Kövess minket!

Médiapiac

A reklám fenegyerekei az új Médiapiacban

Interjú a reklám nagyágyúival, Erdélyi Zsolttal és Geszti Péterrel, a magyar reklámszakma nagyasszonyával, Takács Ildikóval, a Laokoon Filmgroup tulajdonosaival és Díner Tamással. Egy szóval minden, amit a a reklámról tudni érdemes. Ráadásképpen pedig egy konferenciamelléklet is helyet kapott a Médiapiac ma megjelent számában.

A hazai reklámszakma teljesítményének megítélése igen differens, valaki egekig magasztalja a magyar szakemberek kreativitását, más bátortalanságról beszél. Az biztos, hogy akadnak olyan kivételek, akik feltéve egy másfajta szemüveget bizonyos értelemben irányt mutatnak, beírva ezáltal magukat a magyar reklám történelemkönyvébe. Erdélyi Zsolt és Geszti Péter a klasszikus reklám haláláról, a digitalizáció kihívásairól, a kreatív ember szerepéről is beszél a Médiapiac címlapinterjújában.

Geszti Péter (Fotó: Pozsonyi Roland)

A korrupció átka, hogy gyenge minőséget szül. Ezért is vannak gyenge hirdetések Magyarországon… Ma az egész gazdaság átállt egy személyes networkrendszerre, ahol nem a performance számít, hanem a számla kitöltése, a javak egymás közötti elosztása. A megbízások is személyes találkozókon, partikon, vadászatokon vagy focimeccseken dőlnek el.

Erdélyi Zsolt (Fotó: Pozsonyi Roland)

A magyar kreatív jellemzően a Madách téren, egy IPA-sörön keresztül szemléli a világot, ami olykor torzít. Nemes Juli mondta egyszer, hogy nehéz dolog kreatívigazgatónak lenni ebben az országban. Nem is vagyunk tíznél többen.

A borító egy könyv marketingjének mindig is az egyik fontos eszköze volt, azonban a szociális média felületeken még nagyobb hangsúlyt kap, mint valaha. Egészen újfajta hirdetési felületet kínál például az Instagram és annak az egyik, kifejezetten könyvekkel foglalkozó formája, a Bookstagram is, amellyel ugyancsak foglalkozunk, hiszen a a kiadók csak újabban kezdik kihasználni a hirdetésnek ezt az olcsó, de hatásos módját. A bookstagramok annyifélék, akár az emberek, akik készítik őket, minden posztoló hozzáteszi a saját személyiségét a képekhez, de abban megegyeznek, hogy mindegyiken a külcsín a lényeg, a tartalom pedig megmarad másodhegedűsnek.

Takács Ildikó (Fotó: Valuska Gábor)

Takács Ildikót a magyar reklám nagyasszonyaként szokás emlegetni, ami nem csoda, ha számba vesszük a pályafutása alatt gyártott százötven–kétszáz reklámfilmet. Valódi változást hozott a magyar reklám világába, és nem csak a Skála-filmekkel! Mint mondja, bátran mertek a megszokottól eltérőt alkotni, mert Demján Sándorral a hátuk mögött nem volt mitől félniük.

Néhány reklámügynökség, amely jelen volt a modern kori reklám születésénél, kreatív ötletei, egyedi megoldásai révén ma már tananyagul szolgál a reklám nagykönyvében, és még ma is működik. Közülük kerestünk meg hármat, hogy jelenkori vezetőik – Kubicskó András, a McCann Budapest ügyvezető igazgatója, Palincsár László, a VMLY&R ügyvezető igazgatója és Sályi Réka, az Ogilvyt is magában foglaló Geometry-cégcsoport ügyvezető igazgatója – osszák meg gondolataikat a hőskorról, a hazai reklám fejlődésének ívéről, arról, hogy születnek-e manapság olyan bátor megoldások, amelyek korábban egy-egy kampányukat legendássá tették.

A Laokoon Filmgroup tulajdonosai (Fotó: Pozsonyi Roland)

Művház rovatunkban ezúttal a reklámfilmgyártóként ismertté vált Laokoon Filmgroup tulajdonosait, Rajna Gábort, Sipos Gábort és Stalter Juditot mutatjuk be, akik olyan márkákkal és sztárokkal dolgoztak, mint a Coca-Cola, a Vodafone vagy a BMW, illetve Antonio Banderas, Isabella Rossellini és Henry Cavill. Míg a reklámfilmek a szakmai tanulást és a megélhetést, az Oscar-díjas Saul fia a szerelmet jelentették számukra. Szenvedélyük a filmkészítés. Az interjú az alábbi linken már elérhető!

Díner Tamás (Fotó: Valuska Gábor)

Minden lemezborító egy történet

– vallja Díner Tamás, akit mindig erős érzelem fűzött a zenéhez. Közel kétszáz fotográfiája került valamely komoly- vagy könnyűzenei lemez borítójára. Sztorik, turnék, Rolling Stones.

Az író megálmodja és elbújik mögé, az operatőr megalkotja, a kiadó pedig egy egész marketing stratégiát épít rá. Ez a könyvfilm, a könyvpiac legprogresszívebb reklámeszköze. Komplex, eléri a netező célközönség ingerküszöbét, és mérhetően megugranak az eladások egy-egy minikampány után. Mindezek ellenére a könyvfilm a reklámpiac mostohagyermeke. Ennek okairól, és magáról a műfajról is olvashatnak a Médiapiac legfrissebb számában.

A reklámipar messze a többi ágazat előtt halad az önszabályozás területén. Kell ez nekünk, vagy létkérdés, hogy jól működjön? Nem kérdés, hogy az utóbbi a helyes válasz – kezdi írását Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója, aki szerint a reklám-önszabályozás kiforrottsága, elfogadottsága és elismertsége lehet a biztosíték arra, hogy a szakmai, társadalmi és technológia kihívásokra felelős választ tudjon adni a reklámipar a fogyasztói bizalom megőrzése érdekében.

Reklám 3.0 – Hová tart a reklámipar a negyedik ipari forradalom korában? Lesznek-e a szemünk előtt lebegő hirdetések vagy megjelennek-e reklámok az okoshűtőn az otthonunkban? Mire lehet számítani a személyre szabott reklámok területén? Egytől egyig olyan kérdések, melyek rendkívül fontosak lehetnek a hirdetők számára az elkövetkező években. A negyedik ipari forradalom hullámai a reklámiparra is hatással vannak, így egyetlen marketinges cég sem tudja majd figyelmen kívül hagyni az új lehetőségeket és kihívásokat. Hogy megtudjuk, mik ezek pontosan és honnan lehet tudni, mibe érdemes fektetni, meg kell vizsgálni a már napjainkban is látható változásokat! Hogy mire jutottunk, kiderül!

A Médiapiac 2019/4. száma már az újságárusoknál. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Médiapiac

Egyre népszerűbb a streaming és az online

Az emberek naponta 1-3 órát tévéznek, és egyre népszerűbbek a streaming és az online tartalmak. A Direct One TV szolgáltató 2021 augusztusában több mint 3000 előfizetőjét kérdezte meg tartalomfogyasztási szokásairól, és kiderült hogy a legtöbben filmeket és sorozatokat néznek.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A felmérés szerint a válaszadók 77 százaléka a hagyományos tévézést részesíti előnyben, emellett 44 százalékuk a streamingszolgáltatók műsorait is figyelemmel követi.

A hagyományos televíziózást a nők jobban kedvelik (81 százalék), a streamingszolgáltatók pedig inkább a férfiak között népszerűek, ezen csoport közel fele használja, míg a nőknek csupán harmada.

A streaming a 18-24 évesek között a legnépszerűbb, míg a televíziózás a 60 feletti korosztályban 90 százalékos aránnyal szerepel.

A trendek szerint a valós idejű televíziózás szerepe egyre inkább csökken: ma már csupán minden harmadik válaszadó nézi meg mindig adásidőben a kiválasztott műsort, 63 százalékuk, ha úgy adódik élőben, de inkább visszajátszva néz meg egy-egy adást.

A felmérésből kiderült az is, hogy a filmek és sorozatok a legnépszerűbbek: 78 százalékkal vezetnek a filmek és a sorozatok, a második helyen a természet- és dokumentumfilmek állnak, az emberek 67 százaléka néz ilyen jellegű műsorokat rendszeresen. A hír- és sportműsorokat pedig a válaszadók mintegy 40 százaléka kedveli és követi.

Tovább olvasom

Médiapiac

Ezek a közösségi tévék, rádiók kapnak támogatást

A médiatanács döntése nyomán tizenkilenc közösségi televízió, rádió és kisközösségi rádió majdnem 70 millió forintot kap műszaki fejlesztésekre – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága.

Közzétéve:

Pixabay

A közösségi médiaszolgáltatók támogatására kiírt műszaki pályázat idei első fordulójában a nyertesek 69,78 millió forintot fordíthatnak stúdió-, hang-, fénytechnikai berendezések és műsorjelátviteli, illetve a médiaszolgáltatáshoz szükséges informatikai eszközök vásárlására.

A televíziók közül támogatást kapott a Körzeti Televízió Tata, a Tatai Televízió, a Szentes Televízió, a biatorbágyi Völgyhíd TV, a csabacsűdi Körös Televízió, a Kiskőrös Televízió, a szegedi TiszapART televízió, a Bajai Televízió, a TV Szentendre, a Túrkeve Televízió, a tahitótfalui Danubia Televízió, valamint a budapesti EWTN BONUM és az Apostol TV. A közösségi rádiók közül a veszprémi Mária Rádió Nefelejcs és a fővárosi Klasszik Rádió 92.1, valamint a Magyar Katolikus Rádió 92,7 MHz és a 91,6 MHz jogosultságai pályáztak sikerrel. A kisközösségi rádióknál a Rádió Szentendre és a Rádió Szarvas kap segítséget – tették hozzá.

A médiafelügyeleti döntésekről azt közölték, nem indít eljárást a testület egy júliusban a Duna televízión 21 óra után, 12-es karikával sugárzott reklámblokk miatt, mert a kifogásolt szpotok – melyekben rágógumit, hüvelytablettát és probiotikumot népszerűsítettek – nem tartalmaztak olyan elemet, amely kedvezőtlenül befolyásolhatta volna a védett korosztály szellemi, pszichológiai és erkölcsi fejlődését.

Szintén bejelentést vizsgálva, nem indít eljárást a tanács az RTL Klub szolgáltatója ellen sem, ugyanis a tévécsatorna a 0 óra 30 perctől sugárzott Haláli csajok című sorozatot 18-as korhatár-besorolással, az előírásoknak megfelelően tette közzé, a műsorszám kezdetekor és a reklámok után megjelenítve a korhatári minősítésre vonatkozó jelzést – jelezték.

A grémium az ÉPI-TECH Magazin adásai kapcsán újabb két eljárást indít a termékmegjelenítésre vonatkozó rendelkezések megsértése miatt, ezúttal a Kölcsey TV és a Somogy TV – különböző – szolgáltatói ellen. Augusztus elején ugyanis a közreadott műsor egy-egy adásában, illetve azok egy-egy ismétlésében építészeti cégek szolgáltatásairól, termékeiről reklámszerű többlet információk hangzottak el, ami jogszabályellenes. A műsorral kapcsolatban ezekkel együtt már kilenc eljárás van folyamatban a Médiatanácsnál – írták.

A testület hatósági ellenőrzést indított a hatoscsatorna szolgáltatója ellen, mert egy júliusi adásnapon az Ahogy nő a NŐ – nőgyógyászat és szexológia című műsort ugyan megfelelő, 18-as korhatárbesorolással és időpontban adta 22 és 5 óra között, a korhatári minősítésre vonatkozó, a műsort megelőző figyelemfelhívó, és a médiatörvény alapján kötelező jelzés azonban elmaradt – áll az NMHH közleményében.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt írták, a testület nyertest hirdetett a Székesfehérvár 96,1 MHz és a Kiskőrös 91,7 MHz helyi frekvenciák közösségi jellegű használatára kiírt pályázatokon: mindkét esetben az egyedül jelentkező Katolikus Rádió Zrt. nyert.

A Budapest 96,4 MHz körzeti frekvencia eljárásában egyedül az LBK Base Kft., a Budapest 105,9 MHz körzeti frekvencia esetében az LBK Sport Kft. indult, míg a Mór 89,0 MHz és a Szekszárd 102,5 MHz helyi frekvencia pályázatán kizárólag a Katolikus Rádió Zrt. nyújtott be ajánlatot. A testület az alaki vizsgálatok után mindegyik esetben nyilvántartásba vette a pályázó vállalkozást – tették hozzá.

A grémium elfogadta a Nyíregyháza 100,5 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatát célzó és egy Gyöngyös telephelyű kisközösségi rádiós lehetőségre szóló pályázat felhívásainak tervezeteit.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Döbbenetes stílusban gyalázza a családokat a liberális portál

Gyalázatos stílusban ír a budapesti demográfiai konferenciáról és a családokról a 444. Szerintük csupán szaporulatról van szó.

Közzétéve:

Borítókép: Panelbeszélgetés a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Döbbenetes stílusban ír a Soros György blogjának számító, a 444 a csütörtökön kezdődött IV. budapesti demográfiai csúcsról. Az alábbi két képernyőmentésen jól látszik, hogy számukra a kérdés egyszerű “szaporodás” csupán, a gyerekeket pedig “szaporulatnak” nevezik. Vagyis úgy, ahogy azt csak az állatoknál szokás használni.

A blogoldalnak nyilván az fáj, hogy a konferencián egyértelmű tényekkel mutatnak rá arra, hogy az illegális migráció káros, valamint hogy az LMBTQ-lobbi célja a hagyományos családok szétverése. Mint ismert, Soros propagandistái 2015-ben azon búsongtak, hogy miért nem maradnak Magyarországon az illegális migránsok – emlékeztetett az Origo.

Tovább olvasom