrációja hogyan és milyen mértékben fogja átalakítani a piac eddigi szerkezetét, illetve a szolgáltatásokat kivitelező szolgáltatók versenyét. Az NKH bevezetésének komoly jelentősége van, pusztán a kezelt büdzsé nagysága miatt is.

A Magyar Reklámszövetség bízik benne, hogy a NKH működésével az állami reklámmegrendelések központosítása a transzparencia növekedéséhez vezet és a piaci szereplők azonos eséllyel – szakmai kompetenciájuk szerint – indulhatnak majd a különböző tendereken.

A reklámadó torzítja a piacot

A tanulmány reklámadóra vonatkozó nemzetközi kitekintése világosan mutatja, hogy a magyarországi reklámadó, amely valamennyi médiumot érinti, valamint sávonként egyre magasabb kulcsokkal számítandó, egyedülálló. A reklámok megadóztatása az OECD tanulmánya szerint csökkenti a piaci versenyt (OECD Competition Assessment Reviews: Greece, 2014).

Magyarországon az MRSZ álláspontja szerint a reklámadó egyértelműen torzítja a piacot, piaci bizonytalanságot okoz és negatív hatással van a tartalom szolgáltatás mennyiségére és minőségére, továbbá emeli a belépési korlátot a hazai termékek és szolgáltatásokat forgalmazó cégek számára, gátolja a fejlődést és az innovációt. A reklámadó negatív költségvetési hatásokat eredményez, növeli az inflációt. Az MRSZ 2013-ban publikált „A reklám gazdasági hatásai” c. kutatásának egyik legfontosabb megállapítása volt, hogy minden reklámra elköltött 10 forint 47 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, vagyis a reklám jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság GDP-jéhez. A reklámadó azonban csökkenti a reklám gazdaságra gyakorolt hatását.

Az anyag bemutatását követően Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke felvázolta a szövetség jövőképét is. Hangsúlyozta, hogy „a hatékony média piaci működésének alapvető feltétele a kiszámítható, a piac egészséges működését támogató szabályozás, a magas szintű önszabályozás és a felek – állami és piaci szereplők – közti párbeszéd egyensúlya.”

A reklámadón túl számos más kormányzati intézkedés, – a médiatörvény, a vasárnapi nyitva tartást szabályozó rendelet, a termékfelügyeleti díj, a népegészségügyi termékadó, az útdíj kiterjesztése vagy az internetadó esetleges bevezetése- teszi kiszámíthatatlanná az ágazat működését.

A termékfelügyeleti díj bevezetésével egyértelműen a haza KKV-k belépési korlátját emelik. Az útdíj kiterjesztése komoly hatással van a fogyasztói szokásokra is. A vasárnapi zárva tartás csökkenti a trade marketing eszközök hatékonyságát és a vasárnapi kiadású print lapokra is komoly negatív hatással lehet.

A piaci szereplők kizárólag a reklámozás csak egyes részeire vonatkozó önszabályozást gyakorolnak, ezért fontos az önszabályozás egységesítése felé való lépések megtétele. A Magyar Reklámszövetség a piaci szereplők által gyakorolt önszabályozás szintjének emelését szorgalmazza a Reklámetikai kódex, pályáztatási szabályok és tender útmutatók, ügynökségi díjazás, jogdíjak, ügynökségi bónusz területén.

Urbán Zsolt kifejtette: a fejlett és jól működő gazdaságok alapfeltétele a szakmai alapokon nyugvó párbeszéd a jogalkotó és a piaci szereplők között, tekintettel arra, hogy az állam kiemelt érdeke a fejlett, hatékonyan működő kommunikációs iparág. Mindehhez szükséges a szabályozási keretek meghatározása, a piaci transzparencia elősegítése, a hazai vállalatok támogatása és a hazai tartalomszolgáltatás minőségének emelése.

Médiapiac

Csúcsot döntött a telefonálás és az internetezés a járvány második hulláma alatt

A belföldi negyedéves mobilinternet-forgalom 2020 végén túllépte a 126 millió gigabyte-ot (GB), miközben egy évvel korábban még a 100 millió gigabyte-ot sem érte el – derül ki az NMHH mobilpiaci jelentéséből.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága által az MTI-hez eljuttatott felmérési eredménye kapcsán emlékeztettek: az NMHH félévente új adatokkal bővülő mobilpiaci jelentéséhez negyedéves adatszolgáltatási kötelezettsége van a négy saját mobilhálózattal rendelkező szolgáltatónak, valamint azoknak a mobilszolgáltatóknak, amelyek a szolgáltatást saját hálózattal rendelkező mobilszolgáltatóval kötött hálózati szerződés alapján nyújtják. A friss dokumentum a 2017 első negyedéve és 2020 negyedik negyedéve közötti időszakra vonatkozik.

Azt írták: kiugró érték a jelentésben, hogy 2019 végéhez képest 2020 végére a lakossági előfizetők egy SIM-kártyára jutó átlagos havi adatforgalma 42,8 százalékkal – a nem lakossági előfizetőké pedig 12,4 százalékkal – emelkedett.

Mindez a 126 millió GB-os összes belföldi mobilinternet-forgalmat nézve egy év alatt 35,3 százalékos növekedést jelent

– írták.

Hozzátették: a telefonhívások forgalma is csaknem ötödével, 7,1 milliárd percre nőtt, ugyanakkor itt nem volt lényegi eltérés a lakossági és a nem lakossági előfizetők szegmense között. A roamingszolgáltatás növekvő tendenciája viszont 2020-ban, különösen a második negyedévtől látványosan megtört: 2020 negyedik negyedévében mindössze harmadannyi SIM-kártyáról indítottak külföldről hívást és négytizednyiről interneteztek külföldről, mint egy évvel korábban.

Az egy barangoló SIM-kártyára eső havi átlagos roaminghívás- és adatforgalom ugyanakkor drasztikusan megugrott: előbbi csaknem háromszorosára, 40,9 percről 114,7 percre, utóbbi mintegy 3,5-szörösére nőtt 0,8 Gbyte-ról 2,7 Gbyte-ra.

A vizsgált négy év alatt a SIM-kártyák száma érdemben nem változott,

bár a mobilpiacon a forgalmat bonyolító SIM-kártyák száma 2020 első felében átmenetileg enyhén visszaesett. 2020 végén az aktivált SIM-kártyák száma 11,5 millió, míg a forgalmat bonyolító SIM-kártyák száma 10,6 millió körül alakult. Az előfizetéses (úgynevezett post paid) kártyák aránya a 2017 első negyedévi 60,2 százalékról a vizsgált időszak végére 69,5 százalékra emelkedett a feltöltőkártyás (úgynevezett pre paid) SIM-kártyák rovására.

A mobilpiacon belül a mobiltelefon-szolgáltatás piaca telített, a hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák száma a 2020 végi 9,75 millióval érdemben nem változott a bemutatott időszakban. A teljes hívásforgalom 96 százaléka számlás előfizetésről indul.

Az aktivált M2M – tehát az emberi beavatkozás nélkül megvalósított, eszközök közötti kommunikációhoz kapcsolódó – SIM-kártyák száma évi tízszázalékos növekedéssel 1,3 millió fölé emelkedett 2020 második felében.

Tovább olvasom

Médiapiac

A legtöbb hanghívás és az adatforgalom zöme is 4G-n zajlik

A növekedés oka vélhetően nemcsak a hálózatfejlesztés, hanem az is, hogy a felhasználók egyre több 4G képes készüléket használnak.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

A negyedik generációs mobilszolgáltatás, azaz a 4G szerepe folyamatosan nő a hangforgalomban, 2020 végére már a hívásforgalom közel fele – 47 százaléka – zajlott ilyen hálózaton, míg 2019 végén ez az arány csak 25 százalék volt – derül ki a mobiltelefon-, a mobilinternet- és a mobil M2M-szolgáltatások (Machine-to-Machine) főbb mutatóinak alakulását tartalmazó legfrissebb mobilpiaci jelentésből, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tett közzé (NMHH).

Az NMHH Kommunikációs Igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint

a növekedés oka vélhetően nemcsak a hálózatfejlesztés, hanem az is, hogy a felhasználók egyre több 4G képes készüléket használnak.

2020 végére így a 4G-s hívásforgalom meghaladta a 3G-s forgalmat, amely közel 46 százalékos volt. A 2G-hálózatok részesedése a hanghívásokból épp csak meghaladja a hét százalékot, egy százalékponttal csökkenve 2019 végéhez képest – írták.

Hozzátették: a belföldi mobiltelefonálás hívásforgalma is nőtt az elmúlt egy évben:

a számlás előfizetők havonta átlagosan több mint öt és fél órát (339 percet), a feltöltőkártyások több mint fél órát beszéltek készülékeiken

a 2020 negyedik negyedéves adatok szerint. 2019 utolsó negyedévéhez képest 2020 végére az összes küldött SMS 18,8 százalékkal csökkent.

A teljes belföldi mobilinternet-forgalom 95 százalékát 4G-hálózaton továbbították 2020 végére; a 3G 3,6 százalékot, a 2G 1,5 százalékot tett ki. Az elmúlt négy évben az éves mobilinternet-forgalom több mint megháromszorozódott, 2020 végén túllépte az éves 474,4 millió GByte-ot. Ezen belül az összes forgalom kétharmadát kitevő okostelefonos szegmens adatforgalma 2020 utolsó negyedévére 87,2 millió Gbyte-ra bővült, ami az előző év azonos időszakához viszonyítottan 39,5 százalékos növekedést jelent. Egy számlás okostelefonos SIM-kártya 2020 végén havonta átlagosan 4,9 Gbyte adatforgalmat generált, míg egy feltöltőkártyás (pre paid) 1,5-öt – írták.

Közölték azt is, a mobiltelefon-szolgáltatás piacán 2017 eleje és 2020 vége között folyamatosan a Magyar Telekom Zrt. volt a piacvezető a hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák alapján, részesedése 45 százalék körül alakult. A második Telenor Magyarország Zrt. részesedése ez idő alatt 2,4 százalékponttal csökkent, míg a harmadik Vodafone Magyarország Zrt.-é 0,9 százalékponttal nőtt.

A mobilinternet-piacon szintén a Magyar Telekom volt a piacvezető, részesedése 41 százalék körül alakult az internetforgalmat bonyolított SIM-kártyák alapján. Mögötte a Vodafone és a Telenor többször helyet cserélt, hasonló, 28 százalék körüli piaci részesedéssel, míg az év végére a DIGI negyedikként elérte a piac közel 2,5 százalékát.

Tovább olvasom

Médiapiac

A baloldali sajtó hazudik a portói nyilatkozatról

Ahogy azt a Magyar Nemzet korábban megírta, a hazai sajtó balliberális oldalán végigsöpört az álhír, miszerint a portói politikai nyilatkozatból „Orbánnak nem sikerült kifúrnia a nemek közötti egyenlőségre utaló kifejezést” azaz a gender equality-t.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A hamis állítás a Hvg.hu-tól származott péntek este, de a hasonszőrű hírportálok még a szociális EU-csúcs vége után is szajkózták a tartalmat: a Mérce.hu szerint is megmaradt a gender equality a zárónyilatkozatban, a PestiBulvár.hu pedig „váratlan zakóról” ír a miniszterelnök portói szereplésével kapcsolatosan. A pontot az i-re viszont ismét a Hvg.hu tette fel már szombat délután, amikor újfent azt írta: „Hiába támadta Orbán, még egy EU-s nyilatkozatba került be a nemek közötti egyenlőtlenség.”

Pénteken írtak egy szombaton elfogadott szövegről

A portói szociális csúcstalálkozón – erre a Hvg.hu is rájött szombatra – négy nyilatkozatot fogadtak el. Péntek este a szociális partnerszervezetek és az EU-intézmények az úgynevezett portói szociális kötelezettségvállalás nevű dokumentumra ütöttek pecsétet, amit a hazai balliberális sajtó hamisan portói nyilatkozat néven hivatkozott le. Míg előbbi dokumentumban szerepel az átideologizált gender equality kifejezés, a portói politikai nyilatkozatban – amely kimondatlanul a csúcsértekezlet legfontosabb dokumentuma – nyoma sincs.

Hogyan is írhatott hírt a Hvg.hu a zárónyilatkozatról péntek este, ha azt szombaton, az EU-csúcs zárónapján fogadták el az országvezetők?

A dokumentum szövegében a magyar és a lengyel kormányok által kifogásolt gender equality, azaz nemek közötti egyenlőség helyett „a társadalmunkban mindenkit megillető egyenlőség” kifejezés szerepel. Ez a Budapest és Varsó által támogatott verzió. Egyébként egy helyen megtalálható az átideologizált gender szó a szövegben, mégpedig a „gender pay gap”, azaz a nemek közötti bérkülönbségek leküzdéséről szóló résznél. Egy kormányzati forrás a Magyar Nemzetnek ezzel kapcsolatban rámutatott:

hazánk ezt nem is kifogásolta, hiszen erre az angol nyelvben nincs más megfelelő kifejezés.

Úgy, ahogy azzal sem volt lényegi probléma, hogy az Indiával közösen aláírt EU-nyilatkozatokban szerepel a gender equality.

A magyar delegáció Portóban sosem küzdött az ellen, hogy szerepeljen az uniós dokumentumokban a nemek közötti egyenlőtlenség kérdése,

az Európai Unió hivatalos nyilatkozatai viszont sokszor az ideológiailag átitatott gender equality kifejezést propagálnák.

Mi a baja a kormánynak a gender szóval?

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Portóban maga is arról beszélt: Magyarország számára alapvető, hogy a nőket és a férfiakat egyenlő bánásmód illeti meg. Keresztényként azonban a problémát a gender mint ideológiailag motivált kifejezés használata jelenti.

– A kifejezés jelentése tisztázatlan, valahol a nő és a férfi megjelölés között mozog

– fogalmazott.

Tovább olvasom